Népszava, 1920. június (48. évfolyam, 130–154. sz.)
1920-06-03 / 132. szám
Nem hajtottó SiyxekSzreeésbe lépni a ssovietbormSmye!, angol (romány kereskedő) megállapodásai Kraszinnal. A J8"a 20 Grifte Presse" a következő párisi magántáviratot közli: Lloyd George kedden délután visszatért falusi pihenőhelyéről és nyomban fontos minisztertanácson elnökölt, délután 3 órakor pedig a kihallgatáson fogadta Kraszint. A Kraszinnal folytatott tárgyalás tisztán orosz-angol konferencia, volt, amelyek Lloyd Georgeon kívül Bomar Law, Curzon lord, a kereskedelmi miniszter és a külügyi hivatal alállamt titikáravettek részt- Az angol hatvanagos közlés annak a kijelentésére szorítkozik csupán, hogy előzetes tanácskozás volt Oroszország és Nyugateurópa kereskedelmi összeköttetésének újból való megkezdéséről. Politikai kérdésekről nem volt szó és Kraszin semmiféle olyan indítványt nem tett, amellyel azt a látszatot kelthette volna, hogy politikai küldetésiben jött Azt a kívánságát sem fejezte ki, hogy ezt az alkalmat fölhasználja a szovjetkormány elismertetésére. Erről a dologról egyáltalán szó sem volt Kaszán bámulatba ejtette az angol meghatalmazottakat ,azokkal a részletekkel, amelyeket Oroszország segítő forrásairól elmondott és azokról az árukról, amelyeket Oroszország exportálhat. Kraszin főképen a nagymennyiségű gabonáról, bőrről, kenderről és vertóleumról beszélt, amely exportálásra készen van Oroszországban. Lloyd George nagy érdeklődéssel hallgatta előadását, azután pedig kijelentette a kormány nevében, hogy a kötelező tárgyalások megkezdése előtt két feltételt kell kikötnie. Az első az, hogy az Oroszországban lévő angol hadifoglyokat kivétel nélkül hazaküldték, a másik pedig, hogy Oroszország ne használja föl a kereskedelmi összeköttetés megkezdését külföldön folytatandó bolsevik propagandáira. A bécsi JMEittagszeitung" jelenti. A francsta kormány jegyzéket adott át az angol kormánynak, amely azt mondja, hogy Franciaországnak nincs szándéka Szovjetoroszországgal szemben tanúsított korábbi politikájától eltérni. Nem kíván tárgyalásokat a bolsevikokkal s ezért fölösleges, hogy francia megbízottat jelöljenek ki a Kraszinnal való tárgyalásra, mint ahogy azt angol részről kérték. Franciaország követeli, hogy Oroszország fizesse meg régi adósságait, mielőtt vele gazdasági tanácskozásra lép. A berlini „Vossrache Zeitung" jeleníti Franciaország szerdán tiltakozott a Lloyd George és Kraszin közötti tárgyalások ellen. Cambon francia nagykövet megjelent a külügyminisztériumban és hivatalosan fölhívta a figyelmet a tervezett angol-orosz csoportosulás nagy veszedelmére. Cambon ezzel egyidejűen azt a nyilatkozatot tette, hogy Franciaország az e téren követett angol politikát nem fogja jóváhagyni, sőt ez egyenesen Jánoson érinti („M. T. L") Londonból jelentik. _ Kraszinnak Lloyd George-zsal folytatott keddi megbeszélésével kapcsolatban közlik, hogy hír szerint megengedik a szovjet kormánynak, hogy az Angliával való közvetetten kereskedelmi forgalom megkezdése végett haladéktalanul központi kereskedelmi hivatalt létesítsen Londonban. Minden erre vonatkozó intézkedést a tengerentúli kereskedelmi hivatallal, illetve a kereskedelmi minisztériummal és a külügyi hivatallal egyetértésben fognak megtenni. („M. T. L") Londoni távirat jelenti: Lloyd George és Kartaszin tanácskozásaival kapcsolatban közlik, hogy az orosz kiküldöttek meglehetősen hosszú ideig fognak Londoniban tartózkodni. A kereskedelem újra való fölvétele a következő orosz cikkekre fog kiterjedni: gabona, olaj, len és építőfa. A Londoniban fölállítandó orosz kereskedelmi hivatal elsősorban vasúti közlekedési eszközöket, mezőgazdasági gépeket, textil árukat és más Oroszországban erősen keresett gyári szerszámokat fog beszerezni. Karaszin, mint mondják, érintkezésbe lépett az orosz külügyi hivatallal, hogy részletes információkat szerezzen az oroszországi angol hadifoglyok helyzetéről. („M. T. I.") Akik Peraita ataraa^ IflwiffAroM. Nem aScaronk tes fsamnS** moncSgSte a jelentkezSk. A jtsmlisonsnli hhrata*. A' Cstetódi utca legvégén, a 2L számú ház előtt csoportok állnak és beszélgetnek. Munkások, diákok, intellektuellek egy-egy csoportban. Mindenütt a kivándorlásról beszélnek, arról, milyen kár, hogy későn tudták meg " a Jó" hírt. Mi lenne ez a jó hír? Az, hogy a házban lévő perui konzulátusnál lehet Peruba való kiutazásra jelentkezni. Elképzelhető, hogy a mai viszonyok közepett mennyi ember akad, aki itt hazát keres, aki mindenre vállalkozik, csak vigyék el messzire, akár Peruba is. Beszédbe elegyedünk az egyik csoporttal. Mindenki tudott valamit az utazásról, a föltételekről, csak bizonyosat nem. Az egyik azt mondja: — Az utazás ingyenes, de ha kiérünk, félévig kell a perui kormánynak dolgozni költséglegtérítés fejében. Arra a kérdésünkre, hogy a konzulátusnál mit momdtek, azt felelték: — Semmit, csak a nevünket jegyezték föl A kapu alatt is csoportosulás. Az itt lévők már neon mennek föl a konzulátus hivatalába jelentkezni, mert mai kapu alatt tábla jelzi: „Szeptemberig beszüntettük a jelentkezéseket" .A perui konzulátus egy frankfurti életbiztosító irodájával közös hajlékban székel. Valószínűen a biztosító vezetője egyszersmind a perui konzul is. Mivel sem a konzul, sem a titkára nem volt otthon, a biztosító egyik hivatalnoka adott felvilágosítást: — A jelentkezést le kellett zaramnnE — mwttyotta, — mert mindaddig, ami« a perui konssui a magyar konmájmy« nem állapodik meg a kivándorlás módozatai felől, mindaddig nemi akarjuk az embereket idecsodáteni. — Mik a kivándorlás feltételei? — Erre nem tudok felelni. A mi információnk az, hogy a kivándorlás költségei fedezésére minden kivándorlónak fél évig ingyen kell dolgoznia. — Erről nem tudok — volt a diplomatikus válasz.— De kérem, — válaszoltunk — a perui kormány csak nem fogja ingyen kiszállíttatni az embereket? — Miért ne? Peru köztársaság 1,137.000 négyzetkilométernyi terjedelmű, négyszer akkora, mint a volt magyar birodalom és a lakossága mintegy 3 millió. Ez az ország rendkívül gazdag természeti kincsekben és a lakosság olyan gyér, hogy nem tudja kiaknázni az arany- és fzüsthártyákat meg a petróleumforrásokat. Az informátorunk ugyan arra kért bennünket, hogy keressük föl a konzult, mert ő nem illetékes arra hogy nyilatkozzék, ám mivel a dolog lényegével a helyszínen, tisztába, jöttünk, csak sorra szorítkozunk, hogy megállapítsuk: a munkanélküliség Budapesten olyan nagy, hogy munkás, hivatalnok, mérnök, diák az első szóra, az első hírre arra vállalkozik, hogy kivándoroljon messzi Délamerikába, Peruba, csakhogy a megélhetését biztosítsa. A perui konzulátus nem hitegette az embereket csábító ajánlatokkal, csak megélhetést ígért és ezrével akadtak emberek, akik hajlandóak a kivándorlásra. És ez a perui eset nem ezaz migfejtett jelenség. Ha idehaza nem talál , munkát a dolgozni akaró, megy bárhová, akár a tengerentúlra is. A Mire aláírása ellen. Francia kisiatás. - angol lap a román eSszajtókisfás ellem. Az országot megcsonkító béke ellen a testületek egyesületek és iskolák részvételével a csütörtöki és pénteki napon az egész országban tüntetések lesznek. Budapesten a Területvédő Liga megkoszorúzza a Vörösmarty-szobrot, a Petőfi-szobrot és a Honvéd-szobrot, továbbá Kossuth Lajos síremlékét. A békeszerződés aláírásának pillanatában, pénteken délelőtt 10 órakor Budapesten és az egész országban 10 percre megállanak a villamosok és a vasutak. Pénteken egész napra elrendelik a szesztilalmat, az üzleteket zárva tartják, mindenféle zene- és szinielőadás szünetelni fog, a mulatókat bezárják. * Versailles, henrits 2. — A .,M. T. X* MkiTklöff tudóíítójának szikratávirata.) A „Journal des , Debats" vezércikke a magyar békeszerződés aláírásának formaságával foglalkozik és kifejezi azon reményét, hogy a magyarokon nem lesz úrrá a bánat és hogy szilárd elhatározással fognak munkához látni, miután új államuk gazdag könnyen hasznosítható természeti kincsekben és a szomszédokkal kötendő egyenes kereskedelmi szerződések helyre fogják állítani a gazdasági egyensúlyt. (Versailles, junius 2. — A „M. T.l." kiküldött tudósítójának szikratávirata.) A „Manchester Guardian" közli az angol és külföldi unitárius egyesületek határozatát, amely tiltakozik az erdélyi román megszálló hadsereg által elkövetett kegyetlenkedések ellen és fölszólítja az angol kormányt, valamint a népszövetséget, hogy hasonlítsa össze pártatlanul ezen ország sorsát a múltban és jelenben és védelmezze meg azt a polgári és vallási szabadságot, amelyet a magyar nép sok nemzedéken át élvezett. LM. T. L") lÜÜÜ jlUUllSÓ. xxxxxxxx x x x x az italmérés jogánál faj szabályozása. A pénzügyminiszter szerdán beterjesztette a nemzetgyűlésnek az állami italmérési jövedékről szóló törvényjavaslatát X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X x X X X X X X X X X X X x X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X Hogy röviden ismertessük a javaslatot, italmérésre csak olyanok kaphatnak engedélyt akik teljesen megbízhatók, feddhettem előéletűek, csőd alatt nem állanak és magyar állampolgárok. Nem kaphatnak engedélyt sok mindenféle kihágás, vétség és bűntett miatt megbüntetett egyének és ezeken kívül azok sem, akik üzleti helyiségüket állam és társadalomellenes tanok terjesztésére, illetve ilyen irányú politikai túlkapások lehetővé tételére fogják( !) fölhasználni. Nem adható engedély azoknak sem, akiknek közös háztartásban lévő házastársa, egyenes ágbeli rokona, első ízbeni oldalrokona, illetve sógorával szemben a fölsorolt kizárási eseteik valamelyike fönnforog. Amint a javaslatban olvassuk, a korlátlan feltmérésű engedélyeik kiadásánál elsőbbség adandó a hazafias irány szolgálatában álló fogyasztási szövetkezeteknek, a világháborúban rokkanttá váltaknak, hadiözvegyeknek és hadiárváknak, önhibájukon kívül állásukat vesztett közszolgálati alkalmazottaknak, hazafias munkásoknak és egyéb magánalkalmazottaknak, közszolgálati alkalmazottak özvegyeinek és árváinak, akik a világháború vagy a forradalmak alatt törvénytelen intézkedések folytán anyagi kárt szenvedtek és végül, akik 1918 november elseje előtt legalább 12 héten át katonai srcrofilatbeli szolgálatot teljesítettek. Végül arról intézkedik a javaslat, hogy e törvény életbeléptetése napján érvényben lévő engedélyeket az illetékes pénzügyigazgatóságának hivatalból fölül kell vizsgálnia. A személyi megbízhatóság fölülvizsgálása során mindazon engedélyesektől, akik állam- és társadalomellenes tanok terjesztését, illetve ilyen irányú politika izgatást üzletükben lehetővé tettek, vagy a törvényiben megszabott feltételeknek egyébként sem feleltek meg, h*a engedélyek elvonómdfik. • X X I I t s s s Ti A főváros „közgyűlése": M FeZemelték a tanárjat, a fogaskerelk viteldíjáé, a gázát és a villanyt. Szerdán déluttáb tartották meg a főváros közgyűlése helyett a nyilvános tanácsülést Dr. Sipőcz Jenő kormánybiztos-főpolgármester bejelentette, hogy a nemzetgyűlésen a fővárosi törvény revíziójára vonatkozó javaslatot a szerdai napon letárgyalták. A svábhegyi fogaskerekű valut viteldíjának emelését elfogadták. A díjakat ideiglenesen úgy állapították meg, hogy a fölfelé utazás menetdíja 5 korona, lefelé pedig 4 korona. Oda-vissza való utazásra szóló jegy 8 'koronába kerül A főváros iskoláiban fizetendő díjakat újra szabályozták. (Erről már részletesen beszámoltunk. —^ A szerk.) Az állatvásári és közvágóindi hatósági díjakat valamint a hűtődíjakat és a helyiségek béreinek újabb összegét 50%-kal emelték föl június 1-től kezdődően. A kórházi ápolási díjakat ez év március havában 20 koronáról 30 koronára emelték föl. Most a napi kórházi ápoliási díj összegét 51 korona 66 fillérben állapították meg. A fővárosnak a tavalyikórházi kiadásai 40 millió koronát emésztettek föl, ebben az esztendőben ezek a kiadások 128 millió koronára tehetők. A vízdíj árát köbméterenként 2 koronára emelik föl. Ugyancsak fölemelték a gáz- és az elektromos áram egységállást is. A gáz köbméterének ára 9 korona lesz Az elektromos áram hektowattóránkána 35 filléres egységárát 60 fillérre emelték föl, azonban ezt a határozatot fölterjesztették jóváhagyás végett a belügyminiszterhez, ahonnét az még nem érkezett vissza. (A végleges döntés tehát még nincs meg, de azért már májusban is a magasabb egységárat fizettették a közönséggel. — A szerk.) A tanácsülés ezután elfogadta azt az előterjesztést amelynek értelmében 500.000 koronás kölcsönt vesznek föl a városi tisztviselők segélyalapja javára. A budai színházathárom évi időtartamra Sebestyén Géza igazgatónak adták bérbe.Több kisebb ügy, elintézése után a tanácsülés véget ért Az írek forradalma. Dublinből jelenti a Senter-ügynök Ság: Mintegy 100 felfegyverzett ember megtámadnia az eddigi kormányhivatalt, amelyet katonaság védett. Megrohanták az őrS£®et elvették fegyvereit revolvereit ruháit és egy gépfegyverét, azután elmenekültek. („M. T. L")