Népszava, 1920. december (48. évfolyam, 283–307. sz.)

1920-12-16 / 295. szám

, a ­ LEGÚJABB : * * * Csehországban csökkent a sztrájk­mozgalom. Súlyos vádak a kommunisták ellen. (Brünn, december 1. — Cseh sajtóiroda.) A "szervezetek kommunista bizalmi férfiai, a gyári és munkás bizalmi férfiak, valamint a munkás­tanács képviselői közös ülést tartottak, ame­lyen elhatározták, hogy a sztrájkot nem foly­tatják és a munkásság holnap újra dolgozni kezd. A brünni munkásoknak megengedték, hogy ma már munkába lépjenek. Az oslavani villamospinvek Brünn városét rendesen ellát­ják árammal. („M. T. L")­­ (Prága, december 15. — Cseh sajtóiroda) Csehországban mindenütt nyugalom van. A sztrájkmozgalom érezhetően csökkent. Ugyan­csak kedvezően alakul a morvaországi helyzet Brünnben a sztrájkoló munkások újra meg­kezdték a munkát. Ostavanban háborítatlanul dolgoznak. Mährisch-Ostrauban hét bánya, amelynek munkássága eddig sztrájkolt, újra megkezdte működését A felvidéki helyzet aránytalanul javult. A munkát mind sűrűbben kezdik meg újra és minden remény megvan arra, hogy a Felvidéken halna® a sztrájk egé­szen befejeződik. („M. T. L") (Prága, december 15.) A Pravo Lidu szerint a hatóságoknak az utolsó napokban foganato­sított politikai házkutatások közben okmányok kerültek kezébe, amelyek szerint a kommunis­ták a moszkvai kormány fizetett szolgálatában állnak. A moszkvai kormány nagyarányú ösz­szeesküvést tervezett a cseh köztársaság ellen. Az okmányok, amelyeknek tartalmáról a lap részleteket, nem közöl, döntő bizonyítékai lesz­nek annak a monstrepernek, amelyet a kom­munista puccskísérlet vezetői ellen fognak folytatni. (31. T. I.") * £ * Megbukott a jugoszláv kormány. (Belgrád, december 15. — Délszláv­ sajtó­iroda.) Vesznics miniszterelnök a régensnek beadta a kormány lemondását („M. T. I.") Oroszország megszakította a béke­tárgyalásokat Lettországgal. (Riga, december 15. — Lengyel Távirati Ügy­nökség.) Joffe a lett kormányhoz jegyzéket in­tézett, amelyben tekintettel a lett sajtó ellen­séges magatartására Szovj­etoroszo­rszággal szemben és a lett kormány azon viselkedésebre, hogy nem tesz semmit e® ellen az agitáció el­len, kijelenti, hogy a szovjet kormány kényte­len a lett kormánnyal jelenleg Rigában foly­tatott tárgyalásait félbeszakí­tani. (­M. T. T. ) xxxxxxxx Az esése a következő: Nyegru János detektív kedden este 9 óra tájban bement a Valéria-kávéházba, hogy onnan szolgálati ügyben telefonáljon. A telefonfülkében egy egyenruhában levő egyén tartózkodott és így a detektívnek várakozni kellett Erre a kávéház tulajdonosa, aki ismerte a detektívet azt momlotta, hogy nyisson be a fülkébe, mert a hadnagy már régóta telefonál. Nyegru kinyitotta az ajtót amire a hadnagy lecsapta a kagylót és kilépett. A detektív ekkor bement és leadta a jelentését Amikor Nyegru kijött, a . revol­vert szegzett mellének és rákiáltott, hogy iga­zolja magát A detektív a támadásra azt fe­lelte, hogy nem tartozik igazolni magát, amire kirántotta a bajonetjét és a távozni akaró Nyegru elé állt A detektív félretolta és azt mondotta neki: „ nem va­gyunk a Britanniában, engedjen utamra!" Erre a kirántott bajonettel a detek­tívet­ kétszer megszúrta. Az­ első szúrás a kar­ját érte Nyegrunak és súlyos " sebet ejtett "rajta Amikor másodszor szúrt feléje a detektív kicsavarta kezéből a bajonet­tet és az összegyűlt emberek segítségével meg­akadályozta a további támadásban. Az egybegyűltek igazolásra kényszerítették a támadó aki egy Maksán Endre névre 1 501 ó katonai igazolványt mutatott föl. Nyegru a Mária Terézia-laktanyában jelentést tett az esetről, ahonnan járőrt küldtek ki a hely­színre, de akkorra már a merénylő megugrott. Ezek aztán a vitézek. A katonai ha­tóság megindította a nyomozást NÉPSZAVA 1920 december 14. HÍREK — A csepeli nyomorgóknak. A szerdai Nép­szavában „Mezítelen gyermekek a gyárváros­ban" című cikkünkben megírtuk, hogy Csepe­len milyen nagy a nyomorúság. A csepeli nyomorgók részére most a következő adomá­nyokat küldték be szerkesztőség­einknek: Komlós Jenő, a Schwartzer-szanatóriumi igaz­gatója 20.000 koronát Gross Gusztáv 276 koro­nát H. H. 500 koronát F. M. 300 koronát, S. S. 276 koronát és L. I. 100 koronát. Ebből az ösz­szegből 1452 koronát kifejezetten a cikkünkben említett K. .1. és S. S. csepeli munkások részére küldtek, a 20.000 korona pedig a két föntebb említett családon kívül olyan többgyermekes szegény családok között osztandó szét 100 ko­ronás tételekben, amelyek erre a legjobban rá vannak utalva. Ezenkívül Komlós igazgató még 6 darab inget és 10 szoknyát is küldött egy ismeretlen pedig csomag ruhaneműt a József­ utca 31 szám alatt valamint a Mrac­utcában lakó családok számára. Akik a be­érkezett segélyekre igényt tartanak, jelentkez­zenek a csepeli Munkásotthonban 9—12 óráig a vasmunkások irodájában Paulus elvtársnál. Hogy kik részesülnek a segélyben, azt a Mun­kásotthon által kiküldött bizottsági tagok fog­ják elbírálni és ők osztják ki azonnal a segé­lyeket is. — Interpelláció az olasz kam­­arában a ma­gyar kommunisták­ miatt A „Magyar Kurír" című kőnyomatos jelenti: az olasz kamará­ban egyik szocialista képviselő interpellációt intézett a kormányhoz a magyar kommunis­táknak Bolognában való letartóztatása ügyé­ben. C­orradini alállamtitkár válaszában el­mondotta, hogy Bucco képviseli" Németausz­triából való visszatérése alkalmából Kun Béla feleségét és sógornőjét­ hamis útlevelekkel Olaszországba csempészte, minthogy azonban kezességet vállalt értük, a bolognai rendőrség mindkettőjüknek megadta a tartózkodási enge­délyt. Az utóbbi napokban azonban négy ma­gyarországi kommunistát, Kovács Alfrédet Seidenhofer Jánost, Friedbauer Bélát és He­ves Andrást le kellett tartóztatnia a rendőr­ségnek, mert gyanús összeköttetést tartottak­fönn a november 21-én lefolyt kommunista lá­zadás és vérontás vezetőivel. A rendőrség Ko­vács Alfréd letartóztatásakor különböző ira­tokat talált többek között egy akció tervét is, amelyet a bécsi, olaszországi, és a magyaror­szágon internált kommunisták érdekeiben akar­tak megindítani. A törvényes vizsgálatot még nem fejezték be ebben az ügyben." — A temesvári szocialista­ per. Temesvárról írják nekünk: A temesvári hadbíróság decem­ber 2-á­n kezdte meg a temesvári szocialisták nagy perének tárgyalását .Ezenhét vádlott van, közöttük Mü­ller Kálmán párttitkár és Novák Traján, a temesvári munkásmozgalom egyik legismertebb, régi harcosa, a többi 15 mind vasutas. Tanuként megidézték Dorna 9­n­anu tábornokot és Jumanca volt szociál­demokrata kormány-reszortfőnököt A vádat a katonai büntető törvénykönyv 53. cikkelye alapján emelték, vagyis ugyanazon a címen, mint a bukaresti szocialista perben (az állami és társadalmi rend föl­forgatására vonatkozó törekvés). — Szerény kérdés a dohányjü­vedék igazgatóságához. A Klipszava egyik legutóbbi számában ilyen cím alatt kérdést intéztünk a dohányjövedék igazgatóságához, miért nem jut a fogy­asz­tóközönség jobb dohányárukhoz. Köz­leményünk írója megjegyezte, hogy az elosztók helytelen­sége nyilván nem a dohány­jövedék igazgatóságon fordul m­ég és így az elosztást a kisárusoknál kellene helyesebbé tenni. A dohányjövedéki igazgatóság nem találta szü­ksé­gesn­ek, hogy a szóbanforgó kérdésről a közönséget tájé­koztassa. Ezzel szemben a Dohánykisárusok Országos Szö­vetsége küldött iie­k helyreigazító magyarázatot, amely érdemi részéről a következőképen hangzik: E hónapban a dohányjövedék igazgatósága a dohányárut a következő­képen osztotta ezét: A finomabb cigaretadohányból (ide­értve a finom törököt, Herczegovinát és középfinom törö­köt) 2.T­.-ot adott ki, a finomabb cigarettából (ideértve Memphist, Nílust, Mírjamot, Herczegovinát,a Király­­" Hölgy cigarettákat) 41%-ot, a finomabb szivarokból 16/1-et adott ki a dohánykisárusoknak. Megjegyezzük, hogy a kiadott cigarettam­ennyiség­­az egész dohány­m­ennyiségnek csak 20%-át séperte. A fenti adatokból ki­tűnik, hogy a finomabb igényeket 300 fogyasztó mellett csa­k 12-nél tudja kiselégítei a­­­ohánykisárus.­­ Amikor a Dohánykisárusok Orsz. Szövetsége alagyu­razatának kész­séggel helyt, adunk, megállapítjuk, hogy közleményünk nem irányult a dohánykisárusok ellen, de föltettük, hogy a dohány jövedék­i iga­zgat­ósága oly eksztábba­ adja ki a árakat, hogy abból, ha nem is jól, de m­miképea minden fogyasztó igényét ki lehet elégíteni. — Jelentkezés a vitézi telkekre. A ,,Magyar Távirati Iroda" jelentése szerint a kormányzó a „vitézi telkek" ügyeinek intézésére szolgáló „vitézi szék" tagjait kinevezte. Ez a vitézi szék egyúttal fölhívja ..a haza védelmében ki­tönt fedhetlen férfiakat", akik ..a vitézi mérté­ket megütik", hogy vitézi telek elnyerése iránti kérvényüket a kormányzóhoz intézve, az ál­landó tartózkodási hely szerint illetékes köz­ségi hatóság útján adják be. Vitézi telket tiszti és legénységi egyének egyaránt kaphat­nak, akik a „haza védelmében nagyobb kitün­tetésekben részesültek" és akiket ,­hazafisá­gukban a forradalmak sem tántorítottak meg és egészségi állapotuknál, mint erkölcsi lé­nyüknél fogva a hazai rög ki­vetésére különö­sen alkalmasak". A fölhívás 13 pontban so­rolja föl azokat a kellékeket amelyeket a fo­lyamodónak igazolnia kell. — A villamosok szénellátása. A villamos­vasúti forgalomnak rövidebb-hosszabb ideig való szünetelése most már napról-napra ismét­lődik. A gyakori üzemzavaroknak oka az, hogy a valamosvasutak csak óráról-órára van­nak ellátva szénnel. Kedd délutáni üzemzavart ugyan nem a szénhiány, hanem véletlenség idézte elő. A Pálffy­ téri áramfejlesztő kazán­jába rossz minőségű szenet hánytak bele és ez okozta a bonyodalmakat Egyebekben a villa­mosvasút csak csütörtök délig van ellátva szénnel. Ezideig még nem tudják biztosan, hogy az ünnepek alatt milyen mértékben fog szünetelni a forgalom, de a szénkormánybiz­tosság nyilatkozata szerint valószínűen nem­csak karácsonykor, hanem újévkor is szüne­telni fog a villamosközlekedés. A villamos­vasutak igazgatóságától eredő híradás szerint a mostani havazás miatt nem lesz akadálya a villamosok forgalmának, mert a kotrógépekkel a pályákat tisztán tudják tartani. — Budapest: 1,28, a dollár: 637. Ebben a két szürke számban a világgazdaság katasztrofá­lis válsága tükröződik vissza. A legsivárabb szegénység és az önmaga zsírjába fulladó gazdagság két szélsősége, amely nem hogy kö­zelednék egymáshoz, de egyre jobban és éle­sebben távolodik egymástól Budapest: 1.20, azt jelenti, hogy 100 magyar koronát kell ma fizetni 1.20 svájci frankért holott a békében 100 koronának 105 svájci frank felelt meg. A dollárért pedig, amely a békében 5 koronának felelt meg, ma 637 koronát kell fizetnünk. Mi rongyosak, mezítlábasak vagyunk és Ameri­kában bezárják a szabóműhelyeket, cipőgyára­kat és válságba kerül a gyapotipar és keres­kedelem, mert a­­dollár magas ára miatt a rongyoskodó Európa vásárlásra képtelenné lett. Az egész világ tele van a jelszóval: a munka, a termelés hozhatja csak helyre a há­ború pusztításait és teremti meg a normális gazdasági és társadalmi élet lehetőségét. Ez a jelszó. — Romániában is van cenzúra! Bécsi tudó­sítónk írja: Romániában is van cenzúra és ez a cenzúra, természetesen, elsősorban a magyar és a szocialista lapokat sújtja, kétszeres erő­vel a magyar szocialista lapokat Kedvesen el­més sorokat olvasunk erről a cenzúráról az Erdélyi Munkás című kolozsvári szocialista hetilap november 27-iki számában megjelent A cenzúra nem kerékkötője a sajtószabadság­nak című vezércikkben, amely, egyébként, csú­nya fehér foltokkal jelent meg. A jellemző cikk némely részlete itt következik: Elemi iskolás korunkban a természetrajzból tanultuk megismerni a kutyát. Igaz, hogy m­ár természetrajz nél­kü­l is ismertük annyira, hogy minden nelrészeg nélkül meg tudtuk különböztetni a macskától, de ez nem volt elég, hanem meg kellett még tanulnunk róla, hogy testét szár födi és négy lába van. Tessék csak visszaemlékezni arra, még olyan formát is tanultunk róla, hogy kutya mindenütt van, ahol emberek vannak. Ilyen erős alapokra fektetett tudományunk férfikorunk eléréséig tovább fejlődött és ma már azt is tudjuk, hogy ott, ahol emberek vannak, nemcsak kutya van, hanem van példának okáért, cenzúra is. A kutya a házat őrzi, a cen­zúra az állása­ és társadalmi rendnek az őre. Nagyon természetes, hogy a cenzúra nem más, mint a kultúrnéo­k egyik eszköze a fönnálló rend és nyugalom megóvására. Sem a vad népek, sem a­, állatok világa nem ismeri a cenzúrát. A kultúra megerősödésével járó tünet ez, ami­nek természetesen minden műveit ember érü­lni tartozik annyival is inkább, mert akár örül, akár nem örül neki, a cenzúra mindig megvan, amikor eljön az ideje, amikor bizonyos káros tünetek az államrend nyugalmát hábor­gatják és a mostani társadalmi berendezkedés alapját gyöngítik. Csak az útszéli demagógia mondhatja azt, hogy a cen­zúra elkmsége vagy kerékkötője a sajtószabadságnak. Mesebeszéd. Mi az a­­jtószabad? Az, hogy gondolatait a sajtó útján mindenki szabadon ijesztheti. No és mi akadályozná meg a gondolatok szabadon való terjesztését? A cenzorát­­láfogás. Tessék csak olyanokat gondolni terjeszteni, amiket lehet és szabad. Ugyan ki töri be ilyesmiért valakinek a fejét! Senki. Itt van például a legaktuálisabb téma, az időjárás. Szeretném azt a gondolatot látni, amit erről a témáról nem lehet szabadon terjeszteni. Például, ha ön az időjárásról így gondolkozik: l­gyan, istenkém, milyen időben szüntetik meg a cenzúrát! Jó időben! Hossz időben! Mikor! Erre a kérdésre a százesztendős jövendőmondó azt mondja önnek: — Majd ha nagy,­­ lesz nagy, répa terem vastag, nagy. No, kérem alássan, eneketNp Istifiárá ordfl és termési ki­látásról szóló gondolatot ne volna szabad írásban és képes ábrázolatban terjeszteni! Nem igaz, mert itt a példa, hogy igenis szabad. Vagy más gondolatai támadnak önnek például rokon­sági ügyekben, de természetesen az időjárással kapcso­latban, p példának okáért ilyen: — Ugyan mit csinál az én kedves nagybátyám, a derék tábornok, a kedves Wranger! Hideg idő jár, féltem az öreget, mert a nagynéném már a uralt héten is mondta, hogy náthás lett a bácsi. Nos, erre a kiváncsiskodásra a legnyíltabban terjeszt­hetjük kedves nagybátyjáról azt a polgári újságokból is közismert értesülést, hogy az öreget még ilyen havas időben se­­féltse a meghűléstől. ... De erre aszatán csúnya fehér folt követ­kezik... JBocwcch»" a Király-színtázban. Suppé gyönyörű nmnikáló operettjét, a ,Boconeelo"-t elervenítette föl KBOTdán délelőtt a Király­ Színházban Sebestyén Géza ki­tűnő társulata. A dallamos és finom zene most sem téveszt­hette el hatásá­t. A p­etmmerepet AXbart Erzsé rátartotta, temperamentummal és miovénnettel. A közönség melegein finnepette. Klvde Bők tapetem részesült még Huszár. Tarod» és O. Hilbert L Ai &«J«Mfc kiváló vej*. « *eme Hp­­is pompíem attkMW.

Next