Népszava, 1920. február (48. évfolyam, 28–52. sz.)
1920-02-21 / 45. szám
1920 február 21. KTÉfISZAVA A temetés, Somogyi Béla elvtárs temetése vasárnap délután/13 órakor lesz a Vas- és Fémmunkás-Otthonból. A szakmák munkásai szervezetük helyiségeiben gyülekeznek és onnét a szakmai vezetők rendezése mellett a Vas- és Fémmunkásszövetséghez (Thököly út 56) vonulnak. Egyesületi zászlóikat a szakmák ne vigyék magukkal, ellenben a jelzőtáblákat és gyászlobogókat magukkal vihetnek. A temetés alatt a rendre a szakmák igazolt megbízottai ügyelnek föl, akik a párt által kiküldött és igazolt főrendezők utasításait tartoznak követni. A szakmák ús. rendezőjelvényekért igazolt megbízottaikat szombaton este 7 óráig küldjék be a párttitkárságba. A vasutasokat és vasúti munkásokat felkérik, hogy Somogyi elvtárs temetésére teljes számban jelenjenek meg a Vasmunkás Otthonban. A szabómunkások délután 142 órakor az Almássy téren gyülekeznek. A könyvkötőmunkások bizalmi testülete péntek esti ülésén elhatározta, hogy az egész szakma résztvesz a temetésen. A munkásdalárdákat fölhívják, hogy vasárnap délután 1 órakor az Építőmunkás-Otthonban (VII. Aréna-út 68) jelenjenek meg. Próba, után a temetésre mennek. „Mért, oly borús..." ás „Révpartra talál" című férfikarok hangjegyei elviendők. Az újpesti végrehajtó bizottság fölkéri az összes szakmák vezetőségét, a gyári bizalmiférfiakat, a kerületi pártszervezetek végrehajtó bizottságait, azonkívül az újpesti „Riadó" dalkör összes tagjait, hogy a temetésen teljes számban jelenjenek meg. Az újpestiek a Thököly-úti Vasas-Otthonban gyülekeznek. Koszorúmegváltás. Nagy halottunk egész életének, fölfogásának tartozunk azzal, hogy koszorúkat ne küldjünk a temetésére. A szervezetek és a magánosok a koszorúra szánt összeget juttassák a párttitkárságba vagy a Népszava kiadóhivatalába. Koszorúmegváltás címén eddig a következő összegek folytak be: Nyomdászok központja 10000 K, Vasmunkások központja 1000 K, Építőmunkások központja 1000 K, Famunkások központja 1000 K, Molnárok és malommunkások központja 500 K, Szabók központja 1000 K, Bányászok központja 1000 K, Könyvkötők központja 500 K, A XI. választókerület demokrata pártja dr. Bródy Ernő képviselő útján 1710 K, Kovács B. 1000 K, Farkas Ödön 100 K, Hannák Vilmos 40 K. Fölhívás Somogyi Béla volt tanítványaihoz. Az Izabella-utcai felsőkereskedelmi iskola volt növendékeinek szövetsége fölkéri ama tagjait, akiknek Somogyi Béla tanáruk volt, hogy szombaton délután 5 órakor jelenjenek meg értekezletre az Izabella-utcai felsőkereskedelmi iskola tornatermében, ahol a temetésre való gyülekezés részleteit beszélik meg. A részvét. A gyalázatos gyilkosság híte mélységes részvétet váltott ki minden becsületes szívből. Tömegesen kapjuk az ország minden részéből a" részvétnyilatkozatokat. Magánosok, szerkesztőségek, testületek fejezték ki pártunknak és lapunknak részvétüket, érezvén, hogy Somogyi Béla halálával szinte pótolhatatlan veszteség érte a magyarországi szociáldemokráciát és mert ezekben a fájdalmas napokban szükségünkvan a jók és a becsületesek részvétére. Lapunk szűk terjedelme azonban nem engedi meg nekünk, hogy valamennyi részvétlevelet leközöljük. Pénteken délután megjelent szerkesztőségünkben Cnobloch Richard úr, az osztrák kormány budapesti követe és szóbelileg fejezte ki úgy a maga, mint a kormánya nevében igaz és bensőséges részvétét. Kérte egyúttal, hogy ezt a részvétet juttassuk el a meggyilkoltak családjaihoz is. A hozzánk érkezett részvétnyilatkozatokból a következőket közöljük: Tisztelt Elvtársak! A mindnyájunkat ért pótolhatatlan veszteségtől mélyen lesújtva, az elvetemült emberi kegyetlenségen fölháborodva, ezúton fejezzük ki részvétünket. Somogyi Béla emlékét és szörnyű halálát örökre szívünkbe véssük. A magyarországi festőmunkások szövetsége. Lesújtó fájdalommal és kifejezhetetlen megdöbbenéssel értesültünk arról az alávaló orgyilkos gaztettről, amelyet Somogyi Béla elvtársunk ellen minden emberi érzésből kivetkőzött fenevádak elkövettek. Végtelen fájdalmunknak és legmélyebb részvétünknek adunk kifejezést pártunk legbecsületesebb, legkövetkezetesebb tagjának elvesztése fölött, aki tudásával világító fáklyája volt a szervezett munkásságnak. A vértanúhalált halt elvtársunk emlékét szívünkbe zártuk. És mélységes megvetésünknek adunk kifejezést azok ellen, akik a politikai uszítást a vendettáig fejlesztették. Kérjük a t. szerkesztőséget, engedje meg, hogy mi is részt vehessünk mélységes fájdalmában. Az Élelmezési Munkás szerkesztősége. Tisztelt Szerkesztőség! Mély megrendüléssel vettünk tudomást kiváló tehetségű szerkesztő-Mik. Somogyi Béla szörnyű haláláról, amedk szerkesztőségüknek oly mélységes gyászt és oly igen nagy veszteséget jelent és amelyért szervezetünk igaz részvétét fejezzük ki. A pénzintézeti tisztviselők országos egyesülete. Tisztelt Szerkesztőség! Politikai, erkölcsi és emberi kötelességem, hogy Somogyi Béla szomorú halála alkalmával önöket részvétemmel fölkeressem. Az eset a kultúra, a civilizáció minden hívét megdöbbentette és a magyarországi szociáldemokrata párt vértanúját gyászolja a megboldogultban. De aki őt még külön, személye szerint ismerte és nagyrabecsülte, annak fájdalma még nagyobb. Ezek közé tartozom én is, aki a megdicsőültnek publicisztikai képességeit, tántoríthatatlan elvhűségét, nemes jellemét és fáradhatatlan munkabírását még a fővárosi közgyűlésről ismertem, ahol ő a Népszava fővárosi rovatát képviselte. Amikor a proletárdiktatúra alatt találkoztam vele, tele volt keserűséggel és panasszal az uralkodó rendszer ellen, amelynek egy pillanatig sem volt harcosa, holott bizonyára fényes állások kínálkoztak számára, de ő mindig csak a demokrácia útján és eszközeivel kívánta pártja elveit érvényesíteni. Külön tragikum, hogy így kellett elpusztulnia annak, aki mindig a rend és törvény híve volt. Választókerületem, a főváros XI. választókerületének demokrata pártja csütörtöki választmányi ülésén koszorúmegváltás címén 1710 koronát gyűjtött, ezen összeget mellékelem. Mély részvéttel, igaz hívük: Bródy Ernő. Igen tisztelt Uraim! Nagy megdöbbenéssel és undorral fogadtam annak a bestiális gyilkosságnak hírét, amely Önöket egy értékes és becsületes harcostól, hazánkat pedig egy igaz magyartól fosztotta meg. Kérem, fogadják őszinte részvétemet és legyen vigaszuk az, hogy bánatukban minden becsületes ember Önök melllett áll és hogy az emberi egyenlőség gondolatából fakadó eszmék diadalát ilyen nemtelen fegyverrel megállítani nem lehet Hazafias üdvözlettel. Bársony Elemér, volt népjóléti miniszter. Mélyen tisztelt Kolléga Urak! ,,A Nap"' szerkesztősége mélységes megrendüléssel és fölháborodással értesült arról a példátlan bűntényről, amelynek szomorú áldozata nagyrabecsült és szeretett kollégánk, Somogyi Béla, a Népszava felelős szerkesztője és talán a fiatal Bacsó Béla is. A gyásznak ezekben a fájdalmas óráiban résztvevő szívvel s őszinte megilletődéssel állunk Önök mellett, teljes mértékben átérezve a váratlan veszteség súlyát, amely Somogyi Béla vértanúhalálával a magyar ujságkást és hirlapírókart érte. Igaz részvéttel „A Nap" szerkesztősége nevében: dr. Hajdú Miklós, felelős szerkesztő. Nagyemlékű szerkesztőjük halála alkalmilból a „Kispesti Újság" szerkesztősége a legmélyebb részvétének kifejezését küldi. Ötven Henrik, szerkesztő. Mély megdöbbenéssel fejezi ki legőszintébb részvétét hívük Lenkei Zsigmond, az „Újságkiadók Lapja" felelős szerkesztője. „ Kaptunk még — amint azt már föntebb is jeleztük — nagyon sok elvtárstól és baráttól részvétleveleket. Ezeket azonban helyszűke miatt nem közöhtetjük. Meg kell azonban említenünk azt a részvétlevelet is, amelyet azoktól az elvtársaktól kaptunk, akik e pillanatokban nem lehetnek itt mellettünk. 3 A miniszterelnök képviselőházi beszéde a gyilkosságról. * * „Meg kell szüntetni az anarchiát !I — „Elég volt a gyilkolásból és elég volt a vérből !" A politikai vezérek és a sajtó megfoglatkozásai. Az a mély fölháborodás, amely Somogyi elvtárs kegyetlen meggyilkolása nyomán támadt, elfogta a nemzetgyűlés tagjainak legtöbbikét, pártállásra való tekintet nélkül. Az ülés előtt a folyosói csoportok másról se beszéltek, minta véres gonosztettről. A nemzetgyűlési tagok az újságíróknál érdeklődtek a nyomozás újabb adatairól. Sokan a Népszava gyászkeretes kiadását olvasták, az egész folyosói életre rányomta bélyegét a szörnyű bűntény fölött érzett megdöbbenés. Úgy volt, hogy a gyilkosság ügyét Ugron Gábor és Bródy Ernő demokraták vetik fölszínre, interpellációk keretében, ám az interpellációk elmaradtak és az ülésen csupán Huszár miniszterelnök tette szóvá a tragikus ügyet. A miniszterelnök fölszólalása az összes, Budapesten tartózkodó képviselőket beszólította a nemzetgyűlésre. Mielőtt a fölszólalásra sor került volna, Huszár miniszterelnök a folyosón beszélgetett a gyilkosságról a köréje gyülekező újságírókkal. — Olyan ez az egész dolog, — mondotta —, mintha egy gyanútlan embernek tégla esik a fejére. Mi a legnagyobb szorgalommal dolgozunk azon, hogy helyreállítsuk itt bent a rendet, kifelé az ország tekintélyét és egyszerre váratlanul ránk zuhan egy ilyen szörnyű eset. — Átnéztem ma reggel az összes lapokat és jóleső örömmel konstatálom, hogy a sajtó minden orgánuma azzal a méltó fölháborodással foglalkozik ezzel a dologgal, amelyet a gonosztett megérdemel és azzal ,a megdöbbenéssel, amelyet sajnálatosan nélkülöztünk akkor, amikor Tiszát, Ferry Oszkárt és Návayt meggyilkolták. Gróf Andrássy Gyula ezeket mondotta egy újságírónak: — Megdöbbentő és fölháborító ez a gyilkosság. Csak az a tény nyugtat meg, hogy a legszigorúbb vizsgálat és büntetés biztosítva van az összes eljáró hatóságok részéről, akárki vagy akármilyen irányzat is álljon az attentatum mögött. — Nézetem szerint egyszerű gonosztettről lehet és van szó, amely mögött nincsen semmiféle politikai irányzat. Mindenesetre tisztázni kell a dolgot a lehető legsürgősebben és páratlan szigorral. Külföldi kihatása nem lehet a bűntettnek, ha a kellő megtorló lépések megtörténnek, ami kétségtelen. A megbotránkozás érzése megszólaltatta Prohászka Ottokár püspököt is, aki így nyilatkozott: — Ez a bűntett erkölcsileg rettentő és megbotránkoztató, politikailag sajnálatos és leverő. Fölkelti bennünk kulturfokunk féltésének az érzését, mert ez a kulturfok ilyen esetekkel még jobban leszáll a külföld előtt. Különösen káros és megdöbbentő most, amikor úgy hallom, hogy Angliában a kedélyekben megnyilatkozik valami felénk való hajlam. Megjegyezte még a püspök, hogy az ilyen fajta gonosztettek elkövetőit ő fehér Lenin-fiuknak tartja. Friedrich István hadügyminiszter ezt a véleményt adta a gyilkosságról: — Én mint hadügyminiszter nemcsak ezt az egy esetet sajnálom és ítélem el, hanem véleményem, hogy visszamenően augusztus 7-ig is rendes hadbírói vagy polgári törvényszéki úton fölül kell vizsgálni minden hasonló esetet, mert én gyilkos és gyilkos között nem ismerek különbséget. Egyformán kell büntetni mindazokat, akik hasonló gaztettben részt vettek. Mentő körülményt, csak azoknak az eseteknek a számára tudnék elképzelni, amelyeket az ellenforradalom első napjaiban népítéletszerűen m maga a fölháborodott néptömeg hajtott végre. Én ki fogom terjeszteni Somogyi Béla ügyében a vizsgálatot nemcsak azokra, akik a gaztettben részesek voltak, hanem azokra is, akik azt leplezték vagy leplezni megkísérelték. Hússá? Sászoly beszéde. A nemzetgyűlés pénteken Rakovszky István elnöklete mellett ülést tartott. A formalitások és elnöki bejelentések után Huszár Károly miniszterelnök emelkedett szólásra és a következő beszédet tartotta: T. nemzetgyűlés! A politikai gyilkosságoknak hosszú láncolatában, amelyek 1918 október 31-ike óta történtek Magyarországon, egy meg-rendítő és szomorú újabb eset történt, amely kötelességemmé teszi, hogy egész erkölcsi felháborodásommal (Általános élénk helyeslés), az egész nemzetgyűlésnek erkölcsi tekintélyével és a magyar kormánynak a szavával tiltakozzam ilyen és hasonló események ellen és elhárítsak minden olyan látszatot, mintha bárki volna ebben az országban — akár a polgári társadalomban, akár a politikai pártokban, akár a hivatalos körökben, akár civil vagy katonai részről, — aki egy pillanatig is hajlandó volna tűrni ehhez hasonló eseteket. (Általános élénk helyeslés.)