Népszava, 1924. április (52. évfolyam, 76–96. sz.)
1924-04-01 / 76. szám
a 'Satt kSvetel. Mis a gyáratsporodnak és a tankok a mai Mrdofoet boiaebelóc, eddig a mtadkdsok ing nélkül mentek a natkdba. A kapttananus nem tamuolt Mi -Irani vkratikus esitralisckel szeretnénk a helyzetet megváltoztatni. Ha ez nem sikerül, a kapitalisták konokságién múlik. Treenkttenetendfis gyereket pusztulnak el tuberikulózisban, mert nincs ipari BW/gyelet, nincsen munkanydelem. A szakszervezetek árbízi ösnerjéket fizetnek ki M -gélsekre. Kétségbeejtő az a rövidlátás, amellyel koráig is elfoglalta hivatalát. A parlamenti frakció azért nem tud eredményt elérni, mert a kormányf elit nem lát további a kisüstnél. A szakszervezeti vezetők emberfölötti farankát végezznek,?«• tokiig nem birják. Húsz év óta nűködő csoportokat föloszlatnak a leglehetetlenebb férfigyíl alapján. Na a négy esztendőn keresztül a támadásokat kiítottuk, who ok o etüggtdétre. Majd a mast heriyojij A-t szanáláal t&vényjavaslatról beneU As magallaphtatta, hogy a nannák snlyon terhelt a SHmk&BS&s-, nak kell kiizzadnia. itneger V&mao Bvekkel mkOtt ferahMstattik wfet tL.i szakszervezeti voretCVet, hogy v i ne hanyagolják el a n& Munnfc*. Ma Saids halljuk, hogy a torttl- As vegyiparban a nAk bérk íny« ,mók. Ennek wa az oka, hogy mim fordítottak kellő i gindot a nttt f51wJlftgosk4aára. A kdbontba» « niei/offWä-i a férfi munkahelyit, akt ma mir gyermekek század 1ehet a gyfeakban látni. A háztartási munkásnőknek korlátlan a smmnkalderök. A dohánygyári «munkásnfll, «tervenénét is minden eszközzel elő kell mozdítani. /t jok novelé»» elaareodó szökségesség. PfeiffiVr Zoltán a vita lezárásit infitvinyoaea. Janczek Pál «rtfp« szólalt feel. A többség elogadta. Ezelőt t Gál Benő elvtárs zűrőszava következett Igazat kell adnia annak a fölszólalónak - - úgymond -, aki azt mondotta, hogy a szakszervezeti vezetőnek és általában a munkásmozgalom vezetőinek, akik teljes lelkiismerettel szolgálják a munkásság ügyét meg kell mindig mondaniok az igazat, akkor is, ha ez a népszerűség rovására megy. Ezért őszintén megállapítja hogy a vita részben helytelen mederbe türelődött Megérti, hogy egyesek keveslik a szakszervezetek és a munkásmozgalom egyéb fórumai által elért eredményket. De akik est keveelik, azoknak az a kötelességük, hogy benti szervezetekben végezzenek fokozottabb miskát és tegyenek, meg mindent az irányban, hogy jobb eredményeket lehessen elérni. Mindenekelőtt, azonban vigyázni kell arra, hogy itt ne üssék feel fejüket olyan törekvések, amelyek azt az erőt, amelyet a szakszervezetek reprezentálnak, megbonthatnák. Ha az olyan terveket, aminekről Kabók elvtárs tett említést, valamint e tervek eshetőségeit komolyan mérlegelik, arra a megállapításra kell jutniok, hogy ilyyen tervek keresztülvitelére ebben a pillanatban hihessk m meg a kellő fölvértezettségünk. Különböző határozati javaslatokat nyújtottunk be. A politikai irányú javaslatokat tegyél át a párttörtunlókhoz. Biró Dezső ,elvtárs határozati javaslata, bár, nem teljesen politikai irányú, de mégis oly gazdasági kérdésekkel -foglalkozik, amelyek ma a parlament útján intézendők . A nesa politikai irányú javaslatok fészik hozzájárul a magánalkalmazottakra vonatkozó, valamint a munkásbiztosításról szló és a szakszervezeteit mozgási fzakadttását- íásvezelő javaslatokhoz és kéri ezek elfogadását. Erdősnek az ifjmmunkásokra vonatkozó javasklatára megjegyzi, hogy az ifjúmunkások bére mindig a kívhnőtt munkások bére szerint alafcratos ifjúmrancások helyzetére.A» Szaktanács eddig is nagy síoyt fektetett és kéri, hogy a jövőben is, valahányszor a munkáltatókbal megállaporlásokat kötne át, ezeket terjesszék ki az ifjtúmunásokra is. Lukács János elvtárs a segédmunkások kereseteit tette ásóvá. Az ipari, szakmákban dolgozó segédmunkásoknak a bére együttesen emelkedik a szakmunkások bőrével. Ha minden segédmunkás a maija szakmájában lesz beszervezve, akkor nagyobb eredményt lehet majd elérni. A Szaktanács minden szakmával törődik, de a szakmák egyes izgyai az illető szakegyesületek dolga. Püsoki elvtárs tehát ne intézze assza a felhívást a Szaktanácshoz, hogy a földmunkások szervezésére fektessen nagyobb súlyt, és a földminkások szervezetének a feladata. A Szaktanács tőle telhetően úgyis mindent elkövet ennek érdekeiben. Pászti elvtárs javaslata egyébként az ügyreim szerint nem is tárgyalható. Inditó largorraa, hogy a javaslatot tegyék át a Szakszervezeti Tanácshoz, hogy a legközelebbi ülésén foglalkoznék vele. Nagy Gézának az a javaslata, hogyívjanak össze összbizalmi ülést az elfogadott indítványok megvalósítása érdekében, fölösleges és nem célirányos. Ilyen nagygyűlés ennek a hivatásának nem tudna megfelelni, egyébként pedig a Szaktanács úgyis elvégzi azt. Lázár Emil javaslata részben idejét múlta de amennyiben még aktuális, megteszik majd a kellő lépéseket. Schmidtmeyer Vilma elvtársnak nem jogos a panasza, hogy a nőmunkások ügyét a Szaktanács nem karolja föl kellően. Minden szakma eddig is igyekezett és a jövőben is igyekezni fog a nőmunkások fokozott megszervezésére. Mielőtt a Szaktanács a maga határozati javaslatát a kongresszus elé hozta volna, alaposan megvizsgálta a helyzetet Nekünk is az a meggyőződésünk, hogy elérkezett a cselekvés ideje, de ehhez megfelelően föl is kell készülni. Ezt a fölkészülést ezt az erőgyűjtést várjuk a szakszervezetek vezetőitől. Kéri a határozati javaslat elfogadását. Biró Dezső: Nem volt más módja, minthogy javaslatát, az Eceátroa értekezlet, elé terjeeera. Hozzájárul, hogy átadják a partementi trakkiónak lír-tíAt /nm Az aaeáVfei ja raqtetefcat htarezt. akarjál •fogadtatni, míg az országos kongresszust ceak htvétkor tartják meg. Ezért kéri javaslatának elfogadását. Rothenstein iíár elnök. Nincs akadálya annak, hogy az országos értekezlet fölkérje a parlamenti frakciót, hogy valamely ügyet pártoljon. Az országos értekezlet víitnai kérdésekkel nem foglalkozhat, tehát a politikai tervaészetű javaslatokat átadja az illetékes fórumoknak. Ezután Holore Jimes magyarázta ki egyik közbessólását. Majd a szavazásra került a sor. Hothencein Mór elnök jelentette, hogy ama határozati javaslatok fölött kell az országos értekezletnél döntenie, amelyek nem kerülnek politikai irányuk miatt a pártfórumok elé ,, amelyeket az előadó is magáévá tett. Ha a kongresszus jaavasatával az előadó javaslatát elfogadja, akkor a különböző javaslatoknak a sorsa is eldől. Ezek után fölteszi a kérdést és az országos értekezlet a Szakszervezeti Tanács határozati javaslatát egyhangúlag elfogadta és a többi javaslat fölött olyan értelemben határozott, amint azt Gál Benő zárszavában javasolta. Rothenstein Mór elnök ezután rövid beszéd kíséretében, zárta be a kongresszust A napirendet — úgymond — letárgyaltuk, a szakszervezetekben tömörölt munkásság már hozzászokott ahhoz, hogy a vezetők fölött szigorú _A nemzetgyűlés hétfői ülését Schltovszky elnök 's 12 órakor nyitotta meg. Először harmadszori olvasásban elfogadták a földreformnovella legutóbb letárgyalt 2. szakaszát ezután Móser Ernő a közjogi és honvédelmi bizottság nevében bemutatta e bizottságok jelentését a háborúban elesett hősök megünnepléséről szóló törvényjavaslatról. Majd áttértek a középiskolai reformáról szóló törvényjavaslat általános vitájára. Bozsik Pál (Wolff—Ernszt-párti) volt a-, első fölszólaló, aki a közoktatásügyi miniszterrel szemben azt vitatta, hogy a a tanügyi mozgalmakat nemcsak a protestantizmus folytatta le, hanem a katolikus egyháznak is „érdemei voltak" e téren. Azt igyekezett bizonyítaani, hogy a polgári iskola fejlesztése érdekében nálunk számottevő munka folyik. A mehtni javaslat azonban nem egységesíti majd a középisskolákat, hanem még jobbankettéválasztja. A javaslat igyes rendelkezéseit keresztül hihetetlennek tartja. A javaslatot elfogadta. Klebelsberg közoktatásügyi miniszter ezután az előtteszóló képviselő kielöntéseire reflektálva azt mondotta,-.hogy a katolikus egyház-fiak, valóban nincs oka, ő intntate**Ssf6 ellen panaszkodni. Ő nem akarta a katolikus egyház „érdemeit" kétségbevonni. Drózdy Győző pártonkívüli ellenzéki volt a következő fölszólaló. Az iskola — úgymond — mindig a*politika eszköze volt és rendszerint az a politikai rendszer alkotta a maga képére, amely az országban uralkodott. Ennek a javaslatnak meg kellett volna valósítania az ingyenes oktatást. A javaslat antidemokratikus, mert nem teszi lehetővé, hogy a középiskolát az a nép széles rétegei is látogathassák. A tanítóképzés hiányosságait tette szóvá. Világraszóló magyar pedagógusunk úgyszólván alig van. (Rothenstein Mór: , Például Baller István!" — Derültség.) Magyarországon nagyon sok mulasztás történt a népoktatás ,terén, elég ma is többszáz község van, ahol egyáltalán nincsen népiskola. (Esztergályos János: „A, orosházi határban csak egy népiskola van!") A Kaller István-féle fölvételi vizsgák rendszerével tulajdonképen külön kis numerus clausus, akartak csinálni. Azt akarták elérni, hogy a zsidó tanulók ne juthassanak be a középiskolákba. Ezt a célt azonban nem érték el. Elsősorban a szegény falusi gyermekek sínylették meg a Hitler-féle rendeletet. Ezután az elnök utólag rendreutasította Drózdyt azért a kijelentésért, hogy a középiskolák sokszor „ismeretekkel teletömött szamarakat" produkálnak. Majd az elnök néhány percre fölfüggesztette az ülést. Szünet után Drózdy Győző folytatta beszédét. A Ház elnézését kérte azért a kifejezésért, amelyért az elnök rendreutasította. A legutóbb, amikor Amerikában járt, számosan érdeklődtek nála, hogy valóban megvan-e Magyarországon a numerus clausus-törvény és hogy valóban nincs-e általános, titkos választójog. (Klárik Ferenc: „Az atrocitásokról, gyilkosságokról nem érdeklődtek?") Azokról is érdeklődtek, de akkor azt a reményét fejezte ki, hogy" ezek már megszűntek. (Szabó Imre: „Láttuk a szombati interpellációból is!") sürgette. A numerus clausus olyan szégyentörvény, amely azáltal, hogy rengeteg magyar tanulój a külföldre kényszerít, mérhetetlen károkat jelent az országnak. Határozati javaslatot is nyújtott be a numerus clausus eltörléséről. Ezután a fegyelmi úton elmozdított tanerők ügyével foglalkozott. A kurzus elején Zilahi-Kiss Jenő tanácsos és Hauer István mint kultuszminiszter száz és száz becsület és kitűnő pedagógust mozdított el, illetve fosztott meg állásától igazságtalan, bornírt ítéletekkel. (Az elnök kérte a szónokot, hogy csak parlamentáris kifejezéseket használjon.) Gaz, bornírt eljárás kritikát mondjon. Ez megtörtént ez alkalommal is és a szigori, de objektív kritikát mindig csak helyeselni lehet, mert az megtermékenyítően hat. Az országos értekezlet bizalma egyébként a Szakszervezeti Tanács iránt a legteljesebb mértékben megnyilvánul akkor, amikor az értekezlet egyhangúlag fogadta el a Szaktanács határozati javaslatát. Ez nem jelenti azt, hogy az eddigi eredményekkel meg volnánk elégedve, de jelenti a munkásságnak azt a fölismerését, hogy a legmesszebbmenő erőgyűjtésre való, szükség ahhoz, hogy eredményeinket fokozzuk és minden erőnk latbavetésével tovább folytassuk a küzdelmet a hihetetlenül rossz sorban levő dolgozók helyzetének megjavítására. Ehhez elsősorban a szervezetek megerősítése szükséges és elengedhetetlen előfeltétele ennek az is, hogy a közös ellenséggel egységes erő!) szögezzük szembe. Éljen az összmunkásság, éljen a munkásszolidaritás! (A kongresszus lelkesen éljen ez.) Ezzel az országos értekezlet este 7 óra után véget ért, volt az, hogy aljas politikai bosszúból tisztességes, becsületes embereket tettek kenyörtelenné. (Az elnök megismétli fgyelmeztetését:" Az ellenforradalom idején ugyanazok az emberek kergették el ezeket a tanerőket, akik a kommunizmus idején arra kötelezték őket, hogy hallgassák a kommunista tanfolyamokat. Zilahi-Kiss Jenő lett a fegyelmi ítéletek iránynyitója, az a Zilahi-Kiss, aki a kommuniz- -mus alatt annyira le volt zartve, hogy ruharekvirálással is foglalkozott. (Rothenstein, Mór: „És ez az ember ma a főváros polgármestere! Szégyen, gyalázat!") Ugyanaz a Zilahi-Kiss Jenő, aki a kommunizmus bukása után főinkvizitora volt a tanítóknak és tanároknak, a forradalom idején nagy cikkekben követelte a szekularizációt és a legszélsőségesebb forradalmi reformokat.. Mégis a kommün bukása után kidobta az állásukból azokat a tanítókat, akik nem voltak, hajlandók vele együtt köpönyeget cserélni és a kurens szolgálatába szegődni. Már Zilahi-Kiss Jenő szerepe is bebizonyítja, hogy milyen méltánytalanság történt ezekkel a tanerőkkel. Itt van aso®ban Zilahi-Kiss Jenő kenyerespajtása i.-j. Madóssy Imre tanfelügyelő, aki a r-omafi mini páratlan lelkesedésselszolgálta végig... Ez a Mosdóssy állásukból való elmozdítással fenyegette meg a kommün alatt azokat, a tanárokat, akik nem akarták végrehajtani a tanácsköztársaság rendelkezései! Jogos tehát az a követelés, hogy a kultuszminiszter a kommün után ártatlanul elítélt, szerencsétlen tanárokat és tanítókat juttassa legalább abba a helyzetbe, hogy ne legyenek kénytelenek, életük végéig homlokukon hordani az igazságtalanság bélyegét, amelyet, a kurzus csőcseléke nyomott rájuk. A javaslatot nem fogadta el. Alföldi Béla egységes párti beszéde után Várnai Dániel elvtárs lett volna a következő fölszólaló, de mivel a tanácskozásra szánt időből már csak alig negyedóra volt hátra, kérte, hogy beszédét a legközelebbi ülésen mondhassa el. A Ház ehhez hozzájárult. Ezután a nemzetgyűlés az elnök napirendi indítványa nyomán elhatározta, hogy legközelebbi ülését kedden tartja. A keddi ülés napirendjére kitűzték a középiskolai javaslat vitájának folytatását, továbbá mentelmi ügyek és néhány olyan kisebb igazságügyi javaslat tárgyalását, amelyeket még Nagy Emil nyújtott be igazságügyminiszter korában. Az ülés délután 3 órakor ért véget. Nagy György emlékének megünneplése. Hétfőn volt egy éve, hogy Nagy György, a föloszlatott köztársasági párt elnöke és a szabadságjogok lelkes harcosa, meghalt. Emlékének megünneplésérebarátai és hívei hétfőn este vacsorát rendeztek. Ott voltak: az elhunyt özvegye, a szociáldemokrata parlamenti frakció részéről Pikter Emil elvtárs, nemzetgyűlési képviselő. Nagy Vince és Nagy Ernő nemzetgyűlési képviselők, Ritza Barna, Dietz Károly, Vámbéry Rusztem és sokan mások. A megjelenteket Dietz Károly üdvözölte, majd Búzd Barna méltatta Nagy György érdemeit a demokratikus eszmékért folytatott küzdelmében. Fölszólalt az ünnepségen Pikter Emil elvtárs is. Azzal kezdte a beszédét, hogy anak, hogy a szociáldemokrata képviselők közül többen nem jelenhettek meg, az az oka, hogy éppen ez órákban nagyon fontos tanácskozást tartanak a szanálás ügyében. Őt azért küldték ki, hogy jelentse a szociáldemokrata képviselők szolidaritását a Nagy György emlékezetére öszszegyűlteknek. Nagy György egyéniségéneki jellemzése után hangoztatta, hogy mi olyan nemzetköziek vagyunk, mint Nagy György volt, aki nem úgy kívánta a hazáját szolgálni, hogy más nemzet elpusztulását akarja. Végül meleg szavakban szólt Veér Imréről, akineki most börtönben kell elmélkednie arról, szabad-e Magyarországon eszmékért lelkesedni. az ellenforradalim hallásai iskolákton. * * El kelt tSrSifil a „numerus clausushox cimsett szégyentörvényt. — Miért és hisgyan fosztották meg kenyerüktől a legkiválóbb tanereiket. — Elégtételt as ellenforracaesttimt áldozatainak ! A numerus clausus eltörlését f 1934 áprils X.