Népszava, 1920. május (48. évfolyam, 105–129. sz.)

1920-05-30 / 129. szám

1920 május 30. NÉPSZAVA Wedgewood ezredes nyilatkozata * * A „meg nem alkotott" és „megalkotott*" fölfogások, — Az angol „formed" szó elferdített fordítása. A „Magyar Távirati Iroda" Wedgewood ezre­desnek következő nyilatkozatát közli: Amikor a „Daily Mail" és a L'Humanité ál­tal idézett távirat eredete tudomásomra jutott, az „Abend" közlésére való tekintettel, gondos­kodtam, hogy az Arbeiter-Zeitung május 27-iki számában a következő sorokat nyomassa le: „Abból a célból, hogy elejét vegyem egy félreértésnek, amely a Magyarországba ki­küldött angol munkásdelegáltaknak egy állí­tólagos intervjujából keletkezett, a következő­ket óhajtom kijelenteni: A szóbanforgó tudó­sítást, amely első ízben a „Daily Herald"-ban és nem, amint állíttatott, a „Daily Mail"-ban jelent meg, a lap nem mint intervjút közölte és a tudósítás egyetlen állítását sem tulajdoní­totta Wedgewood ezredesnek. A „Daily Herald"­ban megjelent közleményt úgy Parisban, mint Budapesten és Bécsben is pontatlanul adták vissza. Wedgewood ezredes kéri annak kijelen­tését, hogy a munkásdelegáltak Angolországból való elutazásuk óta a sajtó számára semmiféle intervjút nem adtak. Wedgewood ezredes Buda­pesten csupán azt jelentette ki, hogy­ a brit munkásdelegáció egyetlen tagja sem érkezett előre megalkotott nézettel és ezt a következő­képen fejezte ki: „A delegáltak nem értik, hogyan keletkez­hettek ilyen állítások, amelyek az ő edd­ig még egyáltalában meg nem alkotott fölfogá­suknak semmiképen sem felelnek meg." Ezt a mondatot a „Magyar Távirati Iroda" a következőképen torzította el és magyarázta félre: A delegáltak nem értik, hogyan keletkez­hettek ezek a téves állítások, amelyek a té­nyekkel, , illetőleg a delegáltaknak eddig megalkotott fölfogásával teljesen ellenkez­nek." A magyar kormány most fölmutatta ne­kem cáfolatomnak angol eredetijét és én úgy találom, hogy az az én másolatomtól csekély mértékben eltér. Ezért az­ eltérésért és annak német fordításáért egyedül én vagyok felelős és én a magyar kormánytól, különösen pedig dr. Eckhardt úrtól bocsánatot kérek a fordí­tás helyességére vonatkozó fentebbi megjegy­zésemért, mert a fordítás eléggé korrektnek láts­zik, kivéve, hogy ezt az angol szót „förmed" Ezen a nagy kérdésen hónapokig elgondol­koztak a kocsmában. Amibe a kérdés megfej­tése került azon szépen el lehetne tartani az asszonyt. Nem kell teketóriázni. Sorra vette őket. Paradicsom Vera azt mondta, hogy ő mehet még kétlábú emberhez is. Saroglyáné azt kárhoztatta, hogy Bálint is szereti az italt. Ha leszoknék róla, nem mon­daná (Persze, ő nem akart leszokni.) Sára ángya­laryszerre két levelet is kapott a hadifogságból. Ő már csak hű marad. Kajtár Rozi nem mondott semmit, hanem egy-kettőre Bálinthoz hurcolkodott ,az e világ­ban létező vagyonával. A hátán elhozta. Mé­g meg se melegedtek, amikor a szomszéd kis Ha­vai a kapu elé hivatták Bálintot: jöjjön ki egy szóra, Zsuzsa néni hivatja. Micsoda? Zsuzsi néni az első asszonya volt, aki megszökött. „,, Bálint kiment. Ha te nem félsz tőlem, én se félek tőled — gondolta. — Mit akarsz? „ — Hallottam, hogy Ka­itar Rozkát idehozta. — Mi közöd hozzá? — Ilát innen csak ki vele! — Az én házamból? Otthon parancsolj. — Megmutatom, hogy otthon vagyok. _ A dühös asszony meg akarta mutatni és be­törekedett a kapun. Bálint megfogta és kipon­— Sipirc kifelé! Te elszaladtál a féllábamtól, hát csak szaladj. Várd meg, míg kinő a másik. Akkor majd izenek. Bálint még a kaput is bezárta a szerető hitves előtt, Rozi a konyhában reszketett. Mitől? Ba­lint egy-kettőre elintézte a válóper. A többi igazán­ a tekintetes törvényszék dolga. Rozi hálás hízelkedéssel simult a nyomorék emberhez és ezalatt a rántást egy kicsit oda­kapta a tűz. Egyéb baj nem is történt. Ezt meg ki lehet birni, a­ német fordításban pontosabban adta volna vissza a „formiert" kifejezés, mint a „gewom­­en" szó, amely angolul „experienced"-et jelent, Josiah C. Wedgewood. A háború „áldásaiból". Caftásnyomoruság Németországban, (Bécsi tudósítónktól.) Az ötéves világsíh­áború minden energiát lekötött a maga emberpusz­tító céljaira. .XXXXXXXXX XXXXXX X XXXXXX XXXXXX X XXXXXX X X Az esztelen bábom a legnagyobb nyo­morúságba döntötte a népeket. A tömegek éhe­zése és nélkülözése mellé szegődött mé­g a haj­léktalanság szörnyű réme is. A hadviselő or­szágokban a háború tartama alatt teljesen szünetelt a lakásépítkezés és a háború követ­kezményeképen szünetel még ma is. Így állott be a legnagyobb lakásnyomorúság minden hadviselt országban. Megdöbbentő, hogy még olyan országban is, mint Németország,­­ahol a békeidőben aránylag nagyon tű­rhetőek voltak a lakásviszonyok, ma tízezrével akadnak hajléktalan családok. Nagy­belinben például nem kevesebb, mint 80.000 háztartás keres lakást. Ennyien jelentkeztek a lakáshivataloknál és nem találnak megfelelő hajlékot. Breslauban 10.000, Kölnben 6000 a lakáskeresők száma. Ez idő szerint körülbelül 1 millió család van megfelelő lakás nélkül, vagyis minden tizenötödik család nélkülözi a régebbi lakását. Ezt a szörnyű helyzetet még súlyosbítja az a körülmény, hogy 400.000 újabb német alattvaló tér haza, akik éveken át hadi­fogságban voltak. A bajor népjóléti miniszter jelentése szerint Münchenben 16.000-en, Nürnbergben 6000-en, Augsburgban 4600-a­n, Wü­rzburgban, Regens­burgban és Ludwigshafenben 2—2000-en ke­restek lakást. Ezzel szemben egyetlen üres la­kás sincs. Magyarországon, főképen Budapesten is tűr­hetetlenek a lakásviszonyok. Folytatják ugyan az előbbeni kormányoktól megvalósított lakás­rekvirálást, ez a módszer azonban nem képes megoldani a lakásnyomorúságot. Egyetlen or­vosszer ellene az új építkezés. mnWWWWWWWWA/WWWWWWWW/WWWWWWWWWM Soós tábornok írja alá a békeszerződést. A „Magyar Távirati Iroda" jelenti, hogy a szom­bati minisztertanács a békeszerződés aláírásá­val Soós Károly honvédelmi minisztert bízta meg. Magyarországot meghívták a nemzetközi bí­róság tervének előkészítésére. A népszövetség titkársága átírt a magyar kormányhoz, hogy június 11-re bizottságot küldjön Hágába, az ál­landó nemzetközi, bíróság tervének előkészíté­sére. („Wieni Tel. Comp.") Wilson és a szenátus viszálya. Amerikai sürgönyjelentés szerint a szenátus külügyi bi­zottsága elvetette Wilsonnak azt az indít­vá­ny­át, hogy az Egyesült Államok vállalják el a mandátumot Örményország fölött. Wilson elnök viszont vétójogával élt a szenátusnak az­zal az indítványával szemben, amely béke­ál­lapotot akar deklarálni Németországgal és Ausztriával. 9 a slldborsó. * * A gyirmörcs ára is emelkedett. — A nyáron nem vllalnak ki petróleumtól. — A tej. Annyi szitkozódást, káromkodást és elkesere­dést régen láttunk és hallottunk a nagycsar­nokban, a dunapa­rti piacon, mint szombaton. A pénteki olcsó árak hírére sok asszony kiment a Dunapartra, hogy zöldborsót és gyümölcsöt vásároljon. Ám a polgári sajtó által világgá kürtölt árcsökkenés tiszavirág életű volt. Szombatra tetemesen megdrágult a gy­ümölcs és ugyancsak emelkedett a zöldborsó ára is. A baromfipiacon egy asszony galambnagyságú csirkéért 100 koronát ígért, az árusító dühösen kapta ki az asszony kezéből a csirkét,­ mond­ván: „Ezért a pénzért ugyan nem eszik csibe­húst." A csirkepiacon egyébként szintén emel­kedtek az árak, aminthogy a tojást is már 3 koronáért árusítják. Hús van bőven. A gyü­mölcsdrá­gasáig okát megtudakolván, egy kereskedő ezeket mondta: — Mi tehetetlenek vagyunk a termelőkkel szemben. A nagykereskedők ma megelégesz­nek minimális haszonnal, ámde a termelő semhogy a zöldborsót olcsón eladja, inkább föleteti az aprójószággal. A mi törekvésünk természetesen az, hogy Budapest fogyasztóit bőségesen és olcsón lássuk el főzelékkel és gyümölccsel és ha ez nem sikerül, ez nem a szabadkereskedelem csődjét jelenti, hanem a változott viszonyokat, amely bennünket sok tekintetben korlátoz és mozgási szabadságun­kat gúzsba köti. Ha ez megfelel a valóságnak, akkor a ha­tóságnak kell gondoskodni arról, hogy Buda­pestre sok és olcsó élelmiszer kerüljön. * (A tej.) A f­ő­város a tejügyben a következő nyilatkoza­tot teszi közzé: Hogy a 7 koronás tejárat a közönség érde­kében 6 koronára lehessen mérsékelni, a főváros az 1 koronás többletet , a kávémérők részére kicitalandó tej árába foglalja be. Az utóbbi napokban azonban olyan kevés édes tej jött a fővárosba, hogy ebből az igazolvá­nyosokat sem lehet kielégíteni, még kevésbé lehet tehát ebből a tejből a kávéméréseknek kiutalni. Ilyen körülmé­nyek között sürgősen kellett intézkedni aziránt, hogy addig, amíg ily kevés édes tej jön a fővárosba, minden tej, ami fölött a főváros rendelkezik, az eredeti 7 koronás áron csakis a tejigazolványosok és kórházak ellátására fordíttassék és e mellett a kávémérők és kávéházak csakis kondenzált tej használatára utaltassanak. A kávémérőket pedig a vidékiektől való szabad tej­vásárlástól azért kellett eltiltani, mert ennek a megengedése a tejigazolványosok részére szükséges tej beszerzésének rovására menne. Az a rendelkezés, amely szerint a fővárosban termelt és ide be­hozott minden tej fölött csakis a főváros rendelkezhetik, további intézkedésig érvényben marad. * (Piaci árak.) A marhahús: II. rendű 60, I. rendű 108 korona. Borjúhús 70—100 korona. Birkahús 40—64 korona. Sertéshús 100—120, hás 120, zsír 140 korona. Liba, idél 130, hideg 100—120 korona. Poulard: idei 130, friss 75—86 korona. Halak: élő ponty 90—100, balatoni keszeg 25 korona. Bán­tani való csirke párja 120, sütnivaló 150 korona. Tojás darabja 3 korona és csak korlátolt mennyiségben adtak. Juhsajt 82 korona. Főzelékek: sóska 4, spenót 3, saláta 2, zöldborsó 6—7—8 korona. Gyümölcsárak: silány, törött cseresznye 12—14, elsőrendű 18—20, a meggy ugyancsak 18—20 korona. (Újfajta szivarok — az aratók dohánya.) A dohány jövedék igazgatósága újfajta szivarokat hoz forgalomba. Az új szivar neve „Pannónia" és az ára 1 korona lesz. Ebből a szivarból 100 millió darab készül. A dohánygyárak 500 millió ilyen szivar készítésére rendezkedtek be. A cigarettagyártást is fokozták. Az aratók és mezőgazdasági munkások részére 5 millió cso­mag dohányt utaltak ki. (Nyáron nem lesz petróleum.) Szeptember 30-ig a petró­leumkészletek csekély voltára való tekintettel a háztartá­sok nem kapnak petróleum­jegyet. Ipari műhelyek és üzle­tek, amelyekben gáz és villany nincs, kapnak petróleumot. Ezt a petróleumot a főváros közgazdasági ügyosztálya utalványozza, literenként 24 korona 20 fillérért. * (Fölemelték a vízdíjakat.) A főváros tanácsa a vízdíjakat újból fölemelte. A víz ára a fővá­ros egész területén köbméterenként 2 korona. Az évi vízdíjak pedig a következők: a házban levő minden helyiség után 60 korona. A fürdő­szoba után 150 korona. A vízdíjnak ez az újabb fölemelése azonban kizáróan a háztulajdonoso­kat terheli, ami azt jelenti, hogy ezen a címen a háztulajdonosok nem emelhetik föl a 20 szá­zalékos közüzemi pótlékot. * (.A cukrászüzletek záróórája.) A cukrászüzletek szeptem­ber végéig este 8 óra helyett 10 óráig — a világítás kor­látozására vonatkozó rendeletek betartása mellett — tart­hatnak nyitva. * (A fogaskerekű út díjszabása.) A főváros tanácsa a svábhegyi fogaskerekű vasút díjszabását a következő módon állapította meg: fölfelé menet a fogaskerekű felnőtt részére személyenként 5 korona, gyermek részére 3 korona. Lefelé menet felnőtteknek 4 korona, gyermekeknek 2 ko­rona. Menettérti jegy: felnőttnek 8 korona, gyermek szá­mára ~4 korona . (A zsirjegyek beváltási idejének meghosszabbítása.) A főváros közélelmezési ügyosztálya közli, hogy a május hónapra érvényes és­ most beváltás alatt álló 11. számú zsirszelvény beváltási határidejét június 5-ig (szombat) bezáróan meghosszabbítja. Az elárusítással foglalkozó üzemek és szövetkezetek ennek folytán legk­ésőbben június 10-ig bezáróan tartoznak a beváltott zsírszelvényekkel a Központi Liszthivatalnak elszámolni. Politikai amnesztia Csehországban. Prágá­ból jelenti a cseh sajtóiroda. A cseh köztársa­ság elnöke az első választott népképviselet összeülése alkalmából amnesztiát adott mind­azokra a politikai bűncselekményekre és poli­tikai okokból elkövetett bűncselekményekre, amelyek a cseh köztársaság és annak lakói ellen irányultak, amelyeket 1920 március 7-éig bezáróan követtek el. Ilyen bűncselekmények miatt nem indítják meg a büntető eljárást, a már folyó eljárást pedig beszüntetik. Az emlí­tett bűncselekményekre kiszabott­­ büntetést vagy e büntetések hátralékát, azok jogi követ­kezményeivel együtt elengedik. Kivétel az amnesztia alól többek között: a gyilkosság és a kémkedés. („M. T. I.")

Next