Népszava, 1921. július (49. évfolyam, 142–168. sz.)

1921-07-01 / 142. szám

egyhangúan megszavazta. Gaál Endre indítvá­nyozta, hogy miután Mayer János megszűnt közélelmezési miniszter lenni, a párt követel­jen a mak­a részére új miniszteri tárcát. Beth­len miniszterelnök arra hivatkozott, hogy az összes tárcák be vannak töltve, tehát, legföl­jebb a belü­ügyi államtitkárságot hajlandó kis­sgazdapárti politikussal betölteni. Kérte végül, hogy a párt még a nyári szünet előtt tárgyalja le az ingatlan vagyonváltságról szóló javasla­tot is. A kisgazdák így is határoztak. _ A kisgazdapártban azt beszélték Bethlen ki­jelentése nyomán, hogy Nádassy fővárosi ál­lamrendőrségi főkapitány lesz az u.­ belügyi államtitkár. A munkanélküliek tisszellátása, a ne­gljárás elutasítás esetén. A közélelmezési miniszter június 1-én ren­deletet intézett valamennyi törvényhatóság első főtisztviselőjéhez, és Budapest tanácsá­hoz, amelyben a hatósági liszttel ellátandók kataszterének a felvételét rendeli el. A rende­let szövegezése a munkanélküliekre vonatko­zóan kissé homályos és félremagyarázásokra szolgáltatott alapot, ezért még június 4-én — amint ezt akkor megírtuk — a közélelme­zési minisztérium illetékes osztályához fordul­tunk, ahol a következőket mondták. ..Miután az ipari munkások hatósági liszt­ellátásban részesülnek, ennélfogva az ön­hibájukon kívül munkanélkülivé lett munká­sok is megkapják a kedvezményes áru lisz­tet." A rendelet utasítása értelmében az ország­ban most végzik az ellátásra szorulók katasz­terének az összeírását és máris több panasz érkezett hozzánk, amelyek szerint az összeíró hatósági közegek a munka nélkül tengődő ipari munkásokat nem akarják fölvenni az el­látandók névjegyzékébe. E panaszok ügyében eljártunk illetékes helyen, ahol azt a fölvilágo­sítást kaptuk, hogy „az önhibájukon kívül" munkanélkülivé lett ipari munkások alatt a sztrájkban állókat és a munkahelyeiket önként elhagyó munkásokat értik. Ezeket nem látják el hatósági liszttel. E he­lyen nem az a célunk, hogy vitába szálljunk az illetékes hellyel, hanem a munka nélkül levő munkásságnak adjuk tudtára, hogy ha a jegyző vagy valamely más hatósági tisztviselő a munkakönyvvel igazolt munkanélküliséget nem akarja elfogadni, ezt a határozatot nyolc napon belül fellebbezzék meg a főszolgabíróhoz. Ha a főszolgabírói döntés sem járna a kí­vánt eredménnyel, akkor a főszolgabíró hatá­rozata ellen nyolc napon belül az alispáni hiva­talhoz kell föllebbezni. Mivel sztrájkolók mostanában nincsenek, még kevésbé olyan munkások, akik önként hagynák el munkahelyeiket, így tehát a munkanélküliek napról-napra szaporodó tábo­rában alig akad egypár munkás, akiket a ha­tósági lisztellátásból kihagyhatnak. * (Budapesten a kenyérjegy augusztus elsejéig marad érvényben.) A napokban hírt adtunk arról, hogy a Fővárosi házinyomda elkészült a lisztjegyek nyomásával és július elsején szét­osztják. A fővárosi közélelmezési ügyosztály kérésére a közélelmezési miniszter úgy döntött, hogy Budapesten a hatósági lisztellátás augusztus elsején megszűnik és ezután csupán azok kapnak kenyérjegyet, akik az ellátatla­nokról szóló közélelmezési rendelet értelmében arra jogosultak. Az új fejadatokat még nem állapították meg. Július végéig a liszthivatal elkészül a fővárosi ellátatlanok összeírásával és ezután csak a kimaradottak panaszait ve­szik figyelembe. Budapesten a vitás eseteket első fokon a liszthivatal, másodfokon a tanács Megint Gionittit akarják megbízni a kormány­alakítással. Rómából jelentik: A király fo­gadta Giolitti miniszterelnököt. A lapok jelen­tése szerint a király sürgősen kívánja, hogy újra Giolitti vállalja el a kabinetalakítást. Giolitti föntartotta magának a d­öntést. Giolit­tit minden oldalról maradásra akarják birni, úgy hogy még legerősebb ellenfele, Sonnini is kijelenti, hogy ő az egyetlen ember, ak­i a hely­zet ura lehet. Az „Idea Italiana" jelentése sze­rint Sforza Utódjaként Barzilai szenátort em­legetik. — A „Neue Freie Presse"-nek távira­tozzák Milánóból. A „Stampa" szerint Giolitti ragaszkodik ahhoz, hogy a kormány csupa új emberből legyen összeállítva. Mindent meg fog kísérelni avégből, hogy a maga résztvétele nél­kül lehetővé tegye az ilyen kabinet létrejöttét. Mindamellett attól tartanak, hogy az új kabi­net­ folytatni fogja a réginek a politikáját. („M. T. I.") Szovjetoroszorszá­g megnyitotta határait. Bu­karestből jelentik: Csicserin orosz külügymi­niszter táviratban közölte a szomszéd államok­kal, hogy Kronstadt é­s Pétervár kikötőit minden nemzet hajói számára megnyitja. („M.T.I.") Moszkvából táviratozzák: Oroszország olasz­országi képviselője az olasz kormánynak jú­nius 6-án tett fölhívására tervezetet terjesztett elő a két állam közötti kereskedelmi szerződés tárgyában. CM. T. I.") " 2 NÉPSZAVA * * SSrtaart büntetésbS! Iiisárták a tárg­ya!£l teremből. — Bűnvádi el!á?£i egy tanú­vallomás BTIEatt. — A tárgyalás BSvenhetedik nagyjja. Szerdai lapunkban megírtuk, hogy a Tisza­pör szerdai tárgyalásán a szünet alatt Kéri Pál valami irást nyújtott át védőjének, dr. Várkonyi Oszkárnak és ezért a szünet után Gajdó elnök fölszólította dr. Várkonyit, hogy a Kéri által átnyújtott írásokat adja át neki. Kéri védője ezt megtagadta és hivatkozott arra, hogy a perrendtartás szerint a védő sza­badon érintkezhetik védencével és igy az el­nök kérése a védelem szabadságát veszedel­mezteti. Gadó elnök azonban nem fogadta el ezt az indokolást és bejelentette, hogy ebben az ügyben az ügyészség intézkedni fog. És az ügyészség valóban intézkedett is, amennyiben Kér­it az írások át­nyújtásáért 18 óra sötét­zárkára ítélte, úgy hogy a csütörtöki tárgyalásra is a sötét­zárkából vezették elő Kéri Pált. Ezért nyomban a szerdai tárgyalás megnyitása után, amikor az elnök az első tanút akarta előszólítani, dr. Várkonyi védő fölállt és bejelentette, hogy előterjesztést akar tenni a védelem súlyos megsértése miatt. Az elnök azonban nem engedte meg, hogy előterjesztését megtehesse, amiért Várkonyi semmiségi okot jelentett be, azután össze­szedte az iratait és elhagyta a tárgyalótermet A bíróság erre tanácskozásra vonult vissza, majd az elnök kihirdette a bíróság végzését, amely szerint dr. Várkonyi Oszkár ügyét, mivel Várkonyi jogos ok nélkül hagyta el a tárgyalótermet, átteszik az ügyvédi kamará­hoz, Kéri védőjéül pedig addig, amíg másik védője meg nem érkezik, dr. Bárdos ügyvédet rendeltek ki hivatalból. Ezután az elnök megokolta a maga eljárását és a többi között azt mondotta, hogy az a cédula, amelyet Kéri kedden a szünet alatt védője kezébe csúsztatott, nem a Tisza-ügyre, hanem valami más ügyre vonatkozott. Kéri Pál erre megjegyezte, hogy ő ezt a cédulát nem csúsz­tatta védője kezébe, hanem nyíltan adta át neki. Dr. Polónyi Dezső kijelentette, hogy a védelem terén vele is sérelem esett és ő egyáltalán nem osztja az elnöknek azt a fölfogását, hogy Kéri Pált, azért, mert egy más ügyből kifolyóan elítélték őt, a Tisza-ügyben nem illetik meg ugyanazok a jogok, mint a többi vádlottat. Az elnök vég­zése – mondotta Polonyi — a védelem szabadságát és a közszabadságot veszélyezteti. Ezért ő fölfolyamodást jelent be. Szilassy ügyész kijelentette, hogy Kérit, mert el van ítélve, nem illetik meg ugyanazok a jogok, mint vádlott­társait. Fényes László bejelentette, hogy noha ő nincs elítélve, még­sem engedték meg neki sem, hogy védőjének írást adhasson át. A helyzet e tekintetben aszerint változik, hogy vala­mely fogházőr miképen gondolkodik. Emiatt semmiségi panaszt jelentett be. Mindezek után áttértek a tanúkihallgatásokra. Több lé­nyegtelen tanúvallomás után dr. Schwachulai Zsoltán volt kormánybiztos kijelentette, hogy Friedrichhel jó barátság­ban állott és ő tudja, hogy Friedrich a lánchídi össze­ütközést követő napon nem volt bent Budapesten. Egy későbbi tanúvallomás közben Gärtner Marcel hirtelen föl­ugrott és arra kérte az elnököt, engedje meg neki, hogy egy régi folyamodványát fölolvassa és egy zárt levelet adjon át neki, amire ő már két hét óta készül. Gärtner oda is szólt az egyik bírósági segédalkalmazottnak, hogy jöjjön oda és adja át nyomban az írásait az elnöknek. Az elnök ezeket az írásokat nem fogadta el, amire Gärt­ner izgatottan, kiabálva kijelentette, hogy ha az elnök írásait visszautasítja, ő többé nem jön el a tárgyalásra és átvágja majd az er­­t. Az elnök végül botrányos maga­viselet címén Gärtnert a tárgyalóteremből kizárta. Dr. Ilosvay Gusztáv nyugalmazott határrendőrségi fő­tanácsos tanúvallomásában kijelentette, hogy ő, mint a belügyminisztérium rendőri osztályának vezetője, báró Perényi bel­ügy­minisztersége idején Mattyasovszky volt főkapitánytól többször elkérte a Tisza-ügyre vonatkozó iratokat, Mattyasovszky azonban ezt határozottan meg­tagadta. Miután iránban újra megsürgette az iratok ki­adását, a belügy­minisztérium élén változás állott be és Beniczky lett az új belügyminiszter. Ugyanazon a napon a tanút állásától fölmentették és hamis indokolással nyom­ban menesztették iI. Beniczky mondotta a tanúnak, hogy nyugdíjaztatása azért történt, mert Mattyasovszkynak a tanú kellemetlen vol és ezért arra gondolt a tanú, hogy menesztése szoros kapcsolatban áll a Tisza-üggyel. Egyéb­ént fegyelmi figyetek iratai közül sok fontos okmány hiányzik. Szilassy ügyész kérdést intézett a tanúhoz, mondotta-e ő azt, hogy a rendőrségen, amint Friedrich neve szóba került, lanyhán terelték a Tisza-ügyet. A tanút erre ki­jelenti, hogy ezt így nem mondotta, ő csak azt állította, hogy a belügyminisztériumban egy ízben kijelentették, hogy szeretnék látni azt az embert, aki a Tisza-ügyben valamit vallani mer. Friedrich a tanú vallomására megjegyezte, hogy nem hiszi, hogy nyugdíjazása azért történt, mert a Tisza-ügy iánt érdeklődött. Fényét l­ászló kijelentette, hogy a tann­al az 1919 óta talán még ma is tartó forradalomban két sérelem történt, igaz, hogy másokat még súlyosabb sére­lem ért, mert akik politikailag kellemetlenek voltak, azokat vagy a Tisza-ügybe, vagy más politikai ügyekbe rán­tották bele. Most sem a Tisza-ügyet, hanem a két év óta fölhal­mozódott­ pletykákat tárgyalja a bíróság. Ezután szünetet rendeltek el. Szünet, közben megérkezett dr. Gál Jenő, Kéri Pál másik védője és ekkor a védők tanácsko­zásra ültek össze, hogy a Kéri Pál védelme ügyében történt incidenssel kapcsolatosan kö­zös megállapodásra jussanak. Elhatározták, hogy először Kéri Pállal fogják megbeszélni, vájjon ragaszkodik-e ő az általa megválasztott védőkhöz. Egyben a védők megállapodtak ab­ban, hogy a védői szabadság súlyos megsértése miatt jelentést tesznek az ügyvédi kamarának, amelytől 48 órán belül orvoslást kérnek. Dr. Várkonyi Oszkár közölte a védőkkel, hogy ő azt az írást, amelyet Kéri neki kedden a szünet alatt átadott, megmutatta Szilassy ügyésznek is, aki meggyőződhetett arról, hogy a cédula tartalma valóban a Tisza-ügyre vonatkozik. Szünet után dr. Bárdos György, akit Kéri Pál mellé védőként rendeltek ki, bejelentette, hogy mivel ő sem nyugodhatik bele a védői szabadság megsértésébe és mi­vel egyébként is nincs felkészülve a védelemre, Kéri Pál védelmét nem­ láthatja el. Utóbb azon­ban az elnök kéré­sére hajlandónak nyilatkozott arra, hogy a csütörtöki tárgyaláson a védelmet még ellássa. Ezután Boross Lászlót hallgatták ki tanúként, akit, mi­vel el van ítélve, szuronyos őrök vezettek be. Boross azt mondotta, hogy ő „kommunista sajtómunkás", a „Vörös Újság" munkatársa volt. Az elnöknek arra a kérdésére, igaz-e, hogy a gyűjtőfogház udvarán 1919 nyarán kijelen­tette, hogy Kéri részes a Tisza-gyilkosságban, a tanú kijelenti, hogy ilyet nem mondott, hiszen ő tisztában volt azzal, hogy milyen módon keverték bele Kérit a merénylet ügyébe. Erre nézve ő beadványt is intézett az elnökhöz. „A for­radalmat megelőző napon, október 30-án — így folytatta tovább a tanú — bizalmas értekezlet volt, amelyen igen tisztelt barátom és mártírhalált halt vezérem, Korvin-Klein Ottó ..." Az elnök erre közbevágott, hogy ha ilyet mond a tanú, megbünteti őt, hiszen ezért a kijelentésért — mondotta az elnök­i bűnvádi eljárást, is lehetne indí­tani a tanú ellen. A tanú ezután elmondotta, hogy az említett gyűlésen valaki fölszólalt, hogy mi lesz Tiszával és a többiekkel és azt kívánta, hogy ezeket meg kellene gyilkolni. Kéri akkor határozottan ellenezte ezt, a forradalom rendjére hivatkozott és tiltakozott minden egyéni akció ellen. Korvin-Klein Ottó is lecsöndesítette a kereskedőket és kijelentette, hogy nem egyének, hanem osztályok ellen kell fölvenni a harcot, ő — mondotta a tanú — eddig azért nem jelentkezett tanúvallomásra a Tisza-ügyben, mert tudta, hogy milyen sorsra jutnak azok, akik tanukként a Tisza-ügybe belekeverednek. Fogoly társaitól hallotta, hogy Hüttnert vallatása közben nagyon megkínálták. El­mondotta, hogy amikor a gyűjtőfogházból a Markó-utcai fogházba kísérték őt át, akkoriban szabadult ki Gábor Andor, aki fülébe súgta a tanúnak, hogy h­agyja magát bolsevista bűncselekmény címén elítélni, mert ha aztán fölmentenék, belevonnák őt is a Tisza­ügybe. Egyébként látta azt is, hogy milyen naiv bizonyítékok alapján vonták bele a Tisza-ügybe Kérit és Fényest. Kéri a tanú vallomásával kapcsolatosan azt mondotta, hogy a tanú által említett gyűlés valóban megtörtént és ő ott a jelenvoltakat csak csillapítani akarta. Arról, hogy ott Tisza meggyilkolásáról szó lett volna, semmit sem tud. Egyébként őt (Kérit) a diktatúra alatt többször ül­dözték, le is csukták, mert ellenforradalmárnak tekintet­ték, amivel ugyan nem akar eldicsekedni, mert nem volt ellenforradalmár, sőt tiltakozik ez ellen. De ha neki való­ban része lett volna Tisza megölésében, akkor ezt akkori­ban közölte volna üldözőivel, nehogy -azok ellenforradal­márnak tekinthessék. Dr. Szilassy ügyész ezután egy kérést intézett az elnökhöz. Azt kérte, hogy a tanú vallomási jegyzőkönyvét közölje a bíróság az ügyészség­gel, hogy a tanú ellen egyes kijelentései miatt újabb eljárást lehessen indítani. A bíróság természetesen eleget tett az ügyész kérésének. Azután az elnök behozatta a tárgya­lásról kirekesztett Gärtner Marcelt és közölte vele a távollétében történteket. A tárgyalást pénteken folytatják. * Hollósi Józef rendőrellenőr — amint annak idején meg­írtuk — a Tisza-ügy tárgyalásán tanúvallomásában a többi között azt mondotta, hogy 1918 október 31-én dél­után 5 óra tájt Károlyi Mihály a miniszterelnökségi pa­lota előtt álló tömeghez nagy beszédet tartott, ezután pedig Kéri Pál elővette az aranyóráját és azt mondotta, hogy „Tisza István a jelen pillanatban már halott". Friedrich István e tanúvallomásra kijelentette, hogy az említett időben a miniszterelnöks­égi palota előtt nemcsak tömeget, de még csak egy lelket sem lehetett látni és Károlyi Mihály ezért nem is tartott ott beszédet. Éppen igy megcáfolták Hollósi József rendőrellenőr vallomását báró Szurmay­­Sándor volt hadügyminiszter és mások is. Ezek alapján Kéri Pál védői, dr. Gál Jenő és dr. Vár­konyi Oszkár szándékos hamis eskü büntette címén az ügyészségen följelentést tettek Hollósi József ellen és dr. Várkonyi kijelentése szerint erre az ügyre vonatkozott Kérinek az az írása is, amelyet a Tisza-per keddi tár­gyalásán a szünet alatt neki átadott, ami miatt Kéri Pált tudvalevően 48 órás sötétzárkára ítélték.­ ­ywwwx/wwvwi/vwi<vwwn/uvu,/,rwwv> n n/uVA/www 1921 julius 6.' A közélelmezési és kisgazdaminisztériumok megszüntetésével kapcsolatosan a hivatalos lap pénteki számában kormányzói kéziratok jelen­nek meg, amelyek Mayer Jánost a közélelme­zési és nagyatádi Szabó Istvánt a kisgazda­miniszteri teendők ellátásától fölmentik.

Next