Népszava, 1920. június (48. évfolyam, 130–154. sz.)

1920-06-03 / 132. szám

Nem hajtottó SiyxekSzreeésbe lépni a ssovietbormSmye!, angol (rom­ány kereskedő) megállapodásai Kraszinnal. A J8"a 20 Grifte Presse" a következő párisi magántáviratot közli: Lloyd George kedden délután visszatért falusi pihenőhelyéről és nyomban fontos minisztertanácson elnökölt, délután 3 órakor pedig a kihallgatáson fogadta Kraszint. A Kraszinnal folytatott tárgyalás tisztán orosz-angol konferencia, volt, amelyek Lloyd Georgeon kívül Bomar Law, Curzon lord, a kereskedelmi miniszter és a külügyi hi­vatal alállamt titikára­­vettek részt- Az angol hatvan­­agos közlés annak a kijelentésére szorítkozik csupán, hogy előzetes tanácskozás volt Orosz­ország és Nyugateurópa kereskedelmi össze­köttetésének újból való megkezdéséről. Politi­kai kérdésekről nem volt szó és Kraszin sem­mi­f­éle olyan indítványt nem tett, amellyel azt a látszatot kelthette volna, hogy politikai kül­detésiben jött Azt a kívánságát sem fejezte ki, hogy ezt az alkalmat fölhasználja a szovjet­kormány elismertetésére. Erről a dologról egy­általán szó sem volt K­aszán bámulatba ejtette az angol meghatalmazottakat ,azokkal a részle­tekkel, amelyeket Oroszország segítő forrásai­ról elmondott és azokról az árukról, amelyeket Oroszország exportálhat. Kraszin főképen a nagymennyiségű gabonáról, bőrről, kenderről és vertóleumról beszélt, amely exportálásra ké­szen van Oroszországban. Lloyd George nagy érdeklődéssel hallgatta előadását, azután pe­dig kijelentette a kormány nevében, hogy a kötelező tárgyalások megkezdése előtt két fel­tételt kell kikötnie. Az első az, hogy az Orosz­országban lévő angol hadifoglyokat kivétel nélkül hazaküldt­ék, a másik pedig, hogy Orosz­ország ne használja föl a kereskedelmi össze­köttetés megkezdését külföldön folytatandó bolsevik propagandáira. A bécsi JMEittagszeitung" jelenti. A francsta kormány jegyzéket adott át az angol kormány­nak, amely azt mondja, hogy Franciaország­nak nincs szándéka Szovjetoroszországgal szemben tanúsított korábbi politikájától el­térni. Nem kíván tárgyalásokat a bolsevikok­kal s ezért fölösleges, hogy francia megbízot­tat jelöljenek ki a Kraszinnal való tárgya­lásra, mint ahogy azt angol részről kérték. Franciaország követeli, hogy Oroszország fizesse meg régi adósságait, mielőtt vele gazda­sági tanácskozásra lép. A berlini „Vossrache Zeitung" jeleníti Franciaország szerdán tiltakozott a Lloyd George és Kraszin közötti tárgyalások ellen. Cambon francia nagykövet megjelent a kül­ügyminisztériumban és hivatalosan fölhívta a figyelmet a tervezett angol-orosz csoportosulás nagy veszedelmére. Cambon ezzel egyidejűen azt a nyilatkozatot tette,­ hogy Franciaország az e téren követett angol politikát nem fogja jóváhagyni, sőt ez egyenesen Jánoson érinti („M. T. L") London­ból jelentik. _ Kraszinnak Lloyd George-zsal folytatott keddi megbeszélésével kapcsolatban közlik, hogy hír szerint meg­engedik a szovjet kormánynak, hogy az Angliá­val való közvetetten kereskedelmi forgalom megkezdése végett haladéktalanul központi kereskedelmi hivatalt létesítsen Londonban. Minden erre vonatkozó intézkedést a tengeren­túli kereskedelmi hivatallal, illetve a kereske­delmi minisztériummal és a külügyi hivatallal egyetértésben fognak megtenni. („M. T. L")­­ Londoni távirat jelenti: Lloyd George és Kartaszin tanácskozásaival kapcsolatban köz­lik, hogy az orosz kiküldöttek meglehetősen hosszú ideig fognak Londoniban tartózkodni. A kereskedelem újra való fölvétele a következő orosz cikkekre fog kiterjedni: gabona, olaj, len és építőfa. A Londoniban fölállítandó orosz kereskedelmi hivatal elsősorban vasúti közle­kedési eszközöket, mezőgazdasági gépeket, textil árukat és más Oroszországban erősen ke­resett gyári szerszámokat fog beszerezni. Ka­raszin, mint mondják, érintkezés­be lépett az orosz külügyi hivatallal, hogy részletes infor­mációkat szerezzen az oroszországi angol hadi­foglyok helyzetéről. („M. T. I.") Akik Peraita ataraa^ IflwiffAroM.­ ­Nem aScaronk tes fsamnS** moncSgSte a jelen­tkezSk. A jtsml­isonsnli hhrata*. A' Cstetódi­ utca legvégén, a 2L számú ház előtt csoportok állnak és beszélgetnek. Mun­kások, diákok, intellektuellek egy-egy csoport­ban. Mindenütt a kivándorlásról beszélnek, arról, milyen kár, hogy későn tudták meg " a Jó" hírt. Mi lenne ez a jó hír? Az, hogy a ház­ban lévő perui konzulátusnál lehet Peruba való kiutazásra jelentkezni. Elképzelhető, hogy a mai viszonyok közepett mennyi ember akad, aki itt hazát keres, aki mindenre vállalkozik, csak vigyék el messzire, akár Peruba is. Beszédbe elegyedünk az egyik csoporttal. Mindenki tudott valamit az utazásról, a fölté­telekről, csak bizonyosat nem. Az egyik azt mondja: — Az utazás ingyenes, de ha kiérünk, fél­évig kell a perui kormánynak dolgozni költség­l­egtérítés fejében. Arra a kérdésünkre, hogy a konzulátusnál mit momdte­k, azt felelték: — Semmit, csak a nevünket jegyezték föl A kapu alatt is csoportosulás. Az itt lévők már neon mennek föl a konzulátus hivatalába jelentkezni, mert mai kapu alatt tábla jelzi: „Szeptemberig beszüntettük a jelentkezé­seket" .A perui konzulátus egy frankfurti életbiz­tosító irodájával közös hajlékban székel. Való­színűen a biztosító vezetője egyszersmind a perui konzul is. Mivel sem a konzul, sem a titkára nem volt otthon, a biztosító egyik hivatalnoka adott felvilágosítást: — A jelentkezést le kellett zaramnnE — mwtt­yotta, — mert mindaddig, ami« a perui kon­ssui a magyar konmájmy«­ nem állapodik meg a kivándorlás módozatai felől, mindaddig nemi akarjuk az embereket idecsodáteni. — Mik a kivándorlás feltételei? — Erre nem tudok felelni. A mi információnk az, hogy a kivándor­lás költségei fedezésére minden kivándorlónak fél évig ingyen kell dolgoznia. — Erről nem tudok — volt a diplomatikus válasz.­­— De kérem, — válaszoltunk — a perui kor­mány csak nem fogja ingyen kiszállíttatni az embereket­? — Miért ne? Peru köztársaság 1,137.000 négy­zetkilométernyi terjedelmű, négyszer akkora, mint a volt magyar birodalom és a lakossága mintegy 3 millió. Ez az ország rendkívül gaz­dag természeti kincsekben és a lakosság olyan gyér, hogy nem tudja kiaknázni az arany- és fzüsthártyákat meg a petróleumforrásokat. Az informátorunk ugyan arra kért bennün­ket, hogy keressük föl a konzult, mert ő nem illetékes arra hogy nyilatkozzék, ám mivel a dolog lényegével a helyszínen, tisztába, jöttünk, csak sorra szorítkozunk, hogy­ megállapítsuk: a munkanélküliség Budapesten olyan nagy, hogy munkás, hivatalnok, mérnök, diák az első szóra, az első hírre arra vállalkozik, hogy ki­vándoroljon messzi Délamerikába, Peruba, csakhogy a megélhetését biztosítsa. A perui konzulátus nem hitegette az embereket csábító ajánlatokkal, csak megélhetést ígért és ezrével akadtak emberek, akik hajlandóak a kiván­dorlásra. És ez a perui eset nem ezaz migfejtett jelenség. Ha idehaza nem talál , munkát a dolgozni akaró, megy bárhová, akár a tengerentúlra is. A Mire aláírása ellen. Francia kisiatás. - angol lap a román eSszajtókisfás ellem. Az országot megcsonkító b­éke ellen a testü­letek egyesületek és iskolák részvételével a csü­törtöki és pénteki napon az egész országban tüntetések lesznek. Budapesten a Területvédő Liga megkoszorúzza a Vörösmarty-szobrot, a Petőfi-szobrot és a Honvéd-szobrot, továbbá Kossuth Lajos síremlékét.­­ A békeszerződés aláírásának pillanatában, pénteken délelőtt 10 órakor Budapesten és az egész országban 10 percre megállanak a villamosok és a vasutak. Pénteken egész napra elrendelik a szesztilal­mat, az üzleteket zárva tartják, mindenféle zene- és szinielőadás szünetelni fog, a mulató­kat bezárják. * Versailles, henrits 2. — A .,M. T. X* MkiTklöff tudóíítójána­k szikratávirata.) A „Journal des , Debats" vezércikke a magyar békeszerződés aláírásának formaságával foglalkozik és kife­jezi azon reményét, hogy a magyarokon nem lesz úrrá a bánat és hogy szilárd elhatározás­sal fognak munkához látni, miután új államuk gazd­ag könnyen hasznosítható természeti kin­csekben és a szomszédokkal kötendő egyenes kereskedelmi szerződések helyre fogják állítani a gazdasági egyensúlyt. (Versailles, junius 2. — A „M. T.­l." kiküldött tudósítójának szikratávirata.) A „Manchester Guardian" közli az angol és külföldi unitárius egyesületek határozatát, amely tiltakozik az erdélyi román megszálló hadsereg által elkö­vetett kegyetlenkedések ellen és fölszólítja az angol kormányt, valamint a népszövetséget, hogy hasonlítsa össze pártatlanul ezen ország sorsát a múltban és jelenben és védelmezze meg azt a polgári és vallási szabadságot, ame­lyet a magyar nép sok nemzedéken át élvezett. LM. T. L") lÜÜÜ jlUUllS­Ó. xxxxxxxx x x x x az italmérés jogánál f­aj szabályozása. A pénzügyminiszter szerdán beterjesztette a nemzetgyűlésnek az állami italmérési jövedék­ről szóló törvényjavaslatát X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X x X X X X X X X X X X X x X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X Hogy röviden ismertessük a javaslatot, ital­mérésre csak olyanok kaphatnak engedélyt akik teljesen megbízhatók, feddhettem előéle­tűek, csőd alatt nem állanak és magyar állam­polgárok. Nem kaphatnak engedélyt sok min­denféle kihágás, vétség és bűntett miatt meg­büntetett egyének és ezeken kívül azok sem, akik üzleti helyiségüket állam és társa­dalomellenes tanok terjesztésére, illetve ilyen irányú politikai túlkapások lehetővé tételére fogják( !) fölhasználni. Nem adható engedély azoknak sem, akiknek közös háztartásban lévő házastársa, egyenes ágbeli rokona, első ízbeni oldalrokona, illetve sógorával szemben a fölso­rolt kizárási eseteik valamelyike fönnforog. Ami­nt a javaslatban olvassu­k, a kor­látlan felt­mérésű engedélyeik kiadásánál elsőbbség adandó a hazafias irány szolgálatában álló fo­gyasztási szövetkezeteknek, a világháborúban rokkanttá váltaknak, hadiözvegyeknek és hadi­árváknak, önhibájukon kívül állá­sukat vesztett közszolgá­lati alkalmazottaknak, hazafias mun­kásoknak és egyéb m­agánalkalmazottakn­ak, közszolgálati alkalmazott­ak özvegyeinek és ár­váinak, akik a világháború vagy a forradal­mak alatt törvénytelen intézkedések folytán anyagi kárt szenvedtek és végül, akik 1918 no­vember elseje előtt legalább 12 héten át kato­nai srcrofilatbeli szolgálatot teljesítettek. Végül arról intézkedik a javaslat, hogy e törvény életbeléptetése napján érvényben lévő engedélyeket az illetékes pénzügyigazgatós­ág­á­nak hivatalból fölül kell vizsgálnia. A személyi megbízhatóság fölülvizsgálása során mindazon engedélyesektől, ak­ik állam- és társadalomelle­­­nes tanok terjesztését, illetve ilyen irányú po­litika izgatást üzletükben lehetővé tettek, vagy a törvényiben megszabott feltételeknek egyéb­ként sem feleltek meg, h*a engedélyek elvo­nómdfik. • X X I I t s s s Ti A főváros „közgyűlése": M FeZemelték a tanárjat, a fogaskerelk­ viteldíjáé, a gázát és a villanyt. Szerdán déluttáb tartották meg a főváros közgyűlése helyett a nyilvános tanácsülést Dr.­­ Sipőcz Jenő kormánybiztos-főpolgármester bejelentette, hogy a nemzetgyűlésen a fővárosi törvény revíziójára vonatkozó javaslatot a­ szerdai napon letárgyalták. A svábhegyi fo­gaskerekű va­lut viteldíjának emelését elfogad­tá­k. A díjakat ideiglenesen úgy állapították meg, hogy a fölfelé utazás menetdíja 5 korona, lefelé pedig 4 korona. Oda-vissza való­ utazásra szóló jegy 8 'koronába kerül A főváros­ iskolái­ban fizetendő díjakat újra szabályozták. (Erről már részletesen beszámoltunk. —^ A szerk.) Az állatvásári és közvágóin­di hatósági díjakat valamint a hűtődíjakat és a helyiségek bérei­nek újabb­ összegét 50%-kal emelték föl június 1-től kezdődően. A kórházi ápolási díjakat ez év március havában 20 koronáról 30 koronára emelték föl. Most a napi kórházi ápoli­ási díj összegét 51 korona 66 fillérben állapították meg. A fővárosnak a tavalyi­­kórházi kiadásai 40 millió koronát emésztettek föl, ebben az eszten­dőben ezek a kiadások 128 millió koronára te­hetők. A vízdíj árát köbméterenként 2 koro­nára emelik föl. Ugyancsak­ fölemelték a gáz-­ és az elektromos áram egységállást is. A gáz­ köb­méterének ára 9 korona lesz Az elektromos áram hektowattóránkána 35 filléres egység­árát 60 fillérre emelték föl, azonban ezt a ha­tározatot fölterjesztették­ jóváhagyás végett a­ belügyminiszterhez, ahonnét az még nem ér­kezett vissza. (A végleges döntés tehát még nincs meg, de azért már májusban is a maga­sabb egységárat fizettették a közönséggel. — A­ szerk.) A tanácsülés ezután elfogadta azt az előterjesztést amelynek értelmébe­n 500.000 koronás kölcsönt vesznek föl a városi tisztvi­selők segélyalapja javára. A budai színházat­­három évi időtartamra Sebestyén Géza igazga­tónak adták bérbe.­­Több kisebb ügy, elintézése után a tanácsülés véget ért Az írek forradalma. Dublinből jelenti a Sen­ter-ügynök­ Ság: Mintegy 100 felfegyverzett em­ber megtámadnia az eddigi kormányhivatalt, amelyet katonaság védett. Megrohanták az őr­S£®et elvették fegyvereit revolvereit ruháit és egy gépfegyverét, azután elmenekültek. („M. T. L")

Next