Népszava, 1920. október (48. évfolyam, 232–258. sz.)

1920-10-01 / 232. szám

1920 október 1. * * Drágább lesz a X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X •v X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X * (Nincs pénz, tehát nem X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X •X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X nagyrésze a szeptember hónapi zsírszelvénye­iket még nem váltotta be, a szeptemberi élel­mezési jegyek zsirszelvényének beváltási ide­jét október 9-éig bezáróan meghosszabbították. Egy-egy zsirszelvényre ezentúl is 15 dekagram szalonna vagy hál vásárolható, 110, illetve 115 koronás árban. A jegyre adott zsir most a leg­- X XXXXXX " X X X X X X X X olcsóbb. X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X * X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X XXX X X X X X X X ^ ^ „ Hivatalos helyen azt mondják, hogy a Szabolcsból való burgonya­felhozatal azért csökkent, mert az ottani gaz­dák szüreteléssel és egyéb mezőgazdasági munkával vannak elfoglalva. Egyébként a fő­város lakosságának a burgonyaszükségletét a szabad kereskedelem fogja lebonyolítani és a közalkalmazottak 50 filléres burgonyáját a Burgonyaközvetítő Iroda osztja szét. * (A gabonabeszolgáltatás.) Szegedről jelenti a „Magyar Távirati Iroda". Vass József közélelmezési miniszter csü­törtökök­ Szegedre érkezett, hogy itt az érdekeltek bevo­násával értekezletet tartson az ország ellátása tárgyában. VESS miniszer hangsúlyozta a közélelmezés problémáinak nehézségeit és feladatainak fontosságát. Utána Térffy he­lyettes államtitkár adatokat sorolt föl az ország gabona­­ ­A sikló is drágább szükségletére vonatkozóan. Szegednek, a számítások sze­rint, 300 vagon gabonát kell beszolgáltatnia, amelyből 180 vagont tesz ki a beszolgáltatandó búza. A fölsorolt adatokra dr. Somogyi Szilveszter polgármes­ter válaszolt. Adógabonás­ól — úgymond — sajnos, csak 00 vagon folyt ,be. A múltban háromszoros szigorú rekvirá­lással sem tudtak 120 vagon gabonánál többet behozni. Mégis reméli, hogy a 180 vagon gabonát be fogják tudni szolgáltatni. Kukorica tekintetében azonban rosszabb a helyzet, mert a többségben levő törpebirtokosok kukori­cát csak sa­ját részükre termelnek. Az értekezleten megjelent szegedi gazdák nevében Vajas József ígéretet tett, hogy a kivetett 180 vagon búzát be­szolgáltatják, de a kukoricások szerb megszállt területen vannak. Az értekezlet abban állapodott meg, hogy a Szegedre kivetett 100 vagon csörestengerit a tanyai nép között hazaias propagandával gyűjti össze. Vass miniszter ezután rátért az ellátatlanok kérdésére Lehetetlennek tartja, hogy Szegednek 120.000 főnyi lakos­ságából 64.994 ellátatlan legyen. Dr. Somogyi polgár­mester válaszában biztosította a minisztert, hogy Szeged városának csak egyharmada őstermelő és hogy az el­látatlanokról fölvett kataszter pontos. A közélelmezési miniszter azt kívánta, hogy azokat a kereskedőket és iparosokat, akik gabonáért adják áruikat és gyártmányai­kat a gazdáknak, a közellátásból ki kell rekeszteni. A miniszter végül az ország nagy érdekeire való hivatko­zással arra kérte Szeged város törvényhatóságát, hogy úgy a gabonabeszolgáltatásban, mint az illetéktelen el­látatlanok kirekesztésében mutasson hazafias példát az egész országnak. Az egész ország területén 800.000 illeték­telen ellátatlan szerepel a kataszterben, akiket onnan mindenáron ki kell dobni, hogy a valódi ellátatlanok élelmezése a kritikus hónapokban is biztosítva legyen. Ő nem akarja tavasszal a gazdáktól szuronnyal elszedni az ellátatlanok részére okvetlenül szükséges gabonát. * (Kelle szalámit) A szalámigyárak ilyenkor kezdik el gyártani az egykor olyan kiváló és olcsó szalámit. X X X X xxxxxxxxxxxxxxx XXXXXXXXXXXXXXX Am a minisztérium azt szeretné, ha külföldi sertésből készülne az idei szalámi, hogy a belföldi sertéshús ára ezzel az intézkedéssel is csökkenjen. A szalámigyárosok számításai szerint a Bácskából vagy Szerbiából hozott disznóhúsból készült szalámi kilója 100 koronába kerülne. Kívánatos lenne, hogy a közélelmezési minisztérium ragaszkodjék eredeti tervéhez ,és a belföldi sertéshúst ne engedje át szalámigyártás céljaira. Akinek sok pénze és gusztusa is van hozzá, úgyis megveszi a 300 koronás szalámit. A ható­ságok pedig törekedjenek arra, hogy a sertéshús ára olyan nivóra csökkenjen, amely áron hetenként egyszer a leg­szegényebb ember is megvásárolhassa. *­ITilos a liszt szállítása.) A közélelmezési minisztérium — amin­t akár megírtuk — figyelmezteti a közönséget, hogy a fennálló rendeletek értelmében mindennemű nemes ter­mény s azok őrleménye vasúton, hajón, villamoson, gép­kocsin, kiskocsin vagy talyigán csakis szállítási igazol­vánnyal szállíthatók, amelynek kiadására annak a helynek polgármestere, államrendőrsége vagy szolgabirósága jogo­sult, ahonnan az elszállításnak történnie kell. Minden olyan nemes terményt, illetve annak őrleményét, amelyre a fél ilyen gazolványt nem tud fölmutatni, a vonatellen­őrző közegek kötelesek lefoglalni. * (December végéig ki lehet váltani a sót.) A most ki­adásra kerülő október—december hónapokra szóló élelme­zési jegyek sószelvényei úgy a fővárosban, mint a környé­ken kereskedőknél egyszerre beválthatók. A fejkvóta havi 70 dekagram­ * lesz.) A legközelebbi fővárosi köz­gyűlés elé terjesztik és ottan minden bizonnyal elfogadják majd azt a javaslatot, amely a budai siklót 100 százalék­kal megdrágítja. Nagyon rövidesen tehát az 1 koronás siklóutazás 2 koronába fog kerülni. X X X X X X X X XXX XXX XXX XXX XXX X X X XXX — Ketten elmentek már és Perez Juanitó most indul. — Hát hívja ide, siessen, éppen vele akarok beszélni. A szolga kiment és kétszer-háromszor rá­kiáltott egy fiatalemberre, aki éppen a lépcsőn futott lefelé. — Hé te hátulgombolós! Don Luiz hivat! Perez Juanitó visszatért. Don Luiz így szólt hozzá: — Gyere ide, kis költő, nesze egy cigaretta és hallgasd, mit akarok tőled, tudsz te prózá­ban is írni? — Ugyan, már hogyne tudnék!­ — Mindjárt gondoltam. De azért szeretném tulajdonképpen tudni, prózában is lehet-e úgy mindenfélét kitalálni, mint versben? — Hát persze, hogy lehet. — Megírnál-e valami cikket egy újságnak? — Meg bizony! — Erről van szó! Nézd csak, hosszú cikket fogsz írni memorandum formájában, a paupe­xizamusról. — És megtámadjam a kormányzót? — Oh, dehogy is! Hiszen valószínűen neki is a szeme elé kerül! Dominguez bízott meg vele. — Hát akkor csinálja is meg. Mi közöm ne­kem hozzá? — De hallgass meg! Nagy szívességet teszel nekem, mert én nem értek az ilyesmihez. — És mit keresek vele? — Az én hálámat és egy csésze jó kávét. — Az kevés. De ha négy tallér előleget ad a fizetésemre, mert tartozom kártyára... — Rendiben van! — Ha legalább aláírhatnám a nevemet. — Sőt éppen! Úgy kell a dolognak lennie, mintha én irtaim volna.­­..Egy hét m­úlva az kormányzó is­mét megnyomja az elektromos csengő gombját és az ajtónálló belép: — Parancsol méltóságod? — Egy írnok jöjjön rögtön ide. Néhány perc múlva Perez Juanita meg­jelenik: — Parancsol méltóságod? — Üljön le. Valamit le kell tisztáznunk. Egy munkát, amin két hétig dolgoztam, de nagyon sok javítás és kihúzás van benne, írja, kérem. Memorandum, az a ....­­ kormányzóságban uralkodó pauperizmusról. Pont, kikezdés. Két fő oka, helyesebben: két csaknem kiapadhatat­lan forrása van, miniszter úr, annak a szomorú csapásnak, amelyet pauperizmusnak szöktünk Juanitól pedig a foga között mormogva foly­tatja: —... és amely különösen a szerencsétlen há­borús idők óta kormányzóságunkat pusztítja. — Mi az?... ön előre tudja?... — Nem, tenyor. — Honnan tudja, mit akartam diktálni? — Nem tudom előre, de azt hittem, már ott­­ tartunk... Magában pedig vidáman mondogatja: — Az én memorandumomra" nekem mondja, hogy Ő írta! „ . Ismét elmúlik néhány hét és a képviselőház­ban a szociális kérdés kerül szóba. A kormány­zók jelentéseit hevesen vitatják és az ellenzék legjobb­­ szónoka megemlékezik az a....i kor­mányzó emlékiratáról, amely nemcsak érdekes adataival, h­anem­ a nyomorúság okainak meg­jelölésével is magasan kiválik a többi jelentés köz­ül, sőt valósággal maradandó értékű. A kis Juanitó írnok, akit még az irodaszolga is tegez és hátulgombolósnak nevez, büszke le­hetett a sikerére. NÉPSZAVA * # * Az osztrák szövetségi alkotmányt Bécsből táviratozzák. A nemzetgyűlés másodszori ol­vasásiban is elfogadta a szövetségi alkotmány tervezetét. Az új alkotmány szerint a szövet­ség törvényhozását a szövetség egész népe ré­széről választott nemzeti tanács a tartomány­gyűlések részéről választott szövetségi taná­csokkal együttesen látja el. A szövetségtanács­nak azonban a nemzeti tanács törvényhozásá­val szemben csak vétójoga van. A nemzeti ta­nács és a szövetségtanács együttes ülésben vá­lasztják a szövetség elnökét. Az új alkotmány meghatározza a szövetség népének közvetlen törvényhozását is, egyrészt a nép kezdeménye­zése, másrészt a nemzeti tanács törvényhozá­sáról való népszavazás útján. Az alkotmány­tervezetet harmadszori olvasásban szombaton tárgyalja a nemzetgyűlés. („M. T. I.") A dán választások eredménye. Szeptember végén zajlottak le Dániában­­az új képviselő­választások, amelyek az által váltak szüksé­gessé, hogy Schleswig német tartomány északi zónáját a népszavazás eredményeként tudva­levően Dániá­hoz csatolták. Az új folketingnek (képviselőházinak) — mint a Vorwärts jelenti ,— 149 tagja van. Megválasztottak 48 szociál­demokratát, 51 mérsékelt baloldalit, 27 kon­zervatív pártit, 18 radikálist, 3 iparospártit és 1 schleswigit A legutóbbi törvényhozó testü­letben 42 szociáldemokrata képviselő volt, így tehát a mostani választásokon a szociáldemo­kraták 6 mandátumot nyertek. X X X X X X X X X X X X X X X X gen sinnfeinista vezér tiltakozott az ellen, hogy Írországban elkövetett összes bűncselek­ményeket, különösen azokat, amelyeket a tu­lajdon ellen követtek el, a sinnfeinek rovására írják. („M. T. I.") X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X A sinnfein forradalom. X X X X X X xxxxxxxxx XX X X X X X X X XX X X X X X X X X Londonból jelentik: O'Flana- Az amerikai munkásszövetség és A kongresszus határozatai. Az amerikai munkásszövetség (American Federation of Labor) ezidei kongresszusán, amelyet a kanadai Montrealban tartottak, több mint 4 millió tag volt képviselve. Az 1919. évi tagszaporodás 819.000 volt. A szakszerve­zeti szövetségbe 110 köz­ponti szövetség tartozik, amelyeknek több mint 36.000 helyi csoportjuk van. Az idei kongresszus több, nagyon fontos politikai kérdésben is hozott határozatot. Mindenekelőtt a néger­ kérdés került eldön­tésre. Heves vita után olyan határozatot fo­gadtak el, amely a szervezetekben a „színha­tár" teljes eltörlését és a négerek és egyéb szí­nes bőrűek teljes egyenjogúsítását mondja ki. Egy másik határozat a politikai foglyok sza­badonbocsátását követeli. Ellenben elutasí­totta a kongresszus az orosz szovjet kormány elismerését és azt a javaslatot, amely a Szov­jetoroszország elleni kereskedelmi blokád megszüntetését követelte. A kongresszus kije­lentette, hogy mindaddig tartózkodik minden olyan határozattól, amely Szovjetoroszország támogatásának volna tekinthető, amíg a szov­jet kormány nem tartózkodik más államok bel­ügyeibe való beavatkozástól. A kongresszus óriási többséggel, 29.058 szava­zatta­l, 84­59 szavazat ellené­ben követelte a vasutak és a vasúti üzem állami tulajdonba való vételét. Ezt a határozatot Gompersnek, a szövetség elnökének határozott ellenzésével szemben fogadták el. Elfogadtak egy javasla­tot az ír nép önrendelkező joga érdekében. Ebben a határozatban üdvözletét küldi a kon­gresszus az ír népnek és­­azt mondja: Az amerikai munkásszövetség elismerését küldi mindazoknak a népeknek, amelyek a szabad­ság, igazságosság és demokrácia érdekében Írország és minden más nép szabadságharcát támogatjá­k." XX X XXXXXX XXXXXX X XXXXXX XXXXXX X XXXXXX XXXXXX X XXXXXX XXX Hely­esli a kongresszus a békeszerző­désbe fölvett népszövetség tervét és sajnála­tát fejezte ki, hogy Amerika még nem ratifi­kálta a békeszerződéseket. Határozottan kije­lenti azonban a határozat, hogy a népszövet­ség terve sok tekintetben javításra szorul. Ezek után a politikai jelentőségű határozatok után kimondotta a kongresszus, hogy a szak-

Next