Népszava, 1920. március (48. évfolyam, 53–78. sz.)

1920-03-02 / 53. szám

1920 március­i NÉPSZAVA A keresztény nemzeti egyesülés pártja azt kívánja, hogy Haller István legyen a minisz­terelnök. Az egyes miniszteri tárcákra vonat­kozóan ez a párt nem foglal állást, hanem a dezignálandó miniszterelnökkel való tárgyalá­sokra bízza ennek eldöntését. A kisgazdapárt viszont a miniszterelnök sze­mélyének kérdésére nem fektet nagy súlyt Bu­binek Gyulát tartják ugyan az egyetlen számbavehető jelöltnek, de az, amihez főképen ragaszkodnak, az a követelésük, hogy hat mi­niszteri tárcsa jusson nekik és pedig a belügyi tárca, amelyet Meskó Zoltánnal akarnak be­tölteni, a földmivelésügyi, amely megmaradna Rubinek Gyulának, a közélelmezési nagyatádi Szabó Istvánnal, a Msgazdaminiszterség soko­rópátkai Szabó Istvánnal és a pénzügyminisz­terség­ báró Korányival az élén. Ugyancsak maguknak kívánják az igazságügyi tárcát Erre két jelöltjük van és pedig Ferdinándy Gyula és Kovács J. István. A párt államtitkár­jelöltjei a következők: kultuszállamtitkár Ko­vács J. István, amennyiben nem lehetne igaz­ságügyminiszter, vagy Buday Barna, népjóléti államtitkár Barla-Szabó József, igazságügyi államtitkár Wagner Károly, kereskedelemügyi államtitkár "Beök Iván. Államtitkári állásokra jelölik még Iklódi Szabó Jánost, Ruppert Re­zsőt és Schandl Károlyt A felszabaduló Tiszántúl. A nemzeti hadsereg előravonaslása. A „Magyar Távirati Iroda" jelenti: A ma­gyar nemzeti hadsereg csapatrészei február hó 28-án Kunhegyest és Etyeket szállották meg. Miután a román csapatok a Karcag—Kőrös­torkolat-vonaltól csak március 2-án vonulnak vissza, saját csapataink előnyomulása ezen na­pig szünetelt Lezárták a Tisza-vonalat. RemetstettT*fx éga£m&sBas­t a jf&isxaba­tSatiS vldástvei ? A nemzeti hadseregnek a felszabadult terü­letekre való bevonulásával egyidejűen intéz­kedések történtek a menekültek visszatelepítése és az esetleges élelmiszerfölöslegek elosztása tekintetében. Lippich István polgári kormánybiztos intéz­kedik ezek dolgában. Első intézkedése volt hogy lezáratta az egész Tisza-vonalat. A Tiszán csak engedéllyel lehet átjutni. Az ellenőrzés kijátszását megakadályozandó, minden csóna­kot összeszedetett A Tiszán csak a Szolnoknál kijelölt két ponton kelhetnek át azok, akik erre engedélyt kapnak. Át lehet kelni a ponton­hídon, amelyet a fölrobbantott vashíd mellett vertek, a másik átkelés pedig a tiszai vasúti hídon történik. Az élelmiszerkivitelt és - visszatelepítést csupán a kormány intézheti. Ami az élelmiszer -készleteket ileti, Lippicc István kormánybiz­tos a következőket jelentette ki „Az Est" mun­katársa előtt: Én magam már bejártam a tiszamenti köz­ségeket. Sok jót nem mon­dhatok. Jószág tekin­tetében csak a legminimálisabb készletek álla­nak a lakosság rendelkezésére. Tavaszi vető­mag egyáltalán vizcs és ebből a szempontból, ha gyors segítség nem érkezik, katasztrófától lehet tartani. Az igavonó jószág huszonöt szá­zaléka maradt meg, baromfi és sertés egyálta­lában nincs. Erről a vidékről a fővár­os semmi­féle élelmiszert nem remélhet, Ceftdf AadassAffyparancsaa* suerinrt van ételmtsesi'fiészítít. Szolnokról téviratozzá­k: Báró Lehár ezredes, hadosztályparancsnok ezry újságíró előtt a Ti­szántúl kiürítéséről a következőkben nyilatko­zott: — A Tiszántúl kiürítése tallies rendiben fo­lyik. A kiürítésre vonatkozó megállapodásokat az antanttal egyetértésben pontosan betartjuk. Hadimrolcsban utasítottam a tisztikart, hogy mindenféle atrocitástól, erőszakosság­­ól és val­lási üldözéstől tartózkodjék. Ezért minden egyes tiszt rangjával felelős. A Tiszántúl nagy élelmiszerkészletek vannak, amelyeknek lefog­lalására mindent megtettünk. A polgári l­akos­­ság fogja ez élelmi­szerkészleteket megkapni. A szolno­ki hidat a polgári fonsalom elől elzártak és a Tiszán minden csónakot föltartóztattunk, ahogy az aradi árdrágítók üzelmeit lehetelennie tegyük. Azok a hírek, mintha a románok kivo­nulását pogrom követné, minden alapot nélkü­löző hazugságok. A franciák kivonulása Szegedről:­ ­« Totwnaáme túbovnob. búcsúja» A francia csapatok De Tournadre tábornok, a megszálló francia csapatok parancsnokának intézkedésére­ hétfőn délelőtt vonultak ki Sze­gedről. A francia tábornok ebből az alkalomból hirdetményt tett közé, amelyben elbúcsúzik Szeged város hatóságaitól és lakosságától és amely befejező részében a következőket mondja: Amidőn elhagyom a várost amelyhez ra­gaszkodtam éppen Magyarország érdekében, kívánom, hogy a franciák távozása ne szolgál­tasson alkalmat erőszakosságokra. A magyar hatóságok, amelyek felelősek Európa és a törté­nelem előtt Magyarország méltóságáért és ame­lyeknek igazságérzetét és mértékletes szellemét volt módomban megbecsülni, bizonyára elejét fogják tudni venni néhány exaltált egyén bű­nös üzelmeinek, akik — anélkül, hogy használ­nának — hazájuk jó hírnevét kompromittálják. Őszintén szerencsét kívánok Magyarország talpraállításához. Ez az ország még túl szeren­csétlen, semhogy hidegvérrel gondolkozhatnék, de majdan rá fog jönni arra, hogy mik voltak az elhibázott kezdőlépések és meg fogja szív­lelni a nagy Deák Ferencnek Ferenc Józsefhez intézett szavait. Nem háborúskodásban, ha­nem alattvalóinak békés egyesülésében és meg­elégedettségében rejlik egy ország boldogulása. A népszövetség megvizsgáltatja az oroszországi helyzetet. # Lengyelország k­ivetetései. — A francia sajtó nyugtalankodik. A „Deutsche Allgemeine Zeitung”nak táv­iratozzák Baselből. A népszövetség bizottsá­gának, amelyet a legfelsőbb tanács nemrégen nevezett ki és amelynek az oroszországi hely­zetet kell megvizsgálnia, párisi jelentés szerint­­ ötven tagja lesz. A bizottságba munkásokat, munkáltatókat továbbá pénzügyi, politikai és gazdasági szakembereket választannak be." CM. T.I.") A lengyel parlament külügyi bizottsága ülést tartott amelyen a Szovjetoroszországgal való béketárgyalás irányvonalairól tanácskozott. Az ülésről szóló tudósítás ezt mondja: Lengyel­ország visszautasítja a békeajánlatot követeli a végrehajtott felosztás érvénytelenítését és az ellene elkövetett történtnel­mi igazságtalanság jóvátevését. követeli továbbá, hogy biztosíté­kot adjanak Oroszország és Lengyelország bé­kés baráti viszonyára nézve. A lengyel köztár­saság népszavazást követel a lengyel közigaz­gatási területen túl eső vidékeken, amelyek 1772 előtt Lengyelországhoz tartoztak. Az új államaik érdekében követeli Lengyelország, hogy a Lengyelország és a tanácskormány kö­zött esetleg megállapítandó feltételeket az egész orosz nép képviselői erősítsék meg. („M. T. I.") A lengyel diéta legutóbbi ülésén izgalmas vi­tát támasztott a szocialistáknak az az indítvá­nya, hoggy a bolsevistákkal kössenek békét. Nagy föltűnést keltett a külügyminiszternek az a bejelentése, hogy Finnország és Litvánia megbízottakat, küldenek Varsóba, hogy közösen állapítsák meg a békeföltételeket A szocialis­ták indítványának sararos napirendre tűzésé­ről beadott javaslatot elvetették. Genfből táviratozzák. A francia, sajtót na­gyon nym­­talantja az k­ántántnak Oroszország­gal szemben követett po­litikája és egyértel­műen megtámadja Angliát Pertaux ezt írja az „Echo de Paris" február 26-iki számában: Lloyd Genge­ren lehet elégedve, hiszen egy esztendő óta fáradozott azon, hogy a szövetsé­gesekre ráerőszakolja ezt a politikát Most mindazok az orosz elemek, amelyek mé­r ellen­álltak a szovjeturalomnak, Németországhoz fognak húzódni. Gauvain azt írja a ,,Journal des Débats("-ban). A rémuralom megteremtőit nem távolítják el, csak a kezüket kelll megmos­ni­uk, mert Lloyd George nagyon sokat ad a tisztaságra. A fegyverekkel való nyílt hadi­állapotot fölváltották földalatti aknaharcok. Franciaországnak meg kell erősítenie belső frontját a bolsevikok manőverével szemben. A ..Temus" azt írja, ho­ty Lloyd George nem mas­yarázta meg politikájának indító okait, valószínűen egyáltalán nincs magyarázni valója. A szövetségesek politikájának sohasem volt horizontja. („M. T. L") A párisi .,Teiuos" szerint Parisban, meg semmiféle szikratáviratot nem kaptak Mosz­kvából, amely megerősítené azt a hírt hogy a szovjet korm­ány békeajárlatot tesz valamennyi szövetségesnek. („M. T. I.") Bukarestből jelentik: A román kormány megengedte, hogy az a rengeteg hajléktalan, aki Délorozszorszégból a, bolsevisták, elől mene­ . • 1 • V . . , V W , , i . f y' v * ( í 7 , w * . x v «» > t 4 fc \ I 3 kült el, átléphesse a román határt. A menekül­teket Besszarábia különböző helységeiben fog­ják elhelyezni. Ugyanakkor a kormány intéz­kedett hogy megakadályozza a menekültek be­engedésével együtt járó rubelbeözönlés káros gazdasági következményeit („M­T.­L") Ä francia szocialista párt kongresszusa. * A kongresszus a b£keszerz8d£sek ellen. A külföldi képviselőket nem engedik Strassburgba, Parisból táviratozzák. A Populaire megálla­pítja, hogy Poincare kinevezése a jóvátétel bizottság elnökévé, fokozni alkalmas a nem­zetközi feszültséget. A lap kifejti, hogy Poin­caré, Millerand, Barrés, Barthou, a rojalisták, a háborús párt és a Rajna balpárt annexiójánk hívei ezzel valósággal újabb offenzívába kezd­tek. Franciaország szocialista pártja, amelyn­­ek országos kongresszusa Strassburgban­ összeül, meg kell, hogy mutassa, hogy ezen az úton tovább haladni nem lehet. A párt erélye­­sen állást fog foglalni a nacionalizmus és im­perializmus ellen. A „Berliner Tageblatt-nak jelentik Strasse­­burgból. A strassburgi szocialista kongresszus határozati javaslatot fogadott el a Versaillesi erőszakos béke ellep, amely újabb csíráját rejti magában a világháborúnak és örökössé teszi a gyűlöletet. A francia delegátusok többsége a versaillesi és a st.-germaini békeszerződések azonnali érvénytelenítése és a népek interna-­ cionáléjának összehívása mellett foglalt állást C.M T. L") Az „Echo de Paris" strassburgi sürgönyt kö­zöl, amely az ottani szocialista kongresszusról számol be. Az ülésben Longuet fölolvasta a­ krisztiániai bolsevista irodának egy sürgönyét amely Leninnek egy­ újságcikkét tartalmazta. Az orosz bolsevisták vezetője ebben a cikkében természetesen a proletárdiktatúra mellett tör lándzsát A sürgöny fölolvasása a kongresszu­son kínos hatást keltett. Weil György, aki a­ német Reichstagban Metz városát képviselte szocialista programmal, de a háború alatt a francia hadseregben küzdött kijelentette, hogy­ha a franciák elfogadták volna Lenin elveit a brest-litovski béke idején, akkor Vilmos csíl­iszar­cma Reimsban, Franciaország királyává koronáztatta volna magát és a francia szocia­­­listák alig­ ülhetnének Strassburgban. A dél­utáni ülésen­ Longuet expozét tartott amelyben­ beszámolt arról, hogy az ő pártja sem akar csatlakozni a N­L Internacionáléhoz. Sem az angol szocialisták, sem az osztrákok, sem a své­dek, sem a hollandok nem fogadják el Lenin elveit. Kivel alkarnának tehát Internacionálét csinálni? A kongresszus veze­tősége azután­, szűkebb körű­ tanácskozásra gyűlt össze. („M T. I.") Genfből táviratozzák. A berni francia követ­ség megtagadta a láttamozást Graber nemzeti tanácsos, szociáldemokrata képviselőnek, aki a strassburgi szocialista konferenciára akart utazni. A „Paix" értesülése szerint a francia, határrendőrség Boulogneban föltartóztatta a­ strassburgi konferenciára utazó angol delegá­tusokat és irataikat is elvette tőlük. („M­T. L'") A „l'Écho de Paris" strassburgi tudósítója, a következőket írja a kongresszus külső képei­ről és üléseiről. Azok a hideg, csupasz és komor termek, ame­lyekben a nagyvárosi munkásegyesü­letek szok­ták üléseiket tartani, kevéssé hasonlítanak a­ strassburgi Palais des Fêtes fényes termeih­hez, amelyben a francia szocialista párt a Parti­unifié idei országos­­kongresszusát tarija. A leggyönyörűbb termek egyike ez rózsaszálú márvány oszlopzatával, ragyogó kristály-i­lusztereivel, gyönyörű faragványaival és a­ szépművészeteket ábrárcoló menny­ezetfes­tmé­­nyeivé. A teremben, a­hol a háború előtt a strass-*­burgi dalárdák és zenekarok rendezték hang-s versenyeiket és amely most az ülésterem, déli szaki növények és vörös lobogók között Jauré« képe van elhelyezve. A megnyitás reggelén különben a Palais des Fêtes nem vesztette el teljesen koncertterem jellegét, mert a kongresszust az Arbeiterbund­ dalárdája a munkáshimnusz f­eléneklésével nyitja, meg. A kongresszus első ülésének el­nöke egy elszászi szocialista, Heutsch tanácsos, a Landtag volt képviselője.­­ Körülbelül 300 küldött van jelen, akik 450 BF mandátumot képviselnek. Az első ülések szónokai közül nagyobb érdekek­­lődést váltanak ki Loriot a baloldali szociális-d­iák vezére, aki azonban eme első felszólalásai alkalmával csak mint a szocialista párt pénz­tárosa teszi meg jelentését Azután sorra jön­, nek a brit Labour Party részéről George Dear,, azután a belgák, svédek, hollandok képviselői, végül ismét két angol küldött az Independent Labour Party képviseletében. B. Washead, aki­ agitációja miatt már több ízben börtönt szerz­­ vedett és Snowden asszony, akit szintén a Labour Party küldött. Snowden asszony heve-t sen­kikel a mai rend ellen és a legerőteljmab­b

Next