Népszava, 1920. október (48. évfolyam, 232–258. sz.)

1920-10-19 / 247. szám

4 ­ Elhalasztották a munkásbiztosító államosí­tását. A Munkásbiztosító Pénztárr államosítá­sát tárgyaló parlamenti bizottság hétfőn dél­után ülést tartott. Benárd Ágoston népjóléti miniszter javasolta, hogy az államosításra vo­natkozó törvényjavaslatot még a földreform előtt tárgyalja le a nemzetgyűlés. Ezzel szem­ben Teleki miniszterelnök azt kívánta, hogy csak a földreform letárgyalása utá­n kerüljön sor a Munkásbiztosító Pénztár államosítására. Felszólalt az értekezleten Kerekes Mihály, aki azt a nézetét fejtette ki, hogy mielőtt a mun­kásokat ilyen nagy mértékben érintő kérdés­ben döntenek, meg kellene hallgatni a szociál­demokraták képviselőit is. Ugyanilyen érte­lemben szólalt föl Pálfy István is. XXX X XXXX X X X X X X X X X XXXX X XXXXXX x X XXXX X XXXXXX X X XXXX X XXXXXXX X XXXX X XXXXXXX XXX Végül is a bizottság többsége Teleki indítványát fogadta el és elhatározta, hogy a földreform letárgyalása után­ kezdik újból tárgyalni a Munkásbiztosító Pénztár államo­sítását. KÜLFÖLD * * * A nagyhatalmak Belgrádban kérelmeznek, Pakisból táviratozzák. A nagykövetek érte­kezlete szombaton foglalkozott a klagenfurti incidenssel. Elhatározta, hogy a négy nagyha­talomnak, Franciaországnak, Angliának, Olasz­országnak és Japánnak belgrádi képviselői kollektív kérést fognak előterjeszteni a jugo­szláv kormánynál, hogy kieszközöljék a ka­rinthiai népszavazó zónába behatolt csapatok sürgős kivonulását. Pavlovichot, a jugoszláv­­kormány párisi ügyvivőjét, hivatalosan értesí­­­tették erről a határozatról. A német függetlenek és a pártok viszonyai. Berlinből táviratozzák. Hétfőn a független szocialisták kivételével a birodalmi gyűlés va­lamennyi pártjának vezérei hivatalosak voltak Fehrenbach birodalmi kancellárhoz, hogy megvitassák a holnap kezdődő ülésszak pro­gramját. A birodalmi kancellár pénteken a kormány nevében programot ad. A fontosabb javaslatok között szerepel a szénbányák szo­cializálása és a munkakim­utatási törvény.­­ Egy másik távirat így szól: Németország füg­getlen szocialista pártjának formális ketté­szakadása után még nem tisztázódtak a párt­politikai viszonyok. A pártnak az a szárnya is, amely elfogadta a moszkvai feltételeket, tak­tikai, okokból megtartotta a „független" el­nevezést. A független szocialisták birodalmi gyűlési pártjának helyzete még nem tisztázó­dott és az erre vonatkozó döntést nagy érdek­lődéssel várják, mert a függetlenek hivatalos kettéválása esetén le kell mondaniok az al­elnöki székről, amelyet eddig Dittmann töl­tött be. („M. T. I.") Megkegyelmeznek a Diesel-m­otoroknak. Az antant rendelkezése értelmében október 13-án el kellett volna pusztítani a német birodalom­ban levő összes Diesel-motorokat. A német kormány határozottan szembeszállt ezzel a vandál követeléssel. Az erre vonatkozó tárgya­lások megakadtak. Most azután a legfelsőbb tanács elállt a motorok elpusztításától és haj­landó a megszakadt tárgyalásokat újból meg­kezdeni. Értekezletre hívják a miniszterelnököket. Az „Evening Standard" arról értesül, hogy nemsokára értekezletet fognak tartani, ame­lyen valamennyi miniszterelnök, beleértve a német, az osztrák és a bolgár miniszterelnököt is, résztvesz. („M. T. I.") Az írek harcai­ Belfastból és három másik ir városból jelentik, hogy ott a sinnjeinek és a rendőrök között lövöldözések voltak. Belfast­ban hárman meghaltak és heten súlyosan meg­sebesültek. A rendet csak katonák és páncélos autók beavatkozásával tudták helyreállítani. A többi városokban összesen három embert öltek meg. A sebesültek számát nem tudják, mert a sinnjeinek sebesültjeiket magukkal vitték. Londonból jelentik: Lloyd George Ír­országról nyilatkozva kijelentette, hogy a múltak hibái idézték elő a mai állapotokat. A gyilkosságok és erőszakosságok statisztikájá­nak ismertetése után megállapította, hogy a rendet bármilyen eszközzel is helyre kell állí­tani. Független Írország polgárháborút jelent (ilszerre. Írország önkormányzata csak addig terjedhet, amíg a királyság léte nem forog kockán. A belga szocialisták állásfoglalása, tírüsz­szelből jelentik. Az itteni szociáldemokraták szövetsége állást foglalt abban a kérdésben, hogy a szocialisták továbbra is benmaradja­nak-e a kormányban. Vandervelde kijelen­tette, hogy a kérdés nem lehet vitás, ha a ka­tonai szolgálati kötelezettséget nem szállítják le hat hónapra és ha a sztrájkjogot a marja teljes egészében nem garantálják. („M. T. I.") WvWWWWWWVVWMmMfWMMMWIMMmMMVVWMWWMA AYA 1920 oKtoBer 19. (Törlés.) H ÍREK # # J7 „cseléd"-ügyről. * Nálunk ez a kérdés mindig probléma volt. Sokan foglalkoztak vele, sokszor szólottak hozzá, kisebb vagy nagyobb jóakarattal, de rendszerint kevés hozzáértéssel. Az utóbbi idő­ben aztán, mint minden téren, itt is súlyosbod­tak az állapotok. A rendőri híradásokban és a törvényszéki tudósításokban gyakran talál­kozunk, mostanában különösen, olyan hírekkel, hogy háztartási alkalmazottak különféle lopá­sokat és betöréseket követtek el, amiért bör­tönbe kerültek. Nálunk ezt az ügyet soha sem kezelték szociális kérdésként, hanem mindig rendőri ügynek tekintették. Pedig mi szám­talanszor hangsúlyoztuk, hogy a háztartási al­kalmazottak ügye nem lehet rendőri ügy, mert ez komoly társadalmi probléma Ezt nemcsak mi mondjuk, hanem m­á­sok is elismerték, sőt külföldön a gyakorlatban is valóra váltották ezt a nézetet. Így például Prohászika­ püspök a háború alatt nyilatkozott a háztartási alkal­mazottak ügyéről és kijelentette, hogy ezen a téren javulás csak akkor lesz, ha megszűnik a cselédkérdésnek rendőri ügyként való keze­lése. Ő is azt mondotta, hogy ez a társadalom problémája és javulást ezen a téren csak olyan mértékben várhatunk, amilyen mértékben a beteg társadalom halad a gyógyulás útján. A helyzet megváltozásában nagy része van an­nak is, hogy azok, akikből a háztartási alkal­mazottak eddig kikerültek, már nem mennek el cselédnek. X X X X X X X X X XXXXXX X XXXXXX XXXXXX X XXXXXX XXXXXX X XXXXXX XXXXXX X XXXXXX XXXXX (Törlés.) — A eratistemetés. A főváros most, tette közzé a köztemetők szeptember ha­vi forgal­mát. A jelentésből megtudjuk, hogy a­ múlt hónapban 1132-vel szaporodott a temetők csön­des lakóinak száma. A kimutatás többek kö­zött megemlékszik arról is, hogy 194 gratis­hullát földeltek el. És éppen ez az, amiről be­szélni akarun­k. A gratis szónak sokan talán nem is tudják a jelentőségét, de a kórházak orvossiáigszaiga levegőjében, a hullaházak ko­mor falai­ között annál jobban ismerik ezt, a szót. Szegény emberek vándorolnak az élet országútján munkától, betegségektől és a sze­génység különféle áldásaitól meggyötörten és amikor már nem bírják tovább az „életet", megállnak a kórház kapuja előtt. Itt aztán, ha a­ szerencse kedvez nekik, esetleg jut szá­mukra­ egy vaságy és nem kell az utca köze­pén a lelküket kiadni. Sok esetben azonban még ez sem jut ki nekik, hanem vánszorgásuk közben fölbuknak az utca lévén és onnan vi­szik őket a hullaházba. Ezeket az elbukottakat aztán gratis temetik el. X X X X X X X X X X X X X X X X X, X X XX, X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X — Ki tud róla? Medetz Béla, aki az I. vörös ezred 1. zászlóalj, III. század 1-ji­ i szakaszában szolgált, 1010 július 24-én a Mezőtúr és­­lyok­­a közötti ütközetben eltűnt. Aki tud róla, értesitse Medetz Gusztávot, VI, S­ehér­ utca 26, X. em. 9. — Az Amerikába való utazás új rendje. Amerikai lapokból értesülünk, hogy a washingtoni külügyi hivatal az Egyesült Ál­lamokba bevándorló idegenek útleveleinek lát­tamozása ügyében új szabályokat léptetett, életbe. A rendelet az eddigi hosszadalmas el­járást akarja megrövidíteni. Eddig az volt az eljárás, hogy a kivándorló Ameri­k­ában élő rokonának kérvényt kellett intézni a washing­toni külügyi hivatalhoz, hogy ez hatalmazza föl a budapesti amerikai missziót az útlevél láttamozásának (vízum) megadására. Az új rendelet véget vet e nehézkes eljárásnak, mert a beutazási engedélyt most már­ az illetékes or­szágban az amerikai konzul adja ki. Az új rendelet szerint minden kivándorló: 1. Saját, illetékes hatóságától útlevelet szerez. 2. Az út­levelet a saját országában székelő amerikai konzulátusnál vagy konzuli kirendeltségnél bemutata és beutazási engedélyt kér. A Ma­gyarországiból kivándorlók Budapesten, az amerikai misszió kirendeltségénél folyamod­nak a beutazási engedélyért. A folyamodvány­hoz mellékelni kell az útlevelet, három fény­­képet és az Amerikában levő hozzátartozók nyilatkozatát, amely szerint szükség esetén gondoskodnak a bevándorló ellátásáról. Az elintézésért 1 dollárt, a beutazási engedélyért pedig 9 dollárt kell fizetni. Ha a beutazási en­gedélyt a konzul megadja, akkor az útlevelet aláírja. Ez a láttamozás a beutazási engedély. Ha a­ kivándorló kérelmét elutasítják, akkor a 9 dollárt visszakapja. De a vízum sem bizto­sítja föltétlenül az illetőnek az Egyesült Ál­lamokba való bebocsátást, m­ert erről véglege­sen az érkezési kikötő bevándorlási hatósága dönt. — A technika világából. (A gőzturbinás repülőgépek.) Londonból jelentik, hogy egy aviatikai értekezleten egy aviatikai társaság igazgatója érdekes kijelentéseket, tett a lég­hajózás fejlődéséről. A most folyó kísérlete­zések valószínűvé teszik azt, hogy rövidesen megjelennek a gőzturbinákkal ellátott aeroplá­nok. A nagy repülőgépeket, amelyeken két, sőt esetleg három vagy négy turbina lesz el­helyezve, a pilóta már nem tudja majd fizikai erejével kormányozni, éppen ezért kísérletek folynak oly irányban is, hogy a gépek auto­matikusan kezelhetők legyenek. Lehet, hogy központi géptermet építenek majd a nagy repülőgépeken és a pilóta onnan intézi a kom­mandót, úgy, amint az a hajókon a­ hajóhídról szokásos. Az angol mérnökök azzal a tervvel is foglalkoznak, hogy teljesen fémből készült röp­­lőgépeket konstruáljanak. A yorkeshirei Howdenben nagy állomást építenek, amely a röpülőgépek fölszállását és leszállását nagy­ban megkönnyíti.­­ (Gőzvasút helyett villa­mos.) Rómából jelentik, hogy Turin és Mo­dena között teljesen fölépítették már a, villa­mosvonalat. A villamosvasutak óránként 100 kilométeres sebességgel közlekednek. — A valuta utazása. A „Corriere della Sera" írja meg az itt következő „mulatságos" valuta­esetet: Egy maast­richti hollandus elutazott hazájából 20 forinttal a zsebében, amelyet francia frankokra váltott át, hogy Parisba mehessen. A vasúti költség 24 frankot tett ki, maradt tehát neki még 102 frankja. Parisból Turiniba utazott, fizetett ezért 44 frankot és a megmaradt 58 frankját 84 lírára cserélte be. Turinból Velencébe vitte az útja, amely 21 lí­rát vitt el és innen az osztrák határra utazott, újabb 5 líráért. Mü­nchen volt a következő ál­lomás, megint 13 líra. Münchenbe megérkez­vén, a megmaradt 45 lírát márkáikra cserélte be, kapott pedig érte 225 márkát Münchenből Berlinbe az itt 100 márkáiba került, további út Aachenbe 110 márkát vitt el. Aachenben 15 márka volt a zsebében. Az utazás költsége Maastrichtból Aachenig Parison, Torinon, Ve­lencén, Münchenen és Parison át kifutotta a 20 forintból és íme hollandulunk _ Aachenben már megakadt. Maradék 15 márkája, amely a békében 80 forintot ért, ma nem elegendő az Aachen—Maastricht-i 20 kilométeres utazás költségeire, sem, mert a 15 márka ma 65 centet ér, az útiköltség 78 cent, 13 cent hiányzott te­hát a költségeiből. — Új házasságtörvény Norvégiában. Norvé­giában új házassági törvény lépett életbe, amelynek rendelkezése szerint minden férfi és minden nő, aki házasságra, akar lépni, írásban tartozik kinyilatkoztatni, hogy tudomása sze­rint­ sem szí­liszben, sem más nemi betegségben nem szenved. Hamis adatok bemondását bün­tetik. Ha valaki valamilyen nemi betegséget megjelöl, azt orvos megvizsgálja és az ered­ményt a másik féllel közlik, hogy ő maga dönt­hessen a házasságra lépése felől. Ha a nő más­állapotban van és ezt eltitkolja vagy a házas­ságra lépők valamelyikének gyermeke van és azt eltitkolja ugy az uj házasság érvényteleií. — Ütközők közé­ került. Kódi Jenő 25 éves lakatossegéd a keleti pályaudvaron két vasúti kocsi ütközője közé került és életveszedelmes sérüléseket szenvedett. A Rókus-kórházba vit­ték.­­ Délamerikában megmozdult a föld Az Havas­ ügynökség jelenti. A madridi lapok limai táviratot közölnek, amely szerint Santa Lucia városát a földrengés elpusztította. Több­száz ember életét vesztette. A külföldön a háztartási alkalmazott éppen olyan munkája a társadalomnak, mint akár­mely másféle foglalkozású ember. Csak a szomszéd Ausztriába kell átnézni, ahol törvé­nyek, rendeletek szabályozzák azt, hogy a­ ház­tartási alkalmazottaknak milyen jogaik van­nak. Nálunk legfölebb néhány. XXXX XXXXXX X XXXXXX XXXXXX X XXXXXX XXXXXX X XXXXXX XXXXXX X XXXXXX XXXXXX X XXXXXX XXXXXX X XXXXXX XXXXXX X XXXXXX XXXXXX X XXXXXX XXXXXX X XXXXXX XXXXXX X XXXXXX XXXXXX X XXXXXX X xxxxxxxxx * * ^

Next