Népszava, 1920. szeptember (48. évfolyam, 207–231. sz.)
1920-09-18 / 221. szám
2£LVH£. évf. 221. szám , Budapest, 1920 szeptember 18. szombat, ÉÉ.-PÍR foOlPOTitZ AZ ELŐFIZETÉS ÁRA: egy évre 5SO kor. negyed évre NO kor. fel évre 200 kor. egy hóra SO kor. Jugoszláviában egy szám ára 2 jugoszláv korona. EGYES SZÁM ÁRA 2 KORONA A MAGYARORSZÁGI SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT KÖZPONTI KÖZLÖNYE Megjelenik hétfő kivételével minden nap. SZERKESZTŐSÉG: VIII, CONTI-UTCA 4. SZ. (Telefon: József 3-29 és József 3-30) KIADÓHIVATAL: VIII, CONTI-UTCA 4. SZ. (Telefon: József 3-31 és József 3-32) A cseh munkásmozgalom válsága, a csehországi szociáldemokrata párt és benne Csehszlovákia munkássága súlyos válságba kerültek. A pártegység megbomlott a baloldal szélsőséges agitációja miatt és ennek következménye az, hogy most már a jobbszárny sem tud parlamentáris működést kifejteni és kénytelen volt visszavonulni a koalíciós kormányzástól, átengedve a teret a szociáldemokrata párttól távolállóknak. A cseh szociáldemokrata pártnak hét képviselője foglalt volt helyet a köztársaság kormányában. Ezek a képviselők engedelmet kértek a pártképviselettől arra, hogy tárcáikról lemondhassanak és a párt végrehajtó bizottsága — maga is látván a helyzet tarthatatlanságát — hozzájárult a miniszterek kérelméhez, ami teljes kormányválságra vezetett. A lemondottkormány helyébe rövid idő alatt sikerült egy szürke hivatalnokminisztériumot kinevezni és így az ügyvitelben fennakadás nem lesz, ellenben a szociáldemokrata párt válságának megoldása nélkül a belviszonyok konszolidálásáról sem lehet szó. A lemondott miniszterek a szociáldemokrata párt bizalmi férfitestületéhez átiratot küldtek, amelyben részletesen kifejtik és megmagyaráznák elhatározásuk indokait. Az átiratban mindenekelőtt rámutatnak eddigi tevékenységükre és kijelentik, hogy munkálkodásukat a pártban kialakult viszonyok következtében kénytelenek abbahagyni. A szociáldemokrata párt súlya és jelentősége — írják — rendkívül nagy csorbulást szenvedett amaz elvtársak kijelentései által, akik nyíltan a kommunizmus álláspontjára helyezkedtek, mert e nyilatkozatukból világosan az tűnik ki, hogy ők minden föltétel nélkül csatlakozni akarnak a III. Internacionáléhoz. Ily körülmények között a szocialista miniszterek a párt törekvéseinek képviseletében nem vethették többé latba az egész szociáldemokrata párt súlyát és jelentőségét, hanem arra lettek volna utalva, hogy magatartásukat idegen személyek befolyásától tegyék függővé. Olyan személyek magatartásától, akik a csehszlovák köztársaság viszonyait nem ismerik és boldogulásában semmi érdekük nincsen. A cseh munkásmozgalom balszárnya, amely erősen a bolsevizmus felé hajlik, elérte tehát első győzelmét, azt a győzelmet, amelyet nem éppen a legnehezebb elérni, amely azonban a szocializmus törekvései szempontjából egyetlen ország munkássága előtt sem kívánatos. Nevezetesen: sikerült kettészakítania a csehszlovák köztársaság munkáspártját, megbénítani a régi pártárnyalat tevékenységét és kiszolgáltatni a jövő kialakítását a fiatal köztársaságban a munkásosztállyal ellentétes osztályoknak. Hogy ez a győzelem hasznára lesz-e Csehszlovákia munkásosztályának, azt mindenesetre ki kell még várnunk. A világpolitika mai állása nem igazolja a szocializmus baloldali szárnyainak álláspontját, mert ez eddig minden államban csak belső harcot és meghasonlást idézett elő, tehát a szocializmus ütőerejének és súlyának gyöngülését. Ez pedig, éppen a mai helyzetben, amidőn a világháború után keletkezett zavarokból kell az emberiséget kivezetni, szerencsétlensége a világ munkásainak és a szocializmusnak. A magyar munkásosztály már átesett azon a tanulságon, hogy mit jelent a régi, kipróbált útnak elhagyása, mit jelent a belső, tartalom nélküli jelszavak után indulva, a mozgalom egységét kockára tenni. Csehszlovákia munkásosztálya most iratkozik be ebbe az iskolába és mi őszinte szocialista rokonérzéssel kívánjuk nekik, hogy ne legyen a tanulságuk az, aminekünk jutott ki. Az óvatosság jelének kell vennünk, hogy a cseh szociáldemokrata párt végrehajtó bizottsága hozzájárult a szeptember 25-re kitűzött pártgyűlés határidejének december 25—26-ra való kitolásához. E meghosszabbítással módot kívánnak nyújtani a pártszervezeteknek arra, hogy a párt tagjai a válságot és a III. Internacionáléhoz való csatlakozás kérdését tüzetesen megvitathassák és a pártgyűlésen a végleges kettészakadás — ha lehet — elkerültessék. Sok reményt azonban ehhez sem lehet fűzni. A csehszlovák nacionalista irányzat, amelytől nem egészen mentes maga a szociáldemokrata párt jobbszárnya sem, olyan politikát követ, amely — különösen a köztársaság új területein — a munkásosztály legélesebb ellenállását váltja ki és méltán kelt elégületlenséget. Munkanélkülség, lakáshiány, élelmezési nehézségek sújtják a miunkásságot és ezeken a kormányzat segíteni nem tud. Az elégedetlenség elfojtása a legtöbb esetben brutális és a kapitalista államok gyakorlatára emlékeztető. A közhivatalokba mindenütt cseheket helyeznek el, amiáltal újabb elégületlenséget idéznek elő és bonyolultabbá teszik a helyzetet. Mindez kihatással van a munkásmozgalomra is és megnehezíti a megértést az együttműködést, tápot ad a szélsőséges agitációnak s ezzel a mérsékelt irány lába alól szükségszerűen kihúzódik a talaj. Távol áll tőlünk a gondolat, hogy mi a csehszlovák munkásságnak tanácsot adjunk, mozgalmiak sorsa azonban közelről érint bennünket is és ezért aggódó figyelemmel kísérjük párti életük válságát és elhatározó lépéseiket, mert őszintén sajnálnunk kellene, ha — amit eddig fölépíteniük sikerült — egy meggondolatlan elhatározással romba döntenék. X X X X X X X X X X X X X XXXXXXXXX Eetersséges fölsszólólíts a numerus clausus ellen. Kíséreleki ülés. A numerus clausus javaslata fölött folyik tovább az általános vita. Az eddig fölszólaltak és a még ezután fölszólalók névsorát tekintve, a javaslat sorsa biztosítva van. A numerus clausus mint csudatévő, szent panacea fog bevonulni a jelszavak tarsolyából a fajvédelmi eszközök sorába. A fölszólalók között természetesen eddig is akadt és akadnak még ma is olyanok, akik egyáltalában nem lelkesednek Haller őexcellenciája remekművéért így a pénteki ülésen Ugron Gábor mondott el a javaslatról egyet mást. Fölszólalásának azonbanaligha lesz az a hatása, ami egy kissé a kultúrát is szolgálná. Nem engedik. A túlnyomó többség nagyon elszánta magát, hogy ezzel a javaslattal jól kezdi meg azt a munkát, amit, Eötvös, Csáky, Trefort és más ilyen kiskaliberűek ötven esztendő során oly csúnyán elfuccsoltak. Nem tartozott ugyan a nap témájához, de Ugrón mégiis fölemlítette — hogy valamelyik argumentumát jobban alátámaszthassa —, hogy mostanság már a csecsemővédő egyesület elnöki tanácsának az ülésén is rendőr vigyáz a tanácskozásra... A kevésszámú jelenlévő nagy csodálkozással vett tudomást erről az új jelenségről, azonban nem haragudott miatta. X X X X X X X XXXXXX X XXXXXX XXXXXX X XXXXXX XXXXXX X XXXXXX XXXXXX X XXXXXX X X Felszólalt a pénteki ülésen — természetesen a javaslat mellett — Gömbös Gyula is, akinek neve egyéb vonatkozások miatt már ismeretes a közvélemény előtt. Ezek a vonatkozások nyilvánvalóvá teszik, hogy mit mondhatott a javaslat védelmére Elfogadni pedig különösen azért fogadta el, mert „a magyar keresztény faj létérdekében tett első lépésnek" tekinti. Ha valóban így van, a képviselő úr bizonyára a sarkára áll majd akkor is, ha netán a mezőgazdasági cselédség munkaidő- és munkabérviszonyairól esne szó a nemzetgyűlésem. És úgy, mint ma, akkor is el fogja mondani az ügy védelmére tudatos, ámde mégis lelkes tévedését Négy órai tanácskozási idő helyett szombattól kezdve egyébként már öt órán át tárgyalnak XXXXX XXXXXX xxxxxxxxxxxxx X XXXXX X XXXXXX X XXXXX X XXXXXX X XXXXX X XXX Az egyik Friedrich-csoportbeli képviselő, Dlnich nevezetű, volt az első felszólaló, aki a javaslatot nem tartja elég radikálisnak és azt kérdezte a többi között, miért nem mennek a zsidók kapálni? Miután megfelelő zsidó, aki a választ, a kapát illetően megadta volna, nem volt jelen, Szabó Balázs szólalt föl a javaslat mellett. E nem nagyigényű szónoklatok után Ugron Gábor (demokrata) fejtegetései emelték komolyabb színvonalra a vitát. Kimutatta, hogy nem aZ agyonrágalmazott liberalizmus sodorta az országot katasztrófába, hanem a világháború, amelybe viszont azért keveredtünk, mert járszalagján voltunk Németországnak. Egyébként a világháború előtt már nem volt liberális politika, mert a kormányok csak a nagybirtokot és a kötött birtokot védték, a földmunkások százezrei pedig kénytelenek voltak kivándorolni. A liberális politika különben is pártolta a középposztályt. Tisza Kálmán a középosztály gyermekeit helyezte el a hivatalokban, ahelyett, hogy az élet küzdelmeire nevelte volna őket. A javaslatra térve át, megállatpította, hogy annak intézkedései a tanszabadság megszűnését jelentik. (Ellentmondások a kereszténypártiak som tartják az egyetemtől a destruktív elemet, de ezt a célt a numerus címsussal nem lehet elérni. A javaslat antidemokratikus és az lesz a következménye, hogy a gazdag ember külföldre küldi tanulni gyermekét, a szegény ember fia, még ha tehetséges is, elzüllik. Ellentét van abban, hogy amikor a legszélesebb választójogot adják, ugyanakkor megszorítják az egyetemen a jogokat. Ami a fajiság védelmét illeti: tisztán magyar fajiságot csak kevés embernél lehet kimutatni. A mostani javaslat éppen úgy, mint a botbüntetés és az internálások, csak fokozzák az elkeseredést. Szomorúan állapítja meg, hogy a nemzetgyűlésen napról-napra más és más szabadságjogok mennek veszendőbe. Legutóbb már rendőri engedélyhez kötötték az egyesületi összejövetelek tartását és megtörtént, hogy a „Stefánia csecsemővédő-egyesület" elnöki tanácsának ülésén, amelyen pelenkáról is tanácskoztak, egy rendőr volt jelen. (Bernolák Nándor közbeszólt: „Kommunisták vannak abban az egyesületben!") Apponyi áll az egyesület élén! Szabadságjogok konfiskálásával nem lehet szolgálni a konszolidációt. A demokrácia eszméje mindent túlél. Tanulni kell engedni a tanulni akarókat és dolgozni a dolgozni akarókat, mondotta végül. A javaslatot nem fogadta el. Bernolák Nándor magyarázta meg a Stefánia-egyesületre tett megjegyzését, majd rövid szünet következett, amely után Gömbös Gyula (kormánypárt) beszélt a javaslat mellett. Hangoztatta, hogy biztosítani kell a magyar faj fensőbbségét és védekezni a zsidóság elhatalmasodása ellén, különben Árpád utóda szolgasorsra jutnak. A zsidókérdést törvényesen és végérvényesen meg kell oldani. Miközben a magyarok kivándorolni voltak kénytelenek, nem kívánatos elemek özönlötték el az országot. Statisztytikai adatokkal világította meg a magyarországi zsidóságnak a háborúban tanúsított szereplését. E szerint föltűnően sok zsidó teljesített hadtápszolgálatot és nagyon sok zsidó fölmentést élvezett. Oroszországban a fogoly, magyar tisztek közül 15% magyar zsidó és csak 5% keresztény űzött bolsevista propagandát. A forradalom és a bolsevizmus igazolták a zsidó veszedelmet. Fejtegette ezután, hogy a zsidóság egész Európában arányszámát meghaladó hatalomra tett szert. Ennek láttára a külföld is a kereszténység jegyében szervezkedik. A javaslatot, amely első lépés a keresztény magyar faj védelmére, megszavazta. Kurnek Gyula kereskedelemügyi miniszter beterjesztette az 1020. évi népszámlálásról szóló javaslatot, kérvén a sürgősség kimondását, hogy október végén megtartható legyen a népszámlálás. A javaslatot kiadták a bizottságoknak. Szűcs Dezső (kormánypárt) beszélt még a numerus clausus javaslatához, amelyet tájvédelmi jellegi miatt elfogadott. Ekkor a jvaslat vitáját megszakították, s az ülések meghosszabbítása dolgában csütörtökön benyújtott indítványt megszavazván, elhatározták, hogy a numerus clausus vitájának tartamára az ülések idejét egy órával meghosszabbítják. A legközelebbi ülést szombaton délelőtt tartják. Az ülés délután 13 órakor ért véget. néked a Népszava? Testvéred, barátod, amely milliónyi munkáslélekkel forraszt eggyé! !