Népszava, 1925. február (53. évfolyam, 26–48. sz.)

1925-02-17 / 38. szám

1925 február 19. NÉPSZAVA 209 — A rendőrség magánvállalkozás szolgála­tában. Napok óta. a környéken és a város belső területén lakó elvtársak tömegesen keresnek föl bennünket és elmondják, hogy a háaföl­ügyelők kis, tizenhatodrét nyomtatványt ad­tak át nekik, amelynek a cime „összeiróiv". E kis nyomtatványon számos kérdőpont van, amelynek kitöltésére 24 órás termimist tűztek ki. Elvtársaink többhelyen megkérdezték a ház­fölügyelőt, hogy milyen ügyben kell az össze­iróivet kiállítani. A felelet erre az volt, hogy az öaszeiróiveket rendörök kézbesítették ki az­zal a meghagyással, hogy azt mindenkinek 24 órán belül ki, kell tölteni. Mintán azonban az össze iróiven nem volt megjelölve az a cél, amely miatt ki kell tölteni, sokhelyen meg­tagadták annak kiállítását és összetépték a »cédulát. Elvtársainkat és mindazokat, akik az összeiróiv kitöltése miatt hozzánk fordultak, megnyugtatjuk. Nem hatósági, hanem magán­célra akarják az úgynevezett összeiróivet ki­töltetni. Rudolf Masse, nagy berlini hirdetőcég európai címtárt készit és ehhez a címtárhoz kellenek azok az adatok, amelyeket az össze­iróiven kérdeznek. Más lapra tartozik, hogy milyen cimen hordja szét a rendőrlegénység ennek a privát vállalkozásnak a nyomtatvá­nyait? Tud-e erről a főkapitány és ha igen, nem gondolt arra, liogy a rendőrlegénységet semmiféle magánvállalkozás céljára fölhasz­nálni nem szabad, bármilyen előnyös anyagi haszonnal járjon is ez? A Rudolf Mosse-oég kísérlete súlyos precedens, amely nagyon könnyen megbosszulhatja magát, — Meghalt Pekáry Ferenc nyugalmazott fő­kapitányhelyettos. Pekáry Ferenc nyugalma­zott főkapitányhelyettes, miniszteri tanácsos, hétfőn reggel 65 éves korában meghalt az Uj­János-kórbázbau. Pekáry 1882-ben került a budapesti rendőrséghez, mint. dijnok. 1906-ban főkapitányhelyettes lett;, 1912-ben a belügy­minisztériumba rendelték szolgálattételre, ahol miniszteri tanácsossá nevezték ki. Pekáry fő­kapitányhelyettes számos gyermekjóléti intéz­ményt teremtett, Ö állitotta föl a dunai kapi­tányságot, megreformálta a tolone- és cseléd­ügyeket és ő honositotta meg a budapesti rendőrségnél a daktiloszkópiát. — Tüzek a vidéken. Győrből jelentik: Az utóbbi hetekbeu föltűnően megszaporodott a városban a tüzesetek száma, Győr egyik kül­városában, Szabadhegyen, vasárnap is hatal­mas tűz pusztított. Hat óra tájban kigyulladt a szabadhegyi szérűskert és csak a tűzoltóság gyors ós eredményes munkájának köszönhető, hogy a nagy szélben nem terjedt, el a tűz az egész Szabadhegyen. A tüzet állítólag gyújto­gatás okozta, a szérűskert ebben az évben már barmadizbey. gyulladt 3d. A rendőrség nyomo­zást inditott annak megállapítására, kik kö­vették el a harmadízben megismétlődő gyujto­f itást. — Szombathelyről táviratozzék, hogy a örmend közelében fekvő Vasnádasd község­ben szombaton délután nagy tűzvész pusztí­tott. A nagy szél miatt csak nagyneliezen si­került a tűz továbbterjedését megakadályozni. Leégett 7 ház és 13 pajta; bennégett sok szarvasmarha, és sertés. Négy ember a mentési munkálatok közben súlyos égett sebeket szen­vedett. A katasztrófát káménytüz okozta. — Szegedről jelentik: A városháza tornya hétfőn délelőtt rövidzárlat következtében kigyulladt. A tüzet hamarosan eloltották. — A villamos és a motorkerékpár. A Lehel­utcában a robogó villamosról leugrott Silber­mann Ferenc 46 éves hordár. A. szerencsétlen ember a pótkocsi kerekei alá került, amelyek egyik lábát levágták. Beszállították a Rókusba, ahol meghűlt. — Cinkotán egy sebesen robogó motorkerékpár elgázolta Pallér József 10 éves tanulót. A kisfiú súlyosan megsérült. Buda­pestre hozták és az István-kórházban helyez­ték el. — Az Agricola két igazgatója a rendőrségen. Megírtuk, hogy az Agricola volt két igazga­tója, Cruder Vince és Madarassy Endre, ellen több följelentés érkezett a főkapitányságra. A két igazgatót többször kihallgatták a rendőr­ségen. akik igazolták azt, hogy sem hűtlen kezeléssel, sem sikkasztással nem vádolhatók, legföljebb azzal, hogy rossz üzleteket kötöt­tek az Agricola kárára. Szombaton ujabb följelentések érkeztek a két igazgató ellen és miután nem tartózkodtak a lakásukon, a rend­őrség mind a kettőt őrizetbe vette. Ennek megtörténte után kérdést intéztek az ügyész­séghez, hogy a megvádolt embereket letartóz­tassák-e. Az ügyészség hétfőn azt az utasí­tást adta a rendőrségnek, hogy az ügy kinyo­mozásáig tartsák fogva őket. — Háromszor törtek be egy Erzsébet-körúti drogériába. Az Erzsébet-körut 17. szám alatt levő Boros-féle drogériában betörők jártak. Két hét óta harmadszor törtek be. Elsőizben a pénztárt feszitették föl, másodszor a kirakatot törték föl és az ottlevő egész árukészletet el­vitték. Harmadszor is a kirakaton keresztül igyekezett be a betörő az üzletbe, azonban valószínűen megzavarták a munkájában, mert semmit sei* vitt el. A rendőrség megnyitotta a nyomozási. — Az „erotikus figurák" bántják a rendőr­séget. Nem védjük az ízléstelenséget, tie mégis nevetségesnek tartjuk, amikor a budapesti rendőrség minduntalan erkölcsi niiifölháboro­dást rendez. Most valami plakáton akadt meg a „jó erköicsök''-höz szokott szeme és erre ki­adták az ordrét, h'og.v a „Halló, Soroksár!" cimü reviiieklámot el kell távolítani az erköl­csös pesti utcákról, mert a plakáton levő „erotikus figurák sértik a közszemérmet". Úr­isten, a budapesti rendőrséget fölbátorítják az „erotikus figurák", de mit gondolnak az urak, nem fölhábóritóbbak azok a piros és kék fol­tok, nem is plakátokon, lia-nem eleven ember­figurákon? Hiszen tetszik érteni?!... — Vasárnap 20 öngyilkoskisérlet történt. A Népszava vasárnapi számában külön cikkben foglalkoztunk azzal a szomorú tünettel, amely mellett nem lehet már szó nélkül elsiklani: a föltűnő módon elszaporodott öngyilkosságok­kal. Amint megírtuk, januárban 95-en követtek el öngyilkoskisérlefet és fel> már első két heté­ben, szombat estig, í5-en akarták az élettől megválni. Ez a szám vasárnap ijesztő módon emelkedett, mert nem kevesebb, mint 20 eset­ben hívták a mentőket az öngyilkosságot meg­kísérlő emberek első segítségnyújtásához. Olyan szaporán, olyan gyakran csilingelt a mentők telefonja vasárnap, hogy több esetben autó­taxit és bérkocsit kellett igénybevenniök a mentőknek. A 20 öngyilkoskisérlet. közül a sú­lyosabbak a következők: R. Adolf 50 éves ke­reskedő a Tompa-utca 19. számú házban ideg­rohamában hasbaszurta magát. — A Ferenc József-rakpartról F. Stefánia 82 éves magánzó­nő a Dunába ugrott. Kimentették.. — F. János 20 éves kelmefestő a Tatai-uton mellbelőtte ma­gát, — M. István 27 éves laboráns a. Ráday­utcában, — Sz. Margit 23 éves háztartási alkal­mazott a Hunyadi-Utca 13. számú házban, — K. Dezső 22 éves gyári munkás a Ceglédi-ut 14. számú házban levő lakásán és M. Teréz 30 éves háztartási alkalmazott a Lovag-utca 16. számú házban lugkőóldattal megmérgezte magát, — T. Árpád 27 éves vaskereskedő a József-kör­uton egy bérkocsiban megszúrta magát, A tár­saságában levők hazavitték a Futó-utca 13. számú házban levő lakására, ahol újból mellbe­szurta magát. Ez a sérülése olyan súlyos volt, hogy a Rókns-kórházba kellett szállítani. Vala­mennyi életuntat ott ápolják. Megjegyzés. — Megették a telet a farkasok — Mondják, de én azt mondom, nem lehet, Ha egyszer itt evésről szó vagyon: Hát biz' a tél evett meg engemet. — Lelőtte a kártyapartnerét. Debrecenből jelentik: Debrecen egyik úgynevezett előkelő klubjában vasárnap éjszaka gyilkosság tör­tént, Fábry Károly volt főhadnagy lelőtte és. életveszedelmesen megsebesítette Sza.ttmáry Tihamér gazdasági akadémiai hallgatót. A gyilkosság előzménye a következő: Szatmáry és Fábry egy kártyajátékban vettek részt. Fábry játék közben pénzt kért kölcsön Szat­márytól. Szatmáry játék közben visszakérte a kölcsönt, amire Fábry azt válaszolta, hogy nincs pénze. Ebből vitatkozás, majd összeszó­lalkozás támadt. Szatmáry arculütötte Fábryt, aki elővette a Frommer-pisztolyát és rálőtt Szatmáryra, akit fejen talált. Az orvo.sok vé­leménye szerint Szatmáry sebesülése élet vesze­delmes. A revolveres merénylő önként jelent­kezett a rendőrségen. Niésrí ümm ® slpő? * A cipőkereskedők országos kongresszust tar-i toltak február 15-én, vasárnap, a. Kereső* del mi és Ipa rkamar a helyiségében. A gazda­sági válság a cipőszakmát súlyosan megren-t ditette. A fogyasztás á minimumra csökkent, a gyárak egyrésze megszüntette az üzemet; sok cég fizetésképtelenséget jelentett: a szakma munkásai hónapok óta munka nélkül varinak. Érthető tehát, hogy a szakma éyidekeltsógei megszólalnak és kifejezésre juttatják sérelmei­ket. A cipőkereskedők kongresszusa a tern»­lés és a fogyasztás szempontjából egyformám érdekes tényeket állapított meg. A cipőkeres­kedők elismerik, hogy a magyar cipőipar, minőségben megfelel az igényeknek, nem ellenzik a jogos vámvédelmet sem. De fölvetik a kérdést, miért drágább a magyar cipő, ntínt a külföldi? Válaszul megállapítják, hogy egy pár egyszerű, faszöges férficipő árában 18.300 korona a forgalmi adó. A forgalmi adé 17—18%-kai megdrágítja a cipőt! A kész cápö vámja 3—5 aranykorona páronként, de az itt­hon készített cipő anyagának a vámja is 3 aranykorona. A 28.000 koronás tornacipő vámja '45.000 korona, noha a gumitalpas, egy szerű tornacipő nem is készül itthon. A hires szegedi papucs 10%-os fényűzési adó alá eeik, noha a papucs, mégha bársonyból van is, nem: fényűzési cikk. Ez a fényűzési adó tönferetetibe a virágzó szegedi papucsipart. A cipőkereskedők kongresszusa követeli ag itthon nem készült cipők vámjának a mém séklését, követeli, hogy a forgalmi adót a ter­melés első fokán róják le, ez esetben a forgalmi' adó egypár cipőnél 17—18.000 koronára csök­ken«. Követelik a hitelviszonyok rendezését, az uzsorakamat, megrendszabályozását, a beiken beli hitelviszonyok visszaállítását. E követe­lések teljesülése esetén a magyar cipő lényegesen olcsóbb lehetne, ami a fogyasztást is előmozdítaná és a cipőipari termelésnek is javára szolgálna. A cipőkereskedők követelései, a súlyos adók mérséklésével együtt, azonosak a fogyasztók, a termelők és a munkások érde­keivel. Misem igazolja .jobban, hogy milyen káros és végzetes a kormány gazdasági, pénafe ügyi és adópolitikája az iparra, kereskede­lemre és a fogyasztásra. Mindenki tiltakozik ellene, mindenki szenved alatta, de a kormány zavartalanul folytatja tatárjáráshoz ha«omló gazdasági politikáját! ... = Megint drágít a Máv. A magyar állami vasutak budapesti bejegyzett cég meginti emeli a vasúti tarifákat. Hétfőn rendelet je­lent meg, amely szerint 1924 junius 1-től a rendes árdijszabásban számszerűen az arany« koronaéijtékben megállapított díjtételeket,^ fu­vardíjakat és mellékdíjakat 1925. évi, március lió 1-től papírkorona értékű díjtételekkel, fu­vardíjakkal, mellékdíjakkal cserélik föl. Fél-i hivatalos közlés szerint a papírkorona értékre való visszatérés tehát csak azt jelenti, hogy a vasúti díjszabások alapjául a pénzforgalom valóságos, mindenki számára hozzáférhető fizetési eszközzel szolgáljon. A nem félhivata­los valóság azonban más. A Máv. már hetek óta kísérletezik azzal, hogy az aranykoroná­ban megállapított tarifa átszámításánál a ti­zenhétezres szorzószám érvényét föntartsa és — amint megírtuk — kiadta azokat a rende­leteket, amelyek előbb megtiltották a vasúti pénztáraknak az osztrák aranyveretü arany­érmek elfogadását, utóbb a körmöei veretű arany 10—20 koronások névértékében való el­fogadását is. Ez a két rendelet beharangozta a Máv. azon szándékát, hogy az egész vona­lon uem az aranykoronákban megállapított ta- , rifákat, hanem a 17.000-es szorzószámra át-: számított fuvardíjakat, azaz az aranykorona­értéknél 15%-kal magasabb fuvardijakat, szedje be. Az uj rendelet tehát megvalósí­tói ta a Máv. szándékát, mert hisz nem jelent mást, mint körülbelül 15%-os fuvardijemen lést. A Máv. ezt eddig az arany koronarende­letek rejtett utján próbálta elérni, most pedig ezt törvényes formába önti. A magyar vasúti tarifa eddig is a legdrágább volt Európában^ Most még drágább lesz. Mert a fő, hogy ak-< tiv legyen a Máv. mérlege, ha az egész köa­gazdaság elpusztul is bele, * = A nemzetközi vaskartel ellen. Már több al­kalommal hírt adtunk a nagy nemzetközi vas­kartel előkészületi cselekményeiről. A nemzet* közi vaskartel alakulásának veszedelme a nas pókban a Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség elé került. Amsterdamból nyert értesülés sze­rint a szakszervezeti szövetség ülésre hívta ösz­sze azoknak az országoknak szakszervezeti ve­zetőit, amely országokra a kartel kinyújtotta polipkar.jait. Az ülésen nemcsak azokat a ve­szedelmeket tárták föl, amelyek szociális téren fenyegetik a kartelhez tartozó gyárak munká­sait, hanem rámutattak azokra a. következmé­nyekre is, amelyeket a vasjcartel működése * fogyasztótömegek életnívójára oko» Slbatä»

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék