Népszava, 1920. március (48. évfolyam, 53–78. sz.)
1920-03-03 / 54. szám
1920 március 3. angol, egy olasz, egy román, egy francia és egy magyar katonatiszt tagja van. A másik katonai misszió hétfőn este utazott el a keleti pályaudvarról Berthon francia ezredes vezetése alatt A missziónak tagjai az ezredesen kívül még két francia, két olasz, egy angol, egy magyar és egy román katonatiszt. A magyar katonatisztek, akik a misszióban vannak, a nemzeti hadsereg vezérkarának kötelékébe tartoznak, a román katonatisztek pedig a Dimitrescu ezredes vezetése alatt álló budapesti román katonai misszió tagjai közül valók. A két katonai küldöttségnek a Tiszántúl katonai kiürítésének ellenőrzésén kívül más küldetése is van. A Rubinek-féle földbirtokreform tervezete már készen van. A tervezetet — amint „Az Est" jelenti — szaktanácskozás elé viszik és ezután a nemzetgyűlés elé. Minthogy a szaktanácskozásba a tiszántúli érdekeltségeket is bele akarják vonni és ez csak hetek múltán válik lehetővé, most még nem lehet megállapítani, hogy a tervezet nemzetgyűlési tárgyalására és törvényerőre való emelkedésére mikor kerülhet a sor. A földbirtokreform alapgondolata az, hogy birtokhoz kell hozzásegíteni azt a dolgozni vágyó földművesnércet, amelynek egyáltalán nincs vagy alig van birtoka, de ez nem történhetik a szerzett jogok sérelmével a tulajdonjog elkobzásával és a termelés, főleg a több termelés érdekeinek figyelmen kívül hagyásával. Ennek a célnak az elérésére az állam kisajátítási jogot szerez bizonyos földbirtokokra. Nem minden földbirtokra. Ezt a tervezet kifejezetten hangsúlyozza. Ötszáz holdon aluli földbirtokra egyáltalán nincs kisajátítási jog. De még ötszáz holdon fölül sincs föltétlen kisajátítási jog. Csak abban az esetben, ha az illető község határában a közép- és nagybirtokok együttesen a község határa egész területének egyharmadánál többet foglalnak el. A kisajátítandó földbirtok megszerzése szabad egyezkedés útján történik. Ha a kisajátítást kérő és a kisajátítást szenvedő fél nem tud megegyezni, akkor az ügy a megalakítandó ingatlanforgalmi tanács elé kerül, amely megállapítja a vételárat. E vételár ellen fellebbezésnek van helye a birtokügyekben illetékes bírósághoz és pedig az összes fokozatokban. A kisajátítási jog csak bizonyos esztendőkön belül gyakorolható. Ha a kitűzött határidőn belül ezt a jogot nem gyakorolták, a kisajátítás lehetősége megszűnik. A kisajátítás útján megszerzett kisbirtok el nem idegeníthető. Hogy a kisajátítást ki ne lehessen játszani, a törvénytervezet a birtokforgalmai engedélyezéshez köti. A sorrend a tervezetben fokozatosan meg van állapítva. Másokkal szemben elsőbbsége van 1. a hadirokkantaknak, 2. a hadiözvegyeknek és hadiárváknak, 3. az arany és ezüst vitézségi érem tulajdonosainak (éremilletményük tőkésítésével együtt), 4. akinek a község határában egyáltalán nincs birtoka, 5. akiknek csak törpebirtoka van, amely azonban előnyös gazdálkodásra alkalmatlan. téve. Ezt a keresményéből rakta félre. Nem kártyás, nem iszákos, szeret dominózni és nyáron sokat fekszik a napon. Börcsök elmondta, hogy neki tulajdonképen iskolákat kellett volna járni, mert — a szép nagy fejére mutatott — itt van ám spiritusz. De hát azok a gaz tanárok kiüldözték, mert nagyon okos volt. Közben ittak és nagyon jól érezték magukat. Egy nap azt mondta Börcsök a feleségének: — Te, ez a Jovanetz nagyon derék egy ember. Az asszony ráhagyta. Bemutatta a leányának is. — Ez a kis buksi, az én leányom. A kis buksi elvörösödött, kezet nyújtott a fiatalembernek és eltűnt. — Szégyellős — mondta a mester. Éppen az előbb csókolódzott össze a kapu alatt a lesimított hajú fiatalemberrel, talán azt szégyenlette. Néhány hét telt el s egyszer, amikor éppen néhány üveg sörrel többet ittak, mint szoktak, Jovanetz megvallotta, hogy ő szeretne megházasodni és éppen ilyen leányt szeretne elvenni, mint a mester leánya. Börcsök nevetett, félrecsapta a kalapját, megveregette a fiatalember vállát s azt mondta neki: — Szervusz. Kezet is fogtak. Többet nem beszéltek a dologról. A mesternek nagy gondot adott, hogyan jelentse be a dolgot a feleségének. Úgy gondolta, hogy vasárnap meghívja "•JussS"»—»• KÜLFÖLD # * * ( Orosz béketárgyalások. A „Petit Pariken" jelenti Varsóból, hogy Lettország és Litvánia a kezdetben tanúsított vonakodások ellenére elhatározták, hogy megbízottakat küldenek a balti államok konferenciájára, amely kivnya van a Szovjetoroszországgal kötendő béke feltételeinek megállapítására. A lengyel kormány már elkészítette a lengyeleket érintő föltételeket. Nem követeli az 1772. évbeli, határokat, hanem fölszólítja a szovjet kormányt, hogy a maga békeföltételeit is hozza tudomására. (,»M. T. I.") A legfelsőbb tanács Európa újjáépítéséért. Az „Echo de Paris" londoni tudósítója közli, hogy a legfelsőbb tanács gazdasági szakosztálya manifesztumot dolgozott ki, amelyet alighanem a napokban tesznek közzé. A manifesztum alapgondolatai a következők: „ Az összes szövetséges államoknak igyekezniük kell arra, hogy produktív erőiket teljes kifejlesztésre juttassák és a legnagyobb teljesítményt érjék el. A munkások életfentartásának megkönnyítésére hozott törvényeket ebben a szellemben kell alkalmazni. Nem szabad többé visszatérni a háború folyamán megteremtett módszerekre, hanem azt az alapelvet kell követni, hogy a termelés problémája minden államban nem nemzeti, hanem nemzetközi érdeket jelent. Ezért a nyersanyagok fölosztása és szállítása kérdésében egy állam sem képviselheti kizáróan a saját érdekeit, hanem hajlandónak kell lennie, hogy áldozatokat hozzon az általános érdekekért. 2. A hadiszerek termelése terén a legnagyobb takarékosságnak kell érvényesülni. E címen komoly intést kell intézni Középeurópa, kis államaihoz, amelyek arra látszanak hajlandónak, hogy különleges óhajaikat fegyveres erővel támogassák. Szükség esetén velük szemben kényszerítő rendszabályokhoz kell nyúlni. !!. Egész Európa egy gazdasági egységet alkot. Hogy Európa ismét lábra állhasson, szükséges tehát, hogy az összes európai államok ismét erőre kapjanak. A gazdasági termelés vagy mindenütt normálissá válhatik, vagy sehol sem és ezért Németországot és Oroszországot képessé kell tenni, arra, hogy egész Európa gazdasági életéhez hozzájárulhasson.4A tudósító hozzáfűzi még, hogy az utolsó pont hosszabb vita tárgya volt és hogy bizonyos fentartásokat fűztek hozzá. „M. T. I.") A csehországi választások és a Tótföld. A Felvidékről érkezett jelentések szerint ott mozgalom indult meg, hogy a küszöbön álló tótföldi képviselőválasztásokon Bulissa Károlyt, a Budapesten tartózkodó emigráns tót vezértképviselővé jelöljék. Az értesítések szerint ebben a mozgalomban jelentkezik a legélénkebben a tétoknak a Csehországtól való elkülönülési szándéka. A pozsonyi tót minisztérium bizalmasan utasította is a vármegyék zsupánjait, hogy a Bulissa jelöltetését célzó munkát akadályozzák meg. Az egyik kassai tót lap komolynak tünteti föl Bulissa mozgalmát, amelynek az a célja, hogy a tótok függetlenségét kivívja. A cseh-szlovák választásokat egyébkéntmájus 1-én akarják megtartani, ebédre Jovanetzet és ott ünnepélyesen kijelenti a nagy eseményt. Megmondta az aszszonynak, hogy főzzön tyúklevest, süsse meg a tyúkot, ugorkasalátát csináljon, meg palacsintát. Az asszony nagyot nézett. Addig faggatták a mestert, amíg megvallotta, hogy Jovanetz megkérte a leányt és holnap eljegyzés lesz. A leány nagy hangon sírni kezdett. Az asszony kérésre fogta a dologt. — De hát meg fogja ő,érteni a mi leányunkat? — kérdezte. A leány abbahagyta a sirást. — A Jovanetz sohasem fog engem megérteni. Börcsök mester szijat kapott a kezébe s azután valami nagyon furcsa történhetett, mert mind a két nő hangos, nagy sirásra fakadt utána. Másnap Jovanetz pontosan megjelent az ebédnél, virágot is hozott. A kisasszony megköszönte és egyet mindjárt a hajába tűzött, fehér ruhában volt és nagyon kedvesen mosolygott a fiatalemberre. Amikor ebéd után a férfiak kávéházba mentek, a leány azt mondta az anyjának: — Nem is hittem, hogy ilyen kedves, ember ez a Jovanetz. Az anyja bólintott hozzá. Két hónap múlva megtartották az esküvőt, három év múlva pedig már két gyermekük volt, annak jeléül, hogy egészen jól megértették egymást. 3 HÍREK. * * * Műszaki Könyvtár.* * A „Bádogos". írta Sztipán István. „Műszaki Könyvtár*" címmel új könyvsorozat kiadását vállalta magára a Népszavakönyvkereskedés. Ennek a könyvtárnak az a célja, hogy a múlt és a mai rossz tanoncoktatás hiányait pótolja, a képzett munkás tudásait tovább fejlessze, úgy a gyakorlati munka, mint a szakmai elméletiek terén. Rövid egymásutánban minden szakmából egy-egy kitűnő szakember tollából népiesen megírt könyv fog megjelenni a „Műszaki Könyvtár" kiadásában. A könyvtár első száma a napokban hagyta el a sajtót, amely a bádogos mesterség inkább gyakorlati és kevés elméleti kérdéseivel foglalkozik. A könyv tartalma, bő magyarázatokat ad a bádogos mesterség minden ágáról, ornamentikáról, geometriáról, szabásról és mindazokról a kérdésekről, amelyeket meg kell tanulnia és amelyeket föltétlen tudnia kell minden bádogosnak, hogy az jó munkás legyen. Az ábrákkal gazdagon illusztrált szakkönyv nélkülözhetetlen útmutatója a művészi bádogos mesterségnek. Szerzője Sztipán István; neve kell, hogy bizalmat keltsen bennünk a könyv iránt, mert annak neve nemcsak a mesterség ismerői, hanem a vasmunkások nagy táborában is nagy ismeretségnek örvend. A munkáslegényből technológiai szakelőadóvá és szakíróvá lett Sztipán már évtizedekkel ezelőtt minden szabad idejét a munkásság szakmai továbbképzésére fordította és amellett még szervezeti agitatórikus és adminisztratív munkát végzett és hosszú ideig szerkesztett műszaki szaklapot. Szakelőadások zsúfoltak voltak és hallgatói között technológusok, rajztanárok és mérnökök is voltak. Egy eszmekör tölti be lelkét: tanulni és tanítani. Ennek a fölfogásnak leszűrődött értékes alkotása ez a könyv, amelynek elstő kiadása a „Bádogosszaklap" mellékleteként jelent meg. Csak kevés példány jelent meg belőle és már évek óta nem kapható, annál kevésbé, mert a könyv nagy részét az amerikai magyaroknak kellett kiküldeni. A mai nyomasztó gazdasági viszonyok nem nagyon kedveznek a könyvkiadásnak, de „Műszaki Könyvtár" szerkesztőinek az írók megválasztásais a Világosság-nyomdajínak) ezen a téren vállalt kockázata biztosítja a könyvtár megjelenését, mert tudjuk, hogy a munkásság tanulni vágyása nem csökkent, hanem fokozódott. Ennek a tudásvágynak a kielégítésére indult meg a „Műszaki Könyvtár*, és ennek bevezetője az első szám, a „Bádogos". Hisszük, hogy ez a könyv meleg fogadtatásra fog találni nemcsak a bádogos-, hanem a rokonszakmák munkásai között is. Mielőtt e könyvről szóló néhány ismertető soromat befejezném, meg kell említeni a könyvtár szerkesztőit: Balogh Artúr mérnököt, akinek nagy elméleti tudása és a műhelyben gazdagított gyakorlati képességei; Schreiber Józsefet, a munkaasztal mellett fölnőtt munkást, akinek gyakorlatai, ismeretei predesztinálják a szerkesztői tisztségreés garantálják nekünk a könyvtár nívóját. (g. a.) *) A „Műszaki Könyvtár" szerkesztői kérik a különböző szakmák munkásait, hogy a könyvtárra vonatkozó froudolataikat, újításaikat és hasonló ajánlataikat közöljék a szerkesztőségbren: Erzsébet körút 35. A. , „Bádogos" ára 30 korona. Kapható a Népszava-könyvkereskedésben, az összes árusítóknál, valamint vaematikusok szövetségében. * 1* & — Két koronára emelik a villamos viteldíját? A keddi Népszavában már foglalkoztunk — egyelőre nyilatkozat formájában — azzal a legújabb áremelésssel, amelyet az egyesített villamosok igazgatósága tervez. Az egykoronás viteldíjat két koronára akarják emelni. Az indokolás: a személyzet fizetését rendezni kell, ezt pedig csak a viteldíj emelésével lehet rendezni. Egy híradás szerint már a legközelebbi napokban életbe lép a kétkoronás tarifa. Minden útt két korona lesz. Azonkívül — állítólag — az esti órákban külön viteldíjszabást fognak megállapítani. Ez a díjszabás — ha ugyan lesz ilyen — még drágább lesz. Budapest dolgozó népe kétségbeesetten veszi majd tudomásul e híradást. Hiszen azokat sújtja majd ez a tervbe vett emelés, akik a legszegényebbek, akiknek sietős a dolguk és ezért kényszerülnek a villamosutazásra, meg az a meggondolás, hogy a gyaloglás nemcsak időt rabló, hanem elpőtkoptató veszteség is, mert manapság luxusutazásnak minősíteni a villamoson való utazást, egyáltalán nem lehet. Hogy a gyárba, munkahelyekre, irodákba siető dolgos emberek honnan veszik majd a fedezetet a fölemelt villamostarifára, ezzel azoknak is kellene törődniük, akiknek befolyásuk van az egyesített villamosvasutaknál. A kormány