Népszava, 1926. szeptember (54. évfolyam, 197–221. sz.)

1926-09-01 / 197. szám

NÉPSZAVA 1926 szeptember 1. A kispesti katasztrófát kétségtelenül a vállalkozói gondatlanság okozta. Az óvatosan tapogatódzó hivatalos szak­értőkkel szemben módunkban van olyan szak­emberek nyilatkozatait is közölni, akiknek fölkészültsége és tudása kétségbevonhatatlan jelentőséget ad véleményeiknek. Sterbinszky Lipót elvtárs, a Magyarországi Építőmunkások Országos Szövetségének elnöke, fővárosi törvényhatósági bizottsági tag, aki kedden délelőtt a helyszínon járt és tagja volt a bizottságnak, szakértői véleményét a követ­kezőkben ismerteti: A katasztrófa okáról, amíg a romhalmaz nincsen eltakarítva és szakszerűen átkutatva, nem lehet határozott kijelentéseket tenni. De föltételesen ezek előrebocsátása után a szeren­csétlenség okánál figyelembe kell venni azt a körülményt, hogy Kispestnek az a része, ahol a gyárépület áll, vizes altalajú, így tehát az építkezés alapzatának szilárdabbnak és mélyebben fekvőnek kellene lennie, mint egy más, kisebb építkezésnek. A gyárépület egyes pilléreken épült föl, ami egyúttal azt jelenti, hogy a rázkódásokat, kis területeken, ezek a pillérek állják. Ha egy ilyen pillér, akár az építésvezető hibájából, akár a munkáltató takarékos­ságából nem elég mélyen és nem elég széles alapon épül föl, nagyobb rázkódás esetén megroppan és az egybefűződő vasakkal együtt az egész épületet magával rántja. A romhalmaz miatt a teljes áttekintés teljes lehetetlen, de a hiba gyökerét itt is lehet keresni. A tervek és a bemutatott statikai számítások jók. Azonban az a legfontosabb kérdés, hogy amikor megkezdték az alapozást, kipróbálták-e a talaj szilárdságát? Mert egé­szen más vizsgálódást igényel a rendes fala­zás és más eset az, ha csak pilléreken nyug­szik az épület. Valószínűen itt követték el az első és a legnagyobb mulasztást. A pilléreket kitöltő fal vastagsága nem játszik szerepet, mert hiszen a falaik csak a pillérek és az át­hidalások közötti űr kitöltését szolgálták, te­hát megterhelést nem kellett kiállaniok. A betonkeverésnél is baj történt. H­ogy mi­lyen volt­­az előírás és hogy azt betartották-e, azt majd a vizsgálat dönti el, de már most meg lehet állapítani, hogy egyes helyeken a gömbvasról szinte le­pörög a beton, más helyen meg még ned­ves is. Összefoglalva tehát, el lehet mondani, hogy az építkezés az olcsóbb fajtájúnkból való és ha most talán nem is, de egy későbbi időben föltétlenül nagy szerencsétlenséggel bosszulta volna meg a takarékosságot az épület. Hegedűs Vilmos műépítész, az „Alapkő" Építőipari Munka- és Termelő Szövetkezet igazgatója, a következőkben adott szakértői véleményt:: Nem akarok elébe vágni a megindult vizsgá­latnak, azért csak általánosságban és nem a jelen esetre vonatkozóan teszem meg észrevé­teleimet. Az épület vasbetonvázas épület volt. A vasbeton áll: kavicsból, portlandcementből s gömbvasból. A vas mennyiségét statisztikai számítások alapján határozták meg. Vas, az ed­digi megállapítások alapján, elég volt a beton­ban. Cementnek, a Magyar Mérnök- és Építész­egylet előírása szerint legalább 300 kilogram­nak kell lenni 1 m3 döngölt betonban. Ennek a mennyisége és minősége befolyásolja legjob­ban a vasbeton jóságát. Ha ebből az előírtnál kevesebbet tesznek bele, akkor ez legkönnyeb­ben okozhat balesetet. A harmadik alkotórésze a vasbetonnak: a kavics. Ez csak annyiban befolyásolja a beton jóságát, hogy van-e benne agyag vagy szerves hulladék. Ezek a szilárdsá­got csökkentik, sőt sok agyag és szerves hulladék a beton köté­sét meg is akadályozhatja. Ebből is keletkezhet baleset. A vasbetonnak egy bizonyos előírt ideig zsaluzásban kell lennie, a lekötésig. Ha a zsa­luzást előbb szedik el az előírt időnél, abból is keletkezhet baleset, főleg pedig akkor, ha ugyanakkor az előírtnál kevesebb cementet vagy már állott, rossz cementet tesznek bele, vagy pedig a kavics volt rossz s a lekötés nem következhetett be. Hogy ezen baleseti okok kö­zül melyik volt az igazi, azt a vizsgálat van hi­vatva eldönteni. Egy bizonyos, hogy az erkölcstelen konku­rencia és az olcsó ajánlat sok vállalkozót arra csábíthat, hogy első­sorban a cementtel taka­rékoskodjék és ne az előírt mennyi€éget adja bele, arra számítva, hogy úgyis mestáll az épület, ha kisebb is a szilárdsága. A könnyel­műbb és hazárdőr építési vállalkozók bizony nem nagy lelkiismeretfurdalást csinálnak ab­ból, hogy nem az előírt 100 kilogram port­landcementet adják a betonba (ami körül­belül 1:5 keverési aránynak felel meg), hanem a szokott módon zsákkal adagolják a cemen­tet és jól megrakott talicskával a kavicsot. A lehetetlen áron vállalt munkát így gon­dolják rentábilisabbá tenni. Nem szabad tehát a munkát irreális olcsó áron kiadni, mert ez csak erkölcstelen cse­lekedetre csábíthat Ma úgy áll az építőipar, hogy a régi, jól megalapozott cégek, részvénytársaszgofe, altruista építőszövetkezetek, amelyek nem kalkulálnak hátsó gondolattal, egyelőre nem is vehetnek részt a siker reményében komoly pályázatokon. A magánépíttetőknek, továbbá a városnak és az államnak a köz érdekében ezért azt kel­lene tenniük, hogy elvetnék a legolcsóbb irreális ajánlatokat és csak a teljesen megbíz­ható, minden hátsó gondolat nélküli reális ajánlatokat vennék figyelembe. Ez biztosítaná legjobban a szolid építkezést, amely a balesetek lehetőségét majdnem telje­sen megszüntetné. Pártiink kiküldöttei a katasztrófa szilin­elyén. A magyarországi szociáldemokrata párt parlamenti frakciója részéről Saly Endre elv­társ, nemzetgyűlési képviselő, a központi párt­titkárság részéről pedig Pajor Rudolf elvtárs jelent meg kedden délelőtt a helyszínen. A romhalmaz megtekintése után érintkezést ke­restek a szerencsétlen áldozatok hozzátartozói­val, akik értésükre adták, hogy egyelőre min­den támogatás nélkül maradtak. Elvtársaink ennek alapján azonnal közbeléptek Kispest vá­ros vezetőségénél az azonnali segítés érdeké­ben. Saly és Pajor elvtársaknak egyúttal mód­jukban volt meggyőződést szerezni arról is, hogy a kispesti munkásság mélységes meg­döbbenéssel, de elégtételt váró türelmetlenség­gel foglal állást a katasztrófával szemben. Szociáldemokrata napirend előtti felszólalás Kispest város közgyűlésén a szerencsétlenség miatt. Kispest rendezett tanácsú város képviselő­testülete kedden délután 126 órai kezdettel ülést tartott, amelyet dr. Várya Gyula polgár­mester nyitott meg. Beszédében hangsúlyozta, hogy a rettenetes katasztrófáról Kispest min­den polgára mélységes részvéttel értesült. Azo­kat, akik életüket vesztették, mindannyian a munka hőseinek tekinti­k és éppen ezért áldoz­zon a közgyűlés szomorú emléküknek egy per­cet. A polgármester megszakította beszédét és a képviselőtestület tagjai némán adóztak a munka mártírjai emlékének. A polgármester ezután bejelentette, hogy kedden délelőtt hivatalos bizottság ment ki, a szerencsétlenség színhelyére, hogy a katasztrófa okait megállapítsa. Az eredménye ennek a vizsgálódásnak a törvényszék elé kerül. Be­jelentette ezután, hogy a szerencsétlenül járt munkások hozzá­tartozóinak megfelelő pillanatnyi segélyt nyújt a város. Bejelentette ezután, hogy Vogl István és Lin­hardt Antal képviselőtestületi tagok napirend­előtti felszólalásra kértek és kaptak engedélyt. Vogl István (kereszténypárti) felszólalásá­ban hangoztatta, hogy lehetetlen gondatlan­ság, bűnös kapzsiság okozta a szerencsétlen­séget, de a súlyos és nagy felelősségben oszto­zik a városi tanácsnak az a tagja is, aki az építkezési engedélyt megadta. A legközelebbi feladat annak megállapítása, hogy kit és mennyiben terhel ez a felelősség? Ezután Linh­ardt Antal elvtárs, a kispesti szociáldemokrata párt titkára szólalt föl. Ma délután, mondotta, temettünk egy munkást, aki az evangélikus templom építkezésénél le­zuhant az állványról és szörnyethalt. De ha végiglapozzuk az újságokat, napról-napra találkozunk súlyos munkásszerencsétlenségek­kel, mert ebben az országban megszokottá vált, hogy az éhbérért dolgozó munkások állan­dóan ki vannak téve annak a veszedelem­nek, hogy napi 6-7 kiló kenyér áráért életüket is föláldozzák. Az a megrendítő munkásszerencsétlenség, amely hétfőn történt a Kinizsi­ utcában, amely­nek 8 halottja és 7 súlyos sebesültje van, ugyan­csa­ik nem a m­unkásoik hibájától történt. Ezek­nek a szerencsétlen em­bereiknek oda kellett adniuk az életüket, hogy újból és ismét be­bizonyosodjék, hogy nálun­k nincsen munkás­védelem. Sem a kormányzat, sem pedisz a köz­igazgatási hatóságoik nem tikrt­já­k szükséges­nek az ismétlődő munkát szerencsétl­enségeik ha­tása alatt, hogy gyökerében változtassanak és intézményesen segítsenek a mai lehetetlen helyzeten. Ez a katasztrófa több súlyos ciklból és hibából történt meg. A vasbeton keverési arányszáma, a zsaluzás idő előtti leszedése, az elégtelenül kiszáradt oszlopok együtt és egyen­ként tették lehetővé a szerencsétlenséget. De bármily borzasztóan hangzik is, hangsúlyozni­kell: a szerencsétlenség mellett szerencsének lehet nevezni azt, hogy a katasztrófa nem akkor történt, amikor már 80—100 munkás dol­gozott az épületben. (Fölkiáltások: „Úgy van!") Mi­, a szociáldemokrata munkásság képviselői, hangot adunk­­annak az igazságnak, hogy az illetékes hatósági tényezők részéül sú­lyos hibák történtek­, amelyek lehetővé tet­ték nyolc szegény dolgozó kegyetlen halálát. Az 1826. évi költségvetés nemzetgyűlé­si vitájá­ban az iparfelügyelők számának tervezett csök­kentése ellen szólalta­k föl a szociáldemokrata képviselők annak hangoztatásával,­­­­gy az iparfölügyeleti hatásának gyönge, és hiányos munkája oka sok ipari munkás idő előtti pusz­tulásának. Mégis csökkentették az iparfölügye­lőiket, aminek az a következménye, hogy gyá­rak vannak ment­észekre,ívek nélkül hatalmas üzemek vészkijárat nélkül, veszedelmes mű­helyek védőkészülékek nélkül és a hiányos, felületes, lelkiismeretlen ellenőrzés miatt em­beréletek pusztulnak. Jóllehet, a kispesti kapitányság vezetője erélyes intézkedéssel azonnal lefogta a vál­lalkozókat, félünk, hogy ez az erély nagyon hamar le fog gyöngülni és a vizsgálat nem fog azzal a határozottsággal és gyorsasággal lefolyni, ami arányban lenne a szerencsétlen­ség súlyosságával. Éppen ezért javaslom, intézzen Kispest város átiratot a vár­megyéhez, amelyben követelje a kor­mánytól a munkásvédelmi törvények hala­déktalanul való előkészítését és olyan preventív intézkedések létesítését, amelyek az ilyen szörnyűségeket megakadályozzák. De meg kell kérdeznem — mondotta Linhardt — a polgármestert, várjon a város temetteti-e el az áldozatokat és hátramaradottaikról meg­felelő gondoskodás történik-el? Mert bennün­ket nem elégíthet ki a „pillanatnyi" segélye­zés. Ezeket a szerencsétlen embereket nem­­látszatalamizsnával kell kielégíteni. És a hátramaradottak, az árvák, nem várhatnak egy percet sem. Kispest munkásságának egyeteme és Magyar­ország munkásságának nevében tiltakoznom kell az ellen a kapitalista munkauzsora ellen, amely 5800 és 3000 korona órabérért ilyen lehetetlenül és teljesen védtelenül szolgáltatja ki a dolgo­zókat a pusztulásnak. Ez alkalommal a legerélyesebben és ismételten hangot adok a munkásság követelésének, hogy a kormány tartsa haladéktalanul kötelességé­nek a munkásvédelmi törvények megteremté­sét és gondoskodjék azonnal preventív intéz­kedésekről a hasonló szerencsétlenségek meg­akadályozása érdekében. Linhardt elvtárs éljenzéssel fogadott beszéde után Várya Gyula polgármester kijelentette, hogy a műszaki osztály háromizben végzett felülvizsgálatot az építkezésnél. A­­ szerencsét­len áldozatok temetését a város rendezi, hozzá­tartozóik segélyezésére szánt összegeket pedig szerdán folyósítják. A polgármester válasza után áttértek a napirendre, A 12KlC1é5. Értesülésünk szerint, bár a határozat még nem végleges, a kispesti halálgyár áldozatai­nak temetése csütörtökön délelőtt 10 órakor lesz a kispesti halottasházból. Fauntat és Hiormáiyát­­M­ali ü­­yezite. Közönséges pancsilegidiényeket is követett el a d­iktátor. (London, augusztus 31.) Athéni jelentések szerint az új görög kormány Pangalosz tábor­nokot és kormányának többi tariját hazaárulás és felségsértés bűntettével vádolja. A felség­sértést Pangalosz a kormány álláspontja se­rint azáltal követte el, hogy önkén­tes­en ra­gadta kezébe a kormányhatalmat s kormányt alakított anélkül, hogy a nemzet többségétől az erkölcsi fölhatalmazást megkapta volna. A felségsértés vádján­­kivül a kormány közönséges bűncselekményekkel is vádolja Pangaloszt és minisztertársait, hivatkozással arra, hogy a diktátor hatalmát oly cselekményekre használta föl, amelyek jogos magán- és közérdeket sértettek. Az új kormány, hír szerint, még ezen a héten elren­deli Pangalosz és minisztertársai vagyonának lefoglalását. «VWWVWWVVWVWVVWWWlArt^ 1. A görög-jugoszláv viszony. Belgrádi távirat szerint hétfőn a késő esti órákig Athénból még nem érkezett hivatalos jelentés arra vo­natkozóan, mily álláspontot foglal el az új görög kormány a Pangalosz által megkötött görög-jugoszláv szövetségi szerződést illetően. Kormánykörökben bizonyosra veszik, hogy az új kormány a megkötött szerződést tisztelet­ben fogja tartani és hogy szintén jugoszláv­barát politikát fog folytatni. Ennek a véle­ményüknek adnak kifejezést a belgrádi esti lapok is.

Next