Népszava, 1923. szeptember (51. évfolyam, 196–220. sz.)

1923-09-01 / 196. szám

1923. szeptember 4. NÉPSZAVA történt létszámapasztásnak szükség esetén való kiterjesztésére, a kedvezményes ellátásról teendő kormányjelentésre, a forradalmak után megrendszabályozott tisztviselők, tanítók, ta­nárok ügyeinek revíziójára, stb. vonatkozóan, a többség elvetette. Nyomban rátértek a rész­letes tárgyalásra is, de csak a javaslat címéig jutottak el, amelyet, változatlanul fogadtak el. Az elnök ekkor javasolta, hogy a legköze­lebbi ülést kedden délelőtt­ tartsák és annak napirendjére tűzzék ki a létszámcsökkentési javaslat részletes tárgyalását, úgyszintén a borra és a szőlőtelepítésre vonatkozó javasla­tokat". Szakács Andor indítványozta, hogy a leg­közelebbi ülés napirendjére utolsó pontnak a­ mezőgazdasági kis haszonbérletek ügyét is tűzzék ki. A gazdasági év küszöbén tömegesen mondják föl a kis haszonbérleteket, ami 100.000 ember érdekét veszedelmezteti. (Nagy zaj tá­mad az egységes párton, akik kiáltoznak: „Most nem bírálhatja a földreformot!" — Nagy zaj, közbekiáltások.) Schandl­­földmivelésügyi államtitkár elle­nezte,­­hogy napirendre tűzzék ezt a kérdést, amelyet külön miniszteri rendelet szabályoz. Végül is a többség az elnök napirendi indít­ványát fogadta el, tehát a legközelebbi ülés kedden lesz, a megállapított napirenddel. Az ülés délután 14­ órakor ért véget. AlSaraeSSenes fesáraeseaskménnyeS v&tí©S|ők a s5Sc!b5tí,y:á&?ícsflM. — KiSaaSigs-tös©ts a ressuSfírsé^ese. — Sk nereizetgySSSésen as sterQK a A beinigjfiminissSer raegint szigorú megtorlást — Sgért. — Hazfcwtsfás az éssrecS^knSI. A Népszava pénteki számában már részlete­sen jelentettük, hogy a rendőrség meglepetés­szerűen rajtaütött a Molnár­ utca 8. szám alatt lévő Tapes­agics Mujaga, másnéven Csocsó bácsi vendéglőjében tanyázó főébredőkre, akik közül tizet előállítottak a Szerb­ utcai kapitány­ságra. Még csütörtökön éjszaka az ébredők „fővezérei" közbenjártak illetékes helyen tár­saik kiszabadítása érdekében, azonban e fára­dozásuk hiábavaló volt, a rendőrség vezetői el­utasították őket, mégpedig súlyos okok miatt. Pénteken újabb részletek kerültek elő az éb­redő vezérek viselt dolgairól és ebből azt követ­keztetjük, hogy most talán végre a kormány és a hatóságok kifüstölik azt a darázsfészket, amely annyi kellemetlenséget, kárt és megaláz­tatást okozott az országnak. Hiszen ezek az emberek nemcsak takargattak, védtek és tá­mogattak bűncselekményeket, hanem megtet­ték azt is, hogy a­ budai ékszerész gyilkosát is ki akarták szabadítani a rendőrségről. A most folyó bűnügyre vonatkozóan a belügyminiszter az újságírók előtt kijelentette, hogy „a mos­tani nyomozás közönséges és csúnya nemzet­ellenes bűncselekmény ügyében folyik... Az ügy csak bizonyos mértékig politikai vonatko­zású és nagyon csodálom, hogy ezzel az üggyel az ébredő magyarok azonosítják magukat, sőt védelmükbe veszik". Egyébként a rendőrségen az újságíróknak " nem adnak fölvilágosítást, állig begombolkoznak és mindazt, amiről alább beszámolunk, a rendőrség megkerülésével ke­rült a sajtó tudomására. Ez a titkolódzás való­színűen azért történik, mert a rendőrség ki akarja nyomozni, hogy a toborzáshoz szüksé­ges roppant összegeket honnan és kiktől sze­rezték az ébredők. A kihallgatások a rendőrségen. Pénteken reggel kihallgatták Apor Viktor tartalékos főhadnagyot, az Ébredő Magyarok Egyesületében működő nemzetvédelmi osztály helyettes vezetőjét, továbbá Raád Árpádot, Nagy Albertet, Nagy Bertalant, Zsíros Jánost, Kató Jánost, akik valamennyien az ébredők egyesületének alkalmazottai és rajtuk kívül még 8 embert. A lefogottakat azzal vádolják, hogy mintegy hat hét óta valóságos toborzást folytatnak. A fővárost és az országot kerüle­tekre osztották és minden kerület élén úgy­nevezett főtoborzó állott, akik munka nélküli embereket, mindenre elszánt kalandorokat ver­buváltak. Ezeket az embereket a katonai ala­kulatok mintájára bizonyos alakulatokba osz­tották be. Az volt a szándékuk, hogy alkalmas pillanatban eltávolítják a Bethlen-kormányt, helyébe a fajvédőket ültetik. Végezetül pedig a megszállott területeket akarták fölszabadí­tani. A kihallgatottak azt akarják elhitetni a rendőrséggel, hogy ez a nagyarányú akció csupán előkészület akar lenni arra az időre, amikor fölszabadulnak a megszállott területek. Ők csupán előőrsei akartak lenni a közigazga­tási hatóságoknak. Az volt a tervük, hogy amire a legális hatóságok átvették volna a hivatalt, ők már elintézték volna azo­kat, akik — szerintük — a megszállókkal pak­táltak. A rendőrségen kikutatták a lefogott ébredő­ket és nagyon fontos iratokat találtak náluk. Megállapították a 20 főtoborzó nevét és lakását, akiknek egy részét pénteken délelőtt előállítot­ták a főkapitányságra. Szrjel egyidőben házku­tatást tartottak valamennyi főtoborzónál, amely ugyancsak eredménnyel járt. Nagyon sok olyan levelet és írást találtak náluk, amelyek­ből megállapítható, hogy ezek a főtoborzók kikkel álltak összeköttetésben. Több helyen megtalálták a toborzóívet is, amelyre már több név és lakcím volt följegyezve. A rendőr­ség most mindazokat, akik ezeken a listákon szerepelnek, előállítja. Este 13 ember volt őri­zetben a főkapitányságon. Ezek közül két egyént átszállítottak más hatósághoz. A gyanúsítottakat és előállítottakat a fő­kapitányságon külön-külön cellákban és szo­bákban helyezték el, hogy ne tudjanak egy­mással érintkezni. Kiderült, hogy a jogtalan toborzással vádolt ébredők — különösen azok, akik az ébredők­ egyesületének az alkalmazot­tai — három esztendő alatt mintegy 16-szor kerültek a rendőrségre, mint olyanok, akik ré­szesei­ voltak a Világosság-nyomda és az Athenaeum ellen elkövetett rombolásnak, az Erzsébetvárosi Kör ellen elkövetett bombame­rényletnek, a Club-kávéházi támadásnak és több ehhez hasonló bűncselekménynek. Azon­ban — amint tudjuk — ezek a gyanúsítottak mindannyiszor igazolták alibijüket (?), úgy hogy a rendőrség nem járhatott el velük szemben. A nemzetgyűlésen is szóba került az ébredők legújabb botránya. Az ülés elején jelentette Szeitovszky elnök, hogy Kiss M. napirend előtt fölszólalásra kért és kapott engedélyt. Kiss M. ébredő képviselő részletesen elmondotta, hogyan történt az éb­redő „bajtársak" letartóztatása. Amikor az ébredők érdeklődtek letartóztatásuk oka iránt, a rendőrtiszt minden fölvilágosítást megtaga­dott. Panaszolta, hogy „misztikusan" történt az egész letartóztatás és olyan emberek van­nak letartóztatva, akikről lehetetlen föltéte­lezni, hogy bármilyen bűncselekményt követ­tek volna el. (Élénk derültség az ellenzéki pa­dokon.) .Miután napok óta olyan hírek vannak elterjedve, u­giy a kormány az Ébredő Magya­rok !"Egyesületet föloszlatja, úgy veszi a most megr­end­ezett ,,játékot", mint a föloszlatásnak a beharangozóját. Fölszólította a belügy­minisztert, hogy nyugtassa meg őt és mondja meg miért történt a letartóztatás? Mi a kor­­­mány szándéka az ébredők egyesületével szem­ben és hajlandó-e intézkedni, hogy a letartózt­­atottakat mielőbb bocsássák szabadon? Rakovszky Iván belügyminiszter nyomban válaszolt és kijelentette, hogy Kiss M. téved, ha azt hiszi, hogy a letartóztatottak semmi ko­moly bűnügyben nincsenek kompromittálva. Téved továbbá, h­a a­zt hiszi, hogy a letartóz­tatások az ébredők egyesületével, mint olyan­nal állanak összefüggésben. Azok, akiket a Molnár­ utcai vendéglőben letartóztattak, na­gyon súlyos és nagyon komoly államellenes bűncselekmények végrehajtását készítették elő. (Mozgás minden oldalon. — Fölkiáltások: „Mi­lyen bűncselekményekről van szó?") Az ügyre vonatkozó objektív bizonyítékok — folytatta a belügyminiszter — a kezeim között vannak és csak a nyomozás érdekében nem árulhato­m el a bűnügy részleteit. A képviselők rövid időn belül tudni fogják, hogy milyen bűncselekmé­nyek ügyében folyik a nyomozás. Amikor a bűncselekmények­ szálai a hatóságok kezében összefutottak, nem tudták, hogy az ébredők egyesületének tisztviselői azok, akik a bűncse­lekményekben részesek. Az ébredők egyesületé­nek rossz szolgálatot tesznek, akik a bűncselek­ményt az egyesülettel kapcsolatba hozzák. Amikor egy Dula nev­ű egyént, aki a várbeli gyilkosságot elkövette, a rendőrség letartóz­tatott, akkor is az ébredők egyik vezetőtagja járt közbe a rendőrségnél, ki akarván eszkö­zölni Dula ügyében a további eljár­ás meg­szüntetését. Önmaguknak is rossz szolgálatot tesznek azok a képviselők, akik ezeket az em­bereket védik. Nagyon komoly, államellenes bűncselekményekről van szó és semmi körül­mények között se hajlandó bármilyen befo­lyásra a szükséges erélyből és az előírt törvé­nyes eljárásból egy jottányit is engedni. (He­lyeslés, a fajvédők némák maradtak.) Házkutatás az ébredőknél. Péntek délután egy rendőrkapitány vezetése mellett több rendőr és több detektív megszállta az ébredők egyesületének Sörház­utcai helyiségeit. A rendőrség kordont vont az egyesület körül és egyetlen embert sem engedett az egyesületből távozni. A házkuta­tás 7 órakor ért véget. Nagyon sok iratot fog­laltak le, amelyeket beszállítottak a főkapitány­ság épületébe. A házkutatás után Kiss M. az újságírók előtt kijelentette, hogy a kormány az egész ügyet azért rendezte, mert Bethlen kedves­kedni akart Benes csehszlovák külügyminisz­ternek. Egyébként a lefogott 8 ébredő közül — tudomása szerint — csak eggy ember vett részt egy bűntényben, a többi ártatlan. (Hogy milyen bűntényt gondolt Kiss M., azt nem árulta el az újságíróknak.) 3 Olaszország háborúra készül Serigország ellen * # Msgssánlja a gSrSjj szigeteket. — A franciák veszedelmesnek tartják Olaszország föllépését. — SSrSgország igasságtalannak tartja az olasz követeléseket. — Bilasj­antié méltányos elégtételt adni, bár nem ismeri el a vádak jogosságát. — GörSg« ellenes tü­ntetések Olaszországban^ (Róma, augusztus 31.) A hivatalos „Corriere Italiano" ma külön kiadásban közli azt a hírt, hogy Görögország némi kielégítő válasza követ­keztében, az olasz kormány azonnal megkezdte a tervbevett szankciók végrehajtását. A Cre­monese nevű olasz torpedóromboló felszólí­totta Korfu-sziget parancsnokát, hogy azon­nal adja át a szigetet. Az olasz hajóhadnak egy raja szintén megjelent a sziget előtt. (Róma, augusztus 31.) Mussolini miniszter­, elnök a minisztertanács elé terjesztette a gö­rög válasz szövegét és kijelentette, hogy a vá­lasz nem kielégítő és ennélfogva nem is lehet azt elfogadni. Ezért már meg is tette a meg­felelő intézkedéseket. Mussolini beszéde után Diaz hadügyminiszter és Tiiaen di Revei ten­gerészeti miniszter szintén jelentést tettek in­tézkedéseikről. Mussolini még megokolta a m­i­nisztertanács előtt azt az intézkedését is, hogy csapatokat küldött Tangerba az olasz konzu­látus­ és az olasz polgárok védelmére. A mi­nisztertanács egyhangúan hozzájárult Musso­lini politikájához. Az újságok még a m­ai nap folyamán várják Korfu szigetének megszállá­sát. (Páris, augusztus 31.) Az Olaszország és Gö­rögország közti feszült viszonyt itt nagyon komolyan ítélik meg. Általános az a vélemény, hogy Mussolini az olasz ultimátum visszauta­sítása esetén, csak nagyon nehezen vonulhatna vissza. A legtöbb francia lap kijelenti, hogy Mussolini követelései túlzottak. A lapok emlé­keztetnek a sarajevói gyilkosságra, annak ösz­szes borzalmas következményeivel együtt és azt írják, hogy gondolja meg az olasz kor­mány, hogy Olaszország hamar elvesztené a külföld szimpátiáját, ha ezt a szomorú esetet megkísérelné politikailag kihasználni. Néhány újság reméli, hogy a konfliktust a Népszö­vetség közbelépése­­által sikerül majd elintézni; más lapok azt kívánják, hogy Franciaország és Anglia intse az olasz kormányt mérsékletre. (Athén, au­gusztus 31.) A görög válaszjegy­zéket ma este adta át a külügyminisztérium politikai osztályának főnöke az olasz követnek. A jegyzék kijelenti, h hogy a görög kormány igazságtalannak tartja az olasz szóbeli jegy­zéknek azt a megállapítását, amely szerint­ Olaszország súlyos megsértéséért a görög kor­mány a felelős. A szóbeli jegyzék 4., 5. és 11. pontjában megszabott feltételeket, amelyek Görögország becsületét és állami szuverenitá­sát érintik, lehetetlen elfogadnia. Mivel azon­ban a gyalázatos merénylet görög területen, barátságos nagyhatalom állampolgárai ellen történt, akik nemzetközi misszióban jártak el, a görög kormány kész a következőkre: 1. A görög kormány hivatalos és legmesz­szebbmenő formában kifejezi sajnálkozását az olasz kormánynak. E célból az athéni tér­parancsnok meg fogja látogatni az olasz kö­vetet. 2. A görög kormány a merénylet áldozataiért, az athéni katolikus székesegyházban misét mondat, amelyen a kormány valamennyi tagja részt vesz. 3. Ugyanezen a napon az olasz zászlónak a következőképen adják meg a tiszteletet: Az athéni helyőrség egy szakasza az olasz követ­ség elé vonul és az előírt tiszteletadás meg-­­adása mellett az olasz zászlót üdvözli. 4. Prevesában a holttesteknek olasz hajóra való szállítása közben az áldozatokat ünnep­­pélyes formában katonai tiszteletadásban ré­szesítik. A görög kormány ezenkívül kijelenti, hogy, méltányossági okokból hajlandó az áldozatok családjának jogos kártérítést adni és szívesen látja Peronne őrnagy közreműködését, amely­nek az a célja, hogy célszerű tájékoztatások segítségével a bűnösök kinyomozását támo­­gassa. (London, augusztus 31.) Hivatalos körökben azt tartják, hogy az olasz-görög konfliktussal kapcsolatban támasztott olasz követelések túl­ságosan szigorúak és elhamarkodottak. (Páris, augusztus 31.) A párisi albán ügy­vivő a miniszterelnöknek, mint a nagyköveti konferencia elnökének, iratot adott át, amely-

Next