Népszava, 1927. február (55. évfolyam, 25–47. sz.)

1927-02-17 / 38. szám

1927 február 17. NÉPSZAVA 3 231 A frank-ügy­és is ismeretes, hogy a bíróság a frank ügy­ben né­­hány embert fölmentett, akik a vádiratban gyakran szerepeltek és ezek az urak most pe­reket indítottak ama cikkek miatt, amelyek az ő szerepükkel foglakoztak az üggyel kapcsolat­iban. Egész sereg ilyen pert tárgyaltak már a törvényszéken és a sajtótanácsok tömegesen hoztak marasztaló ítéleteket. Egyik közismert „fajvédő" ügyvéd tudvalevően be is rendezke­dett erre a keresetre. Most Feleky Gézát, a „Világ" volt felelős szerkesztőjét vonta felelős­ségre a Méhes-tanács. A „Világ" ugyanis a múlt év januárjában megírta a franküggyel kapcsolatban, hogy „Eckhardt baráti köre a franküggyel kapcsolatban olyan magatartást tanúsít, hogy vagy kényszerzubbonyra érett őrültek, vagy nem veszik észre, hogy a bűn­pártolás vétségén kivel maguk felé irányítják a bűnrészesség gyanúját is". Emiatt a két faj­védő vezér, Eckhardt és Gömbös rágalmazási pert indítottak. Feleky vallomásában előadta, hogy a „Világ" cikke csak felelet volt Eckhard­tnak egy beszédére, amelyben akasztó­fát követelt a liberális lapok számára. A tör­vényszék Feleky Gézát 1 hónapi fogházra és 800 pengő pénzbüntetésre ítélte. Esküvő­i fölmentés. A Kosztka-ügy epilógusa. A Kosztka-féle is­mert házassági drámával kapcsolatban többizben emlegették Thomka Zoltán h­uszárezredes nevét, akit a Kosztka­per során tanuképen is kihallgattak és ennek során súlyosan terhelő vallomást tett Kosztka ellen. Kosztka később feljelentést tett Thomka ellen, hogy ez a pestvidéki törvényszéken le­folyt tárgyalás során többek előtt kijelentette a folyosón, hogy fia nem ítélik el Kosztkát, akkor ő le fogja lőni". Életveszedelmes fenye­getés címén indult meg az eljárás Thomka ellen és az ügyet szerdán tárgyalták a járás­bíróságon. Thomka védője bejelentett­e a járás­bíróságon, hogy védence nem jelenhetett meg a tárgyaláson, mert ugyanebben az időben­ van az esküvője. Thomka ugyanis feleségül vette Kosztka volt feleségét. A járásbíróság nem látta beigazoltnak a vádat és fölmentette Thomkát. A fővárosi törvény revíziójáról változatos hírek kerültek forgalomba. A kormányhoz közelálló forrás szerint ezekből a hírekből annyi tűz Igaz, hogy a belügyminiszteri tan törvényelőkészítő osztálya dolgozik a javas­laton és munkája főként az anyaggyűjtés stá­diumában van. Olyanféle tervek állítólag vannak, hogy a közgyűlés jogköréből a „ki­sebb ügyeket" elvonnák és azokat is a tanács hatáskörébe utalnák át. A közgyűlési határo­zatok végrehajtási joga és felelőssége a tanács hatásköréből a polgármesterébe szállna át. Mindez állítólag az adminisztráció gyorsítása érdekében történnék. 2S3E? hi Isamretfioe Pestalozzi. RaMunk 189. évfetcaléftk­a. — Irie Uigray Jéuss — A történelmi okmányhamisításnak egyik leg­tipikusabb esete az a mód és forma, ahogy Pestalozzi Henrik János svájci pedagógus éle­tét és tanításait tárgyalják a monarchikus államok tanító- és tanárképző intézeteiben és az egyetemeken, amennyiben a neveléstudo­mány egyik va­gy másik tanára előadása tár­gyául választja „az első szociálpedagógus"-t. Pestaloszi, a nagy tanító, már régen világ­hírra tett szert, amennyiben neveléstudományi elméletének és tanításainak formális és pszi­chológiai része utat tört magának a polgári társadalom. Iskoláinak tanítási rendszerében­ azonban e világhír ellenére is teljes joggal adta Robert Seidel elvtárs,­ a kiváló svájci költő és pedagógus a zürichi egyetemen 1909 február 6-án tartott beköszöntő előadásának azt a címet, hogy: „Az ismeretlen Pestalozzi." Mert Pestalozzi szelleme, tanításának belső magva, lényege valóban ismeretlen maradt még saját szín­kébib hazájában, a demokratikus Svájcban is, a míg szocialista pedagógusok azt ki nean emelték a feledés homályából és alapjává nem tették a szocialista neveléstudománynak. A „Lenhard és Gertrud" szerzője sokáig úgy élt a köztudatban, mint egy szórakoztató falusi történet elbeszélője, aki az anyai és házi neve­lés mellett kardoskodik. A katolikus taninté­zetekben emellett megemlítik még, hogy val­lási szempontból egyszer­ más­szor „sajnálatos tévelygések"-be esett, viszont a protestáns , a sajtóképzők, vagy a protestáns országok egyetemeinek tanárai úgy beszélnek róla, mint ..jámbor, hivő keresztényiről, aki tetőtől talpig olyan volt, mint aminőnek az embert az egyház szive szerint kívánja látni Pesta­am lozzi éle­te és tevékenysége, valamint peda­gógiai munkásságának tetemes része azonban eköz­ben teljesen elsikkad, mert amit olvasnék és olvastatnak tőle, amit agyonmagyaráznak, az mindig , csak a „Linhard eis Gertrud" című munkájának pedagógiai szempontból még elég sovány tartalmú első két kötete. A történelem­ okmány-hamisítás ezen az alapon és ilyen formában teljesen és tökéletesen sikerül. Pestalozzi Henrik János 1746 január 12-én született Zürichben. Atyja szemorvos volt, édesanyja pedig egy richterswyli földbirtokos leánya. Alig volt hatéves, amidőn atyját el­vesztette s így nevelését anyja és a család egy hű cselédje intézték. Középiskoláinak bevég­zése után egy ideig teológiai tanulmányokkal foglalkozott, majd a jogtudományhoz fordult. Eközben nagy előszeretettel tanulmányozta Rousseaut, akinek irátai rendkívül nagy ha­tást gyakoroltak lelkére, míg egyszer csak szemben találta magát hazája társadalmi és politikai állapotaival. A XVI. század óta Svájc régi, ősi demokrá­ciája mindegyre aláhanyatlott, és helyét egy arisztokratikus uralom váltotta föl. A nép nagy tömege, a parasztság elvesztette politikai jogait; a városok a parasztság szabadság­leveleit az idők folyamán elszedték, megsemmi­sítették. Zürichben például 1775-ben, mindössze 5000 városi polgár gyakorolta a hatalmat 140.000 falusi lakos fölött. A hivatali állások betöltése, ipar és kereskedelem,­­ valamint­­_ a szabad foglalkozások űzése tisztán a kevés­számú városi arisztokráciának volt a kivált­sága. A közélet egész Svájcban megkövesedett, a régi parasztdemokráciából rendőrállam lett, amely, élén az egyházzal, a legszigorúbb cen­zúrát gyakorolta az újságok, a könyvek, álta­lában az egész irodalom fölött. A politikai reakció, mint mindig, úgy ebben az időben is tarthatatlan gazdasági állapoto­kat védelmezett. A gazdasági fejlődés a céh­rendszert alapjaiban téagadta mag. Az új nagy­iparok, mint a gyapjúenövő és selyemszövő ipar, már kívül álltak a céhrendszer keretein. A zürichi kantonban nagyszámú proletariátus élt. A fal­vakból a városba sereglett, talajt­vesztett falusi proletariátus teljes szolga­ságba jutott. A munkabéreket a város urai szabták meg. Munkát pedig másoknál, mint zürichi uraknál nem volt szabad­ vállalniok. Valósággal ott kellett „élniök és halniok", mert­­ tilos volt a kivándorlás. A nép nyo­mora és elnyomottsága borzalmas formát öl­tött. Mint a zürichi nagytemplom egyik papja, Finsler írja „Zürich a XVTL század második felében" című­ munkájában: „A viszonyokat nagyjában-egészében csak egy alapos átalaku­lás, csak egy forradalom változtathatta meg." Ez az alapos átalakulás pedig már a XVII század végétől kezdve a XVIII. század folya­mán előkészületben volt, mert ez a század — minden politikai és gazdasági reakció elle­nére — a fölvilágosodás kora is volt, amely­nek tudósai, írói szabadságot, egyenlőséget, testvériséget és vilá­rpolgárságot hirdettek. Pestalozzi 20 éves korában írt értekezésében már síkra szállt egy jobb népnevelésért. Agisz királyról tervezett munkájában pedsig a min­den állam romlásának okát a szociális egyen­­lőtlenségben jelölte meg. Amikor a kormány 1767-ben üldözni kezdte a reformátorokat ,­ írásaikat máglyán ügette el, Pestalozzi egyik barátjával a céh­ház tetején tüntetően sétált föl és alá a a hivatalos aktus kigúnyolására hosszú füstöket eregetett a pipájából. Egyik­,, tagja volt ő is a „kígyók társaságáénak ,— ahogy a reformátorokat nevezték —, amely a „régi svájci erkölcsök magrontásán" fára­dozott. Munkatársa volt az „Errinnerers" című lapnak, amely társadalmi, pedagógiai és er­kölcsi reformeszméket hirdetett- És amidőn 1780-ban a nenhofi árvaház, ahol mint tanító működött, a kedvezőtlen körülmények miatt és megfelelő anyagi támogatás hiányában tönkrement, teljesen az újságírásnak szentelte A kantoni­seregek el­veszend­őak. Londonból hivatalban közlik, hogy az angol kormány megbízott­ja és a kantoni külügy­miniszter között nem szakadtak meg a tárgya­lások, hanem csak néhány napra elhalasztód­tak, mert az angol megbízott Londonból kért utasításokat. Kínából egyébként a szokásos kantoni jelentéseken kívü­l nincsen újság. A csapatok előrenyomulnak, visszavonulnak, megütköznek. Most megint a kantoni csapatok nyomulnak előre, az északiak meg visszafelé húzódnak. Az angol csapatmoz­k­latokról nem érkezett újabb jelentés. De az angol kormány továbbra is békés szándékait hangoztatja még a Kínába­ irányított katonák előtt is. Az egyik legutóbbi csapatszállítmány útnak­indításánál a parancsnok szemlét tartott és arra figyelmeztette a katonákat, hogy egyéni cselekedeteikkel ne keresztezzék a kormány politikáját, amely arra irányul, hogy minden­áron elkerülje a háborút, fogytassék a tárgyalásokat. (London, február 16.) A „Times" hankaui je­lentése szerint a hankaui angol megbízott és a kantoni külügyminiszter között folyó tár­gyalások megszakadásáról elterjedt hírek nem felelnek meg a valóságnak. A végleges meg­állapodás Csen külügyminiszter és O'Malley között mindeddig csupán azért nem jött létre, minthogy Csen kilügyminiszter Chamberlain angol külügyminiszter legutóbbi beszédével kapcsolatban újabb felvilágosításokat kért a hankaui angol megbízottól. O'Malley erre­vonatkozóan már bekérte a londoni külügy­minisztérium újabb instrukcióit, amelyek azon­ban tegnap estig még nem érkeztek meg Hankauba. (London, február 16.) A külügyminisztérium ma délelőtt kapta meg O'Malley hankaui an­gol megbízott legújabb jelentését, amelyben O'Malley közli, hogy a kantoni külügyminisz­terrel folytatott tárgyalásai nem szakadtak meg és hogy a tárgyalásokat néhány napi szü­net után ismét folytatni fogják. A kantoni csapatok cszkenyonsulnak. . (Peking, február 16.) A kínai lapok­­jelen-tése szerint a mandzsúriai csapatok Cseng-'' Csauig jutottak, a kantoni haderők pedig Kai-Feng felé vonulnak előre. Vu-Pej-Funak, Csili hadvezérének, a Sárga-folyamtól északra levő csapatai déli és nyugati irányban vissza­vonultak. Arra számítanak, hogy Csang-Suj Chliang tábornok, Csang-Cso-Lin fia ma estére Honanba érkezik, hogy Vu-Pej-Fu haderejének ott tartózkodó részét újjászervezze. raa£8©í?a&! interpellist az alsAiaszten. (London, február 16.) Az alsóház mai ülésén MacDonald szóvátette a hankaui tárgyalások kérdését és felvilágosításokat kért a kormány­tól, milyen stádiumban vannak ezek a tárgya­lások. Chamberlain külügyminiszter kitérő vá­laszt adott s csupán annyit mondott, hogy­ O'Malley hankaui angol meg­bizott mai sürgö­nyét még nem desiffrirozták. A külügyminiszter közölte az alsóházzal, hogy a shanghai bank­egyesület és a shanghai kereskedelmi kamara táviratot intéztek a londoni kormányhoz, amelyben a Shang­haiban partraszállított an­g­ai csapatok visszarendelését kérik. Oswald Osley munkáspárti képviselő, Lord Curnon veje azt kérdezte a külügyminisztertől, igaz-e, hogy Olaszország is küldött csapattesteket Shangibaiba. Chamberlain határozott nent-mel válaszolt, Mosleynek azt a kérdését azonban, vájjon Ohurekiji és Muneolina legutóbbi római találkozása alkalmából szóba kerü­lt-e az olasz hadihajók Kínába küldésének kérdése, a kül­ügyminiszter válasz nélkül hagyta. Mosleynak arra az utolsó kérdésére, milyen jogon szállít Anglia Kínában csapatokat partra, Chamber­lain azt válaszolta, hogy az önvédelem jogán. Angliának állampolgárai élet- és vagyonbiz­tonságát minden körülmények között meg kell védelmeznie. Csehszlovákia jogilag is elismeri Szovjet­oroszországot. A Prágában megjelenő nemzet­i demokrata "Role" úgy értesül, hogy a cseh­szlovák kormány a legközelebbi hetekben el­ismeri a szovjetkormányt és azzal diplomáciai viszonyra lép. Ez a de jure elismerés befejezett tény; a külügyminisztériumban dr. Benes sze­mélyes vezetésével folynak az előkészületek a követ, a beosztottak és a konzulok oroszországi akkreditálásra. Betiltották a bécsi keresztény-szociálisok gyűlését. A bécsi keresztény-szocián­sok csü­törtökön nagy népgyűlést akartak tartani a városházán, hogy ott a szocialista községi politikát bírálják. A szociáldemokrata mun­kásság, amely a legnagyobb örömmel látja képviselőinek működését és élvezi az okos és becsületes várospolitika eredményeit, arra készült, hogy meghallgatja a keresztény­szociálisok ellenvetését és a lehető legnagyobb számban jelenik meg a gyűlésen. A rendőrség azonban arra a körülményre való hivatkozás­sal, hogy nagy ellentétes fölfogású tömegek­nek a fel­vonulása összeütközéseket okozhatna és ezért betiltotta a csütörtökre tervezett gyűlést. • % • in »«win «nTirnn­in­Mii n~i A Népszava Ara: Bauer példány ára — kéth&mnap A fillér » „ — vasárnap "8 „ EM&ntfa árai egy hétre — —M vattffS egy hónapra — — — — — — 8JS0 » negyedévre — — — — — jo,50 , Blokkrendszer mellett: egy hétre ! Pe*s6 egy hónapra —­­ »

Next