Népszava, 1924. január (52. évfolyam, 1–26. sz.)

1924-01-15 / 12. szám

8 zést és figyelmeztessék erre a velük dolgozó munkásokat és munkásnőket is, mert aki ki­marad a névjegyzékből, az a választásnál nem szavazhat A Pécsi Pártszervezet Végrehai főbizottsága, st ft Nyilvános gyűlések lesznek: Budapesten­­ Január 15-án, szerdán este 7 órakor. A XIII. pártszervezetben: VTI, Nagydiófa­utca 37 (Szállítómunkások). A XV. pártszervezetben: VTI, Aréna­ út 68 (Építők). A XX. pártszervezetben: IX, Lónyai­ utca 34 („Szép Bonka"-vendég­lő). A zuglói pártszervezetben: VK­, Bosnyák­utca 1 (Munkásotthon). ex Ss Strijféken . Január 16-án, szerdán este 7 órakor: Rákospalotán: Bocskay-utca 118 (Munkás-otthon). Erzsébetfalván: Vezér-utca 19 (Dene-féle vendéglő). Január 18-án, pénteken délután 126 órakor: Csepelen: Józse­f-utca 22 (Munkásotthon). * * Meg­velk. A XXII2., a XXII/S., a XXII/S. és a XXII/7. (hítos­falva) csoportot vezetőségei e hó 16-án, szerdán este 7 órakor külön-külön, a csoportok helyiségeiben üléseket tartanak. A rákosszentmihályi pártszervezet végrehajtó bizottsága ma, kedden este ülést tart. * * * Az autóipari szakmák bizalmi férfiai e hó 15-én, kedden este 6 órakor jelenjenek meg a Thököly­ út 56. szám alatt A cipészmunkások összbizalmi férfi területe ma, kedden este 6 órakor ülést tart. Ahol nincs bizalmi, azok az üzemek is és a kerületi be­fizetőhelyek is küldjenek egy-egy megbízottat a tanácskozásra A gépkocsivezetők és autószerelők szervező­bizottsága e hó 15-én, kedden este 6 órakor a szokott helyen alakuló ülést tart. Az orvosi műszerészek e hó 16-án, szerdán délután 5 órakor a szokott helyen értekezletet tartanak. A Ganz-gyári Mok tagjai e hó 16-án, szerdán este 7 órakor jelenjenek meg a Thököly­ út 56. szám alatt A sodronyszövő üzemek összes munkásai és munkásnői január 16-án, szerdán este­­­ 6 óra­kor jelenjenek meg a szakma titkáránál. A vas- és fémipari gy­árak főbizalmi téreai és a vasipari szakmák szervezőbizottságai e hó 16-án, szerdán este 6 órakor ülést tartanak a Thököly-út 56. szám alatt Az írógépműszerészek bizalmi testületének tagjai e hó 17-én, csütörtökön este 6 órakor jelenjenek meg a szakma titkáránál (VII. Thököly-út 56). Minden műhely képviseltesse magát. A műhelyekben dolgozók tagsági könyveit minden bizalmi hozza magával. A Budapest és környéke bádogos- és szerelő­munkásai­ február 3-án, vasárnap délelőtt 9 órakor jelentkezzenek a szakma titkáránál. A cserepesek szakosztálya e hó 20-án, vasár­nap délelőtt 10 órakor szakosztályi közgyűlést tart az Aréna­ út 68. szám alatt * * Min­cseli Ladlóson. Kedden, január 15-én, este 7 órakor. A kereskedelmi alkalmazottaknál. Andrássy­ út 64. I­r. Kövesligethy Radó, egyetemi tanár: Einstein elmé­lete. A pénzintézeti tisztviselőknél és a VII. pártszervezetben. Akadémia utca 6, X. em. Dr. Bánóczi László: A klasz­szikus francia dráma és Shakespeare. Az építőmunkásoknál és a XV. pártszervezetben, Aréna­ ut 6a. Dr. Bartucz Lajos: Primitív társadalmak. Erzsébetfalván, Csillag­ utca 2. Munkásotthon. Szilágyi Gyula: A magyar munkásmozgalmak. A Pénzintézeti Tisztviselők Egyesületében (V. Aka­démia­ utca 6, I. em.) dr. Bánóczy László ma, kedden este 7 órakor „Shakespeare. — A francia színműirodalom" címen előadást tart. VSzSéfil atőadások: Győrött, csütörtökön, január 17-én, este 7 órakor. Hevesi­ Iván: Kultúrtörténetem (vetített képekkel). Székesfehérváron, csütörtökön, január 17-én, este 8 óra­kor: Dr. Kiss Jenő: Társadalmi gazdaságtan. Szolnokon, pénteken, január 18-án, este 8 órakor: Dr. Czakó Ambró: A munkásság és az erkölcs.­ ­ Le a elás­ott ! Az I. pártszervezetben, Szarvas-tér­­ (Szarvas-kávéház), szerdán, január 16-án, este 7 órakor: Dr. Grün­berger Emil: Népegészségügyi kérdésekről. A XVII pártszervezetben, Népszínház­ utca IC. szerdán, január 16-án, este 7 órakor. Malasits Géza: Magyarország közgazdasági mérlege 1923-ban. Kispesten, az 1. csoportban, szerdán, január 16-án, este 7 órakor: Barabás János: A nőkérdés. Kispesten, a 7. csoportban: Both Béla: A szocializmus története Marxig. Rákospalotán, Bocskay­ utca US (Munkásotthon), pénte­ken, január 18-án, este hit órakor: Horvát Imre: Fehér­tenor Franciaországban. 1815—1830. i tis? szava, 1924 január 15. ft ft ft A S kéményseprő munk­ások fizetése és a Kéményseprési dijat!. ft Ti. t&vtfipos felemelte a. kémérsvf söprési e&ithftatl»­tin ttsrn. gasteSosStoeSoft róla, hogy munkásai* fizetését is ugyanúgy i­Snemsítsíti Budapest törvényhatósági bizottsága még a múlt év december 5-én tartott ülésében novem­ber 1-ig terjedő, visszamenő hatállyal a három­szorosára emelte föl a kéménysörtési díjakat. A javaslatot az ügyosztály olyan formában ter­jesztette elő, hogy a munkások fizetése ugyan­csak november 1-től kezdődően szintén a három­szorosára fog emelkedni. A közgyűlésnek e ha­tározatát a kereskedelmi miniszter is tudomá­sul vette és így az jogerőre emelkedett, bőséges több jövedelmet biztosítva a kiváltságos jogokat élvező munkáltatóknak. A munkáltatók étvágya azonban a magasabb díjtételek szedése közben erősen megnagyobbo­dott, mert a munkások jogos érdekeinek kielé­gítéséről hallani sem akarnak. E hó 11-én tar­tott gyűlésükön ugyanis — amelyen a hatóság képviselőjének jelenléte nélkül tanácskozhat­tak —, kimondot­ták, hoc/­/ a munkások fizetését csak január 1-től kezdődően emelik föl és így a munkásoknak fejtenkint 332.800 korona kárt okoznak szégyenteljes kapzsisátrukkal. A mun­kások még ma is heti 30.800 koronás fizetések mellett dolgoznak és ezért a hatóságok első­rangú kötelessége lenne ebbe az­ ügybe bele­avatkozni. A kéményseprési dijakat ugyanis közadók módjára szedik be és ezért lehetetlen az az állapot, hogy az ilyen díjak egyenesen a munkáltatók zsebeibe vándoroljanak, míg a munkások nehéz munkájuk mellett éhezzenek és rongyoskodjanak. A munkáltatók természe­tesen a profit érdekében félredobják a szégyen­érzetüket, de a hatóságoknak más a kötelessé­gük. Ha a munkáltatók nem akarják a maga­sabb munkabéreket november 1-től kezdődően folyósítani, akkor tiltsák meg nekik, hogy no­vemberre és decemberre a felemelt díjakat szed­jék. Mert ezekben a felemelt díjtételekben a munkások magasabb bérei is ben foglaltatnak. A szervezett kéményseprőmunkások kíváncsian várják, hogy mit tesz ebben az ügyben a ható­ság. ft ft A fénlnyomók minimális órabére 4500 ko­rona. Ezen alul öntudatos munkás nem dol­gozik. Az angol vasutasok bér­mozgalma. London­ból érkezett jelentés szerint a mozdonyvezetők és fű­tők szövetségének 59.000 tagja a munkát a jövő vasárnap éjfélkor beszünteti, ha ugyan a helyzet időközben meg nem változik. A szakszervezeti kongresszus főtanácsának tag­jait sürgős ülésre hétfő délelőttre hívták össze, hogy a helyzetet megbeszéljék. Másik távirat jelenti, hogy a szakszervezeti kongresz­szus igazgatótanácsa beavatkozott a vasutas konfliktusba és elhatározta, hogy bizottságot nevez ki, amelynek az volna a hivatása, hogy a vasúti igazgatókkal és a mozdonyvezetők és fűtők szövetségének végrehajtóbizottságával tanácskozást tartson a tárgyalások elakadásá­nak megelőzésére, vagy legalább is a sztrájk kitörésének addig való elhalasztására, amíg a tárgyalások befejezést nem nyernek. ft ft ft (§) Népszava-pör a táblán. A Népszava 1922 június 26-iki számában „Toloncházi tortúrák" címen cikk jelent meg, amely a toloncházban uralkodó állapotokat tette szóvá és részletesen föltárta, hogyan ütik, verik, kínozzák és éhez­tetik a foglyokat a budapesti toloncházban. A cikk miatt az ügyészség a hatályosabb tör­vény alapján vádat emelt Barabás Gyula elv­társi, a Népszava belső munkatársa, ellen a nemzet megbecsülése ellen elkövetett vétség címén. Az annak idején megtartott törvény­széki tárgyaláson a Seszták-tanács Barabás elvtársat a bizonyítás mellőzésével Vk évi fogházra ítélte. Fellebbezés folytán az ügy a táblához került, ahol hétfőn tárgyalta azt a Degré-tanács, amely a törvényszék ítéletét meg­változtatta és Barabás elvtársat 1 évi fogházra ítélte. (­j) Nem felségsértés. Szegedről jelentik: Kardos István gazdász 1522 áprilisában a battonyai kaszinóban, amikor meghallotta IV. Károly halálát, fölugrott a kártya­asztal mellől és igy kiáltott föl: „Éljen, éljen, megd ....­tt a király!" A szegedi ügyészség a királyi ház tagjának megsértése címén vádat emelt Kardos ellen, akinek ügyét hétfőn tárgyalta a szegedi törvényszék. Kardom vallomásában kijelentette, hogy a kérdéses alkalommal annyira részeg volt, hogy nem emlékszik semmire. A bíróság a vádlottat az ellene emelt vád alól fölmentette azzal az indokolással, hogy 1921 november 26-án életbe­lépett a Habsburg-házat detronizáló törvénycikk és így a Habsburg-ház tagjait nem lehet abban a védelemben részesíteni, mint a volt uralkodóház tagjait. A vádlott ellen — mondja az Indokolás — csupán „elhalt ember meggyalázásának vétsége" címén lehetne eljárni, de eb­ben sem lehetett bűnösségét kimondani, mert az indít­ványtételre jogosult IV. Károly felesége erre vonatko­zóan magánindítványt nem tett. Az ügyész az ítélet el­len föllebbezett.­­ Ezzel kapcsolatban megemlítjük, hogy a szegedi törvényszék ítéletével ellentétben a budapesti törvényszéken 1921 november 26-ika utén is több ítéletet hoztak felségsértés címén. (4) A kiltanulásort kasszája a Prónay.pár hétfői tár­­gyalásán. A Prónay-pár hétfői tárgyalásán folytatták a tanúkihallgatásokat. Elsőnek Baky László főhadnagyot hallgatta ki a hadbíróság. Elmondotta, hogy Nyugat­magyarországon kint volt elejétől végig. Prónayról sértő kifejezéseket nem hallott. Prónay antidinasztikus szellemé­ben növelte a zászlóalját. Amikor IV. Károly először jött be Magyarországba, Prónay Kanzenberger őrnagy szobájában többek között a következőket mondotta: „Ha nekünk szentek volna, azt a csirkefogót már régen föl­akasztották volna!" Prónay intézkedett rá abban az irány­ban, hogy ha IV. Károly jön, tartóztassák le. " Bndra László gödöllői főszolgabíró, mint önkéntes fülke ii volt Nyugatmagyarországon. Hallotta, hogy Prónay egyszer a feleségével vitatkozott, aki azt bizonyítgatta, hogy Nyugatmagyarországon a hangulat a Habsburgok mellett van. A következő tanú Nagy Albert, aki a Britanniában „működött". A britanniások és a Prónay-zászlóal tisztjei között barátságos volt a viszony. A vádlottak közül többen voltak a Britanniában. A Prónay-zászlóaljban mindig antiszemita volt a hangulat és ebben nagy ér­demei voltak Prónaynak. Veres Pál csendőrtiszthelyettes elmondotta vallomásában, hogy tud arról, hogy Czirrisz főhadnagy a Britannia aktáinak lapozgatása közben így kiáltott föl: „A kutya istenit annak a Prónay-kasszá­nak, de sok bajom van vele!" A tárgyalást kedden foly­tatják. mysBTiSn (E rovatban közlöttekért sem a szerkesztődés, tera a kiadó­hivatal felelősséget nem vállal.) M&zt. „Forgószél kisasszony" és „A rejtelmes India" még csak csütörtökig látható az Omniában (Vi5, V*7, S, ',110). ­Párt szervezeti és szövetkezeti • Friss zölség nincs Friss @§ film&i£s nincs M tojás és liszt drága használ­­ levestésztát famet és gyümölcsszíj !­­

Next