Népszava, 1924. február (52. évfolyam, 27–50. sz.)

1924-02-01 / 27. szám

1924 februáR I. NÉPSZAVA Létay Ernő hangoztatta, hogy ha a fölaján­lott vagyonválts­ági föld a községtől 15—16 kilométernyire fekszik, ez az igények kijátszá­sát jelenti. Pártolta Dénes módosítását. Farkas István elvtárs rámutatott arra, hogy azok a törpebirtokosok, akiknek 2—3 holdjuk van és azon gazdálkod­nak, még napszámmunkára is rá vannak utalva, máskép megélni nem tudnak. Ezt te­kintetbe kell venni, nehogy ilyen törpebirtoko­sok kényszerüljenek nagy távolságra, isten háta mögé járni. Elveszítenék munkanapjuk nagy részét, ha a falutól távol kaphatnának csak földet. Ez kárára lenne a mezőgazdasági termelésnek és a nagybirtokosoknak is, akik­nél mint napszámosok dolgoznak. Az ilyen sze­gény emberek számára könnyűvé kell tenni a nekik juttatott föld megközelítését. Hozzá­járult Dénes indítványához. Gaál Gaszton azt hajtogatta, hogy a föld­reformnak nem lehet célja, hogy­­ „minden­kinek kényelmet biztosítson"... (Zaj az ellen­zéken.) Dénes módosítását úgy kell megváltoz­tatni, hogy „amennyiben a viszonyok meg­engedik", legyenek a községhez legközelebb eső földek juttatandók az igénylőknek. Ezt impe­rative nem lehet kimondani, csupán a bírósá­got lehet megfelelő direktívákkal ellátni. Ilyen értelmű módosítást adott be. Nagy Ernő ellenzéki indítványt nyújtott be, amely szerint a vagyonváltságra kötelezett birtokosok birtokuknak a községhez legköze­lebb eső részét tartoznak leadni. A kisgazdák nem teljesítik kötelességüket a néppel szemben. (Az agráriusok zajon­ganak.) Nagyatádi Szabó miniszter Nagy Ernővel szemben azt hajtogatta, hogy a kisgazdák nem árulták el a nép érdekeit. (Zaj az ellenzéken.) Imperative nem lehet kimondani, hogy a föl­osztásra kerülő birtoktestből a községhez leg­közelebb eső részt kell juttatni az igénylőknek. Gaál módosító indítványához hozzájárult. A nemzetgyűlés egyhangúan elfogadta Gaál Gaszton abbeli módosító indítványát, hogy a Földbirtokrendező Bíróság figyelme fölhiva­tik, miszerint az igénylőket lehetőség szerint a községhez közel elégítse ki az eljárás során. Nagy Ernő kéri a földmivelésügyi minisztert, hogy hasson oda a kormánynál, hogy a demo­kratikus intézményeket fokozottabb mértékben támogassák. Dénes István a megállapított sor­rend megváltoztatását indítványozta. Nagyatádi Szabó István fölszólalása után a többség a 2. szakasz utolsó, 9. pontját elfogadta. A 3. szakasznál­­ Farkas Tibor (pártonkívüli) az egész 3. sza­kasz törlését indítványozza, mert ez semmi javulást sem jelent az eddigi helyzettel szem­ben. Ha azonban mégis föntartják, indítvá­nyozza, hogy a községi elöljáróság és a Föld­birtokrendező Bíróság­ titkosan fejezze ki az egyes igénylők személyes megbízhatóságáról való véleményét. Strausz István (pártonkívüli) helyteleníti, hogy a Földbirtokrendező Bíróság nem jár el egyformán. Az egyik bíró maga elé idézi a felet, a másik nem bocsátja maga elé. Az igénylők kihallgatását lehetővé akarja tenni. Csik József (keresztény-szociális) annak a határidőnek a megállapítását indítványozza, amelyen keresztül az igénylők névjegyzékét közszemlére kell tenni. Nyolc napban kívánja ezt az időt megállapítani. Ezután Várnai Dániel elvtárs szólalt föl. Hozzájárul — úgymond — Strausz István ja­vaslatához, de a sérelmek orvoslására több le­hetőséget szeretne a törvényben megállapítani. A kiigazított névjegyzékek ellen a javaslat sze­rint a kihirdetéstől számítandó 15 napon belül lehet panasszal élni. Ez a 15 nap azonban ke­vés, mert a jelentkező igénylők, akik esetleg másutt dolgoznak, nem tudják meg idejekorán, hogy a névjegyzékből töröltettek és nem tudják meg azt sem, hogy a törlés miért történt. Ezért szükségesnek tartja, hogy a 15 nap kiterjesztes­sék legalább 30 napra. A panaszokból, amelyek eljutottak hozzá és amelyekről hallott, meg­állapítja, hogy a köztisztviselők — községi jegyzők, főjegyzők —, akiknek az volna a kö­telességük, hogy az igénylőket fölvilágosítsák, sérelmeiket orvosolják, ezt a kötelességüket nem teljesítik. (Fölkiáltások jobb felől: „Nem lehet általánosítani!") Felelősségem tudatában merek általánosítani — mondotta Várnai elv­társ — és adatokat is sorolt föl, amelyek egyike szerint egy pest megyei földművest azért selej­teztek ki az igénylők sorából, mert a jegyző azt mondta rá, hogy kommunista, noh­a csak 1920-ban került haza orosz hadifogságból és a csóti táborral semmi érintkezése nem volt. Állítom — folytatta —, hogy ezek az urak, akiknek kötelességük volna a népet vezetni, nem végzik el ezt a kötelességüket, állítom, hogy a földreform végrehajtása ellen szervezett rosszhiszeműség, rosszakarat dolgozik. Ezek az urak a sérelmek állandó szaporításával gon­doskodnak arról, hogy a lappangó tűz a mély­ségben ki ne aludjon. Ezért szükségesnek tartja, hogy a rosszakaratú furfangok törvé­nyes erővel lehetetlenné tétessenek, ezért java­solja a 15 napi jelentkezési időnek 30 napra való kiegészítését. Majd Farkas István elvtárs szólalt föl. A tárgyalás alatt levő szakasz — mondotta — az alaptörvénnyel szemben szélesebben és pontosabban akarja meghatározni, hogy kik juthatnak földhöz és hogy miképen történik az igénylők kiválogatása. A novellának ez az intenciója helyes. De ugyanakkor számolni kell azzal is, hogy az alaptörvénybe sok olyan kizárási okot vettek föl, amely ma már idejét múlta. Ezek a kizárási okok akkoriban ellen­forradalmi atmoszférában születtek meg és már ezért sem szabad őket továbbra is föntar­tani. Ilyen helytelen kizárási oknak a követ­kezménye az, hogy becsületes, szorgalmas és a törvény intencióinak egyébként megfelelő földmunkások, törpebirtokosok nem jutnak földhöz csupán azért, mert rájuk húzzák azt az általános sablont, hogy részt vettek a forra­dalmi mozgalmakban. Az alföldi városokban százával hagytak ki embereket az igénylők so­rából. Másik ilyen kizárási ok a politikai jo­gok elvesztése. De ha valakit politikai jogai­nak gyakorlásától bírói ítélettel fölfüggesztet­tek, ennek az ítéletnek a hatálya már lejárt ak­kor, amikor az illető büntetését letöltötte, nem szabad és nem lehet tehát az illetőt utólag még egyszer megbüntetni azáltal, hogy az igényjogosultak sorából kizárják. Hiszen az igénylőket amúgy is megrostálja az erre illeté­kes bizottság, minek tehát még ilyen külön politikai kizárási okokat föntartani, amely ki­zárási okok csupán a politikai üldözésnek nyit­ják meg az útját vagy­ legföljebb arra alkal­masak, hogy a jogos igénylőket elüssék a ház­helyektől, vagy az általuk igényelt földektől. A szakaszhoz tehát pótlást javasol, amely­ben az említett kizárási okok megszünte­tését kívánja. Dénes István helyesnek tartja Strausz meg­jegyzését, de szerinte elég, hogy a bíróság csak szükség esetén lesz köteles az igénylőket ki­hallgatni. Rupert Rezső fejtegette, hogy fel­szólalásra 8 napnál kisebb határidőt nem le­het megállapítani. Megfelelő módosítást nyúj­tott be. Vigyázni kell, nehogy az eljárás során mindenféle jogcímen el lehessen ütni igénylő­ket jogosultságuktól. (Zaj az egységes párton.) Ekkor a vitát megszakították. Rubinek István előadó a mentelmi bizottság indítványát terjesztette elő Lehner­ Lendvai fajvédő mentelmi ügyében. Lehner Lendvai a szerdai ülésen közbeszólásaival állandóan za­varta a tanácskozást A bizottság indítvá­nyozta, hogy miután Lehner-Lendvai már „ünnepélyesen" bocsánatot kért a nemzet­gyűléstől, az ügy tekintessék elintézettnek. A nemzetgyűlés ehhez hozzájárult. A legközelebbi ülést péntekre tűzték ki, ami­kor folytatják a földreform novella tárgya­lását. Eöry-Szabó Dezső személyes megtámadtatás címén kér szót. Nem akarok — úgymond — vihart támasztani és remélem, hogy a nemzet­gyűlés most nagyobb méltósággal fog m­eg-ha­llgatni, mint szerdán. Az­ért zu­dúltak föl, mert bizonyos adatokat fölolvastam. Talán helyes lett volna ez a fölháborodás, ha ezekért a súlyos vádakért eljárást indítottak volna. Három hónap óta nem történt lépés e vádak megtorlására. (Báró Podmaniczki­ Géza: „Ma megint kezdi!" — Egy hóna a szociál­demokratáknál: „A báró úr kezdi megint!") Ezért a legborzalmasabb gyanúsításokkal hal­moztak el. Ha ezt nem teszik úgy, hogy­ el­járásukért felelősségre vonhassam őket- úgy ez az eljárás saját magát jellemzi. (Zaj az egységes párton. — Fölkiáltások az ellenzéken az egységes párt felé: „Ezt jól megmondta önöknek!") Jellemző erre az eljárásra, hogy a teh­énügyet hozták föl. Elfogták az egységesek, hogy a vá­lasztások idején két tehén árát kérte megtérí­teni, med­ett költségei fejében. Fölolvassa Gömbös Gyula, akkori egységespárti válasz­tási diktátor levelét, amelyben Gömbös ki­jelenti, hogy önként ajánlotta föl Eöry-Szabó­nak ama két tehén árának megtérítését, ame­lyeket szóló választási költségek céljaira adott el. (Óriási zaj az egységes párton.) Szóló nem kért Gömböstől egyetlen fillért se. Erre az ellenzék felől a gúnyos közbekiál­tások özöne zúdult az egységes párt felé, kap­csolatban a pártkassza titkaival. A nagy zaj­ban Eöry-Szabó percektől nem tud beszélni. — Farkas István odakiált az egységespártiak felé: — Tehénpárt! Várnai Dániel: Az egységes tehénpárt.­ Horváth Zoltán: Éljen az egységes tehén­párt! Viharos derültség minden oldalon. A képvi­selők hangosan kacagnak. — Egy hang a szo­ciáldemokrata oldalon: Schandl csak kecskét kapott! — Egy másik hang: Rubinek pedig lovat! — Horváth Zoltán: Teheneket adtak, ökröket hoztak be! A derültség egyre fokozódik. Nemcsak az ellenzékiek, hanem még az újonnan elke­resztelt kormánypártiak is mulatnak. A szónok az általános nagy derültsész köze­pette nem tud szóhoz jutni és az elnök kény­telen az ülést fölfüggeszteni. Szünet után Eöry-Szabó folytatta beszédét Kíváncsi — úgymond —, hogy a közbeszóló egységespárti képviselők között hány van olyan, aki ilyen őszintén meg meri mondani, hogy a választási költségek címén mennyit ka­pott. Fölkiáltások az ellenzéken: Nos, halljuk az egységes tehénpártiakat! — Báró Podma­niczky Géza egységes tehénpárti Eöry felé: Fizesse vissza a tehenek árát! Mikor fizeti vissza?! Eöry-Szabó azzal végzi, hogy semmiféle köz­beszólással sem lehet őt kitűzött útjától eltérí­teni. (Újabb zaj az egységes tehé­­párti olda­lon.) Ezután Berky Gyula egységes tehénpárti szólalt föl személyes megtámadtatás címén, és agyan sajnálja, hogy kénytelen beleszólni ebbe a tehénügybe... (Horváth Zoltán: „Párt­ügy!" — Fölkiáltások az ellenzéken: „Talán nem tetszik az új elnevezés?") A kormány­pártot elvek hozták egybe. (Gúnyos derültség az ellenzéken és felkiáltások: „Dehogy, tehe­nek, szamarak és ökrök!") A kormánypártiak áldozatot hoztak a pártért. (Fölkiáltások az ellenzéken: „Az országgal fizettetik meg a tehenek árát!") Az a kérdés, hogy ki vágta zsebre a­ tehenek árát. Fölszólítja Eöry-Szabó Dezsőt, hogy a két tehén árát valorizált ösz­szegben fizesse vissza. Ez ma kitesz körülbelül 50.000.000 koronát, vagy pedig természetben szolgáltassa vissza a teheneket. (Fölkiáltások a­ szélsőbaloldalon: „Nem teljes az állomány. — Zajos derültség az ellenzéken.) Eöry-Szabó erre hangoztatta, hogy a nemzet­gyűlésbe a választók bizalmából került be. Arról nem tehet, hogy Gömbös az egységes párt... (Az ellenzéken kijavítják. ..Egységes tehénpárt!") ... megbízásából a két tehén árát rátukmálta. (Zaj az egységes tehénpár­ton.) Az ülés derűs hangulatban, este 8 órakor ért véget. * A létminimum január 31-én. * A Heti szükséglet 296.468.37 korona. A havi drágulás 20.9S%, - fi drágulása foáboraa eleje óta S94S.3-sz©pas. — 1900 korona vásárl méreke 14.3 békeffillér. Január 31-én a munkáscsalád heti szükségle­tének a beszerzéséhez, amint azt Gál Benő elv­társ a Szakszervezeti Értesítőben kimutatja, 51.435.07 koronával több pénz kellett, mint január 1-én és a létminimum összege ezidő alatt 296.168,37 koronára emelkedett. Ekkora ösz­szegre van tehát hetenként szüksége annak, aki a család élelmiszer- és egyéb szükségletét beszerezni akarja. A szükségletnek ilyen mérvű megdrágulása, február 1-én 2039%-os bérjavításra ad jogot. Az, hogy a család ház­tartása ismét 20,99%-kal drágult meg, a követ­kezménye a kormány koronajavító és végül koronastabilizáló törekvésének és következ­ménye a nagyarányú élelmiszerkivitelnek. Január első felében a drágulás még a szokott arányú volt. Január 11-től azonban már a lét­minimumot 39.623,99 koronával drágította meg, ami a háztartásnak 15.47%-os megterhelése volt. Ha csupán a munkáscsalád testi életének a föntartásáh­oz szükséges élelmiszereket vesz­szük, úgy itt Gál elvtárs adatai szerint már 28.39%-os drágulást találunk és ez a nyers élelmiszermennyiség pontosan 155.515 koronát igényel. Az élelmiszerek drágulásánál a búza 10.7, a liszt 37.8, a zsír 43.7%-kal vezet. 1914 július 31-ike óta a drágulás 691613-szoros, míg a bérek emelkedése, Gál elvtárs számítás­­ai szerint, csupán 3915.5-szörös a békebérek­hez viszonyítva.­ Itt tehát a bérek 3030.8 pontnyi olyan hiányt mutatnak, amivel a munkáltatók tartoznak a munkásoknak. A január havi béremelkedés csak 9.98%-ot tesz ki, aminek 20.99%-os drágulással szemben az átlagos következtében a vállalkozás már az 1924. évben is 11.01 pontnyi béremeléssel maradt adósa a munkásoknak. A vasiparban ez az adósság: 15.09 pon­t. Egy darab 1000 koronásnak a békebeli vá­sárlóértéke ez adatok szerint január 1 én 17.4 békefillér volt. Január 31-én már csak 143 békefillér. A korona ilyen értékcsökkenésével egyidejűen csökkent a kereset vásárlóértéke is éspedig a január 1-i 20.17 békekoronáról 18.23 békekoronára. A létminimum január havi alakulja a kö­­­vetkező: Ezen a héten a drágulás 8.82%. Az öttagú tisztviselőcsalád havi szükségletei­nek a beszedéséhez január 31-én,, Gál elvtárs adatai szerint, 29456.23 koronával több pénzre volt szükség, mint december 31-én és a csalá­dos tisztviselő létminimuma 1,550.440.43 koro­nára emelkedett A létminimumnak ilyen mérvű emelkedése a tisztviselő háztartását 23.45%-kal drágította meg. Az egyedülálló tisztviselő létminimuma már 907.407.89 koronáig emelkedett és ennek következtében az egyedül­álló tisztviselőnek decemberrel szemben ponto­san 200.900.61 koronával kell több pénzt kapnia február 1-én, hogy a januári drágulás követ­keztében kenyéradagja ne csökkenjen. A heti lét- A heti linn korona minimum drágulás vásárlóértéke 1334 január 1-én — 245.033.30 — 17.4 békeüyér 1924 „ 5-én — 245.718.30 1.5 % 17.1 1924 „ 12-én — 250.868.31­ 2.3­% 17.0 „ 1924 ., 19-én — 259.004.38 5.94% 16.4 „ 1924 „ 26-án — 272.428.69 11.18% 15.6 1924 31-én — 290.468.37 20.99% 14.3 3

Next