Népszava, 1926. szeptember (54. évfolyam, 197–221. sz.)
1926-09-01 / 197. szám
NÉPSZAVA 1926 szeptember 1. A kispesti katasztrófát kétségtelenül a vállalkozói gondatlanság okozta. Az óvatosan tapogatódzó hivatalos szakértőkkel szemben módunkban van olyan szakemberek nyilatkozatait is közölni, akiknek fölkészültsége és tudása kétségbevonhatatlan jelentőséget ad véleményeiknek. Sterbinszky Lipót elvtárs, a Magyarországi Építőmunkások Országos Szövetségének elnöke, fővárosi törvényhatósági bizottsági tag, aki kedden délelőtt a helyszínon járt és tagja volt a bizottságnak, szakértői véleményét a következőkben ismerteti: A katasztrófa okáról, amíg a romhalmaz nincsen eltakarítva és szakszerűen átkutatva, nem lehet határozott kijelentéseket tenni. De föltételesen ezek előrebocsátása után a szerencsétlenség okánál figyelembe kell venni azt a körülményt, hogy Kispestnek az a része, ahol a gyárépület áll, vizes altalajú, így tehát az építkezés alapzatának szilárdabbnak és mélyebben fekvőnek kellene lennie, mint egy más, kisebb építkezésnek. A gyárépület egyes pilléreken épült föl, ami egyúttal azt jelenti, hogy a rázkódásokat, kis területeken, ezek a pillérek állják. Ha egy ilyen pillér, akár az építésvezető hibájából, akár a munkáltató takarékosságából nem elég mélyen és nem elég széles alapon épül föl, nagyobb rázkódás esetén megroppan és az egybefűződő vasakkal együtt az egész épületet magával rántja. A romhalmaz miatt a teljes áttekintés teljes lehetetlen, de a hiba gyökerét itt is lehet keresni. A tervek és a bemutatott statikai számítások jók. Azonban az a legfontosabb kérdés, hogy amikor megkezdték az alapozást, kipróbálták-e a talaj szilárdságát? Mert egészen más vizsgálódást igényel a rendes falazás és más eset az, ha csak pilléreken nyugszik az épület. Valószínűen itt követték el az első és a legnagyobb mulasztást. A pilléreket kitöltő fal vastagsága nem játszik szerepet, mert hiszen a falaik csak a pillérek és az áthidalások közötti űr kitöltését szolgálták, tehát megterhelést nem kellett kiállaniok. A betonkeverésnél is baj történt. Hogy milyen voltaz előírás és hogy azt betartották-e, azt majd a vizsgálat dönti el, de már most meg lehet állapítani, hogy egyes helyeken a gömbvasról szinte lepörög a beton, más helyen meg még nedves is. Összefoglalva tehát, el lehet mondani, hogy az építkezés az olcsóbb fajtájúnkból való és ha most talán nem is, de egy későbbi időben föltétlenül nagy szerencsétlenséggel bosszulta volna meg a takarékosságot az épület. Hegedűs Vilmos műépítész, az „Alapkő" Építőipari Munka- és Termelő Szövetkezet igazgatója, a következőkben adott szakértői véleményt:: Nem akarok elébe vágni a megindult vizsgálatnak, azért csak általánosságban és nem a jelen esetre vonatkozóan teszem meg észrevételeimet. Az épület vasbetonvázas épület volt. A vasbeton áll: kavicsból, portlandcementből s gömbvasból. A vas mennyiségét statisztikai számítások alapján határozták meg. Vas, az eddigi megállapítások alapján, elég volt a betonban. Cementnek, a Magyar Mérnök- és Építészegylet előírása szerint legalább 300 kilogramnak kell lenni 1 m3 döngölt betonban. Ennek a mennyisége és minősége befolyásolja legjobban a vasbeton jóságát. Ha ebből az előírtnál kevesebbet tesznek bele, akkor ez legkönnyebben okozhat balesetet. A harmadik alkotórésze a vasbetonnak: a kavics. Ez csak annyiban befolyásolja a beton jóságát, hogy van-e benne agyag vagy szerves hulladék. Ezek a szilárdságot csökkentik, sőt sok agyag és szerves hulladék a beton kötését meg is akadályozhatja. Ebből is keletkezhet baleset. A vasbetonnak egy bizonyos előírt ideig zsaluzásban kell lennie, a lekötésig. Ha a zsaluzást előbb szedik el az előírt időnél, abból is keletkezhet baleset, főleg pedig akkor, ha ugyanakkor az előírtnál kevesebb cementet vagy már állott, rossz cementet tesznek bele, vagy pedig a kavics volt rossz s a lekötés nem következhetett be. Hogy ezen baleseti okok közül melyik volt az igazi, azt a vizsgálat van hivatva eldönteni. Egy bizonyos, hogy az erkölcstelen konkurencia és az olcsó ajánlat sok vállalkozót arra csábíthat, hogy elsősorban a cementtel takarékoskodjék és ne az előírt mennyi€éget adja bele, arra számítva, hogy úgyis mestáll az épület, ha kisebb is a szilárdsága. A könnyelműbb és hazárdőr építési vállalkozók bizony nem nagy lelkiismeretfurdalást csinálnak abból, hogy nem az előírt 100 kilogram portlandcementet adják a betonba (ami körülbelül 1:5 keverési aránynak felel meg), hanem a szokott módon zsákkal adagolják a cementet és jól megrakott talicskával a kavicsot. A lehetetlen áron vállalt munkát így gondolják rentábilisabbá tenni. Nem szabad tehát a munkát irreális olcsó áron kiadni, mert ez csak erkölcstelen cselekedetre csábíthat Ma úgy áll az építőipar, hogy a régi, jól megalapozott cégek, részvénytársaszgofe, altruista építőszövetkezetek, amelyek nem kalkulálnak hátsó gondolattal, egyelőre nem is vehetnek részt a siker reményében komoly pályázatokon. A magánépíttetőknek, továbbá a városnak és az államnak a köz érdekében ezért azt kellene tenniük, hogy elvetnék a legolcsóbb irreális ajánlatokat és csak a teljesen megbízható, minden hátsó gondolat nélküli reális ajánlatokat vennék figyelembe. Ez biztosítaná legjobban a szolid építkezést, amely a balesetek lehetőségét majdnem teljesen megszüntetné. Pártiink kiküldöttei a katasztrófa szilinelyén. A magyarországi szociáldemokrata párt parlamenti frakciója részéről Saly Endre elvtárs, nemzetgyűlési képviselő, a központi párttitkárság részéről pedig Pajor Rudolf elvtárs jelent meg kedden délelőtt a helyszínen. A romhalmaz megtekintése után érintkezést kerestek a szerencsétlen áldozatok hozzátartozóival, akik értésükre adták, hogy egyelőre minden támogatás nélkül maradtak. Elvtársaink ennek alapján azonnal közbeléptek Kispest város vezetőségénél az azonnali segítés érdekében. Saly és Pajor elvtársaknak egyúttal módjukban volt meggyőződést szerezni arról is, hogy a kispesti munkásság mélységes megdöbbenéssel, de elégtételt váró türelmetlenséggel foglal állást a katasztrófával szemben. Szociáldemokrata napirend előtti felszólalás Kispest város közgyűlésén a szerencsétlenség miatt. Kispest rendezett tanácsú város képviselőtestülete kedden délután 126 órai kezdettel ülést tartott, amelyet dr. Várya Gyula polgármester nyitott meg. Beszédében hangsúlyozta, hogy a rettenetes katasztrófáról Kispest minden polgára mélységes részvéttel értesült. Azokat, akik életüket vesztették, mindannyian a munka hőseinek tekintik és éppen ezért áldozzon a közgyűlés szomorú emléküknek egy percet. A polgármester megszakította beszédét és a képviselőtestület tagjai némán adóztak a munka mártírjai emlékének. A polgármester ezután bejelentette, hogy kedden délelőtt hivatalos bizottság ment ki, a szerencsétlenség színhelyére, hogy a katasztrófa okait megállapítsa. Az eredménye ennek a vizsgálódásnak a törvényszék elé kerül. Bejelentette ezután, hogy a szerencsétlenül járt munkások hozzátartozóinak megfelelő pillanatnyi segélyt nyújt a város. Bejelentette ezután, hogy Vogl István és Linhardt Antal képviselőtestületi tagok napirendelőtti felszólalásra kértek és kaptak engedélyt. Vogl István (kereszténypárti) felszólalásában hangoztatta, hogy lehetetlen gondatlanság, bűnös kapzsiság okozta a szerencsétlenséget, de a súlyos és nagy felelősségben osztozik a városi tanácsnak az a tagja is, aki az építkezési engedélyt megadta. A legközelebbi feladat annak megállapítása, hogy kit és mennyiben terhel ez a felelősség? Ezután Linhardt Antal elvtárs, a kispesti szociáldemokrata párt titkára szólalt föl. Ma délután, mondotta, temettünk egy munkást, aki az evangélikus templom építkezésénél lezuhant az állványról és szörnyethalt. De ha végiglapozzuk az újságokat, napról-napra találkozunk súlyos munkásszerencsétlenségekkel, mert ebben az országban megszokottá vált, hogy az éhbérért dolgozó munkások állandóan ki vannak téve annak a veszedelemnek, hogy napi 6-7 kiló kenyér áráért életüket is föláldozzák. Az a megrendítő munkásszerencsétlenség, amely hétfőn történt a Kinizsi utcában, amelynek 8 halottja és 7 súlyos sebesültje van, ugyancsaik nem a munkásoik hibájától történt. Ezeknek a szerencsétlen embereiknek oda kellett adniuk az életüket, hogy újból és ismét bebizonyosodjék, hogy nálunk nincsen munkásvédelem. Sem a kormányzat, sem pedisz a közigazgatási hatóságoik nem tikrtják szükségesnek az ismétlődő munkát szerencsétlenségeik hatása alatt, hogy gyökerében változtassanak és intézményesen segítsenek a mai lehetetlen helyzeten. Ez a katasztrófa több súlyos ciklból és hibából történt meg. A vasbeton keverési arányszáma, a zsaluzás idő előtti leszedése, az elégtelenül kiszáradt oszlopok együtt és egyenként tették lehetővé a szerencsétlenséget. De bármily borzasztóan hangzik is, hangsúlyoznikell: a szerencsétlenség mellett szerencsének lehet nevezni azt, hogy a katasztrófa nem akkor történt, amikor már 80—100 munkás dolgozott az épületben. (Fölkiáltások: „Úgy van!") Mi, a szociáldemokrata munkásság képviselői, hangot adunkannak az igazságnak, hogy az illetékes hatósági tényezők részéül súlyos hibák történtek, amelyek lehetővé tették nyolc szegény dolgozó kegyetlen halálát. Az 1826. évi költségvetés nemzetgyűlési vitájában az iparfelügyelők számának tervezett csökkentése ellen szólaltak föl a szociáldemokrata képviselők annak hangoztatásával,gy az iparfölügyeleti hatásának gyönge, és hiányos munkája oka sok ipari munkás idő előtti pusztulásának. Mégis csökkentették az iparfölügyelőiket, aminek az a következménye, hogy gyárak vannak mentészekre,ívek nélkül hatalmas üzemek vészkijárat nélkül, veszedelmes műhelyek védőkészülékek nélkül és a hiányos, felületes, lelkiismeretlen ellenőrzés miatt emberéletek pusztulnak. Jóllehet, a kispesti kapitányság vezetője erélyes intézkedéssel azonnal lefogta a vállalkozókat, félünk, hogy ez az erély nagyon hamar le fog gyöngülni és a vizsgálat nem fog azzal a határozottsággal és gyorsasággal lefolyni, ami arányban lenne a szerencsétlenség súlyosságával. Éppen ezért javaslom, intézzen Kispest város átiratot a vármegyéhez, amelyben követelje a kormánytól a munkásvédelmi törvények haladéktalanul való előkészítését és olyan preventív intézkedések létesítését, amelyek az ilyen szörnyűségeket megakadályozzák. De meg kell kérdeznem — mondotta Linhardt — a polgármestert, várjon a város temetteti-e el az áldozatokat és hátramaradottaikról megfelelő gondoskodás történik-el? Mert bennünket nem elégíthet ki a „pillanatnyi" segélyezés. Ezeket a szerencsétlen embereket nemlátszatalamizsnával kell kielégíteni. És a hátramaradottak, az árvák, nem várhatnak egy percet sem. Kispest munkásságának egyeteme és Magyarország munkásságának nevében tiltakoznom kell az ellen a kapitalista munkauzsora ellen, amely 5800 és 3000 korona órabérért ilyen lehetetlenül és teljesen védtelenül szolgáltatja ki a dolgozókat a pusztulásnak. Ez alkalommal a legerélyesebben és ismételten hangot adok a munkásság követelésének, hogy a kormány tartsa haladéktalanul kötelességének a munkásvédelmi törvények megteremtését és gondoskodjék azonnal preventív intézkedésekről a hasonló szerencsétlenségek megakadályozása érdekében. Linhardt elvtárs éljenzéssel fogadott beszéde után Várya Gyula polgármester kijelentette, hogy a műszaki osztály háromizben végzett felülvizsgálatot az építkezésnél. A szerencsétlen áldozatok temetését a város rendezi, hozzátartozóik segélyezésére szánt összegeket pedig szerdán folyósítják. A polgármester válasza után áttértek a napirendre, A 12KlC1é5. Értesülésünk szerint, bár a határozat még nem végleges, a kispesti halálgyár áldozatainak temetése csütörtökön délelőtt 10 órakor lesz a kispesti halottasházból. Fauntat és HiormáiyátMali üyezite. Közönséges pancsilegidiényeket is követett el a diktátor. (London, augusztus 31.) Athéni jelentések szerint az új görög kormány Pangalosz tábornokot és kormányának többi tariját hazaárulás és felségsértés bűntettével vádolja. A felségsértést Pangalosz a kormány álláspontja serint azáltal követte el, hogy önkéntesen ragadta kezébe a kormányhatalmat s kormányt alakított anélkül, hogy a nemzet többségétől az erkölcsi fölhatalmazást megkapta volna. A felségsértés vádjánkivül a kormány közönséges bűncselekményekkel is vádolja Pangaloszt és minisztertársait, hivatkozással arra, hogy a diktátor hatalmát oly cselekményekre használta föl, amelyek jogos magán- és közérdeket sértettek. Az új kormány, hír szerint, még ezen a héten elrendeli Pangalosz és minisztertársai vagyonának lefoglalását. «VWWVWWVVWVWVVWWWlArt^ 1. A görög-jugoszláv viszony. Belgrádi távirat szerint hétfőn a késő esti órákig Athénból még nem érkezett hivatalos jelentés arra vonatkozóan, mily álláspontot foglal el az új görög kormány a Pangalosz által megkötött görög-jugoszláv szövetségi szerződést illetően. Kormánykörökben bizonyosra veszik, hogy az új kormány a megkötött szerződést tiszteletben fogja tartani és hogy szintén jugoszlávbarát politikát fog folytatni. Ennek a véleményüknek adnak kifejezést a belgrádi esti lapok is.