Népszava, 1926. december (54. évfolyam, 273–298. sz.)

1926-12-26 / 295. szám

4 ben a jelentés sora van éhezik Bing, hogy mennyi új zálogtárgy került a zálogházakba és hányan vannak azok a szerencsétlen éhezők, akiknek már nincs semmijük, amit zálogba te­hetnének. Ha a zálogházi forgalom adatait a pénzügy­miniszter tanácsosabbnak is látja elhallgatni, annál inkább elbüszkélkedik azzal, hogy a Postatakarékpénztárnál és a főváros 13 leg­nagyobb pénzintézeténél elhelyezett betétek állatéka novemberben ismét 37 millió arany­koronával emelkedett. Az ország külkereske­delméről szóló kimutatásból kiderült, hogy január 1-től október végéig az országba be­hoztak 660.3 millió aranykorona, kivittek 591.7 millió aranykorona értékű árut, a külkereske­delmi mérlegünk tehát ezidő alatt 68.6 millió aranykorona, deficitet mutat. Októberben azon­ban 13.1 millió aranykorona értékű áruval töb­bet vittek ki, mint amennyit külföldről impor­táltak. A jelentés megállapítja, hogy főként a búza-, rozs-, burgonya-, baromfi-, hús- és zab­­kivitel emelkedett, mert hiszen kenyérrel, hús­sal és zsírral az ország dolgozó, éhező tömegei már oly bőven el vannak látva, hogy egyre tekintélyesebb mennyiségeket lehet ezekből fölöslegekként tíz országból kivinni. Fölös­leggé válik itt a kenyér, a hús, a zsír már csak annak révén is, hogy amikor a munkanélküliség olyan ijesztő méreteket öltött, amikor a dolgozók is a háztartás költségeinek csupán kis hányadát kereshetik meg, ugyanakkor még mindig változatlanul emelkedik a közszükségleti cikkek ára, változatlanul tovább tart a drágulás. Hiszen a Bud-jelentés is megállapítja, hogy november folyamán a létföntartás költségei 2,8%-kal drágultak. Végül közli a jelentés a fizetésképtelenségi esetek statisztikáját is. Eszerint novemberben a csődök száma 13, a cső­dönkívü­li kényszer­egyezségeké 92 volt. Ez évben pedig november végéig összesen 2­06 fizetésk­éptelenségi esetet jelentettek be, ami ugyancsak beszédes bizo­nyítéka a bethleni szanálás és a bethleni gazda­sági és pénzügyi politika »sikereinek". A belga szocialisták továbbra is hajlandók résztvenni a kormányban. Brüsszelből táv­iratozzák, hogy a belga munkáspárt brüsszeli kongresszusa határozati javaslatot fogadott el, amelyben Valliéra szocialista képviselő indít­ványára kimondja, hogy a szocialista pá­rt egy­előre nem dönt véglegesen a kormányban való további részt­vétel ügyében, amellett azonban hajlandó továbbra is együttműködni a kor­mánypártokkal, föltéve, hogy a kormánypártok elfogadják a szocialista párt programjának néhány fontosabb pontját. A kongresszus egy­úttal megbízta a szocialista párt főtanácsát ezeknek a program­pontoknak megállapításá­val. Vauters szocialista képviselő be is terjesz­tett egy programtervezetet, amelyet a kor­mánypártok minden valószínűség szerint el fognak fogadni a további eg­yüttműködés alapjául. * FHster MmyttAfl a a ä elüaääSGB. — Irta Mmeítt maor. — Mister Bizonytalan egy darabig ténfergett a Körúton, aztán megállt egy mozi csalogató ív­lámpái alatt. Céltalan ődöngésében beleakadt az este fekete sleppjébe — a villanykörték gyöngyöztek végig rajta — s magára gön­gyölte, mint egy diszk­öpenyt Úgy állt ott fe­hérre fújt arcával a fekete háttérben s hosszú elálló fülekkel, mint a szomorúság trabantja, mint egy kínlódó harlekin. Minden bizonytalan volt: mehetett ide vagy oda, nem volt előtte, mögötte semámni, kezdhetett az életével, amit akart. Szeretett volna leülni, mert a hosszas ácsorgás után fájdította a térdeit. Ilyen hangulatokra s ilyen exisztenciáknak találták ki a mozgófényképszínházakat Megáll­t ilyen a sárga falragaszok előtt s a fény ritkító esőzésében óráikig mered a sztár arcába, aki széles mosollyal nevet vissza rá az angol fölirás aló. Csakhamar csilingelni kezdenek az apró csengetyű­k a bejáró párkányán és a pirosb­úrós jegyszedők föltűnnek a pénztár szűk átjárója mögött. A sztár — Bebe Daniels vagy Ritta Sscedetti — még kihívóbban mo­solyog a még kacérabban mutogatja fehér fo­gait. Nem szabad hátrafordulni most — az élet kering mögötted, messze, elveszve, mint a távoli csillag —, hanem­ lassan, lépésről-lépésre elő­nyomulni a tömeggel a pénztár elé. Milyen jegy van­ még? Z­söllye, hetedi­k sor. Nincs na­gyon elől ? Aztán egy utolsó roppanás — és benn vagy a félhomályos teremben, az aranyo­zott tükrük és a fallimfáik alatt. Milyen jó Itt, milyen jó ulat valahol, bizton­ságban, gondtalanul, két teljes óra hosszat ér, már berreg a gép és a fehér lepedőn zümmögni kezd és táncba fog egy megvilágított, kerek foltocska. Azután sötét lesz és megjelenik nagy betűkkel a fölhívás: — A hölgyek kéretnek letenni kalapjaikat „Valódi pemetet'ücuskorka! Műsort parancsal! Nápolyit tessék!" Mister Bizonytalan műsort vesz és olyan buzgón merül bele, mintha tér­képet tanulmányozna. Aztán összehajtja a papírlapot, elnyúl a zsöllyében és egész testé­vel átengedi magát a gyönyörűségnek. Mister Bizonytalan megkezdi képzelt életét. Ilyen szerény ember ő és alacsonyból emel­kedik a magasba. Míg a reklámok futkosnak a vásznon, bevásárlásait intézi el , lelki ügyei későbbre maradnak. Egyelőre a testi szükségletek kerülnek sorra. Mister Bizony­talan kiöltözködik, hogy méltó legyen a hét­felvonásos társadalmi dráma hősnőjéhez. Mérték után készült férfiruhák, részletfizetésre is kaphatók, olvassa a lepedőn és Mister Bizonytalan kiszáll az autóból. A szabó az üzlet ajtajában mély főhajtással fogadja. Miszter Bizonytalan a pultra dobja sárga keztyűjét és ujjaival türelmetlenül dobol. A mester engedelmesen hajlong körülötte, azon­ban... Brill­iánsok, butonok, mindennemű ékszerek... Szent isten, hamar egy nyakkendő­tűt, mélycsillogású gyönggyel, arany foglalat­ban. Az em­ber nem tud eléggé sietni. Már krizantómumo­kat, rózsákat kínálnak. Most a pull­over jön és az asztrakán bunda. A fogait is meg kéne csináltatni, tömések jutányosan eszközöltetnek. De ni, már lefelé megy a vonal. Az első fájdalmat nyomon követi a többi. A ruhákat leveti és lopva beviszi az ócskáshoz, aki öt lépésre e mozitól, a legmagasabb árakat fizeti. Az óráját is zálogba teszi — minek az így szegényen és mindenkitől elhagyatva? Mister Bizonytalannak könny szökik a szemébe. A temetési vállalkozó apró fekete lovai lassan elindulnak vele az Üllői-úton... Világosság. Mister Bizonytalan szégyelli magát és pirulva néz körül. Az emberek cukrot ropogtatnak, a mű­sor-árusító újra kiabál, még meg sem kezd­ték az előadást. S mennyi mindent élt át e röpke introdukció alatt! NÉPSZAVA 1928 decem­b 28. lőkészü­letek az arisztokraták osztályparla­me­ntjén­ek névválasztására. „Törvényöozófe, a híhei töuri taratliak. a megyei dzsentrik és a napyhepttailsták­­filaszívnak." A választási haj­tó vadászat u­tán, s amely kétszázon fölüli m­andátum­zsákmányt jelen­tett a reakció számára, a kormány legfőbb gondja most a Habsburgok és a nagyvagyo­nu­k kedvéért fölállítandó külön parlament megfelelő összeállítása. Az arisztokratikus felsőház, amely nem lesz egyéb, mint a régi kiváltságos főrendiház új föl­tálalásban, egy időben ül majd össze a képviselőházzal, tehát január végén s a még ősszel kereszt­ül hajszolt felsőházi törvény értelmében a tagokat január első felében kell megválasztani. A kormány, a minisztériumok, az oligarcha családi kastélyok és a nagykapitalista érdekeltségek körében máris lázasan készülődnek a reakció, a feuda­lizmus új várának fölépítésére. A nagy neki­buzdulás, természetesen, ezúttal is háttérbe szorít olyan „bagatell ügy­eket", mint aminek: szociálpolitika, munkanélküliség, la­kásnyomott, stb., stb. A legélénkebb sürgés-forgás Bethle­nék legmegbízhatóbb támaszpontjaiban, a te­kintetes vármegyékben, mert a főúri parla­mentbe beválasztandó méltóságos törvény­hozó uraknak ezek szolgáltatják majd a legnagyobb kontingensét. A vármegyei és városi törvény­hatóságok egyenként négy-négy, összesen 75 tagot küldenek majd be. A törvényhatóságok január 3. és 10. közt tartják felsőházi tagválasztó közgyűlé­seiket. A főispán és alispán urak, talán mondani se kell, már jóelőre megkapták a megfelelő uta­sításokat, hogy kiket­­ neveztessenek ki, ami annál könnyebben megy majd, hiszen ezek a törvényhatóságok, amelyeknek törvényes man­dátuma külön­ben is régesrég lejárt már, a reakciós osztályuralomnak, a maradiságnak, a né­pelnyomásnak mindmegannyi vidéki bagoly­várai. Képzelh­­ető, hogy ezek a fórumok a ha­talomnak milyen h­árompró­bás kiszolgálóit fogják megválasztani. A törvényhatóságok ál­tal beküldendő felső­házi taglétszám felének megfelelő számú tagot, 13 új főrendet választanak majd az aris­tokrata családok, a hercegi, grófi és bárói famíliák, amelyek „születési" jogon már a régi főrendi­házban is ott díszelegtek, mint született tör­vényhozók. Ezeknek az „előkelő" famíliáknak a közigazgatási bíróságnál kellett előzetesen igazolniuk felsőházi tagválasztó jogosultságu­kat , eddig mintegy 160 arisztokrata család jelentett be ilyen igényt. A közigazgatási bí­róság e hó végére állapítja meg a tagválasz­tásra jogosult főúri családok névjegyzékét. A felsőházi törvényből emlékezetes, hogy a Bethlen-kormány, amely a képviselői választói jogosultságnál a dolgozó, szenvedő emberek százezreit, összesen másfél millió állampolgárt fosztott meg a legsarkalatosabb alkotmány­jogtól, milyen bőkezű volt az arisztokrata családok csemetéivel szemben. Itt általában az egész vonalon választói jogosultságot biztosít a 24 éves életkor. De bőkezű és megértő volt a­z iiány a volt főrendek javára akkor is, a­mikor úgy rendelkezett a törvényben, hogy ezek titkos szavazás útján válasszanak felső­házi tagokat Egyébként az arisztokratáit Január 8-án, a fffrendiház tanácskozótermében Wlassics közig­azgatási bírósági elnök vezetése alatt választják meg maguk közöl a felsőházi tagokat A többi intézmény, vagy kapitalista érdekelt­ség felsőházi tagválasztási aktusát a következő dátumok mutatják: Január 3-án a mérnöki kamera tartja felső­házi tagválasz­tó közgyűlését Január 4-én az áru- és értéktőzsde vállalat Január 5-én a gazdasági akadémia tanári kara. Jannuár 8-án az ügyvédi kamarák választa­nak Ugyanekkor szemeli ki a Gyűjtemény­egyetem a maga felsőházi képviselőjét Január 9-én a közjegyzői kamarák választa­nak. Bizonytalan még, hogy a Tudományos Aka­démia, az egyetemek és főiskolák, a mezőgaz­dasági kamara, a kereskedelmi és iparkamarák és­­ a „vitézi szak" mely napon választanak A választásokat minden érdekeltségi körön be­lül heves korteskedések és kapacitálások előzik meg. Különös erővel dúl a tülekedés a kereske­delmi és iparkamaráknál, ahol a gyáripar sze­retne mennél több felsőházi tagságot biztosí­tani a maga számára. Ha az így megválasztandó tagokhoz hozzá­vesszük a hatalomnak azokat a kedvenceit, akiket a kormány ajánlatára fognak kinevezni, úgy előttünk áll teljes életnagyságban a má­sodik parlament, amelyet a Bethlen-kormány a demokratikus követelmények teljes semmibe­vételével, tisztán a reakció, az osztályur­alom konzerválása céljából fabrikált össze. Politikai körökben úgy tudják, hogy a főúri parlament január 28-án alakul meg és ugyanekkor vá­lasztja meg elnökét titkos szavazással A tag­választások ellen itt is petícióknak van helye a közigazgatási bírósághoz, Csehszlovákia beszünteti az aran emb­rán­sok segélyezését Prágából jelenti az infor­­máció". A legutóbb megtartott minisz­tertanács — s J­ing­er Tagblatt" értesülése aerint — ha­tározatot fogadott el, s amely kimondja, hogy 1927 január 1-től kezdődően beszüntetik mind­azokat a segélyeket amelyeket a csoh Alism­­pénztár eddig az orosa es­igránsok részére folyósított. A költségvetésben a miniszter­elnökség rendelkezései alapján 100 millió cseh­szlovák korona volt az orosz emigránsok ré­szeire engedélyezve. Nincs kizárva — mondja a „P. T." —, hogy a p­erosz ellenforradalmároik segélyezésének beszünttetése sanzit áll moszefüg­gésben, hogz a csehszlovák kormány a legköze­lebbi hetekben elismeri a szovjet kormányt. Pedig a szivkin,­a­ndvbánat­os iga­zi, er­nyesztő gyönyörűség most jön. A homályban gyanús alakok settengenek a lepedő alatt és egyszerre megszólal egy cérna vékonyságú he-­­gedűhang és fölszalad a szívbe és megáll... Azután egyszerre őrjítő kavarodás, az összes instrumentumok szaladnak és a mókái, figura is szalad és Mister Bizonyt­alannak bizsereg­nek a lábai az izgalomtól. Szeretne szaladni ő is, keresztül a leplen, keresztül a mozifala­kon, keresztül a körúton, az autók alatt az autókra fölkapaszkodva, ügyesen és szegéllyel föltornászni magát a Turul-oszlopra, onnan le egy induló hajó fedél­zetére, a kapitány orra elé, aki szintén szaladni kezd, utána, a fedél­zetén körbe és közben a füst békésen száll föl­felé és a hajó nszik a Rajna szőlődombjai kö­zött... Igen, az Aachen látképe... Düssel­dorf... Köln... — Szamárság — mondja Mister Bizonytalan a megvilágosodott szünetben és bonaosan megtörli cvikkerét . Ezek a tájképek buták és unalmasak. Tulajdonképen el kellene men­nem. Ki tudja, mit szalasztok el, mialatt ezt a lepedőt bámulom. Mire való ez, képeket nézni? Mister Bizonytalan egy pillanatra ma­gához tér­ve révetegen körülnéz. Ni, mennyien ülnek Itt — és mind a lepedőre bánt ülnek... Miért teszik ezt? Ezek nem betegek m­int én­­— ezeknek nem fáj a szivük frénke miatt... mint nekem... Ezeknek nem muszáj ide jönni, ezeknek nem kell elkábítaniok magukat... De számomra nincs más megoldás: öngyilkosság, rögtön, revolverrel, kötéllel vagy gázzal vagy ez a lassú haldoklás a mozikban... S ment mint dkl Mkéezniti maga elé az édes méreggel keveri, newad­ailitatoita't mesly min­dem bánatát eLasomgittia a őt magát ie kira­gadja a küzdelmek közül, ugy néz Mister Bi­zonytalan a vászonra, ahol tiszta, értelmes és briddanlgő írással ez a skót szó jel­ernik meg: Bol­dogtalanok iskolája. és utána Bebe Daniela

Next