Népszava, 1927. március (55. évfolyam, 48–73. sz.)
1927-03-15 / 60. szám
10 A márciusi mimék «MMfe a kővetkeze fteiyeken és Isgfioen fartQsK el&adásokat fössylS^seket: rOHiivfuk az elvtársals&i a f&nseges megbersitésre ! A fOvärssfe&n: Március 15-én, kedden este 7 órakor. A VII. pártszervezetben (V. Akadémia utca 6, Ptoe). Előadó: Keleti Márton elvtárs. A XXI. pártszervezetben (VX Daloth-utca 12/a). Előadó: dr. Révész Mihály elvtárs. A XII. pártszervezet 6. csoportjában (VI, Váci-út 167, Pásztor-vendéglő). Előadó: Várnai Dániel elvtárs. A XV. pártszervezetben (VET, Aréna-út 68, Mémosz). Előadó: Bresztovszky Vilma elvtárs. A kereskedelmi alkalmazottak új helyiségét nagy érdeklődés mellett március 13-án, vasárnap délelőtt nyitották meg és kedden este 7 órakor ugyancsak az új helyiségben (Erzsébet körút 13) márciusi ünnepélyt tartanak. Március jelentőségét Beyer Károly elvtárs fogja ismertetni. Az ünnepélyen az Alkoholmentes Munkaszövetség Dalkara is közreműködik. Március 15-én, kedden este 18 órakor: A II. pártszervezetben (I. Horthy Miklós-út 32). Előadó: Mónus Illés elvtárs. A IV. pártszervezetben (III, Kisrókus-utca 19, Kozma-vendéglő). Előadó: dr. Madzsar József elvtárs. A VI. pártszervezetben (IV, Havas-utca 7). Előadó: Tieder Zsigmond elvtárs. A IX. pártszervezetben (VI, Király-utca 52, Éttermiek). Előadó: dr. Kis Jenő elvtárs. A XII. pártszervezetben (Kertész-utca 22—24). Előadók: Pászthy és Schwarcz elvtársak. A XVI. pártszervezetben (VII, Gizella út 46, Kákonyi-vendéglő). Előadó: Stromfeld Aurél elvtárs. A XVII. pártszervezetben (VIII, Népszinházutca 16, Asztalosok). Előadó: Szerdahelyi Sándor elvtárs. A XIX. pártszervezetben (VÖT, Kőris utca 27). Előadó: Farkas István elvtárs. A XXII. pártszervezetben (X, Martinovicstér 3, Munkásotthon). Előadó: Hanesz Sándor elvtárs. Törtzseörön (Kerepesi-út 54, Varga-vendéglő). Előadó: Bechtler Péter elvtárs. Kalniszéken: Március 15-én, kedden este 7 órakor, Kispesten (Telek-utca 48, Munkásotthon). Előadó: Pajor Rudolf elvtárs. Csepelen (József-utca 22, Munkásotthon). Előadó: Szakasits Árpád elvtárs. Március 15-én, kedden este 1 28 órakor, Pestasentlőrincen (Garay-utca 11, Varga-vendéglő). Előadó: dr. Bánóczi László elvtárs. A vidéken: Kondoroson (az Általános Népkörben) e hó 15-én, kedden este 7 órakor márciusi ünnepély. Ünnepi beszédet mond: Kéthly Anna elvtárs, országgyűlési képviselő. Szombathelyen (a Lloyd nagytermében) e hó 15-én, kedden este 7 órakor márciusi ünnepély. Ünnepi beszédet mond: Saly Endre elvtárs. Győrött (a Lloyd nagytermében) e hó 15-én, kedden este 8 órakor Petőfi-ünnepély. Az ünnepély műsora: 1. Nyitány: „A munka dala", énekli a vasas dalkar. 2. Megnyitóbeszéd: Malasits Géza elvtárs, országgyűlési képviselő. 3. Petőfi: „A XIX. század költői", szavalja Pátka Mihály. 4. Petőfi: „A szabadsághoz", szavalja Becker Rózsi. 5. Petőfi: „Egy gondolat bánt engemet", szavalja Bőröndi Pál. 6. Petőfi: „1848", szavalja Pátka Mariska. 7. Petőfi: „Alföldi legény", énekli a vasas dalkat. 8. 1848 és Petőfi Sándor méltatása, előadó: Migray József elvtárs. 9. „Szabadságdal", énekli a vasas dalkar. Szegeden (Munkásotthon, Hétvezér utca 9) e hó 15-én, kedden este 7 órakor márciusi ünnepély. Az ünnepély műsora: 1. Nyitány. ,,A munka dala", énekli a Szegedi Általános Munkásdalegylet dalkara. 2. Petőfi: „Egy gondolat bánt engemet", szavalja Pestalics István. 3. Ünnepi beszéd: Táncsics Mihályról, mondja "Czirmla Antal elvtárs. 4. Petőfi: „A nép nevében", szavalja Olejnyik József. 5. „Ne csüggesszen", énekli a dalkar. Miskolcon, e hó 15-én, este V8 órakor márciusi emlékgyűlések: az Építőmunkásotthonban (Kun József utca 62), előadó: Rónai Sándor elvtárs. — A Vasmunkásotthonban (Batthyányutca 2), előadó: Visnyai György elvtárs. — A szabó- és cipészmunkásotthonban (Kossuthutca 13), előadó: Bónis József elvtárs. — A kereskedelmi alkalmazottak otthonában (Kálvin utca 30), előadó: Fülöp József elvtárs. SJÍSPSLAVA 1927 március 15. / xxx. mtmmmmiMém. Tudomásul vették a vizslfiség jelentését. Egységes erővel indulnak az új küzdelmen elé. A könyvkötőmunkások az elmúlt vasárnap tartották szakegyletük XXX. közgyűlését. A jubiláris közgyűlésen 170 küldött jelent meg és a budapesti üzemeken kívül Békéscsaba, Debrecen, Gyoma, Győr, Pécs, Szeged, Szekszárd és Sopron könyvkötőm munkásai és munkásnői is képviselve voltak. A közgyűlést a könyvkötőmunkások Rózsa utcai új otthonában rendezték, amely tágas és ízléses termeivel, célszerű beosztásával igazán kedves otthont nyújt a szakma munkásainak. A közgyűlés tanácskozásait a könyvkötőmunkások férfikarának éneke után Biró Dezső elvtárs nyitotta meg, aki a 30 esztendő szervezeti munkájának legszebb eredményeként azt állapította meg, hogy a kitartó munka révén sikerült legyőzni a könyvkötőmunkások tömegeinek közömbösségét és fölkelteni lelkiismeretüket a közös érdekekért való együttes cselekvésre. Megemlékezett az előharcosokról és itt különösen Buchinger Manó elvtárs működését méltatta, akit a közgyűlés tagjai sokáig éltettek. A Szakszervezeti Tanács képviseletében Gál Benő elvtárs szólalt föl, aki örömmel állapította meg, hogy a könyvkötőmunkások a proletárösszetartás, a proletárszeretet előharcosai. Ennek a jele az is, hogy ez a kis szakma ilyen ideális otthont tudott magának teremteni. Kéri, hogy a munkásszolidaritás útján ezentúl is vállvetve harcoljanak. Azután Leopold Grünfeld (Bécs) elvtárs szólalt föl, aki a Könyvkötők Nemzetközi Titkárságénak és Ausztria könyvkötőmunkásainak üdvözletét tolmácsolta. Az Országos Nőszervező Bizottság részéről Kristóf Anna elvtársnő kívánt eredményes munkát a közgyűlésnek. A közgyűlésre üdvözlőlevelet küldött a Könyvkötők Nemzetközi Titkársága, továbbá Németország, Jugoszlávia, Csehszlovákia és Románia könyvkötő munkásszervezetei és Buchinger Manó elvtárs Bécsből. A vezetőség jelentését Dincsér István elvtárs, a szakegylet titkára terjesztette elő, aki utalva a nyomtatásban megjelent jelentés adataira, csupán a lényegesebb momentumokat emelte ki. A szervezet meg tudta akadályozni a bérlenyomást, a munkanélküliség fokozását és a könyűkötőmunkáknak külföldre való szállítását. Meg tudták védelmezni az árszabályokat és egységes fellépésükkel tekintélyt és tiszteletet szereztek a szakma munkásainak. A munkanélküliség ellen úgy harcoltak, hogy minden erejükkel megakadályozták az állandó túlórázást. Azután részletesen foglalkozott a szakegylet szociálpolitikai munkájával, a segélyezéssel és kimutatta, hogy a szakegylet a járulékbevételek több mint 80%-át a tagok segélyezéséire költötte. Megemlítette, hogy a Kopenhágában tartott nemzetközi könyvkötőmunkáskongresszus nemzetközi ellenállási alap megteremtését határozta el. Azután a szervezet kulturmunkáját ismertette és a további kitartó munkára buzdítva, kérte a vezetőség jelentésének tudomásulvételét. Ezután Szakasits Árpád elvtárs mondott lelkes beszédet a pártvezetőség nevében és az elismerés hangján szólt arról, hogy a könyvkötők aránylag kis szervezetében mindig a legnemesebb proletárszellem uralkodott. Ennek tulajdonítható, hogy a könyvkötői munkások mindig az első sorokban harcoltak és derekasan kivették részüket a magyar proletárok nehéz küzdelmeiből. A pénztári és ellenőri jelentés meghallgatása után élénk vita indult meg a jelentés fölött. Legelőször Jovanovics elvtárs szólalt föl, aki az oktatás kérdéséről beszélt leginkább és a munkásöstudat fejlesztésének szükségességét hangoztatta. Azután a tanonctenyésztés káros hatásait ismertette és hangoztatta, hogy az állami munkanélküliségélvezés megvalósításáért erőteljesebb harcot kell indítani. Steinhardt, Molnár László, Vermes Sándor, Mészáros elvtársak fölszólalása után Huszár (Debrecen) következett, aki a vidéki mozgalom állásáról beszélt. Marosi elvtárs felszólalása után a vezetőség jelentését tudomásul vették és a fölmentvényt megadták. A közgyűlés ezután Petress Károly korelnök vezetésével megejtette az új vezetőség választását, azután elfogadták a vezetőség által fölemelt segélyeket és járulékokat és áttértek az indítványok tárgyalására. Az indítványok leginkább a segélyezési rendszer kiépítésére, a munkanélküliek nevelésére és elhelyezésére vonatkoztak. Különösen a rokkantsegély foglalkoztatta a közgyűlést, amely a legtöbb indítványt a vezetőséghez utasította megvalósítás végett. A közgyűlés tanácskozásait Biró elvtárs zárta be, aki a legközelebbi jövő feladataira mutatott rá figyelemmel hallgatott zárószavaiban. • a A „fieiMzetl" vagyon is |Ö¥8h®Í@IB. A hivatalos lap napról-napra hozza a pénzintézetek és a vállalatok 1926. évi üzleti jelentéseit. A vezető pénzintézetek mérlege — a Hitelbank kivételével — már nyilvánosságra került. Hasábos cikkek jelennek meg arról, mennyivel szaporodott a „nemzeti" jövedelem és a "nemzeti" vagyon. A pénzintézeti mérlegek mindegyike, az előző esztendőhöz képest, jelentős nyereségemelkedést mutat. A Kereskedelmi Bank tiszta nyeresége 3.807.721 pengő, szemben a tavalyi 2,8 millió pengővel, a Pesti Hazai Takarék tiszta nyeresége 1,827.215 pengő, szemben a tavalyi 1.4 millió pengővel, a Hazai Bank tiszta nyeresége 833.364 pengő, szemben a tavalyi 0.7 millió pengővel, a Magyar Országos Központi Takarék tiszta nyeresége 1,240.347 pengő, szemben a tavalyi 0.9 millió pengővel, az Angol-Magyar Bank tiszta nyersége 928.220 pengő, szemben a tavalyi 0.6 millió pengővel, a Magyar-Olasz Bank tiszta nyereségű 1,964.247 pengő, szemben a tavalyi 1.8 millió pengővel, a Leszámítoló és Pénzváltó Bank tiszta nyeresége pedig 1,297.344 pengő, szemben a tavalyi 0.9 millió pengővel, az Ingatlanbank a tavalyi 354.403 pengővel szemben 734.188 pengő tiszta nyereségről számol be. Nyeresége tehát a duplájára emelkedett. Többé-kevésbé a nyereségek arányában emelkedtek az osztalékok is. A Kereskedelmi Bank 5 pengőt fizet, szemben a tavalyi 4 pengővel, a Pesti Hazai 10 pengőt fizet, szemben a tavalyi 8 pengővel, a Hazai Bank 3,6 pengőt fizet, amelyből a régi részvényre 72 fillér esik, szemben a tavalyi 64 fillérrel. Az Angol -Magyar Bank 6 pengőt fizet, amelyből a régi részvényre 24 fillér esik, szemben a tavalyi 16 fillérrel, a Magyar-Olasz Bank 4 pengőt fizet, amiből a régi részvényre 16 fillér esik, szemben a tavalyi 12 fillérrel, a Leszámítoló 6 pengőt, fizet, amelyből a régi részvényre 48 fillér esik, szemben a tavalyi 40 fillérrel. Az Ingatlanbank osztaléka 7 pengő, szemben a tavalyi 5,33 pengővel. Százalékokban számítva, az Ingatlanbank osztaléka a legmagasabb: 14%. Szigorúan lépést tart a nyereségemelkedéssel a tantiémemelkedés. A pénzintézeti alapszabályok az igazgatósági tantiémeket a tiszta nyereség 8—12%-ában szabják meg. A tantiém összege tehát a nyereséggel egyenes arányban nő. A pénzintézeti mérlegek sehol sem mutatják ki az igazgatósági tantemek összegét. Pedig érdekes volna az ily kimutatás. Kiderülne belőle, hogy a nyereségből néhány igazgatóra majdnem annyi esik, mint amenynyit a nem többségi részvények osztaléka kitesz. A sok nyereségből a tisztviselők fizetésének emelésére nem telik. A pénzintézeti tisztviselők nyugdíja és fizetése messze van a békeparitás alatt. Egy-két pénzintézet ugyan könnyített igazgatói lelkiismeretén és 15%-kal fölemelte a nyugdíjarányszámokat. De egy bank nem emlékszik meg vállalatainak munkásairól. Pedig a banknyereségek jelentékeny része a bank birtokában levő ipari vállalatok jövedelméből ered. Az eddig megjelent bankmérlegek is szemléltető oktatást nyújtanak arról, mi a »nemzeti" vagyon és a „nemzeti" jövedelem. Az olasz gyapjúipar válsága. Az olasz gyapjúiparosok elnökének közlése szerint az olasz gyapjúexport a líra nagyarányú javulása folytán a szeptemberi 68 millió után novemberben mindössze 29 millió lírát tett ki. November óta a gyapjúexport állandóan csökkenőfélben van. A gyapjúipar helyzetét súlyosbítja az a körülmény, hogy az olasz gyapjúipar, amely a háború előtt kizáróan a belföld BT,áramra dolgozott, a háború után termelésének átlag 20—25%-át az exportra rendilezte be. A belföldön az egyre fokozódó pénzhiány folytán a fogyasztás szintén nagymértékben csökkent. Több gyapjúgyár nagyarányú üzembeszüntetésekre kényszerült. Az olasz gyapjúexport fogyasztópiacainak nagy része legújabban kizárólag angol és cseh gyáraktól vásárol. Kfllffudi hírek. A milanói kereskedelmi kantai* közlés© szerint az olasz nagykereskedelmi Indexszám február folyamán 602-ról 600-ra, tehát alig egyharmad szársolókkal olcsóbbodott. A tarini Fiat-művek közlése szerint a vállalat jelenleg 1500 munkást foglalkoztat. Az idei közgyűlés elé terjeeszendfl Jelentészerint a múlt évben a vállalat 1350 millió lira értékű autót adott el, amivel szemben 1925-ben mindössze 1500 millió lira volt az autóeladások bruttó bevétele. A pártválasztmány határozata értelmében keddi pártnap! Minden öntudatos munkásnak kedden a pártszervezetben van a helye.