Népszava, 1919. december (47. évfolyam, 243–267. sz.)

1919-12-31 / 267. szám

4 — Vácra vitték a bolsevista foglyokat. *Az Est" írja: „A rendőrség annyi bolsevis­tát fogott el, hogy már nem tudják elhelyezni őket. Valamennyi fogházat zsúfolásig meg­töltöttek, a gyűjtőfogházban egyik ember a másik hátán volt. Az igazgató előterjeszté­sére a főál­l­amügyészség elrendelte, hogy a bolsevista foglyok egy részét a váci fogházba vigyék és egy-két nappal ezelőtt különhajó­val körülbelül 300 foglyot szállítottak el Vácra. A főállamügyész az igazságügymi­niszterhez beadványt intézett, amelyben kérte egy újabb fogház fölállítását. Elvben a dön­tés már megvan, csak még alkalmas helyisé­get nem tudtak találni. Ha ezt a nehézséget legyűrik, azonnal föl fogják állítani az új fogházat."­­ Huszonhárom milliót keresnek. A proletár­diktatúra alatt a pénzügyi népbiztosság Len­gyel népbiztos rendelkezésére az Osztr­á­k-Ma­gyar Banktól fölvett 220 millió koronát. Ebből az összegből 197 milliót kiszállítottak Bécsbe és így 23 millió Budapesten maradt Ez az összeg eltűnt és a rendőrség kutatni kezdett a pénz után. Az első részletet, 1 millió 600.000 koronát — amint annak idején megírtuk — egy orvos beszolgáltatta. Novemberben névtelen levél fölhívta a rendőrség ügyelmét özvegy Bárány Lajosnéra, egy mohácsi hajósikapitány özve­gyére, aki föltűnő módon költekezett A hajós­kapitány özvegye állítólag 2 millió korona kékpénzt kapott. A 2 millióból a rendőrség már csak 800.000 koronát talált nála, a többi pénzt elköltötte. A további nyomozás során Kertész Henrik, az állam­vasúti nyomda­ alkal­mazottjának lakásán megtalálta a rendőrség a 23 millió korona elszámolásáról szóló jegyzéket. A névsor szerint a következő emberek kaptak p­énzt: Vágó János 1 millió korona, Bárány­ajos 2 millió korona, Hauser Imre 2 millió korona, Balázs Béláné 284.000 márka, Mann-,­heim Károly 50.000 márka, 40.000 frank és VA millió kékpénz, Gál Bözsi 148.250 márka, Györgyné nevű asszony 50.000 márka, Sugár Tivadar 5 millió korona, Gosztonyi Iván 5 mil­lió korona és még három név szerepel, amely nevek mellől az összeg nincsen föltüntetve. Pár nappal ezelőtt egy ezredes Balátzs Béláné meg­bízásából 250.000 koronát helyezett letétbe. A nyomozás szálai Szamuely Lajoshoz, a Sza­ra­helv-tinik apjához vezetett, akinél egy cso­magban 160.000 korona kékpénzt találtak. Ugyancsak megkerült az a pénz is, amit Gosz­tonyi Ivánnak adtak át mert azt beszolgáltat­ták. A rendőrség most abban az irányban nyo­moz, hogy megállapítsa a listán szerepelt em­berek tartózkodási helyét . A diktatúrában történt vall­ásváltoztatások elismerése. A hivatalos lap keddi száma közli a miniszterelnök rendeletét a tanácsköztársaság alatt történt vallásváltoztatások (áttérések) ügyében. A rendelet szerint azokat a vall­ás­vál­toztatásokat, amelyek 1919 március 20-ika után, de még augusztus 31-ike előtt a törvényben megállapított feltételek és alapszerűségek meg­tartása nélkül történtek, úgy kell tekinteni, mint törvénynek megfelelő áttéréseket Ugyan­ez áll a mó életévüket még be nem töltött gyer­mekek vallásváltoztatására is. Azok, akik az említett idő alatt kötöttek házasságot és nem egyeztek meg gyermekeik vallására nézve, a rendelet közzétételétől számított hatvan nap alatt megegyezhetnek arra nézve, hogy gyer­mekeik valamennyien az atya vagy az anya vallását kövessék-e. — A milliós ékszerrablás. Az Odescalchi­ccilá­l elrablott ékszerei ügyében a nyomozást folytatják. Szombaton előállították a rendőr­ségre Fabinyi Grétét, a legfiatalabb Fabinyi leányt, vallomástétele után azonban szabad­lábra helyezték. Az ügy különben már a vizs­gálóbíró kezei közé kerül, aki a román hatósá­gokat meg fogja keresni Benkő István huszár­hadnagy és Fabinyi Kató kiadatása iránt öngyilkos lett, mert internálni akarták. Ivánka Istvánt, Hontmegye volt főispánját Palást községben a csehek le akarták tartózt­­atni és internálni. A főispán efölötti elkesere­désében agyonlőtte magát — Fölhívás jelentkezésre. A fővezérség kérte a következők közlését: „A magyar vasúti pót­keret kiegészítése céljából fölhivatnalk­ mind­azok a Pest megyében és Szo­lnok megyében lakó 21—45 éves egyének, akik a világháborúban a volt közös Korneubo­rgá vasutezred valamely építő alakulatánál (Eißenbahn-, Feldbahn-, vagy Seilbauhn-Komp.) szolgáltak, hogy a ma­gyar nemzetűi hadseregbe önként való belépésre jelentkezzenek. Ezetében a nehéz időkben min­denkinek kötelessége hazáját teljes tudásával szolgálni, ezért tehát elvárom minden volt vas­utezredibeli­től, hogy a legrövidebb időn belül önként jelentkezik. Főként famunkásokra van szükség. Jelentkezés a magyar vasúti pótkeret­nél. Budapest, gróf Nád­asdy-l­aktanya. — A Magyar Vasúti Pótkeret parancsnoksága." — Árvizveszedelem Franciaországban, Pá­risból jelentik: A Saone áradása egyre növek­ Buffle, Öbalon és Lyon között, a hajózás teljesen megakadt A vízállás óránként ,két centiméter­rel emelkedik. — Az „Új Nemzedék" rendületlenül tovább hazudik. Ez a jeles lap ma úgy alapozza meg tegnapi hazugságát — amely szerint én a "pro­letárdiktatúrában pozíciót vállaltam —, hogy megállapítja: „S. B. — a VI. kerületi bolseviki munkástanács tagja volt"... No hát: 1. A mun­kástanácsi tagság nem „pozíció"; a tegnap rá­galmazási céllal hánytorgatott pozíció k­ifeje­zés ala­tt mindenki csak hatáskörrel és fizetés­sel járó állást érthetett 2. A VI. kerületi mun­kástanácsnak nem voltam tagja, hanem az I. kerületinek; de ezt a „pozíciót" sem vállaltam, hanem megválasztottak tudtam és hozzájáru­lásom nélkül; az I. ker. munkástanácsban még csak föl sem szólaltam. Így „vállaltam" én „pozíciót". 3. Abból, hogy valaki a munkás­tanács tagja volt, egyáltalában nem követke­zik, hogy az illető „bolseviki", hiszen szociál­demokraták követelhetitek a megválasztását és ez sok esetben így is volt. 4. Az „U. N." szerint én a bolsevikiekkel (és itt bizonyára vezető embereket ért) barátságot tartottam; ez sem igaz. Tehát az „U. N." igenis hazudott, ami annál csúnyább, mert tudnia kell állításainak az ellenkezőjét. Somogyi Béla: — Fölhívás! Akik Haubrich József ügyé­ben vallomást tudnak tenni, közöljék címü­ket vagy jelentkezzenek még a szerdai folyamán védőjénél, dr. Ladányi Árminnal, Teréz-körút 3. szám alatt.­­ Félkiló platinát loptak. A gyáli­ úti posta­anyagraktár igazgatósága néhány nappal ez­előtt följelentést tett a rendőrségen, hogy a raktárból eltű­nt mintegy félkilogram platina, amelyet régi telefonkészülékekből és mű­szerek­ből szedtek ki A rendőrség csakhamar meg­állapította, hogy a platinát az anyagraktár két alkalmazottja, Balogh Sándor ellenőr és Parti József postaaltiszt lopta el. A platinát Hengen Gyula fővárosi tisztviselő közvetítésével 120.000 koronáért eladták egy Király­ utcai ékszerész­nek. Hengen a közvetítésért 5000 korona jutal­mat kapott. Az ékszerész egy Blantel Adolf nevű ékszerügynöknek adta tovább az értékes anyagot 150.009 koronáért, az ügynök pedig már 170.000 koronáért adta tovább három bécsi ügynöknek, akik kicsempészték a platinát Bécsbe. A két tettest letartóztatták. __1 A fővezér nem vállal védnökséget semmi­féle mulatságnál A fővezérség sajtóosztálya közli: A fővezér, abból a fölfogásból kiindulva, hogy a mai végzetesen komoly idők nem alkal­masak mulatságok rendezésére, tudomásra hozza, hogy ezentúl semmiféle mulatság, ma­tiné báb stb. védnökségét nem vállalja . Magyarország egész területére kiterjesz­tették a katonai bíráskodást A magyar minisz­térium a polgári büntető bíráskodás alá tar­tozó egyéneknek katonai büntető bíráskodás alá helyezése tárgyában novemberben kiadott rendeletének hatályát az egész ország terüle­tére kiterjeszti. — Hangversenyek. Vasárnap délután Schu­bert műveit adta elő Linz Márta hegedűmű­vésznő, Kotányi Nelli zongoraművésznő, Moss­hammer Román hárfaművész és Andauer Pi­roska dalénekesnő. Schubert Ferenc (1797—1828) a régi Bécs egyik legnevezetesebb zeneszerzője volt, nagyon sok dalt irt; túláradó érzéssel át­hatott zeneművei megkapják, magasabb eszme­körbe emelik a hallgatót. Az ilyen hangver­senyek rendezését csak helyeselni lehet, mert egy mester munkájára terelik a közönség figyelmét és annak törekvései, képességei, ért­hetőbben nagyobb súllyal érvényesülnek, mint különböző hangversenyeken szétszóródva, el­osztva. A szereplők becsületesen megállták helyüket. — Vasárnap este Hosszú Margit zon­gorázott a zeneakadémia nagytermében. Beet­hoven C-dúr szonátáját színesen, értelmes, tiszta, hangsúllyal játszotta. Schubert aprósá­gait is kifogástalanul adta elő, de Schumann „Carneval" (farsang) sorozata elhalványult, elfakult a keze alatt. E zeneművet csak tökéle­tesen szabad játszani, máskép nem. A zongora­számok között Gál Dezső énekelt. Nagyon rosz­szak . Hétfőn este magyar szerzők műveit adta elő a filh­arm­onnikusok zenekara. Rékai Nándor „szózatra" írt változatainak értéke és érdekessége a színes hangszerelésen nyugszik. Dohnányi szvitje szellemes munka, dallam szö­vése is minden izében eredeti. Bartók Béla magyar rapszódiája ünnepélyesen komoly és nagyvonalú zenemű. A zongorarészt maga Bar­tók játszotta. Súlyos egyéniség őseréje zengett ki a játékából Herzfeld Viktor pompás ünnepi indulója zárta be a mindenképen emlékezetes estét.­­ A féltékenység­ek Szedmák Albert és a felesége, Török Anna, az Újszentjános-kórház alkalmazottai voltak. Kedden reggel Szedmák egy disznóölő késsel elvágta felesége nyakát, majd fölment a második emeletre és leugrott az udvarra. Mire a személyzet észrevette az esetet, mind a kettő halott volt A családi drámát féltékenység okozta. — A politikai internáltak foglalkoztatása. A „Gazdasági Tudósító" jelenti. Illetékes he­lyen szerzett értesülésünk szerint a nemzeti hadsereg fővezérsége elhatározta a politikai internáltak kertgazdasági foglalkoztatását, sőt a munkaalkalmakat ami elő is készíti. Nagy­szabású szőlő- és gyümölcsös-telepítéseket szán­dékozunk végrehajtani az Alföldön, de különö­sen a Duna és Tisza közén. • NÉPSZAVA 1919 decemiber 18. # * * HauSsrich népfei SySíísossSfjs­a waCö fiöSöwjeással, ffelsSg­sértéstel és lásadássaL síjárs. — Vrate­ner, nessa és Ssak­iroajf SsiSíaatgatása. — A na'dir'-i erisSSEványaa. A budapesti büntető törvényszék dr. Surgoth Gyida táblabíró elnöklésével kedden kezdte meg Haubrich József és társai bűn­pörének a fő tárgyalását. A bü­npörnek a vádlottat Haubrich Józsefen kívül dr. Tratt­ner Árpád ügyvédjelölt, volt fővádbiztos­h­elyettess, dr. Szirmay István törvényszéki jegyző, volt vádbiztos, Rózsa Izidor asztalos­segéd. Az államügyészség ugyan Rákos Ferenc volt forradalmi törvényszéki elnök, Schreyer volt vádbiztos és végül Gombos Ferenc forradalmi törvényszéki bíró ellen is vádindítványt adott be, de Rákos és Schreyer ismeretlen helyen­­ tartózkodnak, Gombos Ferencet pedig hétfőn kivégezték. Az államügyészség vádirata szerint Haubrich mint Budapest katonai pa­rancsnoka, június 23-án, a kormányzó tanács felhatalmazása alapján, hirdetményt adott ki, amely statáriumot rendelt el. A vörös őrök le­tartóztatták Herczeg Géza bankhivatalnokot, aki felekezeti izgatást, szitó röpiratokat oszto­gatott. Herczeg Trattner fővádbiztos­-helyettes elé került, aki a Haubrich-féle statáriális ren­delet alapján Schreyer Lajos vádbiztosnak adta ki az ügyet, a vádirat szerint azz­al az uta­sítással hogy a vádlottat felsőbb parancsra ha­lálra kell ítélni. A tárgyalást megtartották, Herczeget halálra ítélték és kivégezték. A for­radalmi törvényszék elnöke Gombos Ferenc volt, tagjai Rózsa Izidor és Paxián János, aki időközben öngyilkos lett. Dr. Szirmay vádbiz­tosnak a szerepe az volt a vádirat szerint, hogy a kivégzés előtt ő keltette föl az alvó Schreyert és nógatta, hogy siessen a kivégzés­hez. Az államügyészség ez ügyből kifolyóan Haubrichot, Trattnert, Rózsát és Szirmayt mint fölbujtókat gyilkosság bűntettével vádolja. A tárgyaláson az államügyészség Haubrich ellen pótindítványt nyújtott be és ebben őt felbujtó­ként kéri felelősségre vonni Nikolényi és Sten­czel kivégzése miatt, mert — úgymond az ál­lamügyész — ,Nikolényit Haubrich statáriális rendelete alapján ítélték halálra. Haubrichot ezenkívül felségsértéssel és lázadással vádolja a vádat képviselő Tóth Béla államügyész, fel­ségsértéssel azon a címen, hogy a fogházban lévő kommunistákkal 1919 márciusában a fönn­álló államforma erőszakos megváltoztatása és tanácsköztársaság létesítése érdekében szövet­kezett, lázadással pedig azért, mert, mint a kommunisták egyik exponense a közalkalma­zottakat helyükről erőszakkal eltávolította. • Tr­attnert bűnpártolással is vádolják azon a címen, hogy Schön-Goldberger Gábort hogy a hatósági üldözés elől meneküljön, augusztus 2-án szabadlábra helyezte. A tárgyalás. A vádlottak közül elsőnek Trattner Árpádot hallgatják ki. Trattner nem érzzi magát bűnös­nek. A forradalmi törvényszéken a vi­ttbiztosi állást azért fogadta ek aiért, akkor több kiváló jogász, törvényszéki bírák és ügyészek voltak ezen a helyen. Herczeg Géza kivégzésében részt nem vett, azután több ügyet sorol fök amely­ben megmentett embereket a halálbüntetéstől , így a munkás ellenforradalom idején azt az utasítást kapta, hogy ötven halálos itéletet hozzon. Ezt megakadályozta, ő is, nint min­denki, terror alatt állott Rózsa Izidor azt vallja, hogy tizenöt esetben volt biró. Elővezetés terhe mellett idézték be, tehát meg kellett jelennii. Herczeg Géza ügyé­ben azt adja elő, hogy nem akart a tárgyaláson résztvenni, de kényszerítették rá Amikor be­vonultak a terembe. Gombos azt mondta neki, hogy felsőbb utasítása van, hogy ezt az embert halálra kell ítélni ", nagyon izgatott volt, nem szólt semmit, egyszerűen aláírta a nevét, az­után kijöttek és kihirdették az ítéletet Szirmai­ István nem érzi magát bűnösnek. A Herczeg-ügyben semmi része nem volt Amikor elmondták neki, hogy Herczeget ki fogják vé­gezni, első érzése a megdöbbenés volt Távozni akart a törvényszéki épületből, mert csak a kí­váncsiság hozta oda, de Schreyer rászólt hogy maradjon. Félti, hogy baja lesz, ha nem marad. A kivégzés idejéig azért maradt ott, mert re­mélte, hogy sikerül azt megakadályozni. Kérte Schreyert, hogy menjen föl Kun Bélához és bírja rá az í­télet megváltoztatásá­ra. Schreyer azt­ mondta, hogy hallgasson, mert meggyűlik a baja. A menetet elkisérte a Markó utcai reáliskola kapujáig és akkor visszajött Mesz­sziről hallgt­tta a lövéseket. Ladányi Ármin, Haubrich József védője ül-

Next