Népszava, 1922. február (50. évfolyam, 26–48. sz.)

1922-02-07 / 30. szám

1922 február 1. NÉPSZAVA 5 •u£r 16-án fölüssük a nemzetgyOIés* * * aensSeSsS váSassSaí a kormány? A kormány hosszas habozás -után végre ha­tározott abban a kérdésben, mi történjék, ha február 16-ig a választójogi javaslatból nem lesz törvény. A miniszterek, a honvédelmi és a külügyminiszter kivételével, hétfőn délben minisztertanácsot tartottak a nemzetgyűlés épületében, amelyen a választójogi reform problémáival foglalkoztak s a tanácskozásba később bevonták Tőry Gusztávot, a Kúria és Wlaseios Gyulát, a közigazgatási biróság elnö­két ia. A tanácskozás délután 2 órakor ért véget s utána a miniszterek ugy nyilatkoztak, hogy n minisztertanács határozata értelmében a kormány február 1® után nem tartja együtt a nemzetgyűlést s errfl az elhatározásról a miniszterelnök a választójogi bizottság ülésén már hivatalos közlést is tesz. A tanácskozás után az a hir terjedt el a politikusok körében, bv?y a kor­mány erra az esetre, ha a nemzetgyűlés föl­oszlatásáig nem emelné törvényerőre a javas­latot, a javaslat alapelveinek megfelelő választási rendeletet készit s ennek alapján hajtanák végre az uj választásokat. A választásoknak rendelet alapján való esz­közlésére a kormány a nemzetgyűlési többség azon akaratából merit fölhatalmazást, hogy a javaslatból törvény legyen, bárha az ellenzék a „többségi akarat" megvalósitá.sn elé akadá­lyokat is gördit... Klebelsberg belügyminiszter abból az alka­lomból, hogy a javaslat eredeti címében foglalt „Országgyűlési választások" helyett „Nemzet­gyűlési választások" kitételt fogadtatott el a bizottságban, nyilatkozott e módosítás okáról. Kevés kilátás volt arra mondotta, hogy feb­ruár 16-áig a nemzetgyűlés letárgyalja a vá­lasztójogi és felsőházi javaslatot, ebhez képest tehát meg kellett változtatni a javaslat, elmét is. A felsőházi javaslat elintézése hiányában nem lehetett szó országgyü'ésről, mert felsőház nél­kül nem lehet országgyűlést, választani. Ez az oka, hogy újból nemzetgyűlést, ke'i választani. Ha azután ez az uj nemzetgyűlés megálla­pítja a felsőház szervezetét. uj nemzetgyűlés önmagától átalakul országgyűléssé, tehát nem oszlik föl, ami által eleje vétetik annak, hogy ujabb választási izgalmak­nak tegyék ki a népet Az országgyűlésié való átalakulás valósziniien egyszakaszos törvény alapján következik be. * * Vasárnap hatvan eísfiéSíet inräaesiSsi!* útnak. Szombati lapunkban Írtunk arról, hogy az Oroszországtól kikVrt politikai elitéltek har­madik transzportját összeállították és való­- • inüen vasárnap indítják őket útnak Rigába, értesülésünk helyes volt, a harmadik csoport •politikai elitéit vasárnap útnak indult. Mintegy hatvan- elitélt, közöltük tizennégy nő ment ezúttal Oroszországba, Eleinte még nem volt «20 arról, hogy a népbiztosok egy részét is ki­viszik, csütörtökön azonban váratlanul ezeket is fölvették a transzoortba, közöttük Bokányi Dezső és Ágoston Péter elvtársakat, akik igy vasárnap szintén elutaztak. A kiszállított po­litikai »elitéltek harmadik szállitmányáaaák névsora egyébként a következő: Bokányi D<?zaő, Ágoston Péter, Bisbadoa Sándor, íJnna­Jeei Nándor, Szántó Bezafl, Baneth Ferenc, Both Armin, Hen.cz Károly. Maasz Rezső, Hevesi József, Sági Károly, Hffrlst Jóasof, Varja« Sándor, Engel József, Sz<5ts Arou, Magyar Lajos, Both Róza, Kapitány István, Halász Jó­xsof, Komlós Béláné, Kovács Pál, Varjas Err.8, Zeuga Imro, Madarász Lajos György, Zagyi Józeef, Sipos Erzsi, Ton Jer es l'ál, Hikádó Sándor, Egerszogl János, Szép Já­nos, Weisz Herman, Natonek István. Jankelovita llóza, Szántó Klaa, Czóbel Ernő, Biormann István, Biermann Béla. Píántó Kóza. Ilevesi Akos, Nagy Esnzsáuna, Till­mac:i János, Pálinkás (Jéza, i>uyö VUraw, Biró Béla, Kókai Lajos, Klóin Béta, Cílos Lenke, Landler Ernfl, Smmuely István, Rákosi Zoltán, Kecskés Lajos, Berzo­viczy Gizella, Keroszlény Józsefné, Weiss Gizella, i'ront­nter Zsófia, Rcmhányl Margit. WIbíz Mária, Roth Julia, Fonyó Sári és Tímár Szeréna. Eleinte ugy volt, hogy ezzel a szállltmány­nyal viszik Jancsik Ferencet, a vörösőrség volt főparancsnokát és Fáber Qszikárt, vala­mint még három nőt. Az utnakínditas előtt azonban rendelkezés jött, hogy őket tartsák vissza. Az ntazás előkészületei. Szombatra befejezték az utnftklnditás elő­készületei!. A főkapitányságon a daktilosz­kópiai fölvételeket az utolsó csoporton is végrehajtották, ami után megkezdődött a csomagolás, majd legvlégül a búcsúzkodás. Szombaton értesítést kaptak a kiszállitandok hozzátartozói, hogy beadhatják a csomagokat és elbúcsúzhatnak az utnakindnlóktól. Még egyszer kimentek az asszonyok és gyermekek a gyűjtőfogházba hogy a fegyveres őrök je­lenié leben elbúcsúzzanak hozzátartozóiktól. Ekkor még senki sem tudta az indulás pontos idejét, azt azonban hangoztatták, hogy az elindulásnál az elitéltek hozzátartozói nem lehetnek jelen,., Bokányi elvtárs búcsaja. A Stocker-féle gyorsított tanács állal ha­lálraítélt, Bokányi elvtárs tudvalevően a gyűj­tőfogházban raboskodott. Fogsága alatt, amennyire lehetett, a heti pár perces látoga­tási idő alatt többen keresték föl a munkások közül, akikkel annak idején együtt dolgozott a mozgalomban. Amikor bizonyossá vált, hogy őt is elszállítják, első gondolata volt. bogv mi­képen vegyen buesut a magyar munkásságtól. Mivel a fogházfölügyelőség nem engedte meg, hogy ezt írásban közölje, hozzátartozói ntjáai üzente a következőket: Mondják meg a magyar munkásságnak, hogy fájdalommal szakadok el tőlük, azok­tól. akikkel együtt annyit küzdöttem a töme­gek fölszabadulása érdjeikében. Közöttük él­tem, velük dolgoztam ebben az országban, ahol olyan nehéz sor dolgozó embernek lenni. Tudom, hogy a magyar munkásság — ugy a vezetők, mint a. közkatonák — a mai nehéz helyzetben multjwkhoz méltó kitartással áll­tak a helyükön. Amikor el kell távoznom eb­ből az országból, abban a megnyugtató tu­datban kelek útra, hogy egész életemben minden tettemben a becsületesség vezetett. Mondják meg, hogy nem haragszom senkire, békével távozom... Ar, elindulás. Mivel félig-meddig bizonyossá vált, hogy az elitélteket vasárnap szállítják el, a hozzá­tartozók már a reggeli órákban a gyűjtőfog­ház előtt várakoztak. A dermesztő hidegben asszonyok, gyermekek topogtak a járdán, várva az indulás időpontjára. Végre 9 óra után kinyílt a gyűjtőfogház kapuja és föltűnt a kiszállítandó elitéltek csooortja. Férfiak, asz­szonyok kettesével összebilincselve, csomagok­kal, ruhákkal megrakodva lépkedtek a. szuro­nyos csendőrök sorfala között. Közvetlenül az indulás előtt kivonult a gyűjtőfogház elé egy csapat fegyveres őr és az elitéltek hozzátarto­zóit leszorították a járdáról. Aki nem en^e­delmekked'tt, azokat lökdöstek, taszigálták, nem époen válogatott kifejezések mellett. És az elitéltek csapata messziről integetve me­netelt a «ruronyok közölt a ráikosi felső pálya­udvar felé. A zörgő bilincsek, szuronyoü: és podgy ászok súlya alatt is látható volt azonban, hogy mindenek ellenére megkönnyebbülten lépkednek. Hiszen bármennyire is fájdalmas a hozzáartozóklói elszakadni, mégis, távozásuk a szaibad-'á'-rot jelenti. Megszabadultak a fegy­házi cella kínjaitól, az internálótábor szenve­déseitől. két esztendei raboskodásnak minden borzalmaitól, bilincstől, csendőrszuronyoktól. Megy a vonat... Az elitélteket a rákosi felső pályaudvaron a már előre készített vasráccsal ellátott vasúti kocsikba szállásolták be, külön a fér­fiakat, nőket Ezzel a szállítmánnyal indultak el Oroszországba a már eddig kiszállított el­itéltek hozzátartozói közül is néhányan. A kocsik körül szuronvos csendőrök sorakoztak föl, jelen volt a belügyminisztérium képvise­lője. a fogházparancanok, katonatisztek jöttek­mentek, parancsokat osztogattak a szuronyos csendőröknek. Az elitéltek hozzátartozóinak csoportja a sinek mellett várakozik, hogy hátha mégis sikerül buesut venniök az el­inulóktól. Amikor azonban az elítélteket hoz­zák a csendőrök parancsnoka „Hátra arc"-ot vezényel a várakozóknak és megfenyegetik őket. hogy ne merjenek a vasúti kocsik felé nézni. A beszállásoló* után pedig a csendőrök a várakozókat F szorították az országútra. A didergő asszonyok, gyermekek csak messziről nézhették könnyező szemekkel a vasúti kocsik vasrácsos ablakait, amelyek mögött föltűnik egy-egy arc. búcsúzni azonban nem lehetett... végre a kocsikat mozdonyhoz csatolták, a szuronyos csendőrök egy része szintén beszállt és 2 óra felé a vonat lassan kigördült a pálya­udvarról. A síró asszonyok, gyermekek most már nem törődtek a szuronyos csendőrökkel, fölrobantak a pályatestre és ugy integetnek a távozó vonat »tán, amely lassan belevész a szürke távolba és viszi a politikai elitélteket fiiga felé. Az asszonyok, gyermekek könnyei­ken keresztül is megkönnyebbülten lélevzettek föl. Véget ért a szenvedésüknek egy része. Keni kell többé naponta sorban állni a fogház előtt, hóban, fagyban, .sárban, órákhosezat ácsorogni, hallgatni fegyőrök durva Ritkáit, kunyorálni ügyészek előtt és tépelődni, hogy mi lesz... Ezek a szerencsétlen, gyüröttarcu nők. akik a kit esztendei kálváriajárás minden gyötrelmét hősiesen tűrték, végre lélegzethez jutottak. Végre... végre... sóhajtjáfe. íjmint a csikorgó hidegben elnéznek a vonat füstje után. és a qénml értekezlet. * Ä« eláss fciazafSas sa?S«£ ífs^üraíT« '":~.*ne!a ŐpsS^JícNÉrt. — SEhialasiíSiáli a gén^zsí ér­tételétet. — A francia kormány oka« sH&osJcottäsal. — A íareársftcyíwfiítS? el­ismeréséit awyog? fSltéteüefehes EsSSIIc. (Róma, február 5.) A király Giolitu, Boselli, Sonnino és Lnzzatti államférfiakat fogadta kihallgatáson. Képviselői körökben erősen tartja magát az a hir, hogy De Nicolai fogják megbízni a kormányalakítással, aki a szocia­listák vezetőit is megnyerhetné. (Róma, február 5.) A ,-Paese" rámutat arra a különös körülményre, hogy már másodszor tör ki Olaszországban miníszterválság olyan kon­ferencia előtt, amelynek a Versailles* szerző­dés revíziójával kellene foglalkoznia- Igy tör­tént ez a spaat konferencia előestéjón, amikor Nítti. aki Georgedsal együtt a versaillesi szerződés revíziójára törekedett, megbukott Ma ugyanez történik Bononiival a gónuaí kon­ferencia küszöbén, amely konfer ncia szintén ezzel a kényes tárggyal fog foglalkozni. A lap ebben nem lát puszta véletlenséget mert az olasz kormány bukása mindkét alkalommal egybeesik a Franciaországgal rokonszenvező olasz sajtó előretörésével. Igy például ponto-. san pár héttel ezelőtt bizonyos nagy olasz sajtóorgánumokban megindult az offenzíva a génuai konferencia ellen, mégpedig^ annak a francia politikának szempontjai alapján.^ amely a. Versailles! szerződés revízióját és Szovjet, oroszorszá^nak Génuába való meghívását meg akarja hiúsítani. Franciaország olasz félhivatalosai tehát a Versailles! szerződésért, vasyis francia érdekekért küzdenek. Ezek a különös hazafiak teljesen figyelmen kívül hagyják a st-germaini szerződést, amely ^ olasz érdekeket kárositje. (London, február ti.) Az „Exchange" távirati ügynökség arról értesül, hogy az olasz kor­mányválság miutt a külügyminiszterek párisi, csütörtökre tervezett értekezletét előreláthatóan újból elhalasztják. Ezzel kapcsolatosan való­színűen elhalasztják a génuai értekezlet idő* pontját is. (London, február 6.) A lapok általában saj­nálkoznak afölött, hogy Poincaré annyiféle különböző kérdést dobott fölszinre, amelyekre nézve biztosítékokat kivan, mielőtt Francia­ország résztvenne ; génuai értekezleten. Poin­caré legfontosabb kifogásainak egyike, hogy „eddig semmi from bizonyítja, hogy a szovjet­kormány elfogadta a génuai értekezletre szóié, meghíváshoz kötött föltételeket". Az „Observer" ezzel kapcsolatosan figyelmez-« tet arra, hogy a meghíváshoz semmiféle föltfa telt nem kötöttek. Emlékeztét azokra a sza­vakra, amiket Lloyd George hasznait a cannesi értekezleten: „Semmi célia annak, hogy föl­tételeket szabjunk Moszkvának. Sokkal fonto­sabb. hogy. ha csak lehetséges, közvetlenül tárgyaljunk az orosz kormány vezetőivel." Oroszországnak a génuai értekezleten való megjelenésével kapcsolatosan fölmerült a ta­nácskormány elismerésének kérdése. Ebben a tekintetben már a cannesi értekezleten nyil­vánvaló volt, hogy ha a szovjetnek az a kíván­sága, hogy elismerjék Oroszország törvényes kormányául, neki magának viszont kötelezett­séget kell vállalnia az előző orosz korr,lányok alatt nyújtott állarnkölcsönökért, A moszkvai szovjetválasztások eredménye. Moszkvából táviratozsák: A moszkvai szov­jetbe a legutóbbi választások alkalmával ösz­ezesen 1659 delegátust választottak meg. Ezek" közül 1447 kommunista, 207 pártonkívüli, 1 szo­ciális forradalmár, 1 maximalista ég 3 mensevik.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék