Népszava, 1920. október (48. évfolyam, 232–258. sz.)
1920-10-01 / 232. szám
1920 október 1. * * Drágább lesz a X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X •v X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X * (Nincs pénz, tehát nem X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X •X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X nagyrésze a szeptember hónapi zsírszelvényeiket még nem váltotta be, a szeptemberi élelmezési jegyek zsirszelvényének beváltási idejét október 9-éig bezáróan meghosszabbították. Egy-egy zsirszelvényre ezentúl is 15 dekagram szalonna vagy hál vásárolható, 110, illetve 115 koronás árban. A jegyre adott zsir most a leg- X XXXXXX " X X X X X X X X olcsóbb. X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X * X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X XXX X X X X X X X ^ ^ „ Hivatalos helyen azt mondják, hogy a Szabolcsból való burgonyafelhozatal azért csökkent, mert az ottani gazdák szüreteléssel és egyéb mezőgazdasági munkával vannak elfoglalva. Egyébként a főváros lakosságának a burgonyaszükségletét a szabad kereskedelem fogja lebonyolítani és a közalkalmazottak 50 filléres burgonyáját a Burgonyaközvetítő Iroda osztja szét. * (A gabonabeszolgáltatás.) Szegedről jelenti a „Magyar Távirati Iroda". Vass József közélelmezési miniszter csütörtökök Szegedre érkezett, hogy itt az érdekeltek bevonásával értekezletet tartson az ország ellátása tárgyában. VESS miniszer hangsúlyozta a közélelmezés problémáinak nehézségeit és feladatainak fontosságát. Utána Térffy helyettes államtitkár adatokat sorolt föl az ország gabona A sikló is drágább szükségletére vonatkozóan. Szegednek, a számítások szerint, 300 vagon gabonát kell beszolgáltatnia, amelyből 180 vagont tesz ki a beszolgáltatandó búza. A fölsorolt adatokra dr. Somogyi Szilveszter polgármester válaszolt. Adógabonásól — úgymond — sajnos, csak 00 vagon folyt ,be. A múltban háromszoros szigorú rekvirálással sem tudtak 120 vagon gabonánál többet behozni. Mégis reméli, hogy a 180 vagon gabonát be fogják tudni szolgáltatni. Kukorica tekintetében azonban rosszabb a helyzet, mert a többségben levő törpebirtokosok kukoricát csak saját részükre termelnek. Az értekezleten megjelent szegedi gazdák nevében Vajas József ígéretet tett, hogy a kivetett 180 vagon búzát beszolgáltatják, de a kukoricások szerb megszállt területen vannak. Az értekezlet abban állapodott meg, hogy a Szegedre kivetett 100 vagon csörestengerit a tanyai nép között hazaias propagandával gyűjti össze. Vass miniszter ezután rátért az ellátatlanok kérdésére Lehetetlennek tartja, hogy Szegednek 120.000 főnyi lakosságából 64.994 ellátatlan legyen. Dr. Somogyi polgármester válaszában biztosította a minisztert, hogy Szeged városának csak egyharmada őstermelő és hogy az ellátatlanokról fölvett kataszter pontos. A közélelmezési miniszter azt kívánta, hogy azokat a kereskedőket és iparosokat, akik gabonáért adják áruikat és gyártmányaikat a gazdáknak, a közellátásból ki kell rekeszteni. A miniszter végül az ország nagy érdekeire való hivatkozással arra kérte Szeged város törvényhatóságát, hogy úgy a gabonabeszolgáltatásban, mint az illetéktelen ellátatlanok kirekesztésében mutasson hazafias példát az egész országnak. Az egész ország területén 800.000 illetéktelen ellátatlan szerepel a kataszterben, akiket onnan mindenáron ki kell dobni, hogy a valódi ellátatlanok élelmezése a kritikus hónapokban is biztosítva legyen. Ő nem akarja tavasszal a gazdáktól szuronnyal elszedni az ellátatlanok részére okvetlenül szükséges gabonát. * (Kelle szalámit) A szalámigyárak ilyenkor kezdik el gyártani az egykor olyan kiváló és olcsó szalámit. X X X X xxxxxxxxxxxxxxx XXXXXXXXXXXXXXX Am a minisztérium azt szeretné, ha külföldi sertésből készülne az idei szalámi, hogy a belföldi sertéshús ára ezzel az intézkedéssel is csökkenjen. A szalámigyárosok számításai szerint a Bácskából vagy Szerbiából hozott disznóhúsból készült szalámi kilója 100 koronába kerülne. Kívánatos lenne, hogy a közélelmezési minisztérium ragaszkodjék eredeti tervéhez ,és a belföldi sertéshúst ne engedje át szalámigyártás céljaira. Akinek sok pénze és gusztusa is van hozzá, úgyis megveszi a 300 koronás szalámit. A hatóságok pedig törekedjenek arra, hogy a sertéshús ára olyan nivóra csökkenjen, amely áron hetenként egyszer a legszegényebb ember is megvásárolhassa. *ITilos a liszt szállítása.) A közélelmezési minisztérium — amint akár megírtuk — figyelmezteti a közönséget, hogy a fennálló rendeletek értelmében mindennemű nemes termény s azok őrleménye vasúton, hajón, villamoson, gépkocsin, kiskocsin vagy talyigán csakis szállítási igazolvánnyal szállíthatók, amelynek kiadására annak a helynek polgármestere, államrendőrsége vagy szolgabirósága jogosult, ahonnan az elszállításnak történnie kell. Minden olyan nemes terményt, illetve annak őrleményét, amelyre a fél ilyen gazolványt nem tud fölmutatni, a vonatellenőrző közegek kötelesek lefoglalni. * (December végéig ki lehet váltani a sót.) A most kiadásra kerülő október—december hónapokra szóló élelmezési jegyek sószelvényei úgy a fővárosban, mint a környéken kereskedőknél egyszerre beválthatók. A fejkvóta havi 70 dekagram * lesz.) A legközelebbi fővárosi közgyűlés elé terjesztik és ottan minden bizonnyal elfogadják majd azt a javaslatot, amely a budai siklót 100 százalékkal megdrágítja. Nagyon rövidesen tehát az 1 koronás siklóutazás 2 koronába fog kerülni. X X X X X X X X XXX XXX XXX XXX XXX X X X XXX — Ketten elmentek már és Perez Juanitó most indul. — Hát hívja ide, siessen, éppen vele akarok beszélni. A szolga kiment és kétszer-háromszor rákiáltott egy fiatalemberre, aki éppen a lépcsőn futott lefelé. — Hé te hátulgombolós! Don Luiz hivat! Perez Juanitó visszatért. Don Luiz így szólt hozzá: — Gyere ide, kis költő, nesze egy cigaretta és hallgasd, mit akarok tőled, tudsz te prózában is írni? — Ugyan, már hogyne tudnék! — Mindjárt gondoltam. De azért szeretném tulajdonképpen tudni, prózában is lehet-e úgy mindenfélét kitalálni, mint versben? — Hát persze, hogy lehet. — Megírnál-e valami cikket egy újságnak? — Meg bizony! — Erről van szó! Nézd csak, hosszú cikket fogsz írni memorandum formájában, a paupexizamusról. — És megtámadjam a kormányzót? — Oh, dehogy is! Hiszen valószínűen neki is a szeme elé kerül! Dominguez bízott meg vele. — Hát akkor csinálja is meg. Mi közöm nekem hozzá? — De hallgass meg! Nagy szívességet teszel nekem, mert én nem értek az ilyesmihez. — És mit keresek vele? — Az én hálámat és egy csésze jó kávét. — Az kevés. De ha négy tallér előleget ad a fizetésemre, mert tartozom kártyára... — Rendiben van! — Ha legalább aláírhatnám a nevemet. — Sőt éppen! Úgy kell a dolognak lennie, mintha én irtaim volna...Egy hét múlva az kormányzó ismét megnyomja az elektromos csengő gombját és az ajtónálló belép: — Parancsol méltóságod? — Egy írnok jöjjön rögtön ide. Néhány perc múlva Perez Juanita megjelenik: — Parancsol méltóságod? — Üljön le. Valamit le kell tisztáznunk. Egy munkát, amin két hétig dolgoztam, de nagyon sok javítás és kihúzás van benne, írja, kérem. Memorandum, az a .... kormányzóságban uralkodó pauperizmusról. Pont, kikezdés. Két fő oka, helyesebben: két csaknem kiapadhatatlan forrása van, miniszter úr, annak a szomorú csapásnak, amelyet pauperizmusnak szöktünk Juanitól pedig a foga között mormogva folytatja: —... és amely különösen a szerencsétlen háborús idők óta kormányzóságunkat pusztítja. — Mi az?... ön előre tudja?... — Nem, tenyor. — Honnan tudja, mit akartam diktálni? — Nem tudom előre, de azt hittem, már ott tartunk... Magában pedig vidáman mondogatja: — Az én memorandumomra" nekem mondja, hogy Ő írta! „ . Ismét elmúlik néhány hét és a képviselőházban a szociális kérdés kerül szóba. A kormányzók jelentéseit hevesen vitatják és az ellenzék legjobb szónoka megemlékezik az a....i kormányzó emlékiratáról, amely nemcsak érdekes adataival, hanem a nyomorúság okainak megjelölésével is magasan kiválik a többi jelentés közül, sőt valósággal maradandó értékű. A kis Juanitó írnok, akit még az irodaszolga is tegez és hátulgombolósnak nevez, büszke lehetett a sikerére. NÉPSZAVA * # * Az osztrák szövetségi alkotmányt Bécsből táviratozzák. A nemzetgyűlés másodszori olvasásiban is elfogadta a szövetségi alkotmány tervezetét. Az új alkotmány szerint a szövetség törvényhozását a szövetség egész népe részéről választott nemzeti tanács a tartománygyűlések részéről választott szövetségi tanácsokkal együttesen látja el. A szövetségtanácsnak azonban a nemzeti tanács törvényhozásával szemben csak vétójoga van. A nemzeti tanács és a szövetségtanács együttes ülésben választják a szövetség elnökét. Az új alkotmány meghatározza a szövetség népének közvetlen törvényhozását is, egyrészt a nép kezdeményezése, másrészt a nemzeti tanács törvényhozásáról való népszavazás útján. Az alkotmánytervezetet harmadszori olvasásban szombaton tárgyalja a nemzetgyűlés. („M. T. I.") A dán választások eredménye. Szeptember végén zajlottak le Dániábanaz új képviselőválasztások, amelyek az által váltak szükségessé, hogy Schleswig német tartomány északi zónáját a népszavazás eredményeként tudvalevően Dániához csatolták. Az új folketingnek (képviselőházinak) — mint a Vorwärts jelenti ,— 149 tagja van. Megválasztottak 48 szociáldemokratát, 51 mérsékelt baloldalit, 27 konzervatív pártit, 18 radikálist, 3 iparospártit és 1 schleswigit A legutóbbi törvényhozó testületben 42 szociáldemokrata képviselő volt, így tehát a mostani választásokon a szociáldemokraták 6 mandátumot nyertek. X X X X X X X X X X X X X X X X gen sinnfeinista vezér tiltakozott az ellen, hogy Írországban elkövetett összes bűncselekményeket, különösen azokat, amelyeket a tulajdon ellen követtek el, a sinnfeinek rovására írják. („M. T. I.") X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X A sinnfein forradalom. X X X X X X xxxxxxxxx XX X X X X X X X XX X X X X X X X X Londonból jelentik: O'Flana- Az amerikai munkásszövetség és A kongresszus határozatai. Az amerikai munkásszövetség (American Federation of Labor) ezidei kongresszusán, amelyet a kanadai Montrealban tartottak, több mint 4 millió tag volt képviselve. Az 1919. évi tagszaporodás 819.000 volt. A szakszervezeti szövetségbe 110 központi szövetség tartozik, amelyeknek több mint 36.000 helyi csoportjuk van. Az idei kongresszus több, nagyon fontos politikai kérdésben is hozott határozatot. Mindenekelőtt a néger kérdés került eldöntésre. Heves vita után olyan határozatot fogadtak el, amely a szervezetekben a „színhatár" teljes eltörlését és a négerek és egyéb színes bőrűek teljes egyenjogúsítását mondja ki. Egy másik határozat a politikai foglyok szabadonbocsátását követeli. Ellenben elutasította a kongresszus az orosz szovjet kormány elismerését és azt a javaslatot, amely a Szovjetoroszország elleni kereskedelmi blokád megszüntetését követelte. A kongresszus kijelentette, hogy mindaddig tartózkodik minden olyan határozattól, amely Szovjetoroszország támogatásának volna tekinthető, amíg a szovjet kormány nem tartózkodik más államok belügyeibe való beavatkozástól. A kongresszus óriási többséggel, 29.058 szavazattal, 8459 szavazat ellenében követelte a vasutak és a vasúti üzem állami tulajdonba való vételét. Ezt a határozatot Gompersnek, a szövetség elnökének határozott ellenzésével szemben fogadták el. Elfogadtak egy javaslatot az ír nép önrendelkező joga érdekében. Ebben a határozatban üdvözletét küldi a kongresszus az ír népnek ésazt mondja: Az amerikai munkásszövetség elismerését küldi mindazoknak a népeknek, amelyek a szabadság, igazságosság és demokrácia érdekében Írország és minden más nép szabadságharcát támogatják." XX X XXXXXX XXXXXX X XXXXXX XXXXXX X XXXXXX XXXXXX X XXXXXX XXX Helyesli a kongresszus a békeszerződésbe fölvett népszövetség tervét és sajnálatát fejezte ki, hogy Amerika még nem ratifikálta a békeszerződéseket. Határozottan kijelenti azonban a határozat, hogy a népszövetség terve sok tekintetben javításra szorul. Ezek után a politikai jelentőségű határozatok után kimondotta a kongresszus, hogy a szak-