Népszava, 1921. január (49. évfolyam, 1–24. sz.)

1921-01-26 / 20. szám

2 wm Üdvözli a törvényjavaslatot, m­ert kifejezője annak a szándéknak, amelyet Ausztria Nyugat­magyarország tekintetében táplált. Az ország­nak, a népességnek, a magaválasztotta tarto­mánygyűlésnek és a magaválasztotta kor­mánynak jogában kell, hogy álljon azt hatá­rozni, hogy az ausztriai köztársasághoz tartoz­­­zik Nem mondhatunk le Nyugatmagyarország­ról. Ausztria nem az az állam, amely arra volna hivatva, hogy valamely országrészt erő­szakkal láncoljon magához Ausztriának nem­csak szüksége van a békére, hanem akarja is a békét és sem északon, sem délen nem kell stratégiai szempontokkal számolnia. Ha ebben a tekintetben nyugati szomszédunk irányában is meg lehetünk nyugtatva, akkor ott sem kel­lene katonai szempontokkal argumentálnunk. Mindaz, amit két év óta Magyarország részéről hallottunk, mindig katonai fenyegetésekkel végződött és ezért saját biztonságunk érdeké­ben azt kell követelnünk, hogy jobb, természe­tesebb határok állíttassanak föl. A mi bizton­ságunk a köztársaságnak és az egész lakosság­nak biztonsága Renner kijelenti, hogy Nyugatm­agyarország nem képes azt a hiányt födözni, amelyet az élelmezés terén szenvedtünk és hogy legalább is, a­mi a szociálidern­okratá­kat illeti, ők egy országot nem azért akarna­k magukhoz csatolni, mert arra az élelmezés miatt szükségük van. Az Ausztriához való tartozás magának Nyu­gatmiagyanorrszáginak is gazdasági érdeke, mert mindkét résznek azon kell lennie, hogy a vám­mentes forgalom föntartassék. Nyugatma­gyarorszság élvezni fogja mindazokat a szabad­ságokat amelyeket minden osztrák tartomány élvez és szabadon fogja magá­t arra határoz­hatni, hogy egyszer végre igazán titkos válasz­tást rendezzenek. Mi ezt a szándékunkat a ja­­­vaslat elfogadásával dokumentáljuk. A szónok annak a várakozásának ad kifejezést, hogy Nyugatm­agyarország késznek mutatkozik arra, hogy az osztrák tartományok szövetségébe be­lépjen. Kivárja hogy ez mielőbb megtörtén­jék és követeli, hogy az antant vegye át végre Nyugatmagyar­országát, amelyet azután Ausz­tria a nyugat-mgyarországi lakosságnak fog átadni abból a célból, hogy maga határozzon jövendő sorsáról. (Élénk tetszés a szociál­demok­ratáknál) Dr. Mayr szövetségi kancellár részletesen ismertette­ a saintgermaini béke­szerződésne­k N­yug­atmagyarors­z­ágra vonat­kozó intézkedéseit és az ezeket megelőző tár­gyalásaikat És ezek eredményeképen megálla­pítja: Az egész eljárásban Nyugatmagyarország és nem Ausztria volt és marad is az egyedüli igényjogosult Az égés® ügy nem pörög eljárás Ausztria és Magyarország között hanem perön kívüli eljárás Nyugatmagyarország igényeinek biztosítása érdekében. Ennek az eljárásnak során azután úgy intéz­kedtek, hogy Magyarország köteles Nyugat­magyarországhoz való eddigi kötelékét föl­oldani és ez utóbbi Ausztriával új kötelékbe lépni tartozik. Ausztria ezt a rendelkezést békeszerző­désében megf­elelő formába­n tudo­másul vette. Ezzel azonban Ausztriára nézve jogi tekintetben res judicata, erkölcsi tekintet­ben azonban Ausztriának lekötöttsége Nyugat­magyarországgal szemben állott elő, amely nem engedi meg azt hogy Magyarországgal a „vagy és miként"-re nézve tárgyalhassunk. Mo­st­ már csak az ántánt határozatának végre­hajtását kell megoldanunk. Egész következetes módon az ántánt maga akarja a végrehajtást intézni, amennyiben Nyugati M­agyaro­rszágot magának adatja át, hogy azt azután Ausztriá­nak átadhassa Világos, hogy vé­grehajtás eb­ben az értelemben csakis akkor történhetik, ha Magyarország békeszerződése forma szerint életbe lépett Ehhez még a főhatalmak ratifiká­ciója szükséges éspedig az „első jegyzőkönyv" fölvétele a ratifikációs okmány elhelyezéséről­. A magyarországi körök folyton az Ausztriával való tárgyalások szükségét hangoztatják, de nem maradják meg, hogy tulaj­donképen mit értenek alatta. Arról a kérdésről, „várjon" Ny­ugatmagyarország Ausztriához kerüljön-e, már nem lehet tár­gyalni. A „miként"-re nézve a tárgyalások bi­zonyos fokig részint lehetségesek, részint szük­ségesek. Lehet tárgyalni a határvonal vezeté­séről. Lokális határkiigazításokról. Ebben a pontban lehet majd Ausztriával beszélni, ha nem fogják róla azt föltételezni, hoggy lénye­ges kérdésekben lelépjen a saintgermaini ál­lamszerződés alapjáról. Ausztriának be kell vallania, hogy a békekonferenciának Nyugat­magyar­ország határaira vonatkozó döntése a Szent-Gotthárd, Kőszeg és a Fertő-tó és a Duna közti egész területem történendő népszavazás elutasítása után legcsekélyebb mértéke a terü­leti engedményeknek. Ezen alul Nyugatma­gyarország érdekében sem mehetünk. Szüksé­gfesakraeik mutatkoznak azonban Magyaror­szágra nézve is a tárgyalások arról a számta­lan részletkérdésről, amelyek az átadás és át­vétel alkalmával szabályozásra szorulnak. A törvényjavaslatot ezután az előírt több­séggel második és harmadik olvasás után vál­tozatlanul törvényerőre emelték. A bizott­sák­­n­a­k azt a határozatát hogy a kormány fölhí­vandó, hogy­ a munkások és alkalmazottak vé­delmére, valamint a szociális biztosításra vo­natkozó törvényeket és jogszabályokat Nyu­gatmagyarország tekintetében fzninge sem lép­tesse érvénybe, szintén elfogadták. („M. T. L") nek". Az őrgróf szerint különben Rubinek sza­pora "nyilatkozataiból sohasem lehet ráismerni valamely céltudatos irányra Ami viszont nem jelenti azt hogy az őrgrófnak még szaporább nyilatkozgatásai egészen világosak és egészen szükségesek lennének. Andrássy Gyula kedden fölépült betegségéből és hosszasan tár­gyalt Ernst Sándorral, a keresztény-szociálisok egyik vezérével. A keresztény-szociálisok né­gyes bizottsága ugyancsak kedden hosszabb, megbeszélést folytatott Bleyer Jakabékkal, akiknek Andrássyékhoz való csatlakozása már befejezett dolognak tekinthető. » NÉPSZAVA 1921 január 28. A foérf Sz­orkán végisw®wM!S­egássi Európán. Évek óta nem volt olyan szeszélyes időjárás Magyarországon, mint mostanában. Szakembe­rek behatóan foglalkoznak a szokatlan időjá­rás jelenségeivel és a Meteorológiai Intézet szerint a januári enyhe időjárást annak tu­laj­donítjá­k, hogy a Golf-áramlat (am­ely An­glia és a skandináv félsziget éghajlatát eny­híti) eltért megszokott irányától és egy-két esztendőre enyhébbé teszi Európa hőmérsék­letét A hétfői orkánt viszont az okozta, hogy Európa nyugati részén magas volt a lég­nyomás, a keleti részében pedig alacsony és a délikelet felé húzódó légnyomási különbség, vihar formájában nyilvánult meg, amely nem­csak Magyarországon, hanem Anglián és Franciaországon is végigszáguldott London­ban január 18-án 24 órán át tartó vihar dü­höngött, amely óriási károkat okozott A vi­har a házak fedeleit lesodorta, fákat tépett ki gyökerestől és a külvárosokban sorra ki­szakgatta a fjeldből a kerítéseket. Egy Man­chester felé haladó vonat belerohant a vihar által a sínekre sodort sziklalaviniáiba, a moz­dony alaposan megrongálódott szerencsére a vonat nem siklott ki és így az összeütközés emberáldozatot nem követelt. Franciaország­ból, Németországból és Svájcból nagy késéssel érkeztek Budapestre a táviratok, ami annak a bizonyítéka, hogy az orkán a távíró- és tele­fonvonalakat egész Középeurópában megron­gálta. Nyugaton és Délen a tengerek vize sok helyen megáradt és nagy területeket elöntött Párisi távirat szerint Franciaországban január 18-án és 19-én szokatlanun meleg napok után óriási viharok voltak, amelyek számos helyen hóeséssel, záporral párosultak. Párisban is hirtelen, szinte meglepetésszerűen tört ki a vihar. Néhány perccel az orkán jelentkezése előtt még melegen sütött a nap. Budapesten a hétfői orkán — a keddi lapuinkban már is­mertetett baleseteiken és károkon kívül — mintegy húsz kéménytüzet is okozott amelye­ket azonban nyomban eloltottak. A Váca­nt mentén, a Toenori-terem levő Astra-filmgyár m­interem­épületét az orkrom­ összedöntötte. Ezenkívül sok ház tetejét és külső díszítéseit sodorta le a vihar az utcára. imjéná * * A MignzsSa párt HaiSEi­ére ellen. — PaEtovieisti Rudínek ellen. Andrestsynak Hallerék­cal folytatott tárgya­lásaiban a szabad királyválasztás a legitimis­ták tömörülésének jelét látják, ezért ők is el­érkezettnek látják az időt hogy akcióba lép­jenek. A kormánypárt magját tevő kisgazda­párt úgyszólván kivétel nélkül a szabad király­választás alapján áll és a kormány támogatása ellené­ben azt kívánja hogy a kormány is erre az álláspontra helyezkedjék. A szabad király­választó kisgazdák hajlandók a királykérdés személyi részének kikapcsolására, de ezzel szemben elvi deklarációban óhajtják kinyilvá­nítani, hogy a nemzetgyűlés szabad királyválasztás útján tölti be a trónt A szabad királyválasztók álláspontját a nemzetgyűlés február 4-iki ülésén B­alnay Károly fogja ki­fejteni. Rubinek Gyula, a szabad királyválasztok egyik vezére, a legitimisták mozgolódásáról­­beszélgetvén, egy újságíró előtt kedden este úgy nyilatkozott, hogy a kormánypárt An­drássyék pártalakítását föltétlenül ellenzéki jellegű mozgalomnak tekinti. A kormány tá­mogatásának feladata — mondotta — Hallerék kilépése esetén a kisgazdapártra háramlik és a párt ezt a kötelességét teljesíti, ha a kormány­­ honorálja a párt álláspontját a szabad király­választás tekintetében. Ha azonban a kormány szembehelyezkedik a szabad királyválasztók­kal, akkor a kisgazdák megbuktatják a kor­mányt. Hogy Hallerék,Andrássyék koalícióba lépjenek a kisgazdakormánypárttal, erre Rubi­nek szerint semmi szükség, mert a többség biztosítására a kisgazdapárt önmagában is elég erős. Kedden este különben Teleki miniszterelnök megjelent a kormánypártban, ahol Rubi­nekkel, nagyatádi Szabóval és más kis­gazdapártiakkal megbeszélést folytatott úgy a királykérdésről mint az Andrássy pártala­kí­tásáról A pártban többen azt hangoztatják, hogy Haller Istvánt és híveit mielőtt önszán­tukból kilépnének, a pártfegyelem megsértése miatt ki kell zárni a kormánypártból. Rögtönzött értekezlet a kilépni készülők ügyében. A „Magyar Távirati Iroda" jelenti. A kor­mányzópárt kedden este óra után Meskó Zoltán elnöklésével rögtönzött értekezletet tar­tott amelyen a párt egyes tagjai szóvá tették azt a helyzetet hogy a kormányzópárthoz tar­tozó egyes képviselők nyilatkozatokat tesznek közzé, amelyek szerint ki fognak b­írni a párt­ból. Ezeket a nyilatkozatokat anélkül tették meg, hogy elhatározásukat a párt vezetőségé­nek bejelentették volna. Az értekezlet ez ügy­ben határozatot nem hozott Pallavieioi Rubinekkel sincs megelégedve?... A programkiszélesítés, az úgynevezett „széle­sebb bázis" ötletét amelyet mint politikai pozícióbiztosító módszert először Haller István exkultuszminiszter eszelt ki, most alkalma­zásba veszi a kisgazdapárt egyik csoportjának vezére, Rubinek Gyula, aki Hallerrel egyidő­ben maradt ki az új kormányból. Rubinekék a keresztény-szociálisoknak a kormánypártból való távozása után nem akarják visszaállítani az „osztályjellegű" kisgazdapártot hanem — amint a terveikkel ismerősök beszélik — kiszo­rítják kebelükből a „szélsőséges" elemeket (értsd nagyatádi Szabót, Ruppert Rezsőt, Kere­kes Mihályt Drózdyt stb.) és a parlamenti kormányzáshoz szükséges többséget úgy pró­bálják biztosítani, hogy igyekeznek megnyerni a polgári társadalom, főként pedig a közép­osztály támogatás­át a párt osztályjellege sze­rintük szerencsésen megszűnne és polgári ala­kulássá lenne. Őrgróf Pallavicini György, aki annak idején éppen Rubinekkel való nézet­eltérései miatt lépett ki a kisgazdapártból, nincs nagyon elragadtatva a kisgazdapárti ve­zér szándékától és amint egy nyilatkozatában megállapítja, Rubinek­­vállalkozása azt jelenti, hogy „a nemzetgyűlésnek nem mindenben megbízható elemei más cégér alatt egyesül­t földreform életbeléptetése. A hivatalos lap keddi száma a földmivelésügyi és igazságügyi minisztereknek rendeletét közli, amely a föld­birtokreform életbeléptetése folytán szüksé­gessé vált átmeneti intézkedéseket tavalmma­zza. A rendelet intézkedik az ingatlanok forgalmá­nak ideiglenes sza­bályozásáról, az államot il­lető elővásárlási jogról, az ingatlant elidegenítő jogügyletek tudomásul vételéről, a haszonbér­letek bejelentéséről és az ingatlaneld­arabolás­ról. A rendelet értelmében az országos Föld­birtokrendező Bíróság működésének megkez­désével a Földbirtokrendező Bizottság műkö­dése megszűnik. Karpati-Russzia autonómiát kap, Prágából táviratozzák. A belügyminisztériumban tör­vényjavaslat készül Karpato-Russzin autonó­miájáról. E területet a prágai nemzetgyűlésen 9 képviselő és 4 szenátor képviseli. Ezenkívül autonóm országgyűlésről gondoskodnak, amely 42 képviselőiből fog állani és 6 évre választják. Ez az országgyűlés az iskolákról, a nyelv- és vallásügyekről, úgyszintén a helyi közigazga­tásról fog határozni. Az országgyűlés törvé­nyeit azonban a köztársaság elnöke fogja szen­tesíteni. Wilson elnök Oroszország integritásáért Wilson jegyzéket intézett Hymanshoz, a nép­szövetség elnökéhez, amelyben kifejti, hogy minden, ami az Oroszországot környékező határállam­okban történik, nem egyéb a nagy orosz probléma valamely részletkihatásánál. Az örmény kérdés, a krími és lengyelországi áldatlan helyzet bizonyítják a legjobban, hogy fegyveres betörés következményeképen nem létesülhet az orosz béke. Wilson a történtek láttára mindinkább meg van róla győződve, hogy az orosz forradalom eredeti tendenciáival üdvös és hasznos volt tehát meg kelett volna engedni, hogy szabadon és békén fejlődjék mindenkit kielégítő álapotok felé. Will­son ünnepélyesen fölszóbtja a nagyha­talmiakat hoszy ne sértsék meg és ne engedjék megsérteni Oroszország területi integritását, mint ami elengedhetetlen föltétele a had­se­reg és az ország pacifikációjának.

Next