Népszava, 1921. január (49. évfolyam, 1–24. sz.)
1921-01-26 / 20. szám
2 wm Üdvözli a törvényjavaslatot, mert kifejezője annak a szándéknak, amelyet Ausztria Nyugatmagyarország tekintetében táplált. Az országnak, a népességnek, a magaválasztotta tartománygyűlésnek és a magaválasztotta kormánynak jogában kell, hogy álljon azt határozni, hogy az ausztriai köztársasághoz tartozzik Nem mondhatunk le Nyugatmagyarországról. Ausztria nem az az állam, amely arra volna hivatva, hogy valamely országrészt erőszakkal láncoljon magához Ausztriának nemcsak szüksége van a békére, hanem akarja is a békét és sem északon, sem délen nem kell stratégiai szempontokkal számolnia. Ha ebben a tekintetben nyugati szomszédunk irányában is meg lehetünk nyugtatva, akkor ott sem kellene katonai szempontokkal argumentálnunk. Mindaz, amit két év óta Magyarország részéről hallottunk, mindig katonai fenyegetésekkel végződött és ezért saját biztonságunk érdekében azt kell követelnünk, hogy jobb, természetesebb határok állíttassanak föl. A mi biztonságunk a köztársaságnak és az egész lakosságnak biztonsága Renner kijelenti, hogy Nyugatmagyarország nem képes azt a hiányt födözni, amelyet az élelmezés terén szenvedtünk és hogy legalább is, ami a szociálidernokratákat illeti, ők egy országot nem azért akarnak magukhoz csatolni, mert arra az élelmezés miatt szükségük van. Az Ausztriához való tartozás magának Nyugatmiagyanorrszáginak is gazdasági érdeke, mert mindkét résznek azon kell lennie, hogy a vámmentes forgalom föntartassék. Nyugatmagyarorszság élvezni fogja mindazokat a szabadságokat amelyeket minden osztrák tartomány élvez és szabadon fogja magát arra határozhatni, hogy egyszer végre igazán titkos választást rendezzenek. Mi ezt a szándékunkat a javaslat elfogadásával dokumentáljuk. A szónok annak a várakozásának ad kifejezést, hogy Nyugatmagyarország késznek mutatkozik arra, hogy az osztrák tartományok szövetségébe belépjen. Kivárja hogy ez mielőbb megtörténjék és követeli, hogy az antant vegye át végre Nyugatmagyarországát, amelyet azután Ausztria a nyugat-mgyarországi lakosságnak fog átadni abból a célból, hogy maga határozzon jövendő sorsáról. (Élénk tetszés a szociáldemokratáknál) Dr. Mayr szövetségi kancellár részletesen ismertette a saintgermaini békeszerződésnek Nyugatmagyarországra vonatkozó intézkedéseit és az ezeket megelőző tárgyalásaikat És ezek eredményeképen megállapítja: Az egész eljárásban Nyugatmagyarország és nem Ausztria volt és marad is az egyedüli igényjogosult Az égés® ügy nem pörög eljárás Ausztria és Magyarország között hanem perön kívüli eljárás Nyugatmagyarország igényeinek biztosítása érdekében. Ennek az eljárásnak során azután úgy intézkedtek, hogy Magyarország köteles Nyugatmagyarországhoz való eddigi kötelékét föloldani és ez utóbbi Ausztriával új kötelékbe lépni tartozik. Ausztria ezt a rendelkezést békeszerződésében megfelelő formában tudomásul vette. Ezzel azonban Ausztriára nézve jogi tekintetben res judicata, erkölcsi tekintetben azonban Ausztriának lekötöttsége Nyugatmagyarországgal szemben állott elő, amely nem engedi meg azt hogy Magyarországgal a „vagy és miként"-re nézve tárgyalhassunk. Most már csak az ántánt határozatának végrehajtását kell megoldanunk. Egész következetes módon az ántánt maga akarja a végrehajtást intézni, amennyiben Nyugati Magyarországot magának adatja át, hogy azt azután Ausztriának átadhassa Világos, hogy végrehajtás ebben az értelemben csakis akkor történhetik, ha Magyarország békeszerződése forma szerint életbe lépett Ehhez még a főhatalmak ratifikációja szükséges éspedig az „első jegyzőkönyv" fölvétele a ratifikációs okmány elhelyezéséről. A magyarországi körök folyton az Ausztriával való tárgyalások szükségét hangoztatják, de nem maradják meg, hogy tulajdonképen mit értenek alatta. Arról a kérdésről, „várjon" Nyugatmagyarország Ausztriához kerüljön-e, már nem lehet tárgyalni. A „miként"-re nézve a tárgyalások bizonyos fokig részint lehetségesek, részint szükségesek. Lehet tárgyalni a határvonal vezetéséről. Lokális határkiigazításokról. Ebben a pontban lehet majd Ausztriával beszélni, ha nem fogják róla azt föltételezni, hoggy lényeges kérdésekben lelépjen a saintgermaini államszerződés alapjáról. Ausztriának be kell vallania, hogy a békekonferenciának Nyugatmagyarország határaira vonatkozó döntése a Szent-Gotthárd, Kőszeg és a Fertő-tó és a Duna közti egész területem történendő népszavazás elutasítása után legcsekélyebb mértéke a területi engedményeknek. Ezen alul Nyugatmagyarország érdekében sem mehetünk. Szükségfesakraeik mutatkoznak azonban Magyarországra nézve is a tárgyalások arról a számtalan részletkérdésről, amelyek az átadás és átvétel alkalmával szabályozásra szorulnak. A törvényjavaslatot ezután az előírt többséggel második és harmadik olvasás után változatlanul törvényerőre emelték. A bizottsáknak azt a határozatát hogy a kormány fölhívandó, hogy a munkások és alkalmazottak védelmére, valamint a szociális biztosításra vonatkozó törvényeket és jogszabályokat Nyugatmagyarország tekintetében fzninge sem léptesse érvénybe, szintén elfogadták. („M. T. L") nek". Az őrgróf szerint különben Rubinek szapora "nyilatkozataiból sohasem lehet ráismerni valamely céltudatos irányra Ami viszont nem jelenti azt hogy az őrgrófnak még szaporább nyilatkozgatásai egészen világosak és egészen szükségesek lennének. Andrássy Gyula kedden fölépült betegségéből és hosszasan tárgyalt Ernst Sándorral, a keresztény-szociálisok egyik vezérével. A keresztény-szociálisok négyes bizottsága ugyancsak kedden hosszabb, megbeszélést folytatott Bleyer Jakabékkal, akiknek Andrássyékhoz való csatlakozása már befejezett dolognak tekinthető. » NÉPSZAVA 1921 január 28. A foérf Szorkán végisw®wM!Segássi Európán. Évek óta nem volt olyan szeszélyes időjárás Magyarországon, mint mostanában. Szakemberek behatóan foglalkoznak a szokatlan időjárás jelenségeivel és a Meteorológiai Intézet szerint a januári enyhe időjárást annak tulajdonítják, hogy a Golf-áramlat (amely Anglia és a skandináv félsziget éghajlatát enyhíti) eltért megszokott irányától és egy-két esztendőre enyhébbé teszi Európa hőmérsékletét A hétfői orkánt viszont az okozta, hogy Európa nyugati részén magas volt a légnyomás, a keleti részében pedig alacsony és a délikelet felé húzódó légnyomási különbség, vihar formájában nyilvánult meg, amely nemcsak Magyarországon, hanem Anglián és Franciaországon is végigszáguldott Londonban január 18-án 24 órán át tartó vihar dühöngött, amely óriási károkat okozott A vihar a házak fedeleit lesodorta, fákat tépett ki gyökerestől és a külvárosokban sorra kiszakgatta a fjeldből a kerítéseket. Egy Manchester felé haladó vonat belerohant a vihar által a sínekre sodort sziklalaviniáiba, a mozdony alaposan megrongálódott szerencsére a vonat nem siklott ki és így az összeütközés emberáldozatot nem követelt. Franciaországból, Németországból és Svájcból nagy késéssel érkeztek Budapestre a táviratok, ami annak a bizonyítéka, hogy az orkán a távíró- és telefonvonalakat egész Középeurópában megrongálta. Nyugaton és Délen a tengerek vize sok helyen megáradt és nagy területeket elöntött Párisi távirat szerint Franciaországban január 18-án és 19-én szokatlanun meleg napok után óriási viharok voltak, amelyek számos helyen hóeséssel, záporral párosultak. Párisban is hirtelen, szinte meglepetésszerűen tört ki a vihar. Néhány perccel az orkán jelentkezése előtt még melegen sütött a nap. Budapesten a hétfői orkán — a keddi lapuinkban már ismertetett baleseteiken és károkon kívül — mintegy húsz kéménytüzet is okozott amelyeket azonban nyomban eloltottak. A Vácant mentén, a Toenori-terem levő Astra-filmgyár minteremépületét az orkrom összedöntötte. Ezenkívül sok ház tetejét és külső díszítéseit sodorta le a vihar az utcára. imjéná * * A MignzsSa párt HaiSEiére ellen. — PaEtovieisti Rudínek ellen. Andrestsynak Hallerékcal folytatott tárgyalásaiban a szabad királyválasztás a legitimisták tömörülésének jelét látják, ezért ők is elérkezettnek látják az időt hogy akcióba lépjenek. A kormánypárt magját tevő kisgazdapárt úgyszólván kivétel nélkül a szabad királyválasztás alapján áll és a kormány támogatása ellenében azt kívánja hogy a kormány is erre az álláspontra helyezkedjék. A szabad királyválasztó kisgazdák hajlandók a királykérdés személyi részének kikapcsolására, de ezzel szemben elvi deklarációban óhajtják kinyilvánítani, hogy a nemzetgyűlés szabad királyválasztás útján tölti be a trónt A szabad királyválasztók álláspontját a nemzetgyűlés február 4-iki ülésén Balnay Károly fogja kifejteni. Rubinek Gyula, a szabad királyválasztok egyik vezére, a legitimisták mozgolódásárólbeszélgetvén, egy újságíró előtt kedden este úgy nyilatkozott, hogy a kormánypárt Andrássyék pártalakítását föltétlenül ellenzéki jellegű mozgalomnak tekinti. A kormány támogatásának feladata — mondotta — Hallerék kilépése esetén a kisgazdapártra háramlik és a párt ezt a kötelességét teljesíti, ha a kormány honorálja a párt álláspontját a szabad királyválasztás tekintetében. Ha azonban a kormány szembehelyezkedik a szabad királyválasztókkal, akkor a kisgazdák megbuktatják a kormányt. Hogy Hallerék,Andrássyék koalícióba lépjenek a kisgazdakormánypárttal, erre Rubinek szerint semmi szükség, mert a többség biztosítására a kisgazdapárt önmagában is elég erős. Kedden este különben Teleki miniszterelnök megjelent a kormánypártban, ahol Rubinekkel, nagyatádi Szabóval és más kisgazdapártiakkal megbeszélést folytatott úgy a királykérdésről mint az Andrássy pártalakításáról A pártban többen azt hangoztatják, hogy Haller Istvánt és híveit mielőtt önszántukból kilépnének, a pártfegyelem megsértése miatt ki kell zárni a kormánypártból. Rögtönzött értekezlet a kilépni készülők ügyében. A „Magyar Távirati Iroda" jelenti. A kormányzópárt kedden este óra után Meskó Zoltán elnöklésével rögtönzött értekezletet tartott amelyen a párt egyes tagjai szóvá tették azt a helyzetet hogy a kormányzópárthoz tartozó egyes képviselők nyilatkozatokat tesznek közzé, amelyek szerint ki fognak bírni a pártból. Ezeket a nyilatkozatokat anélkül tették meg, hogy elhatározásukat a párt vezetőségének bejelentették volna. Az értekezlet ez ügyben határozatot nem hozott Pallavieioi Rubinekkel sincs megelégedve?... A programkiszélesítés, az úgynevezett „szélesebb bázis" ötletét amelyet mint politikai pozícióbiztosító módszert először Haller István exkultuszminiszter eszelt ki, most alkalmazásba veszi a kisgazdapárt egyik csoportjának vezére, Rubinek Gyula, aki Hallerrel egyidőben maradt ki az új kormányból. Rubinekék a keresztény-szociálisoknak a kormánypártból való távozása után nem akarják visszaállítani az „osztályjellegű" kisgazdapártot hanem — amint a terveikkel ismerősök beszélik — kiszorítják kebelükből a „szélsőséges" elemeket (értsd nagyatádi Szabót, Ruppert Rezsőt, Kerekes Mihályt Drózdyt stb.) és a parlamenti kormányzáshoz szükséges többséget úgy próbálják biztosítani, hogy igyekeznek megnyerni a polgári társadalom, főként pedig a középosztály támogatását a párt osztályjellege szerintük szerencsésen megszűnne és polgári alakulássá lenne. Őrgróf Pallavicini György, aki annak idején éppen Rubinekkel való nézeteltérései miatt lépett ki a kisgazdapártból, nincs nagyon elragadtatva a kisgazdapárti vezér szándékától és amint egy nyilatkozatában megállapítja, Rubinekvállalkozása azt jelenti, hogy „a nemzetgyűlésnek nem mindenben megbízható elemei más cégér alatt egyesült földreform életbeléptetése. A hivatalos lap keddi száma a földmivelésügyi és igazságügyi minisztereknek rendeletét közli, amely a földbirtokreform életbeléptetése folytán szükségessé vált átmeneti intézkedéseket tavalmmazza. A rendelet intézkedik az ingatlanok forgalmának ideiglenes szabályozásáról, az államot illető elővásárlási jogról, az ingatlant elidegenítő jogügyletek tudomásul vételéről, a haszonbérletek bejelentéséről és az ingatlaneldarabolásról. A rendelet értelmében az országos Földbirtokrendező Bíróság működésének megkezdésével a Földbirtokrendező Bizottság működése megszűnik. Karpati-Russzia autonómiát kap, Prágából táviratozzák. A belügyminisztériumban törvényjavaslat készül Karpato-Russzin autonómiájáról. E területet a prágai nemzetgyűlésen 9 képviselő és 4 szenátor képviseli. Ezenkívül autonóm országgyűlésről gondoskodnak, amely 42 képviselőiből fog állani és 6 évre választják. Ez az országgyűlés az iskolákról, a nyelv- és vallásügyekről, úgyszintén a helyi közigazgatásról fog határozni. Az országgyűlés törvényeit azonban a köztársaság elnöke fogja szentesíteni. Wilson elnök Oroszország integritásáért Wilson jegyzéket intézett Hymanshoz, a népszövetség elnökéhez, amelyben kifejti, hogy minden, ami az Oroszországot környékező határállamokban történik, nem egyéb a nagy orosz probléma valamely részletkihatásánál. Az örmény kérdés, a krími és lengyelországi áldatlan helyzet bizonyítják a legjobban, hogy fegyveres betörés következményeképen nem létesülhet az orosz béke. Wilson a történtek láttára mindinkább meg van róla győződve, hogy az orosz forradalom eredeti tendenciáival üdvös és hasznos volt tehát meg kelett volna engedni, hogy szabadon és békén fejlődjék mindenkit kielégítő álapotok felé. Willson ünnepélyesen fölszóbtja a nagyhatalmiakat hoszy ne sértsék meg és ne engedjék megsérteni Oroszország területi integritását, mint ami elengedhetetlen föltétele a hadsereg és az ország pacifikációjának.