Népszava, 1923. november (51. évfolyam, 247–271. sz.)
1923-11-01 / 247. szám
10 véleménye és a nemzetgyűlés szabadulni tudnának azoktól a részegítő hatásoktól, amelyeket Bethlen ügyeskedő taktikázásai vittek bele az ellenforradalmi nyomás alól szabadulni akaró közvélemény vérkeringésébe. S ez a felelet csak az lehetne: Bethlen lekötötte magát a kölcsön mellé, odacövekelte az ország létét is, a kölcsönt ellenben nem tudja megszerezni, tehát — mehet! Ehelyett az egyetlen logikus megoldás helyett mi történik? Folyik tovább a terméketlen és haszontalan taktikázás. Bethlen „visszautasítja az ország belügyeibe való beavatkozást", de egyetlen számbavehető cselekedete nincs, amely elhárítaná a beavatkozást a — Bethlen szerint! — kényszerhelyzetben levő ország felöl. Mert ha van ennek a kérdéskomplexumnak fájdalmas és szégyenteljes része, úgy ez az, hogy a külföldnek kell kioktatnia a magyar reakciót arra, hogy melyik úton haladva tudja megmenteni a — Bethlen szerint! — kényszerhelyzetben levő országot. Szégyelnivaló például, hogy a forradalom bukásának ötödik esztendejében a külföldnek kell figyelmeztetnie a kormányt az emigráció problémájának megoldására. Holott ez olyan belső szükséglet s belülről annyiszor, olyan sok formában hangoztatott kívánság, hogy ezt az akadályt már régen el lehetett volna és el kellett volna takarítani! Még szégyenteljesebb az a hallatlan rövidlátás és cinikus konokság, amellyel ezt a kérdést Bethlen még most is kezeli. Az „illetékes magyar bíróság" — ez Bethlen fixa ideája, noha jól tudja, hogy az emigráció kérdése nem büntetőjogi, hanem politikai kérdés — különösen öt esztendővel a forradalmak után s azután, hogy Bethlen nyiltan megtagadta az ellenforradalom három legvéresebb évét, de anélkül, hogy a Siófoktól Orgoványig, Orgoványtól a Dohány utcáig elkövetett gyilkosságok tettesei, hogy Somogyi, Bacsó, Cservenka gyilkosai közül csak egyetlen egyet is az illetékes magyar bíróság elé állított volna! Az emigrációra s a vele kapcsolatos kérdésekre még visszatérünk. Most csak azt jegyezzük meg, hogy nagyon gyönge kormány az, amely minden kényesebb kérdésben a bíróság háta mögé búvik s hogy veszedelmes játék mindent beburkolni akarni a bíróság palástjába. Az ilyen kormánynak még akkor sincs helye a mai sorsdöntő órákban az ország élén, ha egyébként a külföldi kölcsön ügyében nem bizonyította volna be szánalmas tehetetlenségét, mint ahogy nagyon is érzékelhetően bebizonyította! NÉPSZAVA 1923 november 1. M miniszterelnök feljelenti, hogy „Benes expozéjában magyar belpolitikai kérdéseket érintett", — Bertilen ismét,,úgynevezett" emigrációról beszél, — Kedden érkezik a Népszövetség delegációiól, — a Népszövetség titkára a külföldi kölcsön ügyéről. A politikai köröket egyelőre elsősorban Benes csehszlovák külügyminiszternek a prágai parlament keddi ülésén elmondott expozéja foglalkoztatja. Benes ebben az expozéjában tudvalevően hosszasan emlékezett meg a kisántáni sinaiai konferenciáján kötött megállapodásokról, a magyar külföldi kölcsön kérdéséről, valamint Csehszlovákiának Magyarországhoz való viszonyáról. Az egyes politikai pártokat és a sajtót is főként Benesnek a külföldi kölcsön feltételeiről szóló megjegyzései és az a kijelentése foglalkoztatják, hogy „Magyarországon meg kell érteni, hogy a szomszédokhoz való jó viszonyt azzal lehet biztosítani, ha otthon a demokratikus ellenzéket is érvényesülni engedik, különösen az emigrációt is". Benes expozéjával kapcsolatban ,,a kormányhoz közelálló helyen" kijelentik, hogy „Genfben a Bethlen és Benes közt lefolyt tárgyalások során magyar belpolitikáról semmifélevonatkozásban nem volt szó. Semmi ilyen természetű igénnyel Benes elő nem állott". Hiszen hazaérkezte után maga a miniszterelnök is leszögezte, hogy Genfben csak elvi megállapodás jött létre a zálogjogok felfüggesztésére vonatkozóan, de a genfi tárgyalások során a külföldi kölcsönnel kapcsolatos kérdések részleteit illetően döntés nem történt. Ugyancsak „beavatott helyen" azt a megjegyzést fűzik Benes expozéjához, hogy a csehszlovák külügyminiszter beszédének Magyarországra vonatkozó részeiben nem a külföldi kölcsön, hanem Csehszlovákia és Magyarország jóviszonyának feltételeit kívánta a prágai parlamenttel ismertetni. E tekintetben hivatkoznak Eric Drummondnek, a Népszövetség jelenleg Budapesten tartózkodó főtitkárának kijelentésére is. A Népszövetség főtitkára ugyanis egy újságíró előtt a következő kijelentést tette: Meg vagyok róla győződve, hogy a magyar kölcsön fölvétele sikerülni fog. Természetesen is imács még bizonyos nehézségek elhárításától függ és a környező államok kormányainak jóakaratától. Arra a kérdésre, hogy ezek a nehézségek miből állanak, Brummond kijelentette, hogy erre vonatkozóan csak azt felelheti, hogy még a technikai munkálatok sem kezdődtek meg. Mihelyt a kérdést behatóan tanulmányozni fogjuk — mondotta a Népszövetség főtitkára —, akkor tudjuk meg, minő nehézségeket kell elhárítani. Ezekről különben a magyar kormány már informálva van. Bethlen miniszterelnök Benes expozéjának Magyarországra vonatkozó részeire a „Magyar Távirati Iroda" útján közreadott nyilatkozatában válaszol. A BHE eszteresközi válasza jószerint így hangzik: — Benes külügyminiszter úr beszámolójából elégtétellel állapítom meg, hogy újólag szükségesnek tartotta hangsúlyozni azt, hogy a kisántánt a rekonstrukció és együttműködés politikáját óhajtja Magyarországgal szemben.Az erre való törekvés jeleit genfi tárgyalásainkfolyamán piagamnak is alkalmam volt tapasztalni. Kifejezésre jutott ez a törekvés a magyar kölcsönre vonatkozó azokban a megállapodásokban is, amelyeket közvetlenül visszajövetelem után és azóta is többször ismertettem. Ezek voltak azok a pontok, amelyekre vonatkozóan, mint Benes úr kijelentette, valóban megegyeznünk sikerült. Közismert tény, hogy a további megállapodásokat, kapcsolatosan a népszövetségi és jóvátételi bizottság kiküldötteinek itteni tárgyalásával, fogjuk a többi államokkal egyetértően kidolgozni. Teljesen egyetértek továbbá Benes külügyminiszternek azzal a megállapításával, hogy az egymásrautalt szomszédok politikáját kell, hogy a lojalitás és a korrektség elve vezesse, természetesen teljes kölcsönösség alapján. Sajnálattal látom azonban, hogy Benes külügyminiszter, habár újólag hangsúlyozza, hogy nem akar Magyarország belügyeibe avatkozni, amit különben is kénytelen volnék a legerélyesebben visszautasítani, mégis szükségesnek tartotta a magyar belpolitikát, nevezetesen belpolitikai pártkérdéseket érinteni. Nem óhajtok ezúttal polémiába bocsátkozni, csak az úgynevezett emigráció kérdésére nézve, amelyet Benes külügyminiszter úr beszédében fölemlít . Utalnom kell e tárgyban már számtalanszor kifejezésre juttatott álláspontomra, amely szerint az a kérdés, hogy az egyes,úgynevezett emigránsok, a fönnálló magyar törvényekkel összeütközésbe kerültek-e vagy sem, tehát az is, hogy büntetés nélkül hazatérhetnek-e vagy sem, minden egyes esetben az illetékes magyar bíróság által döntendő el. Egyébként Bethlen miniszterelnök nyilatkozatával érdemben külön cikkben foglakozunk. Benes kijelentéseivel hosszasabban foglalkozik az egész sajtó és a polgári lapok egy része a demokrácia érvényesülésének gondolatát visszautasítja oly módon, mintha a demokrácia az ország szuverenitásába ütköznék. A leghangosabb a tiltakozók között ezúttal ,,s a fajvédők sajtója, amely bejelenti, hogy ,,a fajvédők minden eszközzel küzdeni fognak az ellen, hogy Benes feltételeit Magyarországon végrehajtsák". Hiszen fajvédőék mindig valósággal hideglázban fetrengenek, valahányszor a demokráciát csak emlegetni hallják, nem csodáljuk tehát, hogy most az eddiginél leplezetlenebbül hirdetnek harcot a demokrácia érvényesülésének gondolata ellen-Bethlen tudvalevően október 15-ike óta azon a címen szünetelteti a nemzetgyűlés üléseit, hogy a Népszövetség pénzügyi delegációja Budapestre érkezik és a kormány akkor a delegáció egyes tagjaival folytatandó tárgyalásokkal lesz elfoglalva. Most félhivatalosan jelentik, hogy november 6-án, kedden végül valóban Budapestre érkezik a népszövetségi küldöttség, amelynek tagjai lesznek: Areno főtitkárhelyettes, Salter, a politikai ügyosztály vezetője és Stoppani kiküldött, valamint a jóvátételi bizottság részéről Bouviois. A külföldi kölcsön technikai lebonyolításának kérdéséről a népszövetségi delegáció Budapestre érkezésével kapcsolatosan Marcel Hoden, a Népszövetség információs osztályának vezetője, aki jelenleg Drummond főtitkárral együtt Budapesten tartózkodik, a következőket mondotta: — A kiküldöttek mintegy 15 napig maradnak Budapesten és azután visszatérnek Genfbe, hogy jelentésüket a Népszövetség tanácsa elé terjesszék, amely elvben december 10-én, de mindenesetre 10-ike körül ül össze. A tanács négy állandó tagja Japán, Olaszország, Franciaország és Anglia, míg a hat választott ország az idén Csehszlovákia, Belgium, Spanyolország, Brazília, Svédország és Uruguay. A népszövetségi szerződés értelmében minden ülésre, amely olyan ország ügyében tárgyal, amely nem tagja a tanácsnak, az illető országot is meg kell hívni, vagyis a kölcsön ügyében folyó tárgyalásokon Magyarország is képviselve lesz. Arra a kérdésre, hogy a Népszövetség határozata milyen formában kerül majd a jóvátételi bizottság elé. Marcel Hoden kijelentette, hogy ez a népszövetségi delegációba kiküldött jóvátételi bizottsági tagnak a rermrációs bizottság elé terjesztendő jelentésétől függ. Nagy Emil visszavonta lemondásai. Nagy Emil igazságügyminiszter lemondási ügye épp oly gyorsan elsimult, mint amily hirtelenséggel robbant ki Az igazságügyminiszter, amint már megírtuk, a nemzetgyűlés keddi ülésén írta meg lemondó levelét és azt nyomban el is juttatta a miniszterelnökhöz. Szerdára fordulóra azonban az igazságügyminiszter már úgy informálta az érdeklődőket, hogy Bethlen miniszterelnök a lemondást semmi szín alatt nem fogadja el. Lemondásának tudomásul vételét ezek után nem szorgalmazza és karácsonyig (?) nem foglalkozik pénzügyi politikával... Az egységes pártban tehát a már jól bevált recipe szerint ezúttal is egyszerűen fátyolt borítanak azokra a nagyjelentőségű kérdésekben dúló ellentétekre, amelyek immár nemcsak az „egységes párt" egyes frakcióit választják el egymástól, hanem a kormány egyes tagjait is. Kérdés ezek után, mi sors vár a börtönök sínylődő lakóira, miután Mag. Emil igazságügyminiszter azt is kifogásolta, hogy a pénzügyminiszter nem folyósítja részére a börtönök fűtésére és a foglyok ellátására szükséges összegeket. A nemzetgyűlésnek október 15-én történt elnapolása alkalmával Bethlen miniszterelnök azzal csillapította le a földreformnovella letárgyalásának folytonos halasztása miatt háborgó kedélyeket,hogy a szünet alatt a bizottságok majd hozzálátnak a novella letárgyalásához. Azóta elmúlt két hét, de a bizottságok a fülük botját se mozgatják. Bethlen a keddi ülésen megismételte, hogy semmi akadálya sincs, hogy a szünet alatt lebonyolítsák a novella bizottsági tárgyalásait. Az egységes párt kisgazdái, akik tüntetően távol tartották magukat a novella egységespárti házi tárgyalásaitól, hír szerint, most már szintén élénken elégedetlenkednek a kormánynak a novella tárgyalását folytonosan húzó-halasztó taktikája miatt és állítólag nagyatádi Szabó földmivelésügyi minisztert kérték föl, hogy ő maga sürgesse a novella bizottsági tárgyalását. A fővárosi választások ügyében szerdán folytatták a miniszterelnökségen múltkoriban megkezdett tárgyalásokat. Résztvettek a tárgyalásokon Bethlen miniszterelnök és Rakovszky belügyminiszter, akik délelőtt Heinrich Ferenccel, délután pedig — hír szerint — Wolff Károllyal és Sipőcz polgármesterrel folytattak megbeszélést. A tárgyalások részleteit illetően úgy a miniszterek, mint a fölsorolt kormánytámogató várospolitikusok makacsul titkolódznak A belügyminiszter mindössze annyit árult el, hogy a tárgyalásokat folytatni fogják és ..döntés két hét múlva várható". Hogy a döntés mire vonatkozik majd, az új fővárosi törvényre, avagy az egységes párt fővárosi nyúlványául szolgáló új községi párt megalakítására-e, arról a belügyminiszter nem tett említést. Tárgyalások Ausztria és Csehszlováiia küldötteivel. Azok a tárgyalások, amelyek a volt monarchia vagyonának és tartozásainak felosztása dolgában folytak Budapesten az osztrák és magyar kormányok megbízottai között, szerdán délben egyelőre véget értek. Egyes hírek szerint a tárgyalások még nem vezettek végleges eredményre, a magyar és osztrák álláspontok között azonban közeledés jött létre. A tárgyalásokat egyébként december elején Bécsben folytatják. A csehszlovák kormány megbízottaival tovább folynak a megkezdett tárgyalások azokban a kérdésekben, amelyeknek rendezését a trianoni szerződés a két állam megállapodása körébe utalta. Kiszivárgott hírek szerint ezeknek a tárgyalásoknak során bizonyos nehézségek merültek föl.