Népszava, 1921. július (49. évfolyam, 142–168. sz.)
1921-07-01 / 142. szám
egyhangúan megszavazta. Gaál Endre indítványozta, hogy miután Mayer János megszűnt közélelmezési miniszter lenni, a párt követeljen a maka részére új miniszteri tárcát. Bethlen miniszterelnök arra hivatkozott, hogy az összes tárcák be vannak töltve, tehát, legföljebb a belüügyi államtitkárságot hajlandó kissgazdapárti politikussal betölteni. Kérte végül, hogy a párt még a nyári szünet előtt tárgyalja le az ingatlan vagyonváltságról szóló javaslatot is. A kisgazdák így is határoztak. _ A kisgazdapártban azt beszélték Bethlen kijelentése nyomán, hogy Nádassy fővárosi államrendőrségi főkapitány lesz az u. belügyi államtitkár. A munkanélküliek tisszellátása, a negljárás elutasítás esetén. A közélelmezési miniszter június 1-én rendeletet intézett valamennyi törvényhatóság első főtisztviselőjéhez, és Budapest tanácsához, amelyben a hatósági liszttel ellátandók kataszterének a felvételét rendeli el. A rendelet szövegezése a munkanélküliekre vonatkozóan kissé homályos és félremagyarázásokra szolgáltatott alapot, ezért még június 4-én — amint ezt akkor megírtuk — a közélelmezési minisztérium illetékes osztályához fordultunk, ahol a következőket mondták. ..Miután az ipari munkások hatósági lisztellátásban részesülnek, ennélfogva az önhibájukon kívül munkanélkülivé lett munkások is megkapják a kedvezményes áru lisztet." A rendelet utasítása értelmében az országban most végzik az ellátásra szorulók kataszterének az összeírását és máris több panasz érkezett hozzánk, amelyek szerint az összeíró hatósági közegek a munka nélkül tengődő ipari munkásokat nem akarják fölvenni az ellátandók névjegyzékébe. E panaszok ügyében eljártunk illetékes helyen, ahol azt a fölvilágosítást kaptuk, hogy „az önhibájukon kívül" munkanélkülivé lett ipari munkások alatt a sztrájkban állókat és a munkahelyeiket önként elhagyó munkásokat értik. Ezeket nem látják el hatósági liszttel. E helyen nem az a célunk, hogy vitába szálljunk az illetékes hellyel, hanem a munka nélkül levő munkásságnak adjuk tudtára, hogy ha a jegyző vagy valamely más hatósági tisztviselő a munkakönyvvel igazolt munkanélküliséget nem akarja elfogadni, ezt a határozatot nyolc napon belül fellebbezzék meg a főszolgabíróhoz. Ha a főszolgabírói döntés sem járna a kívánt eredménnyel, akkor a főszolgabíró határozata ellen nyolc napon belül az alispáni hivatalhoz kell föllebbezni. Mivel sztrájkolók mostanában nincsenek, még kevésbé olyan munkások, akik önként hagynák el munkahelyeiket, így tehát a munkanélküliek napról-napra szaporodó táborában alig akad egypár munkás, akiket a hatósági lisztellátásból kihagyhatnak. * (Budapesten a kenyérjegy augusztus elsejéig marad érvényben.) A napokban hírt adtunk arról, hogy a Fővárosi házinyomda elkészült a lisztjegyek nyomásával és július elsején szétosztják. A fővárosi közélelmezési ügyosztály kérésére a közélelmezési miniszter úgy döntött, hogy Budapesten a hatósági lisztellátás augusztus elsején megszűnik és ezután csupán azok kapnak kenyérjegyet, akik az ellátatlanokról szóló közélelmezési rendelet értelmében arra jogosultak. Az új fejadatokat még nem állapították meg. Július végéig a liszthivatal elkészül a fővárosi ellátatlanok összeírásával és ezután csak a kimaradottak panaszait veszik figyelembe. Budapesten a vitás eseteket első fokon a liszthivatal, másodfokon a tanács Megint Gionittit akarják megbízni a kormányalakítással. Rómából jelentik: A király fogadta Giolitti miniszterelnököt. A lapok jelentése szerint a király sürgősen kívánja, hogy újra Giolitti vállalja el a kabinetalakítást. Giolitti föntartotta magának a döntést. Giolittit minden oldalról maradásra akarják birni, úgy hogy még legerősebb ellenfele, Sonnini is kijelenti, hogy ő az egyetlen ember, aki a helyzet ura lehet. Az „Idea Italiana" jelentése szerint Sforza Utódjaként Barzilai szenátort emlegetik. — A „Neue Freie Presse"-nek táviratozzák Milánóból. A „Stampa" szerint Giolitti ragaszkodik ahhoz, hogy a kormány csupa új emberből legyen összeállítva. Mindent meg fog kísérelni avégből, hogy a maga résztvétele nélkül lehetővé tegye az ilyen kabinet létrejöttét. Mindamellett attól tartanak, hogy az új kabinet folytatni fogja a réginek a politikáját. („M. T. I.") Szovjetoroszország megnyitotta határait. Bukarestből jelentik: Csicserin orosz külügyminiszter táviratban közölte a szomszéd államokkal, hogy Kronstadt és Pétervár kikötőit minden nemzet hajói számára megnyitja. („M.T.I.") Moszkvából táviratozzák: Oroszország olaszországi képviselője az olasz kormánynak június 6-án tett fölhívására tervezetet terjesztett elő a két állam közötti kereskedelmi szerződés tárgyában. CM. T. I.") " 2 NÉPSZAVA * * SSrtaart büntetésbS! Iiisárták a tárgya!£l teremből. — Bűnvádi el!á?£i egy tanúvallomás BTIEatt. — A tárgyalás BSvenhetedik nagyjja. Szerdai lapunkban megírtuk, hogy a Tiszapör szerdai tárgyalásán a szünet alatt Kéri Pál valami irást nyújtott át védőjének, dr. Várkonyi Oszkárnak és ezért a szünet után Gajdó elnök fölszólította dr. Várkonyit, hogy a Kéri által átnyújtott írásokat adja át neki. Kéri védője ezt megtagadta és hivatkozott arra, hogy a perrendtartás szerint a védő szabadon érintkezhetik védencével és igy az elnök kérése a védelem szabadságát veszedelmezteti. Gadó elnök azonban nem fogadta el ezt az indokolást és bejelentette, hogy ebben az ügyben az ügyészség intézkedni fog. És az ügyészség valóban intézkedett is, amennyiben Kérit az írások átnyújtásáért 18 óra sötétzárkára ítélte, úgy hogy a csütörtöki tárgyalásra is a sötétzárkából vezették elő Kéri Pált. Ezért nyomban a szerdai tárgyalás megnyitása után, amikor az elnök az első tanút akarta előszólítani, dr. Várkonyi védő fölállt és bejelentette, hogy előterjesztést akar tenni a védelem súlyos megsértése miatt. Az elnök azonban nem engedte meg, hogy előterjesztését megtehesse, amiért Várkonyi semmiségi okot jelentett be, azután összeszedte az iratait és elhagyta a tárgyalótermet A bíróság erre tanácskozásra vonult vissza, majd az elnök kihirdette a bíróság végzését, amely szerint dr. Várkonyi Oszkár ügyét, mivel Várkonyi jogos ok nélkül hagyta el a tárgyalótermet, átteszik az ügyvédi kamarához, Kéri védőjéül pedig addig, amíg másik védője meg nem érkezik, dr. Bárdos ügyvédet rendeltek ki hivatalból. Ezután az elnök megokolta a maga eljárását és a többi között azt mondotta, hogy az a cédula, amelyet Kéri kedden a szünet alatt védője kezébe csúsztatott, nem a Tisza-ügyre, hanem valami más ügyre vonatkozott. Kéri Pál erre megjegyezte, hogy ő ezt a cédulát nem csúsztatta védője kezébe, hanem nyíltan adta át neki. Dr. Polónyi Dezső kijelentette, hogy a védelem terén vele is sérelem esett és ő egyáltalán nem osztja az elnöknek azt a fölfogását, hogy Kéri Pált, azért, mert egy más ügyből kifolyóan elítélték őt, a Tisza-ügyben nem illetik meg ugyanazok a jogok, mint a többi vádlottat. Az elnök végzése – mondotta Polonyi — a védelem szabadságát és a közszabadságot veszélyezteti. Ezért ő fölfolyamodást jelent be. Szilassy ügyész kijelentette, hogy Kérit, mert el van ítélve, nem illetik meg ugyanazok a jogok, mint vádlotttársait. Fényes László bejelentette, hogy noha ő nincs elítélve, mégsem engedték meg neki sem, hogy védőjének írást adhasson át. A helyzet e tekintetben aszerint változik, hogy valamely fogházőr miképen gondolkodik. Emiatt semmiségi panaszt jelentett be. Mindezek után áttértek a tanúkihallgatásokra. Több lényegtelen tanúvallomás után dr. Schwachulai Zsoltán volt kormánybiztos kijelentette, hogy Friedrichhel jó barátságban állott és ő tudja, hogy Friedrich a lánchídi összeütközést követő napon nem volt bent Budapesten. Egy későbbi tanúvallomás közben Gärtner Marcel hirtelen fölugrott és arra kérte az elnököt, engedje meg neki, hogy egy régi folyamodványát fölolvassa és egy zárt levelet adjon át neki, amire ő már két hét óta készül. Gärtner oda is szólt az egyik bírósági segédalkalmazottnak, hogy jöjjön oda és adja át nyomban az írásait az elnöknek. Az elnök ezeket az írásokat nem fogadta el, amire Gärtner izgatottan, kiabálva kijelentette, hogy ha az elnök írásait visszautasítja, ő többé nem jön el a tárgyalásra és átvágja majd az ert. Az elnök végül botrányos magaviselet címén Gärtnert a tárgyalóteremből kizárta. Dr. Ilosvay Gusztáv nyugalmazott határrendőrségi főtanácsos tanúvallomásában kijelentette, hogy ő, mint a belügyminisztérium rendőri osztályának vezetője, báró Perényi belügyminisztersége idején Mattyasovszky volt főkapitánytól többször elkérte a Tisza-ügyre vonatkozó iratokat, Mattyasovszky azonban ezt határozottan megtagadta. Miután iránban újra megsürgette az iratok kiadását, a belügyminisztérium élén változás állott be és Beniczky lett az új belügyminiszter. Ugyanazon a napon a tanút állásától fölmentették és hamis indokolással nyomban menesztették iI. Beniczky mondotta a tanúnak, hogy nyugdíjaztatása azért történt, mert Mattyasovszkynak a tanú kellemetlen vol és ezért arra gondolt a tanú, hogy menesztése szoros kapcsolatban áll a Tisza-üggyel. Egyébént fegyelmi figyetek iratai közül sok fontos okmány hiányzik. Szilassy ügyész kérdést intézett a tanúhoz, mondotta-e ő azt, hogy a rendőrségen, amint Friedrich neve szóba került, lanyhán terelték a Tisza-ügyet. A tanút erre kijelenti, hogy ezt így nem mondotta, ő csak azt állította, hogy a belügyminisztériumban egy ízben kijelentették, hogy szeretnék látni azt az embert, aki a Tisza-ügyben valamit vallani mer. Friedrich a tanú vallomására megjegyezte, hogy nem hiszi, hogy nyugdíjazása azért történt, mert a Tisza-ügy iánt érdeklődött. Fényét lászló kijelentette, hogy a tannal az 1919 óta talán még ma is tartó forradalomban két sérelem történt, igaz, hogy másokat még súlyosabb sérelem ért, mert akik politikailag kellemetlenek voltak, azokat vagy a Tisza-ügybe, vagy más politikai ügyekbe rántották bele. Most sem a Tisza-ügyet, hanem a két év óta fölhalmozódott pletykákat tárgyalja a bíróság. Ezután szünetet rendeltek el. Szünet, közben megérkezett dr. Gál Jenő, Kéri Pál másik védője és ekkor a védők tanácskozásra ültek össze, hogy a Kéri Pál védelme ügyében történt incidenssel kapcsolatosan közös megállapodásra jussanak. Elhatározták, hogy először Kéri Pállal fogják megbeszélni, vájjon ragaszkodik-e ő az általa megválasztott védőkhöz. Egyben a védők megállapodtak abban, hogy a védői szabadság súlyos megsértése miatt jelentést tesznek az ügyvédi kamarának, amelytől 48 órán belül orvoslást kérnek. Dr. Várkonyi Oszkár közölte a védőkkel, hogy ő azt az írást, amelyet Kéri neki kedden a szünet alatt átadott, megmutatta Szilassy ügyésznek is, aki meggyőződhetett arról, hogy a cédula tartalma valóban a Tisza-ügyre vonatkozik. Szünet után dr. Bárdos György, akit Kéri Pál mellé védőként rendeltek ki, bejelentette, hogy mivel ő sem nyugodhatik bele a védői szabadság megsértésébe és mivel egyébként is nincs felkészülve a védelemre, Kéri Pál védelmét nem láthatja el. Utóbb azonban az elnök kérésére hajlandónak nyilatkozott arra, hogy a csütörtöki tárgyaláson a védelmet még ellássa. Ezután Boross Lászlót hallgatták ki tanúként, akit, mivel el van ítélve, szuronyos őrök vezettek be. Boross azt mondotta, hogy ő „kommunista sajtómunkás", a „Vörös Újság" munkatársa volt. Az elnöknek arra a kérdésére, igaz-e, hogy a gyűjtőfogház udvarán 1919 nyarán kijelentette, hogy Kéri részes a Tisza-gyilkosságban, a tanú kijelenti, hogy ilyet nem mondott, hiszen ő tisztában volt azzal, hogy milyen módon keverték bele Kérit a merénylet ügyébe. Erre nézve ő beadványt is intézett az elnökhöz. „A forradalmat megelőző napon, október 30-án — így folytatta tovább a tanú — bizalmas értekezlet volt, amelyen igen tisztelt barátom és mártírhalált halt vezérem, Korvin-Klein Ottó ..." Az elnök erre közbevágott, hogy ha ilyet mond a tanú, megbünteti őt, hiszen ezért a kijelentésért — mondotta az elnöki bűnvádi eljárást, is lehetne indítani a tanú ellen. A tanú ezután elmondotta, hogy az említett gyűlésen valaki fölszólalt, hogy mi lesz Tiszával és a többiekkel és azt kívánta, hogy ezeket meg kellene gyilkolni. Kéri akkor határozottan ellenezte ezt, a forradalom rendjére hivatkozott és tiltakozott minden egyéni akció ellen. Korvin-Klein Ottó is lecsöndesítette a kereskedőket és kijelentette, hogy nem egyének, hanem osztályok ellen kell fölvenni a harcot, ő — mondotta a tanú — eddig azért nem jelentkezett tanúvallomásra a Tisza-ügyben, mert tudta, hogy milyen sorsra jutnak azok, akik tanukként a Tisza-ügybe belekeverednek. Fogoly társaitól hallotta, hogy Hüttnert vallatása közben nagyon megkínálták. Elmondotta, hogy amikor a gyűjtőfogházból a Markó-utcai fogházba kísérték őt át, akkoriban szabadult ki Gábor Andor, aki fülébe súgta a tanúnak, hogy hagyja magát bolsevista bűncselekmény címén elítélni, mert ha aztán fölmentenék, belevonnák őt is a Tiszaügybe. Egyébként látta azt is, hogy milyen naiv bizonyítékok alapján vonták bele a Tisza-ügybe Kérit és Fényest. Kéri a tanú vallomásával kapcsolatosan azt mondotta, hogy a tanú által említett gyűlés valóban megtörtént és ő ott a jelenvoltakat csak csillapítani akarta. Arról, hogy ott Tisza meggyilkolásáról szó lett volna, semmit sem tud. Egyébként őt (Kérit) a diktatúra alatt többször üldözték, le is csukták, mert ellenforradalmárnak tekintették, amivel ugyan nem akar eldicsekedni, mert nem volt ellenforradalmár, sőt tiltakozik ez ellen. De ha neki valóban része lett volna Tisza megölésében, akkor ezt akkoriban közölte volna üldözőivel, nehogy -azok ellenforradalmárnak tekinthessék. Dr. Szilassy ügyész ezután egy kérést intézett az elnökhöz. Azt kérte, hogy a tanú vallomási jegyzőkönyvét közölje a bíróság az ügyészséggel, hogy a tanú ellen egyes kijelentései miatt újabb eljárást lehessen indítani. A bíróság természetesen eleget tett az ügyész kérésének. Azután az elnök behozatta a tárgyalásról kirekesztett Gärtner Marcelt és közölte vele a távollétében történteket. A tárgyalást pénteken folytatják. * Hollósi Józef rendőrellenőr — amint annak idején megírtuk — a Tisza-ügy tárgyalásán tanúvallomásában a többi között azt mondotta, hogy 1918 október 31-én délután 5 óra tájt Károlyi Mihály a miniszterelnökségi palota előtt álló tömeghez nagy beszédet tartott, ezután pedig Kéri Pál elővette az aranyóráját és azt mondotta, hogy „Tisza István a jelen pillanatban már halott". Friedrich István e tanúvallomásra kijelentette, hogy az említett időben a miniszterelnökségi palota előtt nemcsak tömeget, de még csak egy lelket sem lehetett látni és Károlyi Mihály ezért nem is tartott ott beszédet. Éppen igy megcáfolták Hollósi József rendőrellenőr vallomását báró SzurmaySándor volt hadügyminiszter és mások is. Ezek alapján Kéri Pál védői, dr. Gál Jenő és dr. Várkonyi Oszkár szándékos hamis eskü büntette címén az ügyészségen följelentést tettek Hollósi József ellen és dr. Várkonyi kijelentése szerint erre az ügyre vonatkozott Kérinek az az írása is, amelyet a Tisza-per keddi tárgyalásán a szünet alatt neki átadott, ami miatt Kéri Pált tudvalevően 48 órás sötétzárkára ítélték. ywwwx/wwvwi/vwi<vwwn/uvu,/,rwwv> n n/uVA/www 1921 julius 6.' A közélelmezési és kisgazdaminisztériumok megszüntetésével kapcsolatosan a hivatalos lap pénteki számában kormányzói kéziratok jelennek meg, amelyek Mayer Jánost a közélelmezési és nagyatádi Szabó Istvánt a kisgazdaminiszteri teendők ellátásától fölmentik.