Népszava, 1921. június (49. évfolyam, 117–141. sz.)

1921-06-01 / 117. szám

SCSc­ és*® a frarasia­ssémet áajánl. — Franels 5s©5ISsísaascte ssämelnak ase Angliával «tajási ssakiSSssal. — Értéke» engeeSntéieye&si Ss®|l®Ráíds« lenni Németoíjásás«®!«» fPáris, május 30.) A Temps" jelenti: Mayer iajt. német követ ma délután 30 darab 10—10 millió dollárra szóló kincstári utalványt adott át a jóvátételi bizottságnak. A kincstári utal­ványok lejárata három hónap és együttvéve 840 millió aranymárka értéket képviselnek. Mayer dr. egyúttal jegyzéket is ae­tott át a jó­vátételi bizottságnak. A jegyzék kifejti, hogy 1. Németország 35.733.000 dollárt 150 milliós aranymárka értékben már régebben megfize­tett. 9. Németország most 200 millió dollár kincs­tári utalványt ad át, ami hozzávetőlegesen 840 millió arany márkának felel meg. 3. Németország a jóvátételi bizottság szá­mára készen tart 16 millió arany márkát, hogy ezzel teljessé tehesse azt az 1 milliárd arany­­márkányi összeget, amelynek május 31-ig leendő megfizetésére kötelezettséget vállalt. CM. T. I.")# • (London, május 30.) Sir Phillip Millet, az „Observer" francia munkatársa, lapjának Pá­riából a következőket írja: A Franciaország s Németország közötti antant veszedelme mind­addig nem fenyeget, amíg Briand áll a kormá­nyon Mind közelebb jön az a pillanat, ami­kor a szövetőhár jövőjének­ kérdését végérvé­nyes megegyezéssel­ tisztázni kell, ez pedig csak a Pám és London közötti általánosba ki­merítő megbeszélésre következhetik. Millet részletesen kifejti, hogy a felsősziléziai poli­­ tikai események végzetes, hatást tettek Fran­ciaországban ,s ez a hatás talán még a felső­sziléziai kérdés, szabályozásán túl is érződni fog. Ez a­­benyomás az volt, hogy Felsőszilézia csak ürügyül szolgál Anglia kontinentális po­litikájában beállott­­változáshoz.- úgy a fran­cia sajtóban, mint a francia parlamentben ma már sok híve van annak a fölfogásnak, hogy Angliának már terhes Flanciaországgal való viszonya, és hogy Anglia most már vagy új barátok után néz, vagy visszatér egykori büszke izoláltságához. Az angol politika, sajnos, a franciákat növekvő mértékben zsák­mányolja ki és­­zárt Franciaországban mind­nagyobb téri hódít annak a kísérletnek az esz­méje, hogy va­jjon Németország nem érhető el könnyebben Angliánál? Az Angliával való szövetség alternatívájául teljes­­politikai dok­trínát állítottak föl. Ez a doktrína­ azon alap­szik, hogy Németországnak a jövőben szük­sége van a francia vasra, Franciaországnak pedig a német szénre. Azt is mondják, hogy Franciaországinak most módjában áll, hogy Németországnak Európában vagy Európán kí­vül rendkívül értékes engedményeket ajánljon föl Millet szerint, egyesek egészen odáig men­nek, hogy például Kameruninak német kézre való visszajuttatását javasolják. .Millet kije­lenti, hogy Franciaország­­minden politikusa belátja, hogy bárminő kívánatos is a közele­dés Németországhoz, ez csak Anglia együ­tt­t­zűködésével, nem pedig Anglia ellen­­ történ­hetik, Ü. T. I. ) A nemzetgyűlés mandátumának meghosszeseb­bitásáról terjedtek el hivei az egyik fővárosi napilap keddi közlése nyomán. Eszerint újból fölvetődött volna az a régi süttető terv, hogy a­ nemzetgyűlés hosszabbítsa meg a maga élettartamát, nyilvánítsa magát képviselőház­nak (!)­­és a leendő új főrendiházzal (?) együtt alkossa az új országgy­űlést... A kormányhoz közelállók úgy tudják, hogy Bethlen miniszter­elnök a man­dátuim­­eghosszabitás ügyéb® nem alkarja beleártani magát s azt a nemzet­gyűlés belügyének tekinti.­­ A mi értesülé­sünk szerint ennek az újsághírnek semmivel nincs most több alap­ja, mint volt a boldogult Teleki-kormány idején, mert a mandátumbizto­sításna­k ez a módja már akkor pattant ki ta­lálékony politikusok termékeny ágyából. A po­litikus u­rak természetszerűen nem irtóznak­­mandátumaik­­meghosszabbításáitól, ámde ko­molyan egyik többségi párt, se a kisgazdapárt, se a keresztény egyesülés nem foglalkozik ezzel a tervvel. Sőt a kisgazdapárt­ egyenesen ellenzi még­­a nemzetgyűlés közvetve meghosszabbító egységes kormánypárt megalkítását is és han­goztatják, hogy a nemzet mostani képviseleté­nek a még hátra levő feladatok elvégzése után új képviseletnek kell átengedni© helyét. Az or­tság közállapotait olyanoknak tekintik, hogy az új választások elrendelése nem , ütközik akadályokba. A nemzetgyűlés manarendjéra nézve az a terv, hogy el kell intézni még a pénzügyi javaslatokat tető alá hozni az uj sajtótörvényt s azután szeptemberig tartó nyári szünet következne. Csak azután kerülné­nek sorra a választójog, a főrendiház éte a köz­igazgatás reformjai.­­ A képviselő urak­ kö­rében különben mozgalom, indult meg a 36.030 koronás évi fizetésnek legalább a kétszeresére való fölemelése céljából. A képviselők „bér­mozgalmát Rakovszky elnök is­ pártolja s szó van arról, hogy az ügy érdekében küldöttség járni majd a kormány­ elá... 1 » NÉPSZAVA Siskirfii bizottssigot 1 Fe* liziiba. T©?f»bte itsiKcaBKai« a (SlkelStei — & német ssafcsserve^eei »saaveSsa­g s»iSa5soaá-£á. — A Seragyss leormonjr vlaasav©»«» ® 'Paris., május Sth) A francia diplomáciai kö­rök kedvezően fogadják Anglia, beleegyezését abba, a francia d­avaraiba, hogy szakértő bi­zottságot állítsanak feel, amely megejtett vizs­gálat után javaslatokat tenne a felsőszilénai határról. Ezekben a körökben amellett van­nak,, hogy a legfelsőbb tanácsnak előzően nem kell összeülnie a bizottság kijelölésére, mint­hogy ezt a külügyminisztériumok is elvégez­hetik. Franciaország valószínűen m­a küldi el válaszát és ez a válasz előreláthatóan ebben az értelemben fog szólni.. A francia kormány ja­vasolni fogja, hogy a szakértői bizottságot a felsősziléziai olasz tervezet megvizsgálására­ bízzák meg. („M. T. I.") • (Berlin, május 31.) A ..Berliner Tagblatt* je­lenti Boroszlóból: Kortanty visszavonulási pa­rancsa ellenére a lengyelek fokozzák tár­adó tevékenységüket. Annál is figyelemre méltóbb ez, minthogy Anglia beavatkozását legkésőbb e hét végére várják-­­»M. T. I.") • (Oppeln, május 30.) Az általános német szak­szer­vezeti szö-v­etség tegnap a szövetségesközi bizottsághoz panaszt intézett, amelyben sze­mére veti a bizottságnak, hogy nem, váltotta be május 19-én tett lábbeli ígéretét, hogy az antánt-­hatalmák megteszik a m­egfelelő intézke­déseket, hogy "éget -»-esesnek », mo®fcsai álla­potoknak. A lakosság tovább szenved, sőt az élelmiszerek elzárásához és a mindenn­napi erőszakoskod­ásokhoz május 21. óta most a víz elzárása is hozzájárult. A halandóság egyre nagyobb lesz. A francia katonák­­ továbbra is a legbarátságosabb módon érinthetnek a fel­kelőkkel. A szakszervezeti szövetség új­ra h­ova inti a szövetségközi bizottságot, mert­ ezt ter­heli a felelősség az egész világ előtt. („M. T I.") (Varsó, május 31.) A jelenlegi helyzetre való tekintettel a minisztertanács tegnapi rendkí­vüli ülésén elhatározták, hogy kormány le­mondását visszavonják. LM.­T.­I") i A­nnaaBafeérek leszállítását serteti a nagybirtokosok f­alyvezete, az Omge is. Az igazgató-választmány ülésén Darányi Ferenc indítványozta, hogy az egye­sület írjon föl a földmivelésügyi miniszterhez és kérje, hogy a korm­ány — ha másképen nem lehet — rendelettel intézkedjék is munka­bérek lezdu­ításról. Miért vált olyan sürgőssé és nélkülözhetet­lenné a mezőgazdaságban is a munkabérle­szállítás­a, kérdezheti mindenki, mégpedig nagyon jogpe­n. Annyira fölényben voltak a mezőgazdasági munkások a birtokosok fölött hogy kényszeríttették őket olyan bérek fizeté­sére, am­elyek nincsenek arányban a birtokok jövedelmezőségével? És olyan túl magasak már a mezőgau­daságban a munkabérek,­ hogy kor­mányrendelettel kell a gazdák megmentésére sietni? Furcsán hallatszik ez a olvánság, ami­kor másrészt napt­-ol-napra hallhatjuk a fogad­kozásokat hogy a munkások érdekében min­dent meg kell tenni, hogy a nemzeti társada­lom a munkásoknak mily­en igaz jó­ barátja s milyen baj és m­ilyen hálátlanság, hogy a munkások­­ ezt a jóakaratot neon akar­ják elismerni. Nemrégiben mutattuk ki ezen a helyen, hogy a mezőgazdasági munka­bérek a múlt évben a puszta meg­élhetésre sem,­­ voltak elegendők. Beszél­tünk arról is, hhogy a múlt é­vv­ben a mezőgaz­dasági munkásoknak óriási temepei maradtak munka nélkül. Az önkényesen diktált " aratási s­z­erződésekből­ azt látjuk, ahogy egyik-mától a szerződés ali­g különbözik a régi jó idők robot­utasításaitól A cselédberekről közölt adatok pedig, azt­ mutatják, hogy a mezőgazda-,­sági csel­id javadalmazásánál 3 készpénznek alig van valami szerepe. Miért, kell izerhát az a bérleszállító rendelet? Valószinűen csak azért, hogy munkásoknak­ "eszükbe ne jusson a bérek emelését kérni. T­é­ttem gondolja az Orige, hogy nagyon méltatlan játék ez a mezőgazdasági munkások munkát és megh­lhet­ést váró tömegeivel? Ha c­sak kissé megérintette volna az urakat az új idők­­szele és ha csak csekély érzékük volna a lWaysaw- s­zükségessé­gek iránt, akkor egészen más dolcokról várgyalnénak. A termély jöve­delnezőbé tétele, a terméshozamok emelése, olyan termelő módok meghonosítása, amely­ek egész éven á­t biztosítanak munkédlt a munká­soknak, ezekről kellene tanácskozni. A munka­bérek leszállítása kormányrendelettel igaz, egyszerűbb dolog. De hogy ez az irt nem a többtermeléshez, nem a munkások jólétéhez és nem is az­ annyiszor elszavalt ko­nszolidációhoz ás társadalmi bekihez vezet, »t­ adjak-e ezt az Oak­-2-be? lyel TLOtitle 1/ * * * * Tavaszi Kiállítás. * A* Képzőművészete Társulat egészen szokat­lan időben — nyár elején — rendezi tavaszi kiállítását a városligeti Műcsarnokban­ A Benczúr-kiállítást ismételten meghosszabbítot­ták és ez volt az oka, hogy a tavaszi kiállítás­ból nyári Mállitáé­ lett. Már időben is „holt, szezon" kezdődött már ilyenkor, de a mostani nyár a kedvezőtlen gazdasági viszonyok miatt különösen szomorú anyagi eredményekre nyújt kilátást a kiállítók szempontjából, így hát majd az erkölcsi eredménnyel, a díjakkal és kitüntetésekkel kell beérniök a tárlaton résztvevő művészeknek. • — illetően azoknak, akiknek legalább ebben részük volt. Maga a kiállítás talán jobb, mint az utóbbi tárlatok legtöbbje. Igaz ugyan, hogy ezúttal is hiába keressük­ a meglepően újat hozót vagy azt a fiatal talentumot, akire rá merjük fogni, hogy — övé a jövő. A rendezőség — ősi szokás szerint­ — ,m­ost is az első nagy teremben helyezte el az ansug javát és egyes oldaltermeket —­ ilyév, ősibb szo­kás szerint — a legtucatabb vás­ut holmik színvonalára sülyesztette. Az I. teremben föltűnik Tornyai János né­­hány képe. Széles, lendületes ecsetkezelésével szinte brutális erővel keveri színeit A­ lát­szólagos technikázás mögött egy izzig-vérig ösztönös művészegyéniség tiszta megnyilatko­zását érezzük. Béli-Vörös, aki az utóbbi évek­­ben nagyon is szertelen volt színfölfogásában, ismét egységesebb és sokkal értékesebb lett. Szépen és­ komolyan megstadírozott Szántó Lajos aktja. Kompozíciófölfogása is érdekes. Kukán Géza, akiről régebben több ízben, igen nagy elismeréssel emlékeztünk meg, egészen létért a helyes útról: üres és semmitmondó! Finom tónusa van Burghardt tájképeinek, te­litett, „szaftoá"-an eres színű Károly Andor külvárosi képe. Nagyon érdekes egyéniség Gy. Sándor József. „Régi tol*cso"-­ja szépen van komponálva, különösen jó a figttisfilis rész. „Folyó"-ja a terem egyik legjobb képe Na­gyon artisztikus és művészien nemes Hatvany Ferenc arcképe (másik arcképe kevésbé sike­rült). Az L teremben mar aréneseivel is fölkelti a­ figyelmet egy új embernek — úgy tudjuk, hosszabb ideig orosz fogságban v v­olt — Szent-Istvány Gyulának „Imádkozó bányászok*' című nagy vászna. Szo­noru, szürko" tejen S. uralja a hatalmas kompozíciót, s amely kettős csoportba­­helyezi el a bányászok tömegét. Középütt a bányaló fehérebb színfoltja emel­kedik ki. A nagyvonalú r­ajz, az erős és széles ecsettechnika még kifejezőbbé teszi a föld­alatti robotos­ok komor csoportját Csupa erő, az életnek zalai tartalmú mélysége, a munka­­ verejtékének igaz megértése érződik minden egyes alakon. A nagy belga zseni, Meunier festett ilyen képeket, mielőtt örök művéés becsű bányamunkásainak bronzfiguráit meg­alkotta. Megemlítjük még­ Csoinky, Brüll Saldnyt nevét. A többi termekre­ ennyit: Üde, friss Vesz­tróczy zalai tája, sok jó kvalitás és megfigye­lés van Székely Kovács Olga, aktjában. Na­gyon jók Dobyi Székely keleti képe.­s­zönyi István, ak­i a legtehetségesebb fiatal festők egyikének indult, akticompoziciójában ha­nyatlott. Egyenetlen és megoldathin, önarcképe értékesebb. Szértnek ismét régi, sokat ígérő tulajdonságait látni. Kéméndy egészen a XVII. századbeli hollandi iskola modorában kezd dolgozni. Szép vázlat Udvarsi Pál tétényi részlete. Finomak — a régi, szines fametszetek hatását keltők — Vérfh Gyartáis illusztrációi. Czencz János gyűjteményes an­yaggal vesz részt (régebbi és újabb dolgok). Legjobb a kosztümös nő, „Marotella" című figurális két képe és nagyon sikerül­tek kis tájképei. Czencs régi, kiváló kvalitásai mellett itt-ott egyenet­len és elernyedt. Finomak: Pillyft Celesztin és Pörge kis, mozgalmas vásári képei. Vadász Géza arcképe nyugodt, egyszerű, előadásával, finoman megstudírozott arckifejezésével hat. Nagyon jók Kienwald arcképei és sikerült Po­gány Lajos önarcképe .­— erős karakterárzék ! szembesítjs). Megemlítjük még: Bardócz Árpád, Jiimes Lajos, Kiss Rezső, Gaál Ferenc, "Dar­vassy István, Feiks Alfréd, Cseh Pogány ne­vét. A szobrászod közül: Pongrász sikerült ta­nnulmányfejét, Dárákó erős és kifejező bányá­szát, Beszédes Zsuzsannáját, Siklydy székelyét, Márkusnak, fölfogásában a Mund­a Bary-ra emlékeztető kis bronzait és Gách István neme­sen egyszerű és nagyon finom is­intázású „Ta­vaszi szellő" című szobrát em­itjtik meg. d­e. Szerdán folytatják a magyar-fresh tárgyalá­sokat.­ Prágából jelen lak, hog­y a­ i .odaérkezett magyar bizottság szerdán folytatja a cseh megbízottakkal a politikai és pénfzügyi tárgya­lásokat. A prágai tárgyalásokkal párhuzamo­san Budapesten két albizottság, tamác­skozik­ majd a, gazdasági és közlekedik ügyekről. Ezekre a tárgyalásokra Prág-­­ból nagyobb cseh Innotteag­­ufotók legköteleiíi RadiEQ^t^ •

Next