Népszava, 1926. október (54. évfolyam, 222–248. sz.)

1926-10-14 / 233. szám

KÉPSZAVA 1926 október 14. 3 m g a síi S cl e vSiágiiirgi g Ésg^Smas yegéstafes A teljes 2 rész együtt, egy előadásban Bemutatja csütörtöktől, kizárólag ^ CA6, V»3, VÍIO). Jegyrendelés: József 1-25 A nyomdai munkások kBHU Httlzgyaiése. Vég el éri a négynapos tanácskozás. — A Kongresszsss íMíaSíezoíJ a Népszava kol­poríőzsjogáRaSí megvonása ellen. — Megválasztották az isi Etáteponíl vezetősége*. Négynapi ülésezés után a nyomdászok szer­dán este befejezték tanácskozásaikat. A kon­gresszus tiltakozott a sajtószabadság eltiprása ellen és Halász Alfréd elvtárs indítványára egyhangúlag a következő határozati javasla­tot fogadták el: Az 1926. évi október 10—13-án megtartott nyomdászkongresszus tiltakozik a kormány­vak a sajtó kérdésében tanúsított gyakor­lata ellen. Egyes lapok betiltása-, továbbá v.j lapok engedélyezésének megtagadása egyrészt megcsúfolása a sajtószabadságnak, másrészt a nyomdai munkásság exisztenciá­iis erdekeit a legsúlyosabban sérti. Tilta­kozik további ellenzéki lapoknak közigaz­gatási üldöztetése ellen. A Népszava kol­portázsjogát közel két esztendeje elkoboz­ták. Követeljük az esküdtszékek visszaállí­tását és a Népszava kolportázsjogának visszaadását. A kongresszus megerősítette állásában Wiesenberger Vilmos elvtársat és a Typo­graphia szerkesztőjét, Brumiller László elvtár­sat. Majd megválasztották a központi vezető­séget. A szerdai tanácskozásról a következőkben számolunk be: Guttmann Jakab elnök megnyitotta az ülést és jelentette, hogy a központi vezetőség jelen­tése kerül napirendre. Az előadó nem kiván tizólni. Ezért átadja a szót Neuhaus Vilmosnak, aki azzal kezdte, liogy a mostani munkabérek nincsenek arányban a drágasággal, mert a házbérek folytonos emel­kedésével ós az adók fizetésével ujabb teher zudult a nyomdászság nyakába Az állam az ő hatalmas apparátusával, két lap betiltásával sok nyomdászt fosztott meg kenyerétől. A héten történt, hogy a bíróság fölmentette a szerkesztőt azért, amiért a kormány betiltotta a lapot. A mi türelmünknek is van határa, különösképen akkor, ha kenyerünkről van szó. Neumann József: Az 1924-ben lefolyt mozga­lomból egy tanulságot le kell vonni, azt, hogy nem szabad hitelt adni a munkáltatóknak. Az Offset-kérdést is rendezni kell. Több figyelmet kell fordítani a tanoncnevelésre. Bálint Ödön: A mai munkabérek nem állanak a békenivón, mert a pénz vásárlóértéke, eltoló­dott. A nyomdászság nagyrésze valósággal nyomorog. A mesterségesen szított ellentétek letompitását sürgeti. Knöpfler Fülöp: A kéziszedők és gépszedők munkabéred között fönnáll ló különbözetet is­merteti. Akciót kell indítani a gépsaedők tö­meges kiképzése ellen. Engländer Ignác: A központi vezetőség nem állt a helyzet magaslatán akkor, amikor a kormány két lapot betiltott. Tiltakozó sza­vunknak erőteljesebben kellett volna meg­nyilvánulnia. Végül a gépmesterek helyzetét ismerteti. Gárdos Jenő: Kívánatos lenne, ha ezentúl gépszerelőknek csak tanult nyomdászokat al­kalmaznának. Ezzel is enyhülne a munkanél­küliség. Vég'ül követeli, hoigy nagyobb véde­lemben részesítsék azokat a tagtársakat, akik az általánosság érdekében exponálják ma­gukat Grosz Ernő: A központi vezetőség jelentése biztató a jövőre nézve. Az a 6%, amely még pár hónappal ezelőtt az indexparitás fölött állott, ma már mínusz lett, mert ujaibb terheik zudultak a nyomdászokra Boros Béla: Kívánatosnak tartja, hogy minden kéziszedőt kiképezzenek gépszedővé. Ha ez az idő bekövetkezik, vissza lehet térni arra, a régi állapotra amikor egy személyzet csak egy lapot állított; elő. Arra kell töre­kedni, hogy ez minél előbb megvalósuljon. Propper Jenő: A na ppali kéziszedők munka­bérei nagyon elmaradtak. A kiváltságok meg­szüntetését követeli. Gyakrabban kell személy­zeti értekezleteket tartani. A módosított ár­szabályt nyomassák ki, hogy mindenki meg­ismerje. Reis mann Arnold: A békében a munka­bérek között nem voltak olyan aránytalansá­gok, mint most. Ez ellen intézményesen kell eljárni. Meg kell szüntetni a rendszeres külön­órázást Seres Irén a murkásnők nyomorúságos helyzetével foglalkozii. Ma a munkásnők valójában sokkal kevesebbet keresnek, mint a békében. A központi vezetőség foglalkozzon a munkásnők nevelésével, hogy valamennyit be lehessen fogni a szervezeti életbe. Kapus János: A vidéki nyomdászság inten­zivebb szervezésével kell foglalkozni. A vi­déken a szervezeti életet nagyon elhanyagol­ták. Sok helyen még az árszabályt sem tartják be. Ez káros a fővárosra nézve is. A vidéki békéltetőbizottságok működésével nincs meg­elégedve. üanka Lajos: A vidéki városok vezetőségei elhanyagolják teendőiket. Ez főleg azért van, mert sok helyen a hatóságok nem engedik őket dolgozni. Nagyon sok városban arra akarják rábírni a nyomdászokat, hogy „nem­zeti keresztény" alapon működjenek. Miután erre nem hajlandó a nyomdászság, ezért aka­dályokat gördítenek a működésük elé. Reiszmann Dezső: A kongresszus küldöttei nem egyes kategóriákat képviselnek, hanem az összességet. Közöttünk nem lehetnek érdek­ellentétek. A szaktársaknak öntudatosan kell hadakozniok a túlórázások ellen. Ragaszkod­nunk kell a 8 órás munkaidőhöz. Halász Alfréd hibáztatja, hogy a jelentés csak kronologikus sorrendben ismerteti az el­múlt esztendők eseményeit. A sport elvonja az uj generációt a szervezeti élettől. A reakció a neki kellemetlen ellenzéki sajtót elnémítja. Ellenzéki lapok megjelenését nem engedélyezi. Ezzel sok nyomdásznak a kenyerét veszik el. A sajtószabadságot helyre kell állítani. Hatá­rozati javaslatot nyújt be, amelyet föntebb ismertetünk. Strassner Ferenc: A különórázást ugy kel­lene megakadályozni, hogy a különórákat olyan magas összegben állapítsák meg, hogy elvegyék a főnökök kedvét attól, hogy kiilön­óráztassanak. • Délután. Szita János: Kívánatos, hogy a központi ve­zetőség többet foglalkozzon a vidékkel. A ta­noncskála megszigorítását kéri. Latkóczy Lajos: A munkáltatók kihasznál­ják a konjunktúrát, a lapok terjedelme na­gyobb lett és ebből a nyomdászságnak semmi haszna nincsen. A különórázást meg kell szün­tetni. Schwarcz Árpád: A központi vezetőség láto­gassa meg a vidéki városokat, sőt a falvakba, is el kell látosratni. A munkásnőkkel kell in­tenziven foglalkozni. Mátyus Samu: A munkáltatók folytonosan szakmafejlesztésről beszélnek, ellenben a jobb munkaerőt nem fizetik. A munkaközvetítés re­formálásáról beszél. A tanoncok szaporodását meg kell akadályozni. Haáz Vendel: A vidéki állapotok javítására több gondot kell fordítani. A korrektorok helyzetet föltétlenül javítani kell. Zsarnóczay Béla: A vidéki vezetőségek nagy nehézségekkel küzdenek A békéltető bizottsá­gokat akárhányszor nem lehet összehozni. A vidék részére nagyobb hatáskört kért. Engländer Ignác: Arra kell törekedni, hogy az uj vezetőségben a nyomdászság minden ka­tegóriája képviselve legyen, mert csak igy le­het a különböző érdekellentéteket összeegyez­tetni. Wiesenberger Vilmos: A fölszólalók leg­inkább gazdasági kérdésekkel foglalkoztak. A vezetőség állandó összeköttetésben áll a nyom­dákban dolgozókkal. A fölszólalók tárgyilago­sak voltak. A fölszólalások azonban nem vol­tak a legmegfelelőbbek. Bizonyos, hogy a munkabéreket emelni kellene. Azonban ez nemcsak rajtunk múlik. A gazdasági életben mi csak egy láncszem vagyunk és ezért nem vihetjük túlzásig a dolgokat A munkásnők bérei elérték a békeparitás 136%-át. Tovább kell tehát dolgoznunk szervezetünk kiépíté­sén. A különórázások ellen állást kell foglal­nunk. A lapbetiltások súlyosan érintették a nyomdai munkásságot. A vidéki vezetőségek­nek a központ irányítása alapján kell müköd­niök. Fegyelemre és összetartásra van szükség. A kongresszus ezután megerősítette állásá­ban az országos bízottság megbízottját A Typographia szerkesztőjének megerősítése kö­rül nagyobb vita indult meg, végül a közgyű­lés Brumiller Lászlót megerősíti állásában. A központi vezetőségbe megválasztattak: Peidl Gyula, Bothenstein Mór, Wiesenberger Vilmos, Wellisch Géza, Teperovics Lajos, Neu­haus Vilmos, Fischer Manó, Guttmann Jakab, Brumiller László. Póttagok: Halász Alfréd, Steiner Vilmos, Engländer Ignác. Ellenőrző­bizottság tagjai a következők lettek: Herzog Salamon, Helybeli Sándor, Neumann József, Mátyus Samu, Weisz Mór. Póttagok: Latkóczy Lajos, Tomacsik Nándor. Grundbacher János, a nyomdászok nemzet­közi titkára meleg szavakkal búcsúzott el a kongresszustól. Bár a nyelvet nem érti, mégis meg van győződve arról, hogy a magyarországi nyomdászság szervezete mintaszerű és az euró­pai nyomdászszervezetek között első helyen áll. Köszöni á szíves fogadtatást Rothenstein Mór: Grundbacher szavai rend­kívül hizelgőek reánk. A nemzetközi titkár egész Európa nyomdászságát képviselte ná­lunk és reméli, hogy olyan impressziókkal tá­vozik tőlünk, amelyeknek a magyarországi nyomdászság még hasznát veszi. Guttmann Jakab elvtárs ezután a szervezet egységének éltetésével rekesztette be a négy­napos tanácskozást szeretné, hogy szeressék, vigye el sürgősen kedves ismerőseit a „Tram-Tram-Tram!" és az „Irene" cimü szenzáeiós ame­rikai vígjátékok mai bemutatóelőadására. Meg fogják csókolni érte és örökké hálásak Jesznek. A „Tram-Tram-Tram" főszereplője Mmww Langdon, az uj Ez a remek színész kellemes meglepetést szerez majd azoknak is, akik azt hitték, hogy a burleszknek az a teteje, amit a nagyszerű Chaplin csinál. A 7 föl vonásos „Tram-Tram-Tram" mellett a műsor másik attrakciója az „Irene" cimü, 8 fölvonásos, ragyogóan szellemes és eredeti vígjáték, amelynek főszereplője a huncut, aranyos, utolérhetetlen ffoore. Híradók. — Izgalmas jelenetek a lovasmérkőzésről. Corso

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék