Népszava, 1920. július (48. évfolyam, 155–181. sz.)

1920-07-01 / 155. szám

­ A mai B^isi^feaSsarek­ és QSstoisaEOwals.­* * Az Sttagu­smunkáscsalád Iheti kiadása. A Gyáriparosok Országos Szövetsége, röviden a Gy­osz, nemrég léptette életbe ia­z új munka­béreiket, amelyek szerin­t a legszorgalmasabb szakmunkás óraibére legföljebb 9 korona lehet Más szakmában — kevés kivétellel — ugyan­csak ilyen alacsonya­k a munkabérek. A mun­kásság panaszkodik — már amennyire a mai körülmények között panaszkodni lehet —, hogy a most fizetett munkabérekből nem tud­­megélni, koplal és rongyokban jár. Min­den más szempontot félretéve és pusztán a rideg számokra támaszkodva-, meg kell állapítani,­­hogy szinte a csodával határos, hogy a magyar ipari munkásság fizikailag elbírja rá nyolcórás munkartempót is Mert, amint alább olvasható, azokhoz, hogy a munkás­ság legszükségesebb élel­miszereket­­— csupán élelmiszereket — meg­szerezze, hetenként pár koro­na híján 800 korona tk&t. És hol van ma Budapesten az a­ tanult, szakképzett diafa­ri munkás, aki pusztán éle­lemre ilyen horribilis összeget fordíthat­? Ha ezek a számok a magyar munkáltatókat nem t­udnák meggyőzni arról, hogy az alacsony munkabérek m­ia­tt előbb-utóbb kidőlnek a munkából az emberek — mert már nem bírják tovább a­­koplalást. —, akkor arra kell figyel­meztetnünk őket, hogy a tanult ipari munkás­ság itthagyja Budapestet és elmegy oda, ahol a megélhetését biztosítva látja. Ha a közéleti embereknek, a­­kormányzással megbízottakna­k nem fontos az, hogy az ipari munkásság itthon maradjon és kivegye részét a szennelésből, s az újraépítésből, annál fonto-sabb ez a kapital­izmusn­ak. A kapitalistákna­k t­ehát ellensúlyozniok kell ez­t a leplezetlen kö­zömbösséget és sorra kell töre­­edniök, hogy az ipa­ri munkásság idehaza maradhasson. Ha ezt elmulasztják, fölbecsülhetelen károkat okozn­­nak önmagukkn­ak és a t­ermelésnek. Az a poli­tik­a, amely a® egyoldalú munkabérmegállapí­tásokat eredményezte, pillanatnyilag — d­e ezt is kétségb­evonj­u­k — talán kedvez a munkál­tatókna­k, de százszorosan megbosszulja magát akko­r, amikor a­z összes gyárkémények füstö­lögni fognak. Ha mindenáron a mai munkabé­reket akarják­­fönttartani, hál kapnak majd , munkást a­kkor, amikor mindenkire szükség­­ lesz? Az előrelátó kapitalizmus inkább tarta­lékolja a munkásh­adsereget, semhogy kiván­­dorlásra kényszerítse. Márpedig a mai viszo­nyok, a legj­obb szakmunkásokat arra osztóké­tik, sarkalják, hogy mnentől távolabbra kerü­lje­nek innen.­­ A magyar ipari munkásság életetand­ardj­a sohasem volt oly­an magas, mint a német, fran­cia és angol munkásé. Mégis jól élt — össze­hasonlítva a mát a múlttal —, mert a m­inika­b­éréből a megélhetésen üdvül egyébre is telt. A háborús drágaság azután hónapról-hón­apra csökkentette ezt a standardot. Az öttagú mun­káscsalád alább föl­tüntetett élelmi­szermennyi­sége tudvalevően az a minimum, amelyet a fizikai erő föntartása megkövetel. De melyik munkáscsalád asztalára keríti manapság he­tenként háromszor hús? Avagy van-e olyan munkáscsalád Budapesten, amelyik a fölsorolt él­elmiszermennyiségeket meg tudná vásárolni? Tehát mi a teendő? A munkabéreket úgy kell szabályozni, hogy a dolgozó munkás a szüksé­ges élelmmiszermennyiséget megvásárolhassa, avagy a szükséges élelmiszereket a gyár sze­rezze be és ossza szét a munkások között. Volna még egy harmadik megoldás is: az élelmiszerek árainak a leszállítása. Ezt azonban hiába aján­lanák, így há­t a munkáltatóik jövőbeli érdelveire kell appellálnunk. A munkáltatók pedig, ha az alábbi élelmiszer­árakat szemügyre veszik, azt fogjá­k tapasz­talni, hogy az egész vonalon a legalacsonyabb piaci árakat vettük számításba. Bojkot van, a­­logika szerint az élelmiszeráraknak nagymér­tékben csökkenniük kellett volna, ehelyett csu­pán filléres redukciókat tapasztalunk. A hat­esztendős különbözet így alakul: Az emelkedés tehát százalékokban kifejezve 3977-szeres. És a munkabérek? A­ legvérmesebb számítások szerint is a munkabérek átlagosan 10—15-szörösen, míg az élelmiszerek 10-szeresen emelkednek. Ezért­­­] a magyar ipari m­unkás­ság a legkétségbeejtőbb viszonyok között, foly­ton-folyvást­am gondolva, miként lehetne ott­honát, munkahelyét otthagynia Nem akarunk ismétlésekbe bocsátkozni, tehát Mennyiség kg. 1914 V/15 1920 VI/26 korona 2 II. marhahús — — —. 3.40 152.— 1 13. disznóhús — 2.04 92.— 1 füstölt kolbász — 2.20 70.— Vi szalonna, füstölt — — —97 68.— V1 disznózsír — —.81 60.— II községi kenyér — 4.86 63.— 10 burgonya — — 1.05 35.— 2 savanyu káposzta — —.48 20— 2 fehér apróbab — —.88 . 30— 1 cukor — —.88 114.30 3 tojás — — —.24 9— 7 liter tej 2.17 80.50 összesen — 19.90 793.80 a NÉPSZAVA e­rc a nemzetközi szakszervezeti szövetség a bojkottal. Az amsterdami kiküldöttek Jelentéstétel végett Bécsből hazautalnak. — Stimmelt válasza Huszár Károlynak. — A magyar kormány álláspontja a bojkott ügyében.­ ­ (Itt a cenzúra 13 sort törölt.) A „Magyar Távirati Iroda" jelenti Bécsből. A „Reichspost" írja: Fimmen, a szocialista nemzetközi szakszervezeti szövetség titkára, a szociáldemokrata lapokban nyílt levelet közöl Huszár volt magy­ar miniszterelnökhöz. Fim­­men ebben válaszol arra a beszédre, amelyet Huszár a keresztény-szociális szakszervezetek június 15-ike és 19-ike között Hágában tartott nemzetközi kongresszusán mondott. A nyii levélben a Magyarország elleni blokád céljá­nak ezt állapítja meg: „Önt és az ön hiveit, akik keresztényeknek adják ki magukat és Magyarországon a hatalmat bitorolják,­ rá akarjuk k­ényszeríteni, hogy ne csak szépen hangzó szavakkal éljenek, hanem ama magasz­tos és megmásíthatatlan elvek szerint csele­kedjenek, amelyeket állítólag képviselnek és hogy véget vessenek az önök országában tör­ténő szörnyűségeknek." A „Magyar Távirati Iroda" jelenti. A szakszervezetek szövetsége által Magyarország ellen elrendelt bojkot ügyében különböző hifoszceniések keltek szárnyra és az osztrák s­ajtó egyes orgánumai teljesen tévesen úgy tün­tették föl a dolgot, mintha a magyar kormány a szak­szervezetek szövetségének képviselőivel Bécsben tárgyalá­sokat­ folytatna. Ezzel szemben illetékes helyről nyert ér­tesülés alapján a „Magyar Távirati Iroda"­ megállapítja, hogy a magyar kormány a szakszervezetek nemzetközi szövetségével semmi néven nevezendő tárgyalásokat sem nem folyt­at, sem nem kezdeményezett. Renner kancellár fölajánlotta közvetítését a magyar kormánynak. A ma­gyar kormány Renner kancellárhoz intézett válaszában kijelentette, h­ogy a szakszervezetek nemzetközi szövetsé­gével tárgyalni nem hajlandó, ellenben minden magyar külképviseleti hatóság készséggel ad információkat a ma­gyarországi helyzetről, mert súlyt helyez­, arra, hogy a Magyarországról terjesztett alaptalan vádak lehetően el­oszlathassanak. A magyar kormány egybenn kijelentette azt is, hogy a magyar belügyekbe beavatkozást semmi szín alatt meg nem engedhet. Ezen elvi álláspontjának teljes figyelembe vétele mellett hétfőn Bécsben Gratz Gusztáv követ a szakszervezetek nemzetközi szövetsége által Bécsbe küldött meghatalmazottaknak megadta mind­azokat a felvilágosításokat, amelyeket a magyar ügy he­lyes megismerése érdekében szükségesnek tartott. Szerdán pedig pótlónk­ megadta még azokat az információkat, ame­yeknek beszerzése szükségesnek látszott. Ezzel a magyar részről az ügyet befejezettnek tekintik, nem tekintve azt, hogy a szakszervezetek nemzetközi szövetsége a kapott­­fölvilágosítás alapján a bojkotot beszünteti-e vagy nem. A „Magyar Távirati Iroda" jelenti Bécsből. A ..Reichs­poet" írja: 27-én Hütteldorf—Hattingba tehervonat érke­zett, amelyben áruval telerakott, Magyarországnak szánt két vagon is volt. Ezeket a vagonokat a keleti pályaud­varra kellett volna átvinni. A hütteldorfi állomásfőnök a vonatot két vagonnal együtt kötelességszerűen el akarta indítani a keleti pályaudvarra. A hütteldorfi vasutasok azonban megtagadták az engedelmességet és a két vagon­nak a vonatból való kikapcsolását követelték. Az állo­másfőnök az esetről értesítette az államvasúti igazgatósá­got és utasításokat kért. Az igazgatóság arra utasította a főnököt, hogy a Magyarországnak szánt két vagont tartsa vissza Hütteldorfban és nélkülök indítsa el a vonatot, ami meg is történt. (Itt a cenzúra egy 9 soros táviratunkat törölte.) A „Telegraphen-Compaigni­e" jelenti Prágá­ból. A Pravo Lidu írja. (Itt a cenzúra 10 sort törölt.) Po­zsonyban letartóztattak két postaalkalnazot­tat, akeik­bean akarta­k Magyarországra szóló táviratokat továbbítani. (Itt a cenzúra egy 7 soros táviratot törölt.) Bécsből jelenti az ... Uhr Abehrsblat­t", hogy a párisi jóvátételi bizottságnak két osztrák tagja legközelebb Magyarországra utazik. En­nek az utazásnak azonban nem az a célja, hogy az osztrákok Magyarországon valamilyen po­litikai vagy katonai vizs­gálatot folytassanak, hanem tisztán­­arról van szó, hogy bizonyos aktuális gazdasági és pénzügyi kérdéseket be­széljenek meg. X X X X X X X X XXXXXX X xxxxxx XXXXXX X.XX („W. T. C") (Itt a cenzúra 7 sort törölt.) Bécsből jelenti az „8 Uhr Abendblatt". A bé­csi tárgyalások annyira előrehaladtak, hogy már a legközelebbi napokban megtörténhetik a bojkot megszüntetése. („­ T. C.") Bécsből jelenllik. A nemzetközi sza­kszerve­z­eti iroda részéről a bécsi tárgyalásokra dele­gált két angol megbízottat értesítették, hogy bécsi utazásuk már szükségtelen. („W. T.-C.") 1290 július L azt mondjuk a mindenrend­ű és szakmabeli munkáltatóiknak: így tovább n­em mehet! Ha pedig némely szakmabeli munkáltató meg­kótyagosodi­k és a mai viszonyok előnyeit igyekszik mindenáron kihasználni, az kamatos­kamattal fizeti majd meg ezt a pünkösdi király­ságot. Nem lesz utóbb­i kit kizsákmányolnia KÜLFÖLD * * A brüsszeli értekezlet. Párosból jelentük: Mil­lerand csütörtökön Brüsszelbe u­­tazi­k, ahol másnap kezdődik a szövetségeseik értekezlete, amely a spaai értekezletet előkészíti. Lloyd George szintén csüt­örtökön érkezik oda. A szövetségesek meghatalmazottai július 4-én utaznak Spaaba. A spaai értekezlet, amelyen a német küldöttek is megjelennek, júliu­s 5-én kez­dődi­k.­­ A „Daily Mail" jelentése szerint egészen bizonyos, hogy Lloyd George Brüsz­szelbe való utazása előtt még tanácskozni fog Kraszinnal. Hir szerint Knaiszin Moszkvából kedvező választ kapott. A­ Moszkvához intézett kérdéseik közül az egyik Oroszország­­külföldi tartozá­saiina­k elismerésére vonatkozott A „Daily Telegraph" értesülése szerint a bolse­vistáik, a­kik több ízben meg­tagadták­ az előző orosz kormányok kölcsöneiinek az elismerését, a dorpárti tárgyalá­son­­ragaszkodtak ahhoz, hogy az orosz hadi­köl­tség­eik kifizetését Finn­ország is vállalja egészen addig a napig, ami­kor Oroszországtól különvált. (,,M. T. I.") Az osztrák kormányválság. Bécsből jelenítik: Seitz elnök és Ringhoffer dr. a nagyném­et párt vezére kedd­­­n délután 3 órakor tanácskoz­tak. A pártvezérekkel csütörtökön folytatják a tanácskozást. A n­agynémet egyesülés kedden délelőtt teljes ülést tartott amelyen­ Straffner képviselő beszámolt a kormányválság állásá­ról. A szónokok kivétel nélkül hangsúlyozták a végleges megoldás szükséges voltát A nagy­német egyesülés, amely ragaszkodik ismert és ttöbbizben közölt feltételeihez, a párt félhivata­los közleményei szerint hajlandó további tár­gyalásra más pártokkal, ha a szociáldemokra­ták és a keres­ztén­y-sz­oci­álisok nem a­karnak inkább maguk kormányt alakítani. A gyűlés egyhangúan elfogadta az ügyvezető elnök ter­vezetét arról a memorandu­mról, amelyben a párt kifejti a kancellárijaik, milyen nagy károk érik Németau­sztriát a bojkot miatt (M­­.T.I.") Az új portugál kormány. Lisszabonból jelen­tik: Az új portugál kormá­ny 5 demokrata, 2 néppárti, 3 független és 1 szocialista képviselő­ből a­lalktult meg. A miniszterelnök Antonio Mari­a Silvia, aki demokrata, a pénzügyi tár­cát is magának tartja. A külügyminni­sz­ter Francisco Correia. C.M. T. L") Olaszország nem küld csapatokat Albániába Rómából jelentik. A költségvetés vitája során Giolitti­­kijelentette, hogy Olaszország nem küld csapatokat Albániába. Kedden utazott el Albániá­ba Olaszország m­­egh­atalmazásaik­kal ellátott trápláim­atájsa, a­kinek nem csupán kato­nai megh­atalm­azást adtak. Ő fog tárgyalni az albán skormá­nnyal. Remélhetőleg sikerü­lni fog ilyen módon gyorsam megegyezésre jutni Al­bániával. („M. T. I.") ?»Magyar-f­rancia gazdasági tárgyalások. A „Magyar Távirati Iroda" jelenti: „Megbízható információk szerint a magyar békeszerződés aláírásával kapcsolatban a francia kormány­nyal és pénzügyi körökkel megindított tárgya­lások kedvező eredményre vezettek. A magyar és francia megbízottak között elvi megállapo­dás létesült, amely a Budapesten folytatandó tárgyalások alapjául szolgál.­­ A „Temps" szombati száma a magyar-francia közgazda­sági kapcsolatokkal foglalkozik. Megállapítja, hogy a francia korm­á­ny és a francia ipari kö­rök által vezetett megbeszélések olyan kedvező eredményre jutottak, hogy a megállapodás gyakorlati megvalósulása után kilátás nyílik arra hogy Magyarország közgazdasági hely­zete nagyon gyorsan kedvezőre fordul és Franci­aország támogatásával közgazdasági életünk újjáépítését és" a megoldásra váró közmunkáikat megkezdhetjük." Garami Ernő, a „rágalmazó." Az „Új Nemze­dék" című újság — nem tudni, ami okból és mi célból — szükségeit látta a­­nek, hogy július 1-i számában hosszú vezé­rcikiket közöljön Garami Ernőről és azt szeretné róla bizonyí­tani, hogy rágalmazza a magyarságot és el­árulja hazáját. Az „Új Nemzedék"-nél bizo­nyára tudják, hogy Garami nincs Magyaror­szágon s igy nem védekezhetse az ellene emelt vádakkal szemben: azt is tudják, hogy Garami a legcsöndesebb emigráns, aki nem törekszik arra, hogy magát az ország mai állapotaiba ártsa, viszont az ellene fölhozott a hajuknál fogva előráncigált „bizonyítékotk" f­elavadt dol­gok, amelyek ma már semmit­ sem bizonyit­hatnak. Enn­e­k a „n­agy­­támadásina­k" tehát ok­vetlenül van valami homályos háttere és ennek a tudata elég ahhoz, ho­­y a támadás komoly­sága a kellő értékre szálljon, alá

Next