Népszava, 1919. december (47. évfolyam, 243–267. sz.)

1919-12-02 / 243. szám

¥­f ¥ 1 JcmCJ: # * * Kramarz az orosz reakciósok ügynöke. A „Newyork Times”-nek jelentik Parisból. Dr. Kramarz volt cseh miniszterelnök, aki e napok­ban tért vissza. Denikin táborából, intervju ke­retében elmondta, h­ogy Japánból, Oroszország­ból és Németországból álló új nemzetközi blok lehet az ára annak a mulasztásnak, amelyet a szövetségesek azzal követtek el, hogy az anti­ibolsevista csapatokat nem látták el a kellő mennyiségű munícióval és felszereléssel. Kol­csak és Denikin valószínű­en utolsó mentsvár­ként Japánhoz és Németországhoz fordulnak segítségért és ezzel megvetik alapját a jövő szö­vetségnek. Én tudom, hogy Japán kész a támo­gatást megadni bizonyos szibériai koncessziók ellenében. Az oroszok eddig a japán tapogató­zást visszautasították, mert a segítség árát igen nagynak találják. Ugyancsak­ visszautasították ezideig a német közeledést is. De vigyázni kell, nehogy Japán és Németország karjaiba­­kerges­sék őket. Van mód arra, hogy a szövetségesek Denikint a kivánt munícióval ellássák, anélkül, hogy ez az antantnak egy fillérjébe is kerülne. Németországot arra kell kényszeríteni, hogy a Pskovnál elzsákmányolt óriási lőszermennyisé­get adja át Dmvn­emnek. Maga ez a zsákmány száz millió patronból, hatvanezer fegyverből, négyezer ágyúból, kétszázezer gránátból és száz repülőgépből állott. A cseh szociáldemokrata párt a napokban hozott határozatában elítéli Kramatz oroszor­szági utazását, amelynek nyilvánvalóan az a célja, hogy az Oroszországban levő cseh légio­náriusokat a cári tábornokok szolgálatába kész­tesse. Könösen az ellenségeskedések beszüntetése óta törvényhozási és közigazgatási úton rendkívül sokat tett dolgozó osztályainak jólétéért. Különösen áll ez azokról a kérdé­sekről, amelyekről Washingtonban tárgyal­nak. Senki se állíthatja tehát, hogy a mun­kásság iránt való érdeklődés hiánya az, ha Németország képviselői a körülmények kényszerítő hatása következtében nem ve­hetnek részt a konferencián. Az értekezlet tárgyalásait a következő ülé­sek időpontjának meghatározása nélkül be­rekesztették. Ha Svájc belép a népek szövet­ségébe, úgy az értekezlet valószínűen Genf­ben fog legközelebb összeülni. A tanácskozá­sok befejezése előtt a nemzetközi munka­ügyi értekezlet igen sok tárgyalás alatt lévő javaslatot elfogadott, közöttük a nyolcórai munkaidőt és negyvennyolcórás munka­hetet, ezenkívü­l pedig sok javaslatot tanul­mányozás végett a nemzetközi munkaügyi irodához utalt. A nemzetközi munkásügyi iroda főigazga­tójává Albert Thomas francia szocialista vezért választották meg. Ez a szervezet tud­valevően a népszövetség kereteiben fogja működését folytatni. („M. T. I.") . A véderő ne legyen pártaaösszeg. A­ „Neues Wiener Journal" jelentése szerint az antant jóvátételi bizottságának albizottsága legutóbb az osztrák véderő kiépítésének ügyével fog­lalkozott. Ez alkalommal határozott nyilatko­zatok történte­k, amelyekből arra lehet követ­keztetni, hogy az antant szigorúan ragasz­kozó­dik a st.-germáini szerződés rendelkezéseihez is a rend biztosítására alkalmas és­­ minden pért befolyótól mentes csapattest fölállítását fogja követelni, amely ,a kormánynak föltét­lenül és minden körülmények között rendel­kezésére áll. A bécsi polgári, rendi és ipari tanácsok nagy­gyűlése határozati javaslatot fogadott­ el, amely hangsúlyozza, hogy az új haderőnek pártatlan elemeikből, kell­­állania, amelyek tá­vol állanak minden pártpolitikai befolyástól. A javaslat követeli, hogy a haderő, tagjainak kinevezésénél kizáróan az egyéni képesség, a tényleg teljesített­ frontszolgálat figyelembe­vételével legyen mérvadó. A haderő nagyságát a rend és nyugalom fentartá­sához szükséges intézkedések és az állam pénzügyi teljesítőké­pessége szabják meg. A katonata­nácso­k he­lyett szabadon választandó bizalmi fér­fiakat követel a javaslat és végül kívánja, hogy a had­erő parancsnokát a nemzetgyűlés nevezze ki. („M. T. I.") _ Elszássból kiűzik a németeket. A francia kormány Elszász-Lothsringiában mozgalmat kezdett az ottani német propaganda elnyo­mása érdekében. A „Gazette de Louisannie" ér­tesülése szerint ennek az akciónak hatása alatt október végéig 52.000 német hagyta el Elszász területét. A statisztikai kimutatás szerint 2500 németet kiutasítottak. 18.500­ német önként vándorolt ki és 4500 német vasúti alkalmazot­tat visszaküldtek. Még körülbelül 6000 német tása, a mindennapi üzleti forgalom bölcs egyensúlya a legszélsőbb laposság sivatagja mocsár, amelyben minden erő elposhad éis pang, míg lila, erőszakosan álmot fest lángoló betűkkel a látóhatárra, megígéri, hogy egy ga­rassal százat nyerhetnek, ajánlja ezeknek a tespedőknek, hogy haj­szólják a lehetetlent, a két óra alatt a legnyakten­őbb veszedelmek köz­ben megszerezhető milliókat: az ár megindul, az energia megtízszereződik, akkora lesz a to­longás, hogy kizáróan a­ sajá­t gyönyörűségük­ért verejtékezve, m­éla nagy és szép eleven dol­gokat hoznak létre. Ó, bizonyára sok a haszon­talan mocsok, de a világ tönkremenne nélküle. És valóban. Ahogyan Zola megrajzolja a pénz őrült kavargását, a haszonra lesők, a spekulá­lók, a nyereségért verejztékezők ossípiatát, azok vérben és sárban nyargalnak, minden erkölcsi és társadalmi szabályt elrúgnak maguktól.. Ó, bizonyára sok a mocsok... A bank, Laccard ban­kja, mint egy túlfűtött kazán rohan előre, hogy azután fölrobbanjon, összeomoljon, mint maga a második császár­ság, amely hasonlóan ingatag alapokra épített és , fölcicomázott, fényes építmény volt., Am­íg a tőzsdén az arany káprázatos álmát álmod­ják, valahol egy padlásszobában egészen más álmokat sző egy tüdőbeteg, roskatag ember és az álom elim­ul, hogy valósággá legyen, hogy megtörje a pénz hatalmát... Ez a regény már egyszer megjelent magyar nyelven. Kusza, értelmetlen, agyongyötört, lelkiismeretlen, csonka fordításban. Amilyen bűnnek kell bélyegeznünk egy nagy írónak najey munkáival, sok tehetséggel, szenvedő ve­rejtékezéssel létrehozott művének ilyen meg­csúfolását, olyan eltemeréssel kell adóznunk Schöner Dezső elvtársnak, aki ezt a regényt francia eredetiből kitűnő magyarsággal, lelki­ismeretes hűséggel adta át az olvasókna­k. Szákasits Árpád. A gyermekek és munkásnők Védelme. A „Nieuv­e Courant" jelenti Washingtonból, hogy a nemzetközi munkaügyi konferencia ,95 szavazattal 3 ellenében elhatározta, hogy 11 éven aluli gyermekek nem foglalkoz­tathatók gyári üzemekben, kivéve olyanok­ban, ahol az illetőnek valamelyik hozzátar­tozója is dolgozik. Egyhangúan elhatároz­ták, hogy követelni fogják a gyár­ munkások egészségi állapotának évenként legalább egy­szer ve­ló megvizsgálását. 42 szavazattal 26 ellenében elhatározták, hogy a konferencián képviselt kormányok munkásnőknek a szü­lés idejére három havi bérüket kifizetik. A konferenciára kiküldött német delegá­ció szikratáviratot intézett a konferenciá­hoz, amelyben közli, azokat a már ismert okokat, amelyek a delegáció útját megaka­dályozták. Közli tová­bbá a távirat, hogy Németország az utolsó évtizedekben és mű­anyag. Értse meg, hogy a spekuláció, a játék, a miénkhez hasonló nagy vállalatnak a köz­ponti szerkezete maga az élet. Igen, fölpezs­díti a vért, fölszívja az apró forrásokat, össze­gyűjti,­­mindenfajta folyamatba szétárasztja, megteremti a pénz óriási keringését, ami maga a nagy vállalatok élete. Nélküle telje­sen lehetetlen a tőke nagy forgalma, a belőle­ származó hatalmas civilizáló munka..." És az asszony enged és fivére a mérnök megy ke­letre a bagdadi vasút álmával s vallási áhíta­tában egyéb merész tervekkel. A pénzéhes és klerikális fertő költségében lázas Paris pedig ontja a pénzt a misztikus cél borzongásával. Laccard neve pedig felszinre kerül a zűrzava­ros mélységből s lassanként nyíltan csengték közeli sikerét. Egyre nagyobb sikereket ért el, egyre több ember mozdult meg, ezer és ezer kéz nyúlt részvényei felé. Munkások apró , filléreiket, alamizsnaosztogató plébánosok megmaradt garasaikat, nyuga­lomba vonult kispolgárok életjáradékukat, tő­kések millióikat vitték gondolkodás nélkül, buta bizalommal a Laccard bankjába. És az elért sikerek újabb sikert teremtettek, amely elkábította a tisztán látni úgyse nagyon tudó tömegeket. S egyre újabb és újabb tőkeemelés következett. A részvények őrült iramban emel­kedtek. De Karolin asszonyt megérintette a bu­kás szele. Tiltakozott, megint csak fivére becsü­letének az érdekében, remegett az összeomlás­tól, de Lappard újból megnyugtatta: „Hiszen a spekuláció maga az élet csalétke, az örök vágy, amely küzdeni és élni kényszerít... Váj­jon kéjvágy nélkül sok életet hoznának-e létre, hiszen megtörténik, hogy száz elhibázott nász közül alig történik­ egy fogamzás. Spekuláció nélkül nem csinálnának üzleteket... Mi az ör­dögért adjam, ki pénzemet, kockáztassam a vagyonomat, ha nem engedi­k meg, hogy rendkívü­li élvezetben legyen részem, olyan hirtelen örünem, sásmely a meny­or­szágb­a emel. A munka jogos és közepes útja­ 9&F SZAVA 1919 december 2. különböző okok hatása alatt hagyta el El­szászt, ugy hogy novemberben már csak kö­rülbelül­ 12.000 német maradt ott. A francia kormány Lotharingiában­ is hasonló irányban mű­ködik. („M. T. I.") Az olaszországi választások végleges ered­ménye a következő: 136 liberális, 130 demo­krata, 4 agrárius, 103 katolikus néppárti, 54 egyesült balpárti, 150 szocialista. 519 volt képviselő közül 184-et választottak meg új­ból ,és 324 új képviselőt választottak be a parlamentbe. Ellentétek Románia és az antant között. A román lapok jelentése szerint a román kor­mány leg­közelebb Sárg­a- vagy Zöldkönyvet ad ki és abban ismerteti azokat a nézeteltéréseket,­­ amelyek Románia és a párisi békekonferencia között fölmerülte­k. Párisból azt jelentik, hogy a legfelsőbb tanács szombaton a Románia és a szövetségesek között fölmerült nehézségekkel foglalkozott, valamint Románia belső helyzeté­vel, amelyre n­ézve Bukarestből jelentések ér­keztek. A legfőbb tanács elhatározta, hogy hét­főn nyilvánosságra hozza a 24-én Romániához intézett jegyzék szószerinti szövegét. Mási­k pá­risi távirat pedig azt mondja, hogy a román király a francia köztársasági elnö­khöz, az an­gol királyhoz és az olasz királyhoz üzenetet küldött, amellyel a legfelsőbb tanács szombati ülésén foglalkozott. Az üzenet tartalmát nem hozták nyilvánosságra, de elmarad a szövetsé­gesek Romániához intézett jegyzékének a közzététele is, amit eredetileg terveztek. Bulgáriát újjáépítik. Sztamburnszíky bolgár miniszterelnök Parisba utasztában beszélgetést folytatott egy lausannei újságíróval, akinek többek között elmondotta, hogy legközelebb törvényt fognak hozni, amelynek alapján ka­tonai szolgálat helyett kötelező mumikára so­roznak be minden 20 éves fiatalembert. Ezek­ből­­kl­iplemégeik szerint csoportokat alakíta­nak, amelyek utakat, csatornákat építenek, fát ültetnek, iskolákat, kórházakat építenek. A munkászászlóaljak szolgálati ideje egy év lesz; A belga szociáldemokraták belépnek a kor­mányba. Brüsszelből jelentik: A belga mun­káspárt befejezte a tanácskozást arról a kérdések­ről, hogy a szocialisták belépjenek-e az új kor­mányba. Négyszázan szavaztak, a kormányba való belépés mellett-és csak százötvenketten ellene. A párisi községtan­ácsi választások eredmé­nyét lezárták. 55 községtanácsost véglegesen megválasztottak, 25-öt pedig pótválasztására utasítottak. Az 55 végleges mandátum pártok sz­erint így oszlik meg: 34 nemzeti blok, ebből 22 régi, 12 új, 11 egyesült szocialista, 5 konzer­vatív, 1 szocialista köztársasági és 1 külön cso­portbéli szocialista, akik valamennyien eddig is tagjai voltak a községtanácsnak. Értekezlet a szabadságjogok tárgyában* Hétfőn délután 4 órakor a miniszterelnöksé­gen értekezlet volt, amelyen rész­t vettek: Hu­szár Károly, miniszterelnök, Peyer Károly elvtárs munkaügyi és népjóléti miniszter, Miakits Ferenc elvtárs, kereskedelemügyi államtitkár, továbbá Farkas István, Kabók Lajos és Biró Dezső elvtársak. Az értekezle­ten azokat a módozatokat tárgyalták, ame­lyekkel megoldják azokat a feladatokat, ame­lyeket a Clerk-féle jegyzék alapján a válasz­tási, az egyesülési és szabad gyülekezési­ jog és a sajtószabadság teljes érvényesítése cél­jából foganatosítani kell. A sajtó kérdésével kapcsolatban a cenzúra kezelésének kérdésé­vel is foglalkoztak. L­loyd George a koncentrációs kormányról. Az amsterdami „Nieuwe Rotterdamsche Cou­rant" jelenti Londonból. Lloyd George kijelen­tette az alsóházban, hogy a szövetségesek már jó ideje át akarták adni a bé­kefeltételeket Ma­gyarországnak, de eddig nem volt olyan kor­mánya,­­ amely az országot képviselte volna Most, végre az összes pártokból álló kormány alakult, amely választani fog és várható, hogy ez lesz az első lépés a gyors béke felé.

Next