Népszava, 1924. február (52. évfolyam, 27–50. sz.)

1924-02-05 / 29. szám

8 MŰVÉSZEI IRODALOM * * * (*) Szabó Endre meghalt. Szabó Endre, a régi érdemes író és műfordító, hétfőn délelőtt 75 éves korában meghalt. Szabó 1849-ben szüle­tett Nagytoronyon. Irodalmi működése a het­venes és a nyolcvanas években tette őt külö­nösen ismertté és széles körökben népszerűvé. Költészete erősen egyéni volt Versein kívül regényeket is irt. Több munkája kéziratban maradt hátra. Egyidőben az „Üstökös" című­ élclapot szerkesztette Jókaival. Legmaradan­dóbb becsű munkái mindazonáltal orosz fordí­tásai, amelyekkel közel hozta hozzánk a nagy orosz írók értékeit Hosszabb idő óta beteges­kedett. Szombaton beszállították az István­kórházba, ahol betegsége, az előrehaladott vér­edényelmeszesedést megölte. Temetése iránt egyelőre nincs még intézkedés (•) „Rostnersholm." (Előadták­ vasárnap Forgács Ilózsi kamaraszínházában.) Ibsen már régtől nem teszi ránk azt a hatást, hogy egy-egy drámájának igazságtartalma a maga egységében váljék meggyőződésünkké. De nem hinnők, hogy akad ember, aki mégis ki tudná vonni ma­gát a költő hatása alól. Emberábrázolásaiban mindenki talál néhány vonást, amelyben megdöbbenve ismer ön­magára. Ibsen nyugtalanítani akar, annak ellenére, hogy valami komor, valami bús végzetszerűség lépked nála minden szándék, minden akarat, minden cselekvés nyo­mában, — embereinek gondolkodni, akarni és cselekedni kell: a lelkekben a kettősség e misztikuma honol... Kü­lönösen a Rosmersholm lakóin és vendégein borong e kísérteties árny: értjük őket, mégis oly érthetetlenek, mintha jönnének valahonnan és mennének valahová, de valójában tengelyig megfeneklett emberek, nem mozdul­nak, csak beszélnek és csak akkor cselekszenek, amikor i­ meghalnak. West Rebeka személye a legtalányosabb: neki az akarat asszonyának, a szárnyalások asszonyának a győzelmes akaratot kellene jelentenie. A szédítő szár­nyalást a költő a bukásra ítéli, összekötözi az asszonyt, aki magával röpítené emberét, összekötözi, rajzát bizony­talanná teszi, mert az asszonynak voltaképen nem ad egyéb tartalmat, mint egy politikai gondolat fiatalos hevületét. Az emberi motívumok az asszony lelkében: az akarat, a szenvedély, a barátság, a szerelem, a féltés, maga az asszonyi lélek Holter Jánoson keresztül akarja élni az életét —, már nem West Rebeka lelke ez ... Ám Rostner János mind­ennek csak a temetője. Sokszorosan súlyos föladat West Rebeka szerepe: az erő, a hit, az akarni tudás, a fenköltség, a gyöngeség, a megtorpanás, a magában nem bízás és a lelkiismeret megmozdulása... Az ellentétes lelki tartalmak egyidejűen egymásra tódul­nak, valamennyinek ott kell rezegnie az asszonyon, ellen­tétesnek és mégis egységesnek lenni... Forgács Rózsi sokoldalú képességei vállalkozhattak e komplikált lélek ábrázolására. Megszoktuk más helyen West Rebeka alak­jának stílusformáját. Forgács Rózsiéban kevesebb volt abból, amivé West Rebekának lennie kellett volna: a föl­felé lendítő erőből, annál több az asszonyi önmeglátásból, színes, meleg, tragikusan emberi hangokból. A másik énjén kétségtelenül tompított az a tény, hogy Rostner János megszemélyesítője, Szabó Ferenc, a kelleténél na­gyobb mértékben fogta föl passzív jelentőségűnek a szerepét. Kroll rektor markáns, ellenszenves figuráját valósággal meggyőző erővel formálta ki a tehetséges Doktor János, Kolosz Ernő Brendel Ulrik szerepében figyelemreméltó színeket hozott. Szerencsés lenne, ha a rendező Mortensgard Péter maszkját elfogadhatóbbá tenné, Berlányi Jenő feladatát ez megkönnyítené. Na­gyon rokonszenves volt és meleg sikert aratott Izsó Kál­lyiánné Helsethné szer­epében. A dráma értékes fordítása Balogh Vilma munkája. A bemutató nagy közönsége sok­szor hívta a szereplőket a lámpák elé. Gy. (*) Ady-est. A XXI. pártszervezet oktatásügyi bizott­s­ága február 17-én délután 3 órakor a nyomdászok helyi­ségében (Vili, Bérkocsis-Utca 1) Ady-estet rendez. Közre­működnek: Baló Elemér, Hegyi Ilozsi, Szabados Piroska, Lantos Eta, Serényi János, Bresztovszki Ede, Várnai Dániel és a Proe vonós zenekara. Műsor kapható a Nép-Maca-könyvkereskedésben és a szakszervezetekben. (*) Az V. kerületi Népház szimfó­iikus zenekara e hó 10-én, vasárnap délután 6 órakor Heidi-hang­versenyt rendez. Jegyek előre válthatók 1500 és 2000 koronás árban, naponként délután 6—7 óra között. Összeomlik a szeparatista mozgalom. Mün­chenből jelentik, hogy a rajnai bizottság elha­tározta, hogy az úgynevezett autonóm pfalzi kormány jogszerűségének kérdését csak később veszi elő, mert a szeparatista mozgalom jelen­leg mind Pfalzban, mind a Rajna-vidéken az összeomlás tüneteit mutatja.­­ Szeparatista körökből fenyegető leveleket küldöttek Clive müncheni brit főkonzulnak, aki kormánya megbízásából tudvalevően jelentést készített Pfalz helyzetéről. A főkonzul védelmére rend­kívüli óvóintézkedéseket tettek.­­ Braun po­rosz miniszterelnök táviratot intézett a wies­badeni kormányhoz, amelyben szerencsét kí­vánt ahhoz, hogy a szeparatista uralom alól fölszabadult. Csak az as­eg­áig tert­ható joggal learveagat BOTMCTk&SEBalts aki csSeSfSze-Üjje a WfePSZflVA-natef Kenyér. * Nagy, nyomasztó, súlyos szó volt mindig. A mindenséget mozgató, hányszor röppen szét a világűrben naponta, százféle nyelven vágyás ujjongással, mint remény, elfulladt kéréssel, mint könyörgés vagy reszkető, fojtott dühvel, mint átok , kenyér... Valamikor inkább szim­bolikus értelme volt, az életet jelentette és ha valaki azt mondta kenyér, tudták, hogy ez hús is, kalács, tej, sőt cipő, ruha, minden, ami az emberi életet tűrhetővé teszi. És ma már ez az élet a szó valóságos értelmében és ha valaki azt mondja: kenyér, csak arra az inkább fe­kete, mint fehér, valóságos kenyérre gondol, amit a pék mér egyre drágábban és egyre szűkebben. Ma már ezrek, százezrek robotja, izzadása, loholása, minden küzdelme csak az a darab kenyér, ami mind kisebb lesz, hús, tej, egyéb minden elfeledve, belesülyesztve a nyo­mor pusztító gyomrába, ahol már mindene ott van a dolgozóknak, örömök, a küzdelmes élet minden sava, borpa, a robotos napoknak so­vány megszesítői, minden a nyomor fenekén, amelynek végtelen torka azonban még mindig mohón tátong és húzza-viszi az utolsó falat kenyeret is, hogy ez se legyen többé. A nyáron, beláthatatlan mezőkön aranylott a dús búza­termés és a szegények fásult kedvét remények indították, talán annyi éhség után kenyér legalább lesz — legalább kenyér... És volt búza bőven, megteltek a cenlrek, hombárok és a kenyér mégis mind kevesebb, mind drágább. Mert a búzát eladták, kivitték a földek urai, idegen valuták aranyára váltották be az aranykalászok értékét, annak adták, aki töb­bet űzetett érte és a dolgozók, akik learatták, akik behordták, akik a gyárakban és min­denütt dolgoznak, azoknak nem jutott, nem­­juthat elég belőle, mert drága, m­ert egyre töb­bet kell érte fizetni. Ég az emberek állványok tetején, bányák mélyén, irodák fülledtségében robotolók, egyre sötétebben, egyre keserűbben nézik a csodát, a beláthatatlan dús búzafölde­ket, a fogyó kenyeret és­ a növekvő kenyér­árakat, küzdelmes életüknek ezeket az egyre jobban ingó pilléreit a kenyér. Az Árvizsgáló Bizottság hétfőn kiadott ren­delkezésével a félbarna kenyér árát péknél az eddigi­­2050 korona helyett £200 koronára, vi­szontelárusítóknál az eddigi 2160 koronáról 2320 koronára emelte föl. Zsemlye ára péknél az eddigi 1ö6 korona helyett 175 korona, étke­zési üzemben forgalmi adóval 200 korona. # # * —• A házbér körül. (Tass népjóléti miniszter nyilatkozata.) Egyik reggeli lap azt írja, hogy a szombati minisztertanácson szóba került a lakbéremelés ügye is és a miniszterek között az volt a vélemény, hogy tekintettel a korona árfolyamának ujabb csökkenésére, február ha­vában újból szabályozni kell a lakbéreket vagyis még februárban visszamenő hatállyal léptetik életbe a lakbérek újabb emelését. Ezt a híresztelést egyik hétfői lap megcáfolja, mégpedig a népjóléti minisztertől szerzett in­formációra való hivatkozással. A népjóléti mi­niszter — a lap szerint — kijelentette, hogy teljesen légbőlkapott az a hír, hogy a minisz­tertanácsnak akár új lakásrendeletről, akár pedig visszamenőleges házbéremelésről tett volna javaslatot. Csak májusban lehet szó — esetleg — új lakásrendeletről, ha a fokoza­tos béremelési kulcs a koronának esetleg köz­ben beálló romlásával nem állna arányban.­­ Bármennyire is tisztában vagyunk a lehetősé­gekkel, még­sem merjük föltételezni a kor­mányról, hogy valóban komolyan gondolt volna vagy trendolna visszamenőleges bázbér­emelésre, különösen a mostani időben. Hiszen a kormány is tudja azt, hogy a munkabérek mennyire elmaradtak a drágaság emelkedésé­vel szemben, nem is szólva arról, hogy a munkanélküliek száma egyre ijesztőbben sza­porodik. A kormánynak is számolnia kell az­zal, hogy a viszonyok megváltozása nélkül je­lenleg nem lehet keresztülvinni újabb házbér­emelést 2400 korona a főzelék­-föltét Az Árvizsgáló Bizottság a legújabb rendeletével megint föl­emelte a legszegényebb emberek ételének, a fő­zelék-föltétnek és a húsievésnek az árát Főze­lék-föltét az eddigi 1000 korona helyett 2400 ko­rona, fényűzési adóval az eddigi 2100 korona helyett 2600 korona. Leves forgalmi adóval 400 korona, az eddigi 270 korona helyett fény fű­tési adóval a­, ed­digi 300 korona helyett 450 korona. Az új árak keddtől kezdve érvényesek. — Halálozás. Krebs Oflon elvtársnak, a Világosság-nyomda raktárkezelőjének 3 éves Katója, február 2-á­n meghalt. Temetne 5-én, felddött délután 3 órakor lesz a Kerepesi­ úti temető halottasházából. — Mikor kell fényűzési adót fizetni a forralt bor után? Egyes vendéglőkben a vendégek részéről panasz merült föl, hogy a forralt bor után a vendéglős fényűzési adót számított föl. JS panaszokkal kapcsolatban a Szállodád c­­ég Vendéglőse"" Ipartestülete közli, hogy forralt bor után csak abtfan az esetben kell fényűzési adót fizetni, ha az literanlént éOOO koronaról magasabb áron kerül kímélésre..­­.Tovább gyilkol a villamos. (Újabb két ha­lálos elgázolás.) Amit mostanában a budapesti villamos produkál, az minden képzeletet fölül­múl. Minél inkább emelik a menetdíjakat an­­­nál rosszabb a közlekedés és annál több em­bert pusztít el a Budaiék parancsnoksága alatt működő száguldó nyaktiló, mintha nem is közlekedési célból járnának Budapest utcáin ezek a félelmetes, rozzant sárga bárkák, hanem villamostankok volnának, amelyeknek a leg­főbb hivatásuk az, hogy minél több embert gyilkoljanak le. A mostani vasárnap szintén nem múlt el halálos elgázolások nélkül Dél­előtt a Köztemető­ útán gázolta halálra a vil­lamos, Szalay József 25 esztendős fiatalembert És a rendőri bizottság alig távozott el innen, máris újabb halálos elgázoláshoz hívták. A Teréz-körúton egy 11-es villamos elgázolt egy fiatal nőt. A retiküljében talált írások alapján megállapították, hogy az illető Stein Béláné 23 esztendős asszony. Kihallgatni nem lehetett mert egy pillanatra sem tért magához és amire a mentők beszállították a Rókus-kór­házba, meghalt. Miután az elgázolás szemtanúi­nak vallomása szerint a szerencsétlenségért a felelősség a kocsivezetőt terheli, a rendőrség Kocsik Ferenc vezetőt őrizetbe vette.­­ Hétfőn reggel a Zsigmond­ téren Cserna Károly 65 éves törvényszéki főjegyző föl akart szállni a vil­lamosra, amelyet azonban a kalauz állítólag idő előtt lecsöngetett Cserna a villamoskocsi kerekei alá került amelyek fején és lábán ejtettek súlyos sérüléseket A mentők az Ir­galmasok kórházába szállították.­­ A Hun­gária­ út 31. számú ház előtt a 26-os jelzésű vil­lamos elütötte Anki Ferenc 47 éves napszámost A szerencsétlen ember súlyos sérülést szenve­dett. A mentőket arra kérte, hogy ne kórházba, hanem a lakására szállítsák. Kérésének a men­tők eleget is tettek. — Az elmúlt hónapban minden napra esett egy villamoselgázolás, kö­zöttük több halálos. Úgy látszik, ezt ebben a hónapban is folytatni akarják. A kezdet erre mutat. — A megszökött gyilkost agyonlőtte a de­tektív. Megírtuk a minap, hogy az ügyészség Markó­ utcai fogházából megszökött Kunz Mi­hály, aki annak idején az Excelsior-bár tulaj­donosát agyonlőtte és emiatt, vizsgálati fog­ságban volt A budapesti rendőrség nagy appa­rátussal fogott hozzá a megszökött gyilkos kéz­rekerítéséhez. A nyomozó detektívek rövidesen megállapították, hogy Kunz Erzsébetfalván, az úgynevezett Szabó-telepen lakik Cserna Sándor nevű gyári­ munkás elhagyottan álló házában. A detektívek körülfogták az épületet amit —az úgy látszik — Kunz észrevett mert egyik ba­rátjával ki üzent, hogy élve nem adja meg ma­gát és aki a közelébe ér, lelövi. A detektívek erre rendőrökkel együtt benyomultak a házba, ahol Kunz revolverlövéssel fogadta őket. A de­tektívek és a rendőrök szintén lőttek és az egyik detektív golyója Kunz Mihály mellébe fúró­dott aki eszméletlenül esett össze. A súlyosan sérült embert autóba tették és az erzsébetfalvai rendőrségre szállították, ahol bekötözték a se­beit majd elvitték a rabkórházba. Itt azután Kunz, anélkül, hogy magához tért volna, va­sárnap reggel sérüléseibe belehalt Abban a szobában, ahol Kunzot elfogták, a detektívek két revolvert, nagymennyisségű töltényt és egy katonai szuronyt találtak. Cserna Sándor, akinek a házában Kunz búvóhelyet talált azt vallotta, hogy ő nem tudta, hogy Kunz gyil­kosság miatt letartóztatásban volt és a fogház­ból szökött meg. — Aunó és kocsi összeütközése. Vasárnap este a Vilma királyné-ot, és K­ajza-utca sarkán egy autó nekirohant egy magánfogatnak, amelyet fölfordított. A kocsi utasai, Lenkei Lajosné és kislánya súly­osan megsebesültek. Az összeütközés után az autó nem állott meg, hanem tovább­robogott. Megállapították, hogy az autó Bosch bank­igazgató tulajdona. Az ügyben az eljárást megindították. — A rossz bizonyítvány miatt. (Öngyilkos­ság a Német-utcai polgári iskolában.) Hétfőn reggel a Német-utcai polgári iskolában Rei­ner László 15 éves, IV. polgári iskolai tanuló, öngyilkos lett A Su szombaton kapta ki a bizonyítványát és panaszkodott társainak, hogy igazságtalanul rossz osztályzatot kapott, holott az azelőtti tanévben kitűnő bizonyít­ványa volt. Az elkeseredett tanuló a tanítás megkezdése előtt kiment az osztályból az illemhelyre, ahol fejbelőtte magát. Azonnal meghalt. — Amerika a nagyobb arány a bevándorlás ellen. Washingtonból jelentik. A képviselőház bevándorlási bizottsága a bevándorlás korláto­zásáról szóló törvénytervezetre vonatkozó je­lentését bemutatta, amely szerint a beván­dorlók számát az 1890-ben Amerikában kép­viselt egyes nemzetek lélekszámának 2°/%-ában állapítják meg. Az egy évre eső bevándorlók száma ezzel 357.000-ről 169.000-re csökkenne. — öngyilkosság máglyahalállal. Békéscsabá­ról jelentik: Hieger József vett közös hadsereg­beli százados Versecen borzalmas módon vetett véget életének. Fából és szénből máglyát ra­kott lakásának konyhájában és az egészet pet­róleummal leöntötte, majd a máglyára ölt és azt maga alatt meggyújtotta. Mire a szomszé­dok figyelmesek lettek az udvarra szivárgó füstre és segítségére siettek, szénné égett. Az öngyilkosság okát nem tudják. A százados egy levelet hagyott hátra Kaposvárott lakó öccse részére 1924 február 5

Next