Népszava, 1921. március (49. évfolyam, 48–68. sz.)
1921-03-05 / 48. szám
9 zaj. Fölkiáltások balfelfti: „Miért Bitrájkolnak?") Somogyi István: Még egy forraradom kell! Balla Aladár: Ha nemzeti, akkor igenis, kell. (Nagy zaj és ellentmondások.) Taszter Béla: Elég volt a forradalmakból! Balla Aladár: Sokkal veszedelmesebb a békére, a megértésre, a konszolidációra a közszabadságok elnyomása, mintha mi a jogok respektálása mellett a nemzeti és népjogokat igenis úgy kezeljük, hogy az közmegelégedést szüljön. A többség, sőt a „túlnyomó többség" mégis az elnök napirendi indítványa mellett szavazott ... A hatályosabb védelemből — amelyhez a pártértekezletek is nagy gyorsasággal hozzájárultak — egy-két ülésnapon belül alighanem törvény lesz! Amint más helyen olvasható, a nyomdászsztrájk ügyében is történt valami a nemzetgyűlésen. Interpelláltak: Milotay István és Ernszt Sándor. Milotay fölszólalására talán tulsaszosan megtisztelő az a megállapítás, hogy igyekezett tárgyilagos lenni, de sikertelenül... Lehet, hogy politikai karakterének legfontosabb pilléreiben van a hiba Vagy a marsrutája volt olyan, ami nem hozhatta meg számára a tárgyilagos cselekedet tiszta sikerét. Ernszt Sándor a hajánál fogva ráncigálta elő a bizalmiférfi-rendszert, noha tudta, hogy a nyomdászsztrájkban erről egyáltalában szó sem volt! Rosszindulatú és tudatosan rosszakaratú beszéde nem lepett meg minket A pénteki ülésen, amelyet Rakovszky elnök Vill órakor nyitott meg, a pénzügyi bizottság előadója beterjesztette a pénzügyi bizottsági jelentését az országos pénzügyi tanácsról, majd harmadszori olvasásban is megszavazták az állami italmérési jövedékről szóló javaslatot Mentelmi ügyek elintézése után megkezdték az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről szóló igazságügyminiszteri javaslat tárgyalását. Bernolák Nándor, az igazságügyi bizottság előadója ismertette a javaslatot. A bizottság a javaslat eredeti szövegén lényeges módosításokat tett, de el van rá készülve, hogy a módosított szöveget is erősen támadni fogják úgy azok, akik túl enyhének találják, mint azok, akik túl szigorúnak tartják. Bizonyítani próbálta, hoy a mostani rendkívüli helyzetben az állami és társadalmi rend „fokozottabb" védelmére van szükség, a büntetőtörvények nem nyújtanak elegendő védelmet... Hosszasan magyarázgatta, hogy a „véres kéz", a „Northcliffe-pénz", a „külföldi hatás" most is dolgozik... Azután foglalkozott azzal, hogy sokak szerint „a nemzeti hadsereggel kapcsolatban" különböző visszaélések történtek... Ekkor Szilágyi Lajos élesen közbesüvített: „Történnek most is! Hatósági jogkört határolnak!" — Bernolák pedig folytatta és belentette, hogy a visszaéléseket ugyan megg, kell szüntetni, de a hadsereget is meg kell védeni minden támadás ellen. Beszéde vésén az előadó ama tért ki, hogy mi az „újítás" a javaslatban. Újítás az, hogy a forradalmi mozgalom „életrehívójának" felelni kell a mozgalom során elkövetett cselekményekért Ami a sajtószabadságot illeti: a sajtó legyen szabad, de felelős is. Újítás továbbá, hogy az államot rágalmazó, de távollevő egyének ellen főtárgyaláson letárgyalják az ügyet csupán az ítélet marad el Ami október 31-ike előtt történt... Rövid szünet után Bródy Ernő (nemz. demokrata) szólott elsőnek a javaslathoz. Ha a javaslat csupán a bolsevizmus ellen irányulna, nem volna kifogása ellene, de kénytelen kijelenteni, hogy emberekre vadászatot rendezni, őket ártatlanul tönkretenni nem helyes. Véleménye szerint nem azért van szükség a javaslatra, mintha a büntetörvény nem tartalmazna elegendő szükséges rendelkezést, hanem valamely egészen más okból, amely a háttérben van. Az alkotmány erőszakos megváltoztatását a büntetőtörvény is bünteti. (Szterényi József: „Október 31-ike még nincs megtorolva!" — Berky Gyula: „Az sincs megtorolva, ami október 31-ike előtt történt!" — Sándor Pál: „Jó volna már október 31-ikéről egyszer beszélni, de más értelemben, amint eddig tették!") Célszerű volna, hogy amiként, az igazságügyminiszter a bizottsági tárgyalás során engedett merev álláspontjából, most is hajlandó volna módosításokra és a konszolidáció érdekében ne nyújtson alkalmat hogy nem szabatos szövegezésű szakaszok alapján ártatlan embereiket a vádlottak padjára ültessenek. Kérdezte, hogy a hadseregre nézve miért van még mindig érvényben a régi, 1803-ból származó osztrák katonai büntetőtörvény. (Balla Aladár közbeszól. ,fia ezt ki mered mondani, a vádlottak padjára kerülhetsz az új törvény alapján!") Fölhívta az igazságügyi és honvédelmi minisztereik ügyeimet hogy most már el kell készíteni a magyar katonai büntető törvénykönyvet Részleteket olvas föl a régi katonai büntetőtörvényből, mégpedig rossz német kiejtéssel, andre a kereszténypárt padjain derültség támad. Látszik — jegyezte meg a szónok —, hogy jó magyar ember vagyok, nem tudok Ml németin olvasni... (Kaller István közbeszól: „Készakarva teszi!") A javaslat nem veszi figyelembe, hogy csupán személyes meghallgatás és védekezés után szabad elítélni valakit. Hangsúlyozta, hogy a külföldi becsületes hírszolgálatot nem szabad megbénítani. A külföldi nagy lapoknak tudósítói vannak itt ezeknek módot kell adni, hogy a külföldet innen informálják. A külföldi Laptudósítók szindikátusa azonban kijelentette, hogy ha ebből a javaslatból mery, amint az most a nemzetgyűlés előtt fekszik, törvény lesz, nem tudják a külföldi hírszolgálatot Budapestről ellátni. Azért nem lehet egy lars tudósítót büntetni, amiért a külföldön esetleg megváltoztatják eredeti tudósítását A törvényjavaslatot át kell szövegezni, oly értelemben, hogy csak azt büntessék, aki a magyar államról tudva valótlant állít. Egyben azt a kérést intézi az igazságügyminiszterhez, hogy ne csak ebben a javaslatban, hanem mindenütt töröljék már végre a gyorsított eljárást. Meg kell változtatni az internálások módját is. A személyes szabadság az emberek legszentebb joga. Most mégis olyan embereket tartanak hónapokin fogva, akiket ítélet alapján nem lehetett megfosztani személyes szabadságuktól. Ítélet nélkül senkit se internáljanak, mert ez jogellenes tény. (Kerekes Mihály. ..Most már kitaléláik azt is, hogy valaki bensőleg kommunista!") Egyes bűntettek megállapítására nézve nem lehet egyoldalú hatalmat adni. A látszat alánján ne ítéljenek el ártatlan embereket. (Pető Sándor: „Újra kezdik az internálást, mégpedig nagyon is élénken!") Az internálások többnyire levegőben láró vádak alapján, haragból és nemtelen gyűlölködésből fakadó följelentések folytántörténnek és isze számtalan ártatlan embert sújtanak szabadságvesztéssel. Ennek meg kell szűnnie. A javaslatot nem fogadja el. A nemzetgyűlés üdva?!? Harding amerikai elnököt Ezután Huszár Károly, a házszabályokhoz szólva, azt indítványozta, hogy a nemzesgyűlés — méltánylandó azt az áldozatkészséget amelyet az amerikai társadalom tanusíított a nyomorgó magyarság sz édekében — diplomáciai úton üdvözölje Hartline amerikai elnököt hivatalbalépése alkalmából. A nemzetgazy ülés Huszár indítványát egykanszban elfogadta. A szombati ülés napirendjének megállapítása után az ülés 2 órakor véget ért NÉPSZAVA 1921 március 5. fiz osztrákok ragaszkodnak Nyugatmagyarország átcsatolásához * A „barátságos tárgyalások* folytatása előtt... A nyugatmagyarországi probléma tisztázása céljából az osztrák és a magyar kormányok tudvalevően közvetlen tárgyalásokba bocsátkoztak. Február 23-án a magyar kormány megbízottai Bécsbe utaztak és ott tárgyaltak az osztrák megbízottakkal. A tárgyalásokat néhány nap multán félbeszakították és úgy volt hogy azokat Budapesten folytatják. Mielőtt azonban az osztrák delegátusok Budapestre érkeztek volna Mayr osztrák kancellár, amint Bécsből jelentik, az osztrák külügyi bizottságban nyilatkozott a nyugatmagyarországi ügyről. Az antánthatalmak a trianoni békeszerződés életbelépése után Nyugatmagyarországot Ausztriának adják át ás a soproni szövetségközi bizottság csupán függőben levő részletkérdéseket szabályozhat . A kancellár Grattz külügyminiszternek tudtára adta, hogy Ausztria nem engedi a nyugatmagyarországi kérdést vita tárgyává tenni, legföljebb határkiigazításokról és az átadással kapcsolatos műszaki és közigazgatási kérdések tisztázásáról lehet szó a két kormány között határkiigazításoknak azonban Ausztria javára is történniük kel. A bécsi tárgyalások alkalmával a magyarok azt igyekeztek bizonyítani, hogy Nyugatmagyarország átcsatolása súlyos gazdasági megterhelést jelentene Ausztriára nézve, amire az osztrákoknak az volt a válaszuk, hogy a nyugatmagyarországi kérdés Ausztriára nézve nem gazdasági, hanem elsősorban nemzeti kérdés. Amint a félhivatalos „Magyar Távirati Iroda" közli, a nyugatmagyarországi nemzetgyűlési képviselők csütörtökön Gratz külügyminiszternél jártak és kifejtették abbeli fölfogásukat hogy Nyugatmagyarország népe önrendelkező jogától meg nem fosztható. Elmondták továbbá, hogy fölfogásukat az osztrák kormánynak is tudtára adták. A külügyminiszter kijelentette, hogy készségesen támogatja a képviselőknek arra irányuló törekvését hogy a nyugatmagyarországi lakosság érvényesíthesse önrendelkező jogát a/WWWftWWftAMWWWWWWWWWW A londoni értekezlet * A n£metah javaslatait nem tárgyalták. — Fegyverrel kényszerítik Németországot a feltételek elfogadására. A németek elmentek a londoni értekezletre, hogy a párisi határozatokkal szemben ellenjavaslatokat tegyenek, abban a reményben, hogy a szövetségesek engednek rideg álláspontjukból és lehetetlen követeléseikből. Keménységükben csalódtak, mert csakhamar kitűnt hogy a győzők, az igazság előharcosa, rendületlenül ragaszkodnak ahhoz az elhatározásukhoz, hogy Németországot letiporják, még akkor is, ha ezzel katasztrófába taszítják a saját gazdasági életüket is. Amint a londoni Daily Herald megállapítja, ha a németek kétszer annyit szállítottak volnak már, mint amennyit szállítottak, javaslataikat valószínűen akkor is épp úgy elvetették volna. Anglia és Franciaország —írja — megegyeztek egymással a zsákmány felosztásában. A megegyezés úgy szól, hogy Franciaországnak szabadkeze lesz Németországban, ezzel szemben Nagybritannia Kisázsiában járhat el szabadott. Ahelyett tehát hogy a német ellenjavaslatokat tárgyalták volna, a szövetségesek nevében Lloyd George kijelentette, hogy ha a németek záros határidőn belül, amely hétfőn, március 7-én déli 12 órakor jár le, nem ismerik el a párisi határozatokban foglalt jóvátételi feltételeket akkor a szövetségesek el vannak tökélve, hogy Németország ellen a következő intézkedéseket léptetik életbe: 1. Megszállják a Ruhr mentén Duisburgot, szövetséges csapatok el fogják foglalni Düsseldorfot; 2. a külföldön eladott német áruk vételárából az illető szövetséges országok le fognak vonni annyit, amennyit jónak látnak; 3. vámhatárt állítanak a Rajnán a szövetségesek ellenőrzése mellett Viszont a szövetségesei miután a maguk részére megállapítják a mások zsebében való kotorászás jogát, nagylelkűen hajlandók megváltoztatni a párisi határozatokat, amennyiben megengedik a németeknek, hogy a rájuk kirótt sarcot 12 esztendő helyett 30 esztendő alatt fizessék le. Az egyetlen józan hang a szövetségesek táborában Olaszországból hallatszik ebben a kegyetlenül szörnyű komédiában. A „Popolo Romano" hangsúlyozza, hogy Olaszország nem támogatja sem emberrel, sem pénzzel, de a rokonszenv egyetlen nyilatkozatával sem Franciaország erőszakos és bosszúálló politikáját. A „Tempo" írja: Ez alkalommal is a kíméletlen és kapzsi németellenes politikáé lesz a győzelem. A konferenciának nem lesz más eredménye, mint hogy újabb emeletét építi föl a versailesi kártyavárnak. Simons német külügyminiszter egyébként bejelentette, hogy a német delegáció a kitűzött határidőre meg fogja adni a választ. A hadiváltságról szóló törvényjavaslatot a nemzetgyűlés pénzügyi és véderő bizottsága szerda délutáni együttes ülésén több irányban módosította. A hadiváltság fizetésének kötelezettségét az 1865—1867. években születettekre is kiterjesztették, nemkülönben azokra is, akik külföldön tartózkodtak és ezért nem teljesítettek katonai szolgálatot A hadiváltság fizetésének kötelezettsége alól mentesítették a hadikórházaknak a háború alatt valóban szolgáltegészségügyi személyzetét is, nemkülönben azt az apát akinek legalább három fia a harcvonalon teljesített katonai szolgálatot Azok, akik a világháború tartama alatt a külföldön tartózkodtak és internálva nem voltak, az 1919. évi jövedelmi adójuknak 4-szeres és vagyonadójuknak 30-szoros összegét fogják hadiváltság fejében fizetni; ellenben azok, akik internálva voltak, a jövedelmi adónak félszeresét és vagyonadójuk 5-szörös összegét fizetik hadiváltság fejében. Ugyancsak ebben az utóbb említett enyhébb elbánásban részesülnek a hadiforgalomban részes vasúti és hajózási szolgálatban állott és a katonai szolgálat alól fölmentett egyének is. Az 1865— 1874. években született fölmentettek hadiváltságát olyképen fogják csökkenteni, hogy a 43. életévükben fölmentettek hadiváltsága a váltság összeg 5%-ával, a későbbi életkorban történt fölmentés esetében pedig minden év után további 5—5%-kal apad. A vállalatok, illetve a munkáltatók fölmentett alkalmazottaikra kirótt hadiváltságnak a fele részét fizetik, kivéve azonban — és ez a módosítás — a vagyonadóvá fejlesztett hadiváltságot, amely egészben a hadiváltságkötelest terheli. Elzárták a román határt A román-magyar határom szerdán éjjel a románok föltartóztatták a Magyarországból érkezett vonatot és a magyar utasokat visszaküldték Budapestre. Ez, az intézkedés összefügg azzal, hogy a budapesti román főkonzulátus nevelosztálya már csütörtökön délelőtt beszüntette az útlevelek láttamozását