Népszava, 1921. november (49. évfolyam, 244–269. sz.)
1921-11-12 / 254. szám
6 — Mindent az utolsó percben. (A Zita-kórház és a járványok.) A Zita-kórház körül hosszúideig folytak a harcok, nagy nehezen azután mégis ,úgy döntöttek, hogy a Zita-kórház megmarad. A budapesti kórháznyomorusságról már nagyon sokat írtunk és talán nincs még egy nagyváros Európában, ahol annyira elhanyagolt állapotban tengődne a kórházügy, pedig ,ha valamikor, akkor most fokozottabb erővelkellene a kórházviszonyokat megjavítani, mert iihiszen a háború a betegségek minden fajtájával terhelte meg azokat is, akik a lövészárkok nyomorúságát voltak kénytelenek elszenvedni, meg azokat is, akik az úgynevezett „Hinterlaine"-ban élték végig a háború „örömeit". A rossz lakásviszonyok, a rossz táplálkozás nagyon megrongálta a munkájukból élő emberek "testi ellentállóképességét. A komisz lakásviszonyok egyben azt is jelentik, hogy a szegényemberek nagy tömegei, ha megbetegszenek, kénytelenek kórházba menni, mert rossz és túlzsúfolt lakásokban nincsen lehetőség a szükséges ápolásra. Ám a főváros vezetősége mindenre inkább gondol, mint azokra a kötelességekre, amelyek reá hárulnak és ha végre cselekszik is valamit, azt is rosszul és csak akkor, amikor már muszáj, amikor már nem térhet ki a cselekvés elől. Így történt ez a Zita-kórház esetében is, így történik ez minden más esetben. A téli időjárás erősen megnöveli a ihurátus betegek számát és mindenfajta más betegségnek is a téli időjárás különösképen kedvez. Különösen áll ez a kiütéses járványokra, amelyeket nagyon növelnek a túlzsúfolt lakások és a kevés szellőztetés. A tiszti főorvosi hivatal éppen most nyilatkozott a járványos megbetegedésekről és ha egyelőre még súlyos bajok nem is mutatkoznak ezen a téren, bizonyos, hogy kettőzött figyelemmel kell őrködni afölött, hogy a járványok terjedése veszedelmessé ne növekedjék. A tiszti főorvosi hivatal most szigorú rendeleten dolgozik, amelyben fölhívja a közönséget a mindjobban terjedő járványos betegségek ellen való védekezésre. Bizonyára szükséges ez az intézkedés is, de kétségtelen, hogy rendeletekkel nem lehet elejét venni a bajoknak és nem lehet megszüntetni a betegségek legfőbb okát: a szegénységet és a nyomorúságot. A tiszti főorvosi hivatal szerint most naponként IC—18 vörhenymegbetegedés történik és sok a tífuszos megbetegedések száma is és ez az utóbbi a veszedelmesebb, mert a tífusz-betegek 40%-át elragadja a halál. Most azután megindul a sürgés-forgás, hogy elegendő helyet teremtsenek a fertőző betegek számára Hir szerint a Zita-kórházat is járványkórházzá alakítják át. A népjóléti miniszter keze is egyszeriben gyorsabb lett és a kórház fölépítésére 4.000.000 millió koronát kiutalt. A Zita-kórház barakjaiból 40-et teljesen használható állapotba akarnak tenni. Ajavítási munkálatokat „mér" megkezdték és hozzáfogtak a féregirtáshoz»is. Végre hozzáfogtak, és jó, ha ebből a késedelemből súlyosabb bajok nem származnak, de ha helyes is, hogy a Zita-kórházat, jobb híján, egyelőre föntartják, a kórházkérdést ezzel még nem oldották meg. A megoldás csak egy módon lehetséges: új, modern fölszerelésű kórházakat kell építeni, amelyekkel a — sajnos — nagyon megnövekedett igényeket ki lehet elégíteni. — Meghosszabbították a borbélyok szombati záróóráját. [A borbélymesterek, akiknek nagy része, még ma is görcsöeen ragaszkodik a régi céhrendszer szokásaihoz, mindent elkövetnek, hogy alkalmazottaikat minél jobban kihasználják. Ebben a törekvésükben méltó segítséget találnak a szervezetlen alkalmazottakban, akik csak a borravalóval törődnek és nem akarják észrevenni, hogy nemtörődömségük miatt egymás után sikkasztják el tőlük a munkáltatók azokat a kedvezményeket, amelyeket a szervezet vívott ki számukra. Legújabban a záróórát sikerült ismét meghosszabbíttatni. Eddig tudvalevően az volt a helyzet, hogy a kereskedelmi miniszter rendeletére minden nagyobb városban és községben vasárnap egész napon át zárva kellett tartani az üzleteket, szombaton este pedig 8 óráig állhattak a borbélyok a közönség rendelkezésére. Ezt a kereskedelmi miniszter a hivatalos lap csütörtöki számában megjelent rendeletével úgy módosította, hogy ezután szombaton este óráig tarthatják nyitva üzleteiket a borbélyok és fodrászok. A szervezett fodrászminkások — amint értesülünk — a kereskedelmi miniszter záróórameghosszabbitási rendelete ellen megindítják a harcot. — Malomtűz. Peteken reggel Va6 órakor a Pesti Molnárok és Sütők Soroksári-úti malmában tűz keletkezett. A malomtűzhöz úgyszólván az egész budapesti tüzérség kivonult, azonban, amire a tűzoltók kiértek, a házi tűzoltóság és a malormi munkások a tüzet az már annyira megfékezték, hogy a tűzoltóságnak már csak kevés munkája akadt. A tűz vizsgálatot azonnal megejtették és megállapították, hogy a tüzet kőtűz okozta, amely úgy keletkezik, hogy a kövek tüzé kemény tárgy kerül és a kipattanó szikra következtében a lisztpor meggyulladt. A malomban a munka egy pillanatra sem akadt meg. . A kár jelentéktelen. — Az alkohol számlájára. Debrecenből jelentik: Szatmári József gazdaember nagyon fölöntött a garatra és ittas állapotban leszúrta Sándor nevű fiát. Amikor Szatmárit letartóztatták, olyan részeg volt, hogy nem tudták kihallgatni. Miután kijózanodott, nem emlékezett Nemminre, és a legnagyobb rémülettel hallotta, hogy a fiát megsebesítette. A fiú állapota életveszedelmes. — A visszaküldött politikai elitéltek ügye. Pénteki lapunkban megírtuk, hogy a politikai elitéltek második csoportját, amelyet, csütörtökön indítottak útnak, a csehek nem akarták átvenni és ezért az elítélteket visszahozták Budapestre. Posel Tivadar konzul az ügyre vonatkozóan most nyilatkozott és a következőket mondotta: „A külügyminisztérium még a csütörtöki nap folyamán utasította a prágai magyar követséget, hogy a csehszlovák kormánynál járjon el a transzport átvétele és államukon keresztül való bocsátása érdekében. Nem tudjuk megérteni, hogy miért nem vették át a szállítmányt, mert hiszen Jungerth Mihály annak idején szerződésben biztosította ezt a dolgot és a szerződés alapján történt az első transzport elszállítása is. Mindenesetre megteszünk minden lehetőt, hogy a csehszlovák kormánnyal elintézzük ezt az ügyet. A második transzport visszahozatala természetesen a mi munkánkat egyáltalában nem érinti. Tovább folytatjuk megkezdett munkánkat és összeállítjuk a harmadik transzportot is, amellyel talán már az első transzport családtagjai is együtt, mehetnek. Ha a második transzport elszállítása néhány napig késik, úgy akkor nincs kizárva az sem, hogy a második és a harmadik transzportot egyszerre indítjuk útnak. A mi célunk az, hogy az Oroszországban túszul visszatartott hadifoglyaink minél előbb itthon legyenek és igyekszünk is ezeket a szállításokat minél gyorsabban lebonyolítani."— Egyébként — amint jelentük — az a175 magyar túsz, akik ellenében kell kiadni a politikai elítélteket, kénytelen bevárni Rigában azt az időt, amíg a visszatartott fogolyszállítmány odaérkezik, mert a kicserélés a szerződés értelmében ott történik. NÉPSZAVA 1921 november 12.»• \ keresik az Angol-Magyar Bank sikkasztóját. Az Angol-Magyar Bank kárára elkövetett milliós sikkasztás tettesét, Hollentauer Lajos 20 esztendős bankhivatalnokot még nem találták meg. A jelek szerint Hollentauer Bécs felé szökött. A nyomozás során megállapították, hogy Hollentauernek nem volt öt névre kiállított útlevele, hanem csak egy és ezt úgy szerezte meg, hogy Heim Vilmos nevű 20 éves barátjától 50.000 koronáért megvásárolta az okmányokat és erre a névre kért útlevelet. Hollentauer azonban nem közölte a barátjával, hogy milyen célra kellenek neki az okmányok. Heim Vilmost előállították a főkapitányságra,ahol azt vallotta, hogy amikor tudomást szerzett arról, hogy Hollentauer el akar utazni, kiment a déli vasútra és visszakövetelte okmányait. Erre Hollentauer állítólag eltépte az útlevelet. A rendőrség megállapította hogy a Hellentauer által kicsalt öszszeg 1.200.000 korona. Pénteken előállítottak két fiatalembert, mert az a feltevés, hogy részük van Hollentauer csalásaiban. Az előállítottak a leghatározottabban tagadják, hogy tudomásuk lett volnaHellentauer szándékairól. A sikkasztó bankhivatalnok nemrég még a Fővárosi Könyvtárnál volt alkalmazva és innen lépett be az Angol-Magyar Bankba. — Változások az éjjeli villamosforgalomban. A budapesti villamosvasutak igazgatósága közli, hogy hétfőtől, 14-étől kezdve, a 75. és 81-es viszonylatokban az éjjeli járatokat közönség híján megszünteti. Erlenben ugyancsak hétfőtől kezdve a 2-es, a 38-as és 46-os vonalon éjjeli járatokat állítottak be. „A szénről, amely füstöl, de nem ég és ha ég is, nem melegít" című hírünkre helyreigazításkép azt közlik velünk, hogy a gyöngyösvidéki lignit házi tüzelésre való bevezetését a munkásság érdekében kezdeményezték. A szóbanforgó lignit (barna szén) vaskályhákban és takarék tűzhelyekben jól ég és olcsóbb a hazai, alig valamivel nagyobb hőértékű szeneiknél. A szénkormánybiztosság intézkedése folytán a gyöngyösvidéki lignitet jegy nélkül fogják forgalomba hozni. — Leesett a villamosról. Glasz Károlyné 48 éves asszony a Múzeum-körúton leesett a villamosról és a pótkocsi kerekei alá került, amelyek jobb lábát összemorzsolták. A mentők a Rókusbavitték. Amikor a keresztény községi pártnak klubhelyiségre van szüksége, Herr von Wolff úr, aki a diktatúrában a királyi borok árverése körül szerzett érdemeket, amióta az úgynevezett községi keresztény párt védőszentje lett, az egész világot szeretné a saját, illetve pártja képére formálni. Ebbeli ténykedésében az udvarnagyi, bíróság lipicai ménjei nem tudják olyan gyorsan tovaröpíteni délceg termetét, mint amilyen sürgős volt neki, hogy mindent, ami az „átkos midié", megsemmisítsen. Egyéniségéhez stílszerűen, különösen a könyvekre haragszik a szent mozis. Emlékezetes még, ugyancsak Wolff fővezér kulturtényének tudható be, hogy a fővárosi könyvtárban a könyvek ezreit vonták ki a forgalomból, hogy az olvasóközönséget megvédjék a betűk „fertőzésétől". Ezt a könyvek iránti ellenszenvet Wolff úr és intranzigens társai, úgy látszik, rendületlenül tovább ápolják. Újabb tanújele ennek, hogy most a fővárosi könyvtár Királyi Pál utcai helyiségére vetették ki a hálójukat.Wolff úr elhatározta, hogy a könyvtár helyiségébe a községi keresztény pártot helyezi be és kiadta a rendeletet, hogy a fővárosnak ezt a legforgalmasabb könyvtárát azonnal ürítsék ki, mert a városházi keresztény párt klubját telepítik oda. A városházán természetesen azonnal siettek teljesíteni Wolff úr narancsát és a helyiségeket kiürítették. Erre aztán a párt vezetői beadványt intéztek a lakáshivatalhoz, amelyben jezsuita szemforgatással előadták, hogy tudomásukra jutott a könyvtár helyiségének fölszabadulása és ezért a párt is fényt tart a megüresedett helyiségekre. Így aztán ott, ahol az emberek ezrei jutottak hozzá a tudáshoz, ezután Wolffék és Csillériék ülnek össze a délutáni kártyapartira, ami sokkal fontosabb, mint, a tömegek művelődése. A fővárosi könyvtár vezetősége ugyan hivatkozott arra, hogy a könyvtár föntartása elsőrangú kulturális szükséglet,e hiába mert itt úgy kell történni mindennek, ahogy Wolffék akarják. — A munka vértanúi. A Kőbányai uti Máv.gépgyáriban leszakadt egy daru és a darun levő teher ráesett Kovács János 50 éves lakatosra. A szerencsétlenül járt munkást a Rókuskórházba vitték, ahol sérüléseibe belehalt. — Wébert János 45 éves napszámos a pestszentlőrinci gyárban sólerakással foglalkozott. Munka közben egy nagy darab só ráesett Webertre, aki súlyosan megsérült. Az Istvánkórházban ápolják. A főváros pénzügyi bizottsága csütörtökön Farkasházy alpolgármester elnöklete alatt ülést tartott. Először kijelölték a vásárcsarnoki bizottságot, majd a napirend előtt Platthy György, kérdést intézett az elnökhöz, hogy mi van a telekértékadó ügyével és történt-e gondoskodás arról, hogy az úgynevezett Közérdekű Élelmezési Rt.-nál a főváros vagyonát ne érje kár. (Tudvalevő ugyanis, hogy a Közérdekű Élelmezési Rt. körül nagyarányú csalások és sikkasztások történtek. ( A szerk.) Az elnök a kérdésekre kijelentette, hogy a telekértékadó ügyét megsürgetik a kormánynál, ami pedig a közérdekű dolgát illeti, még idejekorán fölhívta a tiszti ügyészt, hogy gondoskodjék a főváros érdekeinek megvédéséről. Egyébként azt reméli, hogy a főváros vagyonát meg tudják menteni. Ezután a fertőtlenítő intézet jövő évi költségvetési előirányzatát tárgyalták. Ennél a pontnál Jvanovits Pál sokalta a tisztifőorvos autójának kiadásait. Szabó tisztifőorvos elismerte, hogy valóban nagy az autóra fordított kiadás, de a mostani viszonyok között, amikor olyan nagy a fertőző betegségek száma, szükséges, hogy gyors intézkedések történjenek. A bizottság végül úgy döntött, hogy a népjóléti miniszterhez fordul, hogy IT, autó költségeit a betegápolási alapból födezzék. Egyébként a fertőtlenítő intézet költségelőirányzatát elfogadták. Utána a ferencvárosi kikötő építése körül fölmerült kérdésekről tanácskoztak, majd még néhány kisebb jelentőségű ügynek az elintézése után a pénzügyi bizottság ülése véget ér. — Vasúti katasztrófa Portugáliában tizenegy halottal, Lisszabonból jelentik. Délportugálában, az algarvei tartomány déli részén vonatkisiklás történt, amelynek 11 emberélet esett áldozatul. A sebesültek száma 20. Evora környékén fölszaggatták a síneket, de idejekorán sikerült megakadályozni, hogy itt is kisiklás történjék. A vizsgálat megindult. A forgalmi adó befizetése. Hétfőn jelenik meg a pénzügyminiszter rendelete, amely szerint december 1-én megkezdődik. a szeptember óta fölszámított forgalmi adók befiztése, amikor okvetlenül be kell fizetni az addig esedékes forgalmi adót. Az Amerikába vándorló magyarok létszáma még nem telt be. Bécsből jelentik. Azokkal ahírekkel szemben, hogy az amerikai Egyesült Államok ,jövő év júniusáig elzárják a határt a magyar bevándorlók elől, a newyorki „Morning_ Journal" megállapitja, hogy a magyar bevándorlók egyelőre minden fennakadás nélkül utazhatnak Amerikába mert a magyarokra megállapított létszám még nem tel be. (Zürichi devizazárlat. — November 11.) Berlin 1.8(1, Hollandia 184.25, Newyork 530, London 20.90, Paris 311.51, Milano 21.55, Prága 5.00, Budapest 0.45, Zágráb 1.50, Bukarest 3.35, Varsó 15, Bécs 15, osztrák bélyegzett 11. (Budapesti valutapiac.) Húszfrankos arany 3000—3650, dollár 1143—1060, francia frank 84.00—80.50, lengyel márka 0.28—0.23%, német márka 4.89—4.70, lira 44.00—40.00, osztrák korona 0.21,4—0.19%, rubel 0.62—0.51, lei 6.93- 6.40, ezekol IX80—11.00, dinár 12.30—11.50.