Népszava, 1920. március (48. évfolyam, 53–78. sz.)
1920-03-02 / 53. szám
1920 márciusi NÉPSZAVA A keresztény nemzeti egyesülés pártja azt kívánja, hogy Haller István legyen a miniszterelnök. Az egyes miniszteri tárcákra vonatkozóan ez a párt nem foglal állást, hanem a dezignálandó miniszterelnökkel való tárgyalásokra bízza ennek eldöntését. A kisgazdapárt viszont a miniszterelnök személyének kérdésére nem fektet nagy súlyt Bubinek Gyulát tartják ugyan az egyetlen számbavehető jelöltnek, de az, amihez főképen ragaszkodnak, az a követelésük, hogy hat miniszteri tárcsa jusson nekik és pedig a belügyi tárca, amelyet Meskó Zoltánnal akarnak betölteni, a földmivelésügyi, amely megmaradna Rubinek Gyulának, a közélelmezési nagyatádi Szabó Istvánnal, a Msgazdaminiszterség sokorópátkai Szabó Istvánnal és a pénzügyminiszterség báró Korányival az élén. Ugyancsak maguknak kívánják az igazságügyi tárcát Erre két jelöltjük van és pedig Ferdinándy Gyula és Kovács J. István. A párt államtitkárjelöltjei a következők: kultuszállamtitkár Kovács J. István, amennyiben nem lehetne igazságügyminiszter, vagy Buday Barna, népjóléti államtitkár Barla-Szabó József, igazságügyi államtitkár Wagner Károly, kereskedelemügyi államtitkár "Beök Iván. Államtitkári állásokra jelölik még Iklódi Szabó Jánost, Ruppert Rezsőt és Schandl Károlyt A felszabaduló Tiszántúl. A nemzeti hadsereg előravonaslása. A „Magyar Távirati Iroda" jelenti: A magyar nemzeti hadsereg csapatrészei február hó 28-án Kunhegyest és Etyeket szállották meg. Miután a román csapatok a Karcag—Kőröstorkolat-vonaltól csak március 2-án vonulnak vissza, saját csapataink előnyomulása ezen napig szünetelt Lezárták a Tisza-vonalat. RemetstettT*fx éga£m&sBast a jf&isxabatSatiS vldástvei ? A nemzeti hadseregnek a felszabadult területekre való bevonulásával egyidejűen intézkedések történtek a menekültek visszatelepítése és az esetleges élelmiszerfölöslegek elosztása tekintetében. Lippich István polgári kormánybiztos intézkedik ezek dolgában. Első intézkedése volt hogy lezáratta az egész Tisza-vonalat. A Tiszán csak engedéllyel lehet átjutni. Az ellenőrzés kijátszását megakadályozandó, minden csónakot összeszedetett A Tiszán csak a Szolnoknál kijelölt két ponton kelhetnek át azok, akik erre engedélyt kapnak. Át lehet kelni a pontonhídon, amelyet a fölrobbantott vashíd mellett vertek, a másik átkelés pedig a tiszai vasúti hídon történik. Az élelmiszerkivitelt és - visszatelepítést csupán a kormány intézheti. Ami az élelmiszer -készleteket ileti, Lippicc István kormánybiztos a következőket jelentette ki „Az Est" munkatársa előtt: Én magam már bejártam a tiszamenti községeket. Sok jót nem mondhatok. Jószág tekintetében csak a legminimálisabb készletek állanak a lakosság rendelkezésére. Tavaszi vetőmag egyáltalán vizcs és ebből a szempontból, ha gyors segítség nem érkezik, katasztrófától lehet tartani. Az igavonó jószág huszonöt százaléka maradt meg, baromfi és sertés egyáltalában nincs. Erről a vidékről a főváros semmiféle élelmiszert nem remélhet, Ceftdf AadassAffyparancsaa* suerinrt van ételmtsesi'fiészítít. Szolnokról téviratozzák: Báró Lehár ezredes, hadosztályparancsnok ezry újságíró előtt a Tiszántúl kiürítéséről a következőkben nyilatkozott: — A Tiszántúl kiürítése tallies rendiben folyik. A kiürítésre vonatkozó megállapodásokat az antanttal egyetértésben pontosan betartjuk. Hadimrolcsban utasítottam a tisztikart, hogy mindenféle atrocitástól, erőszakosságól és vallási üldözéstől tartózkodjék. Ezért minden egyes tiszt rangjával felelős. A Tiszántúl nagy élelmiszerkészletek vannak, amelyeknek lefoglalására mindent megtettünk. A polgári lakosság fogja ez élelmiszerkészleteket megkapni. A szolnoki hidat a polgári fonsalom elől elzártak és a Tiszán minden csónakot föltartóztattunk, ahogy az aradi árdrágítók üzelmeit lehetelennie tegyük. Azok a hírek, mintha a románok kivonulását pogrom követné, minden alapot nélkülöző hazugságok. A franciák kivonulása Szegedről: « Totwnaáme túbovnob. búcsúja» A francia csapatok De Tournadre tábornok, a megszálló francia csapatok parancsnokának intézkedésére hétfőn délelőtt vonultak ki Szegedről. A francia tábornok ebből az alkalomból hirdetményt tett közé, amelyben elbúcsúzik Szeged város hatóságaitól és lakosságától és amely befejező részében a következőket mondja: Amidőn elhagyom a várost amelyhez ragaszkodtam éppen Magyarország érdekében, kívánom, hogy a franciák távozása ne szolgáltasson alkalmat erőszakosságokra. A magyar hatóságok, amelyek felelősek Európa és a történelem előtt Magyarország méltóságáért és amelyeknek igazságérzetét és mértékletes szellemét volt módomban megbecsülni, bizonyára elejét fogják tudni venni néhány exaltált egyén bűnös üzelmeinek, akik — anélkül, hogy használnának — hazájuk jó hírnevét kompromittálják. Őszintén szerencsét kívánok Magyarország talpraállításához. Ez az ország még túl szerencsétlen, semhogy hidegvérrel gondolkozhatnék, de majdan rá fog jönni arra, hogy mik voltak az elhibázott kezdőlépések és meg fogja szívlelni a nagy Deák Ferencnek Ferenc Józsefhez intézett szavait. Nem háborúskodásban, hanem alattvalóinak békés egyesülésében és megelégedettségében rejlik egy ország boldogulása. A népszövetség megvizsgáltatja az oroszországi helyzetet. # Lengyelország kivetetései. — A francia sajtó nyugtalankodik. A „Deutsche Allgemeine Zeitung”nak táviratozzák Baselből. A népszövetség bizottságának, amelyet a legfelsőbb tanács nemrégen nevezett ki és amelynek az oroszországi helyzetet kell megvizsgálnia, párisi jelentés szerint ötven tagja lesz. A bizottságba munkásokat, munkáltatókat továbbá pénzügyi, politikai és gazdasági szakembereket választannak be." CM. T.I.") A lengyel parlament külügyi bizottsága ülést tartott amelyen a Szovjetoroszországgal való béketárgyalás irányvonalairól tanácskozott. Az ülésről szóló tudósítás ezt mondja: Lengyelország visszautasítja a békeajánlatot követeli a végrehajtott felosztás érvénytelenítését és az ellene elkövetett történtnelmi igazságtalanság jóvátevését. követeli továbbá, hogy biztosítékot adjanak Oroszország és Lengyelország békés baráti viszonyára nézve. A lengyel köztársaság népszavazást követel a lengyel közigazgatási területen túl eső vidékeken, amelyek 1772 előtt Lengyelországhoz tartoztak. Az új államaik érdekében követeli Lengyelország, hogy a Lengyelország és a tanácskormány között esetleg megállapítandó feltételeket az egész orosz nép képviselői erősítsék meg. („M. T. I.") A lengyel diéta legutóbbi ülésén izgalmas vitát támasztott a szocialistáknak az az indítványa, hoggy a bolsevistákkal kössenek békét. Nagy föltűnést keltett a külügyminiszternek az a bejelentése, hogy Finnország és Litvánia megbízottakat, küldenek Varsóba, hogy közösen állapítsák meg a békeföltételeket A szocialisták indítványának sararos napirendre tűzéséről beadott javaslatot elvetették. Genfből táviratozzák. A francia, sajtót nagyon nymtalantja az kántántnak Oroszországgal szemben követett politikája és egyértelműen megtámadja Angliát Pertaux ezt írja az „Echo de Paris" február 26-iki számában: Lloyd Gengeren lehet elégedve, hiszen egy esztendő óta fáradozott azon, hogy a szövetségesekre ráerőszakolja ezt a politikát Most mindazok az orosz elemek, amelyek mér ellenálltak a szovjeturalomnak, Németországhoz fognak húzódni. Gauvain azt írja a ,,Journal des Débats("-ban). A rémuralom megteremtőit nem távolítják el, csak a kezüket kelll megmosniuk, mert Lloyd George nagyon sokat ad a tisztaságra. A fegyverekkel való nyílt hadiállapotot fölváltották földalatti aknaharcok. Franciaországnak meg kell erősítenie belső frontját a bolsevikok manőverével szemben. A ..Temus" azt írja, hoty Lloyd George nem masyarázta meg politikájának indító okait, valószínűen egyáltalán nincs magyarázni valója. A szövetségesek politikájának sohasem volt horizontja. („M. T. L") A párisi .,Teiuos" szerint Parisban, meg semmiféle szikratáviratot nem kaptak Moszkvából, amely megerősítené azt a hírt hogy a szovjet kormány békeajárlatot tesz valamennyi szövetségesnek. („M. T. I.") Bukarestből jelentik: A román kormány megengedte, hogy az a rengeteg hajléktalan, aki Délorozszorszégból a, bolsevisták, elől mene . • 1 • V . . , V W , , i . f y' v * ( í 7 , w * . x v «» > t 4 fc \ I 3 kült el, átléphesse a román határt. A menekülteket Besszarábia különböző helységeiben fogják elhelyezni. Ugyanakkor a kormány intézkedett hogy megakadályozza a menekültek beengedésével együtt járó rubelbeözönlés káros gazdasági következményeit („MT.L") Ä francia szocialista párt kongresszusa. * A kongresszus a b£keszerz8d£sek ellen. A külföldi képviselőket nem engedik Strassburgba, Parisból táviratozzák. A Populaire megállapítja, hogy Poincare kinevezése a jóvátétel bizottság elnökévé, fokozni alkalmas a nemzetközi feszültséget. A lap kifejti, hogy Poincaré, Millerand, Barrés, Barthou, a rojalisták, a háborús párt és a Rajna balpárt annexiójánk hívei ezzel valósággal újabb offenzívába kezdtek. Franciaország szocialista pártja, amelynek országos kongresszusa Strassburgban összeül, meg kell, hogy mutassa, hogy ezen az úton tovább haladni nem lehet. A párt erélyesen állást fog foglalni a nacionalizmus és imperializmus ellen. A „Berliner Tageblatt-nak jelentik Strasseburgból. A strassburgi szocialista kongresszus határozati javaslatot fogadott el a Versaillesi erőszakos béke ellep, amely újabb csíráját rejti magában a világháborúnak és örökössé teszi a gyűlöletet. A francia delegátusok többsége a versaillesi és a st.-germaini békeszerződések azonnali érvénytelenítése és a népek interna- cionáléjának összehívása mellett foglalt állást C.M T. L") Az „Echo de Paris" strassburgi sürgönyt közöl, amely az ottani szocialista kongresszusról számol be. Az ülésben Longuet fölolvasta a krisztiániai bolsevista irodának egy sürgönyét amely Leninnek egy újságcikkét tartalmazta. Az orosz bolsevisták vezetője ebben a cikkében természetesen a proletárdiktatúra mellett tör lándzsát A sürgöny fölolvasása a kongresszuson kínos hatást keltett. Weil György, aki a német Reichstagban Metz városát képviselte szocialista programmal, de a háború alatt a francia hadseregben küzdött kijelentette, hogyha a franciák elfogadták volna Lenin elveit a brest-litovski béke idején, akkor Vilmos csíliszarcma Reimsban, Franciaország királyává koronáztatta volna magát és a francia szocialisták alig ülhetnének Strassburgban. A délutáni ülésen Longuet expozét tartott amelyben beszámolt arról, hogy az ő pártja sem akar csatlakozni a NL Internacionáléhoz. Sem az angol szocialisták, sem az osztrákok, sem a svédek, sem a hollandok nem fogadják el Lenin elveit. Kivel alkarnának tehát Internacionálét csinálni? A kongresszus vezetősége azután, szűkebb körű tanácskozásra gyűlt össze. („M T. I.") Genfből táviratozzák. A berni francia követség megtagadta a láttamozást Graber nemzeti tanácsos, szociáldemokrata képviselőnek, aki a strassburgi szocialista konferenciára akart utazni. A „Paix" értesülése szerint a francia, határrendőrség Boulogneban föltartóztatta a strassburgi konferenciára utazó angol delegátusokat és irataikat is elvette tőlük. („MT. L'") A „l'Écho de Paris" strassburgi tudósítója, a következőket írja a kongresszus külső képeiről és üléseiről. Azok a hideg, csupasz és komor termek, amelyekben a nagyvárosi munkásegyesületek szokták üléseiket tartani, kevéssé hasonlítanak a strassburgi Palais des Fêtes fényes termeihhez, amelyben a francia szocialista párt a Partiunifié idei országoskongresszusát tarija. A leggyönyörűbb termek egyike ez rózsaszálú márvány oszlopzatával, ragyogó kristály-ilusztereivel, gyönyörű faragványaival és a szépművészeteket ábrárcoló mennyezetfestményeivé. A teremben, ahol a háború előtt a strass-*burgi dalárdák és zenekarok rendezték hang-s versenyeiket és amely most az ülésterem, déli szaki növények és vörös lobogók között Jauré« képe van elhelyezve. A megnyitás reggelén különben a Palais des Fêtes nem vesztette el teljesen koncertterem jellegét, mert a kongresszust az Arbeiterbund dalárdája a munkáshimnusz feléneklésével nyitja, meg. A kongresszus első ülésének elnöke egy elszászi szocialista, Heutsch tanácsos, a Landtag volt képviselője. Körülbelül 300 küldött van jelen, akik 450 BF mandátumot képviselnek. Az első ülések szónokai közül nagyobb érdekeklődést váltanak ki Loriot a baloldali szociális-diák vezére, aki azonban eme első felszólalásai alkalmával csak mint a szocialista párt pénztárosa teszi meg jelentését Azután sorra jön, nek a brit Labour Party részéről George Dear,, azután a belgák, svédek, hollandok képviselői, végül ismét két angol küldött az Independent Labour Party képviseletében. B. Washead, aki agitációja miatt már több ízben börtönt szerz vedett és Snowden asszony, akit szintén a Labour Party küldött. Snowden asszony heve-t senkikel a mai rend ellen és a legerőteljmabb