Népszava, 1920. október (48. évfolyam, 232–258. sz.)
1920-10-19 / 247. szám
4 Elhalasztották a munkásbiztosító államosítását. A Munkásbiztosító Pénztárr államosítását tárgyaló parlamenti bizottság hétfőn délután ülést tartott. Benárd Ágoston népjóléti miniszter javasolta, hogy az államosításra vonatkozó törvényjavaslatot még a földreform előtt tárgyalja le a nemzetgyűlés. Ezzel szemben Teleki miniszterelnök azt kívánta, hogy csak a földreform letárgyalása után kerüljön sor a Munkásbiztosító Pénztár államosítására. Felszólalt az értekezleten Kerekes Mihály, aki azt a nézetét fejtette ki, hogy mielőtt a munkásokat ilyen nagy mértékben érintő kérdésben döntenek, meg kellene hallgatni a szociáldemokraták képviselőit is. Ugyanilyen értelemben szólalt föl Pálfy István is. XXX X XXXX X X X X X X X X X XXXX X XXXXXX x X XXXX X XXXXXX X X XXXX X XXXXXXX X XXXX X XXXXXXX XXX Végül is a bizottság többsége Teleki indítványát fogadta el és elhatározta, hogy a földreform letárgyalása után kezdik újból tárgyalni a Munkásbiztosító Pénztár államosítását. KÜLFÖLD * * * A nagyhatalmak Belgrádban kérelmeznek, Pakisból táviratozzák. A nagykövetek értekezlete szombaton foglalkozott a klagenfurti incidenssel. Elhatározta, hogy a négy nagyhatalomnak, Franciaországnak, Angliának, Olaszországnak és Japánnak belgrádi képviselői kollektív kérést fognak előterjeszteni a jugoszláv kormánynál, hogy kieszközöljék a karinthiai népszavazó zónába behatolt csapatok sürgős kivonulását. Pavlovichot, a jugoszlávkormány párisi ügyvivőjét, hivatalosan értesítették erről a határozatról. A német függetlenek és a pártok viszonyai. Berlinből táviratozzák. Hétfőn a független szocialisták kivételével a birodalmi gyűlés valamennyi pártjának vezérei hivatalosak voltak Fehrenbach birodalmi kancellárhoz, hogy megvitassák a holnap kezdődő ülésszak programját. A birodalmi kancellár pénteken a kormány nevében programot ad. A fontosabb javaslatok között szerepel a szénbányák szocializálása és a munkakimutatási törvény. Egy másik távirat így szól: Németország független szocialista pártjának formális kettészakadása után még nem tisztázódtak a pártpolitikai viszonyok. A pártnak az a szárnya is, amely elfogadta a moszkvai feltételeket, taktikai, okokból megtartotta a „független" elnevezést. A független szocialisták birodalmi gyűlési pártjának helyzete még nem tisztázódott és az erre vonatkozó döntést nagy érdeklődéssel várják, mert a függetlenek hivatalos kettéválása esetén le kell mondaniok az alelnöki székről, amelyet eddig Dittmann töltött be. („M. T. I.") Megkegyelmeznek a Diesel-motoroknak. Az antant rendelkezése értelmében október 13-án el kellett volna pusztítani a német birodalomban levő összes Diesel-motorokat. A német kormány határozottan szembeszállt ezzel a vandál követeléssel. Az erre vonatkozó tárgyalások megakadtak. Most azután a legfelsőbb tanács elállt a motorok elpusztításától és hajlandó a megszakadt tárgyalásokat újból megkezdeni. Értekezletre hívják a miniszterelnököket. Az „Evening Standard" arról értesül, hogy nemsokára értekezletet fognak tartani, amelyen valamennyi miniszterelnök, beleértve a német, az osztrák és a bolgár miniszterelnököt is, résztvesz. („M. T. I.") Az írek harcai Belfastból és három másik ir városból jelentik, hogy ott a sinnjeinek és a rendőrök között lövöldözések voltak. Belfastban hárman meghaltak és heten súlyosan megsebesültek. A rendet csak katonák és páncélos autók beavatkozásával tudták helyreállítani. A többi városokban összesen három embert öltek meg. A sebesültek számát nem tudják, mert a sinnjeinek sebesültjeiket magukkal vitték. Londonból jelentik: Lloyd George Írországról nyilatkozva kijelentette, hogy a múltak hibái idézték elő a mai állapotokat. A gyilkosságok és erőszakosságok statisztikájának ismertetése után megállapította, hogy a rendet bármilyen eszközzel is helyre kell állítani. Független Írország polgárháborút jelent (ilszerre. Írország önkormányzata csak addig terjedhet, amíg a királyság léte nem forog kockán. A belga szocialisták állásfoglalása, tírüszszelből jelentik. Az itteni szociáldemokraták szövetsége állást foglalt abban a kérdésben, hogy a szocialisták továbbra is benmaradjanak-e a kormányban. Vandervelde kijelentette, hogy a kérdés nem lehet vitás, ha a katonai szolgálati kötelezettséget nem szállítják le hat hónapra és ha a sztrájkjogot a marja teljes egészében nem garantálják. („M. T. I.") WvWWWWWWVVWMmMfWMMMWIMMmMMVVWMWWMA AYA 1920 oKtoBer 19. (Törlés.) H ÍREK # # J7 „cseléd"-ügyről. * Nálunk ez a kérdés mindig probléma volt. Sokan foglalkoztak vele, sokszor szólottak hozzá, kisebb vagy nagyobb jóakarattal, de rendszerint kevés hozzáértéssel. Az utóbbi időben aztán, mint minden téren, itt is súlyosbodtak az állapotok. A rendőri híradásokban és a törvényszéki tudósításokban gyakran találkozunk, mostanában különösen, olyan hírekkel, hogy háztartási alkalmazottak különféle lopásokat és betöréseket követtek el, amiért börtönbe kerültek. Nálunk ezt az ügyet soha sem kezelték szociális kérdésként, hanem mindig rendőri ügynek tekintették. Pedig mi számtalanszor hangsúlyoztuk, hogy a háztartási alkalmazottak ügye nem lehet rendőri ügy, mert ez komoly társadalmi probléma Ezt nemcsak mi mondjuk, hanem mások is elismerték, sőt külföldön a gyakorlatban is valóra váltották ezt a nézetet. Így például Prohászika püspök a háború alatt nyilatkozott a háztartási alkalmazottak ügyéről és kijelentette, hogy ezen a téren javulás csak akkor lesz, ha megszűnik a cselédkérdésnek rendőri ügyként való kezelése. Ő is azt mondotta, hogy ez a társadalom problémája és javulást ezen a téren csak olyan mértékben várhatunk, amilyen mértékben a beteg társadalom halad a gyógyulás útján. A helyzet megváltozásában nagy része van annak is, hogy azok, akikből a háztartási alkalmazottak eddig kikerültek, már nem mennek el cselédnek. X X X X X X X X X XXXXXX X XXXXXX XXXXXX X XXXXXX XXXXXX X XXXXXX XXXXXX X XXXXXX XXXXX (Törlés.) — A eratistemetés. A főváros most, tette közzé a köztemetők szeptember havi forgalmát. A jelentésből megtudjuk, hogy a múlt hónapban 1132-vel szaporodott a temetők csöndes lakóinak száma. A kimutatás többek között megemlékszik arról is, hogy 194 gratishullát földeltek el. És éppen ez az, amiről beszélni akarunk. A gratis szónak sokan talán nem is tudják a jelentőségét, de a kórházak orvossiáigszaiga levegőjében, a hullaházak komor falai között annál jobban ismerik ezt, a szót. Szegény emberek vándorolnak az élet országútján munkától, betegségektől és a szegénység különféle áldásaitól meggyötörten és amikor már nem bírják tovább az „életet", megállnak a kórház kapuja előtt. Itt aztán, ha a szerencse kedvez nekik, esetleg jut számukra egy vaságy és nem kell az utca közepén a lelküket kiadni. Sok esetben azonban még ez sem jut ki nekik, hanem vánszorgásuk közben fölbuknak az utca lévén és onnan viszik őket a hullaházba. Ezeket az elbukottakat aztán gratis temetik el. X X X X X X X X X X X X X X X X X, X X XX, X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X — Ki tud róla? Medetz Béla, aki az I. vörös ezred 1. zászlóalj, III. század 1-ji i szakaszában szolgált, 1010 július 24-én a Mezőtúr éslyoka közötti ütközetben eltűnt. Aki tud róla, értesitse Medetz Gusztávot, VI, Sehér utca 26, X. em. 9. — Az Amerikába való utazás új rendje. Amerikai lapokból értesülünk, hogy a washingtoni külügyi hivatal az Egyesült Államokba bevándorló idegenek útleveleinek láttamozása ügyében új szabályokat léptetett, életbe. A rendelet az eddigi hosszadalmas eljárást akarja megrövidíteni. Eddig az volt az eljárás, hogy a kivándorló Amerikában élő rokonának kérvényt kellett intézni a washingtoni külügyi hivatalhoz, hogy ez hatalmazza föl a budapesti amerikai missziót az útlevél láttamozásának (vízum) megadására. Az új rendelet véget vet e nehézkes eljárásnak, mert a beutazási engedélyt most már az illetékes országban az amerikai konzul adja ki. Az új rendelet szerint minden kivándorló: 1. Saját, illetékes hatóságától útlevelet szerez. 2. Az útlevelet a saját országában székelő amerikai konzulátusnál vagy konzuli kirendeltségnél bemutata és beutazási engedélyt kér. A Magyarországiból kivándorlók Budapesten, az amerikai misszió kirendeltségénél folyamodnak a beutazási engedélyért. A folyamodványhoz mellékelni kell az útlevelet, három fényképet és az Amerikában levő hozzátartozók nyilatkozatát, amely szerint szükség esetén gondoskodnak a bevándorló ellátásáról. Az elintézésért 1 dollárt, a beutazási engedélyért pedig 9 dollárt kell fizetni. Ha a beutazási engedélyt a konzul megadja, akkor az útlevelet aláírja. Ez a láttamozás a beutazási engedély. Ha a kivándorló kérelmét elutasítják, akkor a 9 dollárt visszakapja. De a vízum sem biztosítja föltétlenül az illetőnek az Egyesült Államokba való bebocsátást, mert erről véglegesen az érkezési kikötő bevándorlási hatósága dönt. — A technika világából. (A gőzturbinás repülőgépek.) Londonból jelentik, hogy egy aviatikai értekezleten egy aviatikai társaság igazgatója érdekes kijelentéseket, tett a léghajózás fejlődéséről. A most folyó kísérletezések valószínűvé teszik azt, hogy rövidesen megjelennek a gőzturbinákkal ellátott aeroplánok. A nagy repülőgépeket, amelyeken két, sőt esetleg három vagy négy turbina lesz elhelyezve, a pilóta már nem tudja majd fizikai erejével kormányozni, éppen ezért kísérletek folynak oly irányban is, hogy a gépek automatikusan kezelhetők legyenek. Lehet, hogy központi géptermet építenek majd a nagy repülőgépeken és a pilóta onnan intézi a kommandót, úgy, amint az a hajókon a hajóhídról szokásos. Az angol mérnökök azzal a tervvel is foglalkoznak, hogy teljesen fémből készült röplőgépeket konstruáljanak. A yorkeshirei Howdenben nagy állomást építenek, amely a röpülőgépek fölszállását és leszállását nagyban megkönnyíti. (Gőzvasút helyett villamos.) Rómából jelentik, hogy Turin és Modena között teljesen fölépítették már a, villamosvonalat. A villamosvasutak óránként 100 kilométeres sebességgel közlekednek. — A valuta utazása. A „Corriere della Sera" írja meg az itt következő „mulatságos" valutaesetet: Egy maastrichti hollandus elutazott hazájából 20 forinttal a zsebében, amelyet francia frankokra váltott át, hogy Parisba mehessen. A vasúti költség 24 frankot tett ki, maradt tehát neki még 102 frankja. Parisból Turiniba utazott, fizetett ezért 44 frankot és a megmaradt 58 frankját 84 lírára cserélte be. Turinból Velencébe vitte az útja, amely 21 lírát vitt el és innen az osztrák határra utazott, újabb 5 líráért. München volt a következő állomás, megint 13 líra. Münchenbe megérkezvén, a megmaradt 45 lírát márkáikra cserélte be, kapott pedig érte 225 márkát Münchenből Berlinbe az itt 100 márkáiba került, további út Aachenbe 110 márkát vitt el. Aachenben 15 márka volt a zsebében. Az utazás költsége Maastrichtból Aachenig Parison, Torinon, Velencén, Münchenen és Parison át kifutotta a 20 forintból és íme hollandulunk _ Aachenben már megakadt. Maradék 15 márkája, amely a békében 80 forintot ért, ma nem elegendő az Aachen—Maastricht-i 20 kilométeres utazás költségeire, sem, mert a 15 márka ma 65 centet ér, az útiköltség 78 cent, 13 cent hiányzott tehát a költségeiből. — Új házasságtörvény Norvégiában. Norvégiában új házassági törvény lépett életbe, amelynek rendelkezése szerint minden férfi és minden nő, aki házasságra, akar lépni, írásban tartozik kinyilatkoztatni, hogy tudomása szerint sem szíliszben, sem más nemi betegségben nem szenved. Hamis adatok bemondását büntetik. Ha valaki valamilyen nemi betegséget megjelöl, azt orvos megvizsgálja és az eredményt a másik féllel közlik, hogy ő maga dönthessen a házasságra lépése felől. Ha a nő másállapotban van és ezt eltitkolja vagy a házasságra lépők valamelyikének gyermeke van és azt eltitkolja ugy az uj házasság érvényteleií. — Ütközők közé került. Kódi Jenő 25 éves lakatossegéd a keleti pályaudvaron két vasúti kocsi ütközője közé került és életveszedelmes sérüléseket szenvedett. A Rókus-kórházba vitték. Délamerikában megmozdult a föld Az Havas ügynökség jelenti. A madridi lapok limai táviratot közölnek, amely szerint Santa Lucia városát a földrengés elpusztította. Többszáz ember életét vesztette. A külföldön a háztartási alkalmazott éppen olyan munkája a társadalomnak, mint akármely másféle foglalkozású ember. Csak a szomszéd Ausztriába kell átnézni, ahol törvények, rendeletek szabályozzák azt, hogy a háztartási alkalmazottaknak milyen jogaik vannak. Nálunk legfölebb néhány. XXXX XXXXXX X XXXXXX XXXXXX X XXXXXX XXXXXX X XXXXXX XXXXXX X XXXXXX XXXXXX X XXXXXX XXXXXX X XXXXXX XXXXXX X XXXXXX XXXXXX X XXXXXX XXXXXX X XXXXXX XXXXXX X XXXXXX XXXXXX X XXXXXX X xxxxxxxxx * * ^