Népszava, 1921. február (49. évfolyam, 25–47. sz.)

1921-02-23 / 43. szám

tolong a vasárnapi publikum. A pa­pragályok rikácsolva húzogatják a planétákat. Szól a verkli, rekedten kiabál­nak a kikiáltók és kering a ringlispíl, mintha májast, mintha föltámadást érzene. Itt van már minden, itt van mindenki, csak a divajkedvű vagy haza-haza sóhajtozó magyar bakák virginiafüstjét nem hordja-viszi a szél. Arrább egy komédia előtt csörgőkkel megspékelt tamburint ütögetnek a négerek: két asszony meg két férfi. Az asszonyok orrában karika van, amelynek pity­kés, csillogó lánca a fülükre csavarodik. Csúnyák és feketék, mint az éjszaka. De olyan ismerősök. A férfiak vörösbarnák, göndörgyapjasok és szépek, erősek. Nótáz­nak, táncolnak a magok nemzeti szokása szerint. Sokaság bámulja őket. Kilép a cvikkeres, fekete télikabátos, keménykalapos konferáló úr — osztrák filozopternek gondolnád —, aztán vicceket mond. Egyik néger nő utána mond mindent, de olyan németséggel, amilyennel az afrikai benszülöttek beszélnek. A publikum majd meg­szakad, úgy nevet. Egyik néger nő hátraszól a másiknak:­­ Gyere mán, békás! Siess! A másik azt mondja: — Itt vagyok, ja! Nem látsz, te leuta! — Was sagt er? Was sagt er? — érdeklődik egyik osztrák sógor a másiktól, aki aztán megmagyarázza, hogy ezek most négerül beszéltek. Ezt hiszi az egész publikum. Csak mi mosolygunk össze és megértjük a néger nyelvet. Ez­ek Beketovnál vagy Barokaldinál voltak éveken át és ugy megtanultak magyarul, hogy mi sohasem tanulunk meg úgy németül, ha itt felejt is bennünket hoztunk napjáig a magyarok Istene. Hazatakarodunk a föléledt, tavaszt érző Práterből. Ott­hon régi emlékeket dobálunk a kályhába, hogy valami kis meleget kicsiholjunk belőle. Hiába, nekünk még tél van, didergő, csúnya tél. Bujdosó Péter. * * * iff # * * s-í Az Amerikai Vöröskereszt adománya a munkások gyermekeinek. Az Amerikai Vöröskereszt hatalmas szer­vezete európaszerte jelentős támogatásban részesíti a háború által tönkretett országok lakosait és elsősorban a háború legsúlyosabban lánitott áldozatait, a gyermeke­­ket. Magyarországon is immár több, mint két esztendejg­ működik "az Amerikai Vöröskereszt egy missziója, amely sokmillió értékeket juttatott már eddig is a lakosság különböző rétegeinek. A miaszió vezetője P­e­d­r­o­w kapitány és az ügyek gyakorlati intézője a fáradságot nem ismerő amerikai hölgy, Mrs. Thomson, aki két esztendő óta intézi a különböző í­eretetadományok, mint pamut- és kötöttáruk pontos és gondos szétosztását. Hatalmas szervezetet létesített a kötöttáruk (szvetter, ujjas, sapka, stb.) itteni elkészítése érdekében. Jellemző, hogy még a lipótmezei tébolydába­­a adott ka pamutot, ahol azt az elmebeteg nők nagyon ügyesen földolgozzák. P­e­d­r­o­w kapitány és Mrs. Thomson kedden dél­előtt megjelentek az asztalosok szakszervezetének Nép­színház­ utcai helyiségében, hogy ott 1000 munkás gyermek részére kiosszák az Amerikai­­Vöröskereszt ígeretetadományait. Ez volt az első eset, hogy a hatalmas amerikai szervezet munkásegyesületek, a Munkások Gyer­mekbarát Egyesülete és a vasutasok szervezete útján juttatja el segítségét az itt érdekelt rétegekhez Ezer sápadt, lerongyolt munkásgyermek megdöbbentő látványa fájdalmasan tanúskodott az amerikai vendégek előtt arról a­ példátlan nyomorúságról, amelyben a munkásság sínylő­dik. A munkásság nem képes arra, hogy gyermekeit a legszükségesebb ruházati cikkekkel is ellássa. Az asztalosok hatalmas helyiségei is szűknek bizonyul­tak a gyermeksereg és a kísérő szülők befogadására. Az adományok szétosztása előtt fi­­­i­­­s elvtárs lendületes szavakkal magyar és német nyelven üdvözölte a misszió vezetőit, majd Ego néni angol nyelven köszöntötte őket. Amikor — úgymond — az Amerikai Vöröskereszt kinyújtja hatalmas segítő kezét Európa gyermekei felé, rag­ad­ják meg, hogy mi ebben ne jóté­ko­nyságot, hanem nagyarányú szociális munkát lássunk, amelyet nagyra ébesülünk. Akiknek gyermekei ide eljöttek, azok szülei nem hivatásos kéregetők és legjobban szeretnék, ha meg tudnák mimikával keresni a gyermekeik részére szükséges ruhaneműek árát. Ám az ország szomorú sorsa közepette nem tagadhatják, hogy a® amerikai támogatásra a mun­kások is rászorulnak és azt köszönettel fogadják, annál is inkább, mert az Amerikai Vöröskereszt megválogatja a forint, amely mellett a támogatását adja. Kérte a másoznió hathatós segítségét a jövőre nézve is. A tefestéssel fogadott üdvözletek után Mrs. Thomson megkezdte a Mosatást, egész sereg szorgos kéz gyorsan bonyolította b­e az óriási munkát, amiközben a rendezők serege P­e­d­r­o­w kapitány irányítása mellett a rendet tartotta fönn a hatalmas gyermekseregben. Megszakítás nélkül követke­zett a kiosztás délelőtt 10 órától délután 4 óráiig a gyer­mekek különböző csoportjai részére. A gyermek sereg nagy türelemmel várta, amíg kire-kire rákerül a sor, csak néha pityeredett el egy-egy apró csemete a mamája után. Közben a gyermekbarátok uzsonnára zsemlyét osztottak ki a gyermekek között. Fájdalom, az öröm nem lehetett tfij­jts, maradt egy csomó apró ruhanemű, ennek megfelelően egy csomó nagyobb gyermek csupán ígéretet kapott, hogy legközelebb, ha a misszió megint gondol a gyermekbará­tokra, azok részesülnek elsősorban szeretetadomány­ban. A visszamaradt apró holmit a mdasoló a gyermekbarátok útján osztja szét. — Olcsóbb lett a hús — Csehszlovákiában.­­A prágai „Cas" jelenti. A nagy felhajtás kö­vetkeztében az élőmarha ára 30—40%-kal, a húsárak pedig 50%-kal estek A lap szerint Csehszlovákia marhaállománya túlszárnyalja a békebeli állományt. -- Szövetet adnak a köztisztviselőknél, és nyugdíjasok­nak- A pénzügyminiszter rendeletet adott ki, amely sze­rint a közti­sztviselők, nyugdijaik, illetve azok önvégyen egy rend férfi- vagy női ruhára való jó szövi­tványis áron kapnak. Egy rend ruhára való szövet ked­vezményes ára 1000 korona. A rendelet a hivatalos lap hordai számában jelenik meg. („M. T. El — Csempészek munkájából. Amíg a becsületes munká­ból élő emberek a legelkeseredettebb küzdelmet folytatják a mindennapi szűkös megélhetésért, a valutázók, lánc­kereskedők, csempészek és egyéb szélhámosok a nyomor vámszedésével milliós jövedelemhez jutnak. Különösen a csempészés virágzik mostanában. Az üzérek pénzünk elértéktelenedését olyan módon használják ki, hogy min­den értékes dolot a jobbvalutári külföldi országokba csempésznek és ennek a jól jövedelmező mesterségnek űzésében bámulatraméltó leleményességet fejtenek ki. Legutóbb a belügyminisztérium nyomozó osztálya több csempészt leplezett le. A minap a bécsi gyorsvonatot vizsgálták át a keleti pályaudvaron és a vizsgáló köze­gek egy útitáskára akadtak, amelynek kettős feneke volt, a két fenék között pedig 8 kiló szinezüst volt el­rejtve. A táska tulajdonosa látva a veszedelmet, meg­ugrott. — A balatoni gyorsvonaton Weisz Vajda Aladár és Schossberger Aladár nagykanizsai kereskedők 30­01 koronát akartak Bécsbe csempészni. — A szobi határ­állomáson tettenérték Holcz Sámuel paprikakereskedő feleségét, aki (VI. millió korona értékű brilliáns ékszert akart kicsempészni. Az ékszereket az asszony részint a kalapjára varrta, mint díszeket, több brillinásot pedig a kalapfüje gomján helyezett el, amelyet fekete viasszal vont be. Az ékszereket lefoglalták.­­ A bécsi gyors­vonaton letartóztatták Friedmann Miksa és Freimann Adolf csempészeket, akik 21 kiló ezüstpénzt akartak ki­vinni.­­ A budapesti rendőrség már hosszabb idő óta nyomozást folytat egy nagy csempésztársaság ellen, amelynek tagjai Elkán Zoltán, Bruck József és Arányi Miksa kereskedők, valamint Seidner Dávid és Seidner Izidor ékszerészek, akik több millió értékű ékszereket csempésztek ki az országból. Lakásukon nagyértékű ék­szereket foglaltak le. Az eljárás során az adófelü­gyelő­ség Elkán Zoltán és Bruck Józsefre 12 millió korona, Arányi Miksára 600.000 korona, Seidner Dávidra és Izi­dorra pedig b­o­noo korona adót vetett ki. Ettől függet­lenül az ügyészség a csempészek ellen eljárást indított. — Újabb letartóztatás az eltűnt zongora­gyáros ügyében. Már több ízben írtunk arról, hogy tavaly októberben Reiszmann Jenő budai zongoragyárost a lakásáról, elhurcolták a Svábhegyre és ott eltüntették. A nyomozás során annak idején letartóztatták Dósai-Molnár Pált, akivel együtt látták utoljára az eltűnt zongoragyárost. Dósait később azután sza­ba­don bocsátották, nemrégen azonban ismét letar­tóztatták. Most újabb fordulat történt az el­tüntetett zongoragyáros ügyében. A Jázmin­utca 20. számú ház lakói följelentést tettek a főkapitányságon, hogy Bercsik János házmes­ter,­­ a zongoragyáros eltűnésének, idejében többek előtt hangoztatta, hogy ő tudja, hol van Reisz­mann. Elmondotta a házmester, hogy a zon­goragyárost egy barlangba zárták be és mind­addig nem engedik szabadon, amíg nagyobb összeget nem fizet Azok a lakók, akik előtt Bercsik ezzel eldicsekedett, akkor nem mertek feljelentést tenni ellene, most azután a rendőr­ségnél jelentették az esetet Bercsiket előállí­tották a főkapitányságon, aki azonban min­dent letagadott Ezzel szemben a ház lakói a szemébe mondták, hogy miképen dicsekedett el Reiszmann eltüntetésével. Bercsik felesége kihallgatása során azt mondta, hogy van egy ismerősük akit szintén le kellene tartóztatni, vallomások alapján Bercsiket átkísérték az ügyészségre és az ügyben tovább folytatják a nyomozást­­— Előleg a hadiözvegyeknek és hadiárvák­nak. A „Magyar Távirati Iroda" jelenti: A hadiözvegyek és hadiárvák ellátási illetményé­nek végleges megállapítása és folyósítása sok esetben késik, ami panaszokra ad okot Illeté­kes helyen utalnak arra, hogy a pénzügy­miniszter 1912-ben rendezte ezt a kérdést és fölhatalmazta a polgármestereket illetve köz­ségi elöljárókat, hogy a katonai ellátások folyósításáig olyan özvegyeknek és árváknak, akiknek állandó katonai ellátásra kétségtele­nül igényük van és akiknek megélhetése más­képen nem biztosítható, havonként olyan ösz­szegű előleget adjanak, mint amekkora az illető özvegyet vagy árvát megillető állandó katonai ellátásnak egy hónapra eső összege.­A sok panaszra, amelyről ez a félhivatalos közlemény is említést tesz, éppen az szolgáltat okot, hog­y az 1912-iki pénzügyminiszteri ren­delet egyáltalán nem rendezte ezt a kérdést és nem gondoskodik a hadiözvegyek és árvák megfelelő ellátásáról, holott ez valóban az ál­lam kötelessége volna.­­ A postások helyzetük javítását kérték. A postások küldöttsége kedden délelőtt a keres­kedelmi miniszternél volt Előadták, hogy a mai nehéz viszonyok között semmikép sem tudnak megélni és súlyos anyagi helyzetük or­voslását kérték. A miniszter kijelentette, hogy a kormányban minden jóindulat megvan arra, hogy a helyzetükön javítson és minden lehe­tőt megtesznek a segítségükre. — — Pusztító vihar Georgiában. Zürichből je­lentik: Maconban (Georgia) csütörtökön óriási ciklon támadt amely nyolc kilométer hosszú­ságban és egy kilométer szélességben mindent elpusztított Az útjába eső házakat erősen meg­rongálta, a fákat pedig gyökerestől tépte ki. 32 ember meghalt, ezek közül 30 néger volt 20-an megsebesültek.­­ Ki tud rólat Árvai László, aki a 30. honvéd gyalog­ezred V. s­zázadában szolgált, 1915-ben orosz fogságba esett. Aki tud róla, értesítv a feleségét, Árva­ Localónét, III. Határ­ utca 6. — Sorbanállás — csontért Szalámit enni mostanában nagyon drága mulatság, ezt a szórakozást csak a valutázók és egyéb csalók engedhetik meg­ maguknak. Mivel azonban csaló, lánckereskedő és egyéb nagyjövedelmű ember elég akad nálunk, a szalámi minden drágasága mellett meglehetős keresletnek ör­vend. Ebből önként következik, hogy a szalámi­gyártás nem rossz üzlet­e a gyárosoknak Mindezt tudva, meglepő volt mégis, hogy egyik budapesti szalámigyár előtt a proletár­asszonyok sokasága állott sorba Az asszonyok azonban nem szalámiért tülekedtek... — az asszonyok csontra vártak. A szalámigyárosok a disznók összevásárlásával annyira fölhaj­­tottá­k a disznóhúsnak árát hogy a dolgozó emberek a legnagyobb elszántsággal sem en­gedhetik meg maguknak a disznóhús fogyasz­tását A gyáros azonban jószívű és ha már a húst elvette, csontot ad helyette a dolgozóknak, hadd egyenek szegények. Bizonyosan holmi szociális népélelmezés gondolata bizseregtette meg a­ gyáros úr szívét, amikor elhatározta, hogy ő a dolgozókat csonthoz juttatja jutányos áron. Hogy az áldozatkészség mellett a gyáros úr is jól járt arról fölösleges beszélni . A Mercur Bank ügye. A fölszámolásra kiküldött nyolcas bizottság kedden a károsul­takkal tárgyalást kezdett, amelyen detektívek kíséretében részt vett Pick Marcel is. Ezen a tárgyaláson a Mercur Bank volt igazgatója ki­jelentette, hogy a rábízott pénzek 50%-át rövi­desen előteremti és a másik 50%-ot is megszerzi a nagybankoktól, amelyekkel ő összeköttetés­ben állott. E megbeszélések után nyolc pana­szos visszavonta a feljelentését A Mercur Bank már tavaly, amikor a 16 milliót illeték­telen egyének elvették, fizetési zavarokkal küz­dött. Hir szerint két nagybank kilátásba he­lyezett a Mercur Bank ügyeinek a rendezésére 15 millió korona kölcsönt. A rendőrség kedden Pick Marcel vagyonát zár alá helyezte. Pick vagyona körülbelül 2 millió koronára rúg. Kedden este a nyolcas bizottság beszámolt a pénzügyminiszteri államtitkárral folytatott ta­nácskozásról. Ennek az eredménye az, hogy, a pénzügyi államtitkár 8 millió koronát folyósít a hitelezők részére. Abból a pénzből utalja ki, amit a Mercur Banktól már lefoglaltak. A rendőri könyvszakértő még nem fejezte be munkáját de annyit már megállapított hogy a Mercur Bank egyedüli részvényese Pick Marcel volt Törlés.) — megengedik a tojáskivitelt. Vass József közélelmezési miniszter kedden a kereskedelmi és iparkamarához le­iratot intézett, amelyben közli a tojásexport feltételeit. A kivitelt csakis szakmabelinek engedélyezi, aki legalább is egy vagon tojást exportál, de ennek ellenében Buda­pesten is legalább 80 láda tojást kell a főváros fogyasz­tása céljaira ide szállítani, ezenkívül június 30-ig ugyan­annyi tojást raktározni el a budapesti hűtőházban, mint amennyire kiviteli engedélyt kapott. A részletes feltéte­leket a kereskedelmi és iparkaraara közli az érdekeltekkel. — 2110 millió lakáspolitikai célokra. Ham­burgból jelentik: Hamburgban a lakásínség tűrhetetlen. A városi szenátus hosszú tanács­kozás után 50 milliót szavazott meg már meg­tervezett kis lakásokra, 350 milliót pedig magánépítkezések és szövetkezeti lakásakciók támogatására. A költséget úgy remélik be­hozni, hogy fokozatosan emelik majd a bére­ket, továbbá lakásbéradót és luxuslakásadót fognak kivetni.­­ Elkészült a második Simplon-alagút Zü­richből jelentik. A második Simplon-alagut munkálatait befejezték és előreláthatóan a nyár folyamán át is adhatják az alagutat a forgalomnak. Az új alagutat a régivel kapcso­latosan építették ki, hogy a levegőszolgáltatást megkönnyítsék. Az új alagút építését 1912. év végén kezdték meg. — A csehországi cukorárak. Prágából jelen­tik: A cseh kristálycukor október óta 25 koro­náról, 12% koronára esett le. Az árcsökkenés tehát 50%-os. — Apácák a pápa ellen. Páriából jelentik: A pápa föloszlatta a Strassburg melletti Marien­thalban levő karmelita apácák kolostorát A föloszlatás oka az volt, hogy az apácák Róma ellen foglaltak állást. Minthogy az apácák a a föloszlatási parancsnak nem akarnak enge­delmeskedni, lehetséges, hogy az egyházi ható­ságok a francia polgári hatóságok közbenjárá­sát veszik igénybe. („M. T. L") — Amerika korlátozza a bevándorlást Washingtonból táviratozzák. A szenátus nagy­ többséggel elfogadta a bevándorlás korlátozá­sáról szóló törvényt („M. T. L") - Életuntak. S. Rózsi 14 éves háztartási alkal­mazott a Dunába ugrott Kimentették és a Lipót-körút 15. szám alatti szolgálati helyére szállították. — N. Jánosné 24 éves háztartásbeli nő Gróf Zichy Jenő­ utca 3. szám alatt levő la­kásán ismeretlen méreggel megmérgezte ma­sát. Életveszedelmes állapotban a Rókus-kó­r­házba szállították. li'-'ÍEll.Uli11'11 íjüi1 • -Ml,'" U'• TJ, UJü.WI11 'fflJiJ.ijj"i.jjjqyi.'UMpt NÉPSZAVA 3221 február 23.

Next