Népszava, 1927. március (55. évfolyam, 48–73. sz.)

1927-03-15 / 60. szám

10 A márciusi mimék «MMfe a kővetkeze fteiyeken és Isgfioen fartQsK el&adásokat fös­sylS^seket: rOHiivfuk az elvtársals&i a f&nseges meg­bersitésre ! A fOvärssfe&n: Március 15-én, kedden este 7 órakor. A VII. pártszervezetben (V. Akadémia­ utca 6, Ptoe). Előadó: Keleti Márton elvtárs. A X­XI. pártszervezetben (VX Dal­oth-utca 12/a). Előadó: dr. Révész Mihály elvtárs. A XII. pártszervezet 6. csoportjában (VI, Váci-út 167, Pásztor-vendéglő). Előadó: Várnai Dániel elvtárs. A XV. pártszervezetben (VET, Aréna-út 68, Mémosz). Előadó: Bresztovszky Vilma elv­társ. A kereskedelmi alkalmazottak új helyiségét nagy érdeklődés mellett március 13-án, va­sárnap délelőtt nyitották meg és kedden este 7 órakor ugyancsak az új helyiségben (Er­zsébet­ körút 13) márciusi ünnepélyt tarta­nak. Március jelentőségét Beyer Károly elvtárs fogja ismertetni. Az ünnepélyen az Alkoholmentes Munk­aszövetség Dalkara is közreműködik. Március 15-én, kedden este 18 órakor: A II. pártszervezetben (I. Horthy Miklós-út 32). Előadó: Mónus Illés elvtárs. A IV. pártszervezetben (III, Kisrókus-utca 19, Kozma-vendéglő). Előadó: dr. Madzsar József elvtárs. A VI. pártszervezetben (IV, Havas-utca 7). Elő­adó: Tieder Zsigmond elvtárs. A IX. pártszervezetben (VI, Király-utca 52, Éttermiek). Előadó: dr. Kis Jenő elvtárs. A XII. pártszervezetben (Kertész-utca 22—24). Előadók: Pászthy és Schwarcz elvtársak. A XVI. pártszervezetben (VII, Gizella­ út 46, Kákonyi-vendéglő). Előadó: Stromfeld Aurél elvtárs. A XVII. pártszervezetben (VIII, Népszinház­utca 16, Asztalosok). Előadó: Szerdahelyi Sándor elvtárs. A XIX. pártszervezetben (VÖT, Kőris­ utca 27). Előadó: Farkas István elvtárs. A XXII. pártszervezetben (X, Martinovics­tér 3, Munkásotthon). Előadó: Hanesz Sán­dor elvtárs. Törtzseörön (Kerepesi-út 54, Varga-vendéglő). Előadó: Bechtler Péter elvtárs. K­alniszéken: Március 15-én, kedden este 7 órakor, Kispesten (Telek-utca 48, Munkásotthon). Elő­adó: Pajor Rudolf elvtárs. Csepelen (József-utca 22, Munkásotthon). Elő­adó: Szakasits Árpád elvtárs. Március 15-én, kedden este 1 28 órakor, Pestasentlőrincen (Garay-utca 11, Varga-ven­déglő). Előadó: dr. Bánóczi László elvtárs. A vidéken: Kondoroson (az Általános Népkörben) e hó 15-én, kedden este 7 órakor márciusi ünne­pély. Ünnepi beszédet mond: Kéthly Anna elvtárs, országgyűlési képviselő. Szombathelyen (a Lloyd nagytermében) e hó 15-én, kedden este 7 órakor márciusi ünne­pély. Ünnepi beszédet mond: Saly Endre elvtárs. Győrött (a Lloyd nagytermében) e hó 15-én, kedden este 8 órakor Petőfi-ünnepély. Az ün­nepély műsora: 1. Nyitány: „A munka dala", énekli a vasas dalkar. 2. Megnyitóbeszéd: Malasits Géza elvtárs, országgyűlési képvi­selő. 3. Petőfi: „A XIX. század költői", sza­valja Pátka Mihály. 4. Petőfi: „A szabadság­hoz", szavalja Becker Rózsi. 5. Petőfi: „Egy gondolat bánt engemet", szavalja Bőröndi Pál. 6. Petőfi: „1848", szavalja Pátka Ma­riska. 7. Petőfi: „Alföldi legény", énekli a vasas dalkat. 8. 1848 és Petőfi Sándor mél­tatása, előadó: Migray József elvtárs. 9. „Szabadságdal", énekli a vasas dalkar. Szegeden (Munkásotthon, Hétvezér­ utca 9) e hó 15-én, kedden este 7 órakor márciusi ün­nepély. Az ünnepély műsora: 1. Nyitány. ,,A munka dala", énekli a Szegedi Általános Munkásdalegylet dalkara. 2. Petőfi: „Egy gondolat bánt engemet", szavalja Pestalics István. 3. Ünnepi beszéd: Táncsics Mihály­ról, mondja "Czirmla Antal elvtárs. 4. Petőfi: „A nép nevében", szavalja Olejnyik József. 5. „Ne csüggesszen", énekli a dalkar. Miskolcon, e hó 15-én, este V­8 órakor márciusi emlékgyűlések: az Építőmunkásott­h­onban (Kun József­ utca 62), előadó: Rónai Sándor elvtárs. — A Vasmunkásotthonban (Batthyány­utca 2), előadó: Visnyai György elvtárs. — A szabó- és cipészmunkásotthonban (Kossuth­utca 13), előadó: Bónis József elvtárs. — A kereskedelmi alkalmazottak otthonában (Kál­vin­ utca 30), előadó: Fülöp József elvtárs. SJÍSPSLAVA 1927 március 15. / xxx. mtmmmmiMém. Tudomásul vették a vizslfiség jelentését. Egységes erővel indulnak az új küzdelmen elé. A könyvkötőmunkások az elmúlt vasárnap tartották szakegyletük XXX. közgyűlését. A jubiláris közgyűlésen 170 küldött jelent meg és a budapesti üzemeken kívül Békéscsaba, Deb­recen, Gyoma, Győr, Pécs, Szeged, Szekszárd és Sopron könyvkötőm munkásai és munkásnői is képviselve voltak. A közgyűlést a könyvkötő­munkások Rózsa­ utcai új otthonában rendez­ték, amely tágas és ízléses termeivel, célszerű beosztásával igazán kedves otthont nyújt a szakma munkásainak. A közgyűlés tanácskozásait a könyvkötő­munkások férfikarának éneke után Biró Dezső elvtárs nyitotta meg, aki a 30 esztendő szerve­zeti munkájának legszebb eredményeként azt állapította meg, hogy a kitartó munka révén sikerült legyőzni a könyvkötőmunkások töme­geinek közömbösségét és fölkelteni lelkiismere­tüket a közös érdekekért való együttes cselek­vésre. Megemlékezett az előharcosokról és itt különösen Buchinger Manó elvtárs működését méltatta, akit a közgyűlés tagjai sokáig él­tettek. A Szakszervezeti Tanács képviseletében Gál Benő elvtárs szólalt föl, aki örömmel állapí­totta meg, hogy a könyvkötőmunkások a proletárösszetartás, a proletárszeretet elő­harcosai. Ennek a jele az is, hogy ez a kis szakma ilyen ideális otthont tudott magának teremteni. Kéri, hogy a munkásszolidaritás útján ezentúl is vállvetve harcoljanak. Azután Leopold Grünfeld (Bécs) elvtárs szólalt föl, aki a Könyvkötők Nemzetközi Titkárságénak és Ausztria könyvkötőmunkásainak üdvözletét tolmácsolta. Az Országos Nőszervező Bizottság részéről Kristóf Anna elvtársnő kívánt ered­ményes munkát a közgyűlésnek. A közgyű­lésre üdvözlőlevelet küldött a Könyvkötők Nemzetközi Titkársága, továbbá Németország, Jugoszlávia, Csehszlovákia és Románia könyv­kötő munkásszervezetei és Buchinger Manó elvtárs Bécsből. A vezetőség jelentését Dincsér István elv­társ, a szakegylet titkára terjesztette elő, aki utalva a nyomtatásban megjelent jelentés adataira, csupán a lényegesebb momentumo­kat emelte ki. A szervezet meg tudta akadá­lyozni a bérlenyomást, a munkanélküliség fo­kozását és a kön­yűkötőmunkáknak külföldre való szállítását. Meg tudták védelmezni az­ ár­szabályokat és egységes fellépésükkel tekin­télyt és tiszteletet szereztek a szakma munká­sainak. A munkanélküliség ellen úgy harcol­tak, hogy minden erejükkel megakadályozták az állandó túlórázást. Azután részletesen fog­lalkozott a szakegylet szociálpolitikai munká­jával, a segélyezéssel és kimutatta, hogy a szakegylet a járulékbevételek több mint 80%-át a tagok segélyezéséire költötte. Megemlítette, hogy a Kopenhágában tartott nemzetközi könyvkötőmunkáskongresszus nemzetközi ellenállási alap megteremtését határozta el. Azután a szervezet kulturmunkáját ismertette és a további kitartó munkára buzdítva, kérte a vezetőség jelentésének tudomásulvételét. Ezután Szakasits Árpád elvtárs mondott lel­kes beszédet a pártvezetőség nevében és az el­ismerés hangján szólt arról, hogy a­ könyv­­kötők aránylag kis szervezetében mindig a leg­nemesebb proletárszellem uralkodott. Ennek tulajdonítható, hogy a könyvkötői munkások mindig az első sorokban harcoltak és dereka­san kivették részüket a magyar proletárok ne­héz küzdelmeiből. A pénztári és ellenőri jelentés meghallga­tása után élénk vita indult meg a jelentés fölött. Legelőször Jovanovics elvtárs szólalt föl, aki az oktatás kérdéséről beszélt leg­inkább és a munkásös­tudat fejlesztésének szük­ségességét hangoztatta. Azután a tanonc­tenyésztés káros hatásait ismertette és han­goztatta, hogy az állami munkanélküliségélve­zés megvalósításáért erőteljesebb harcot kell indítani. Steinhardt, Molnár László, Vermes Sándor, Mészáros elvtársak fölszólalása után Huszár (Debrecen) következett, aki a vidéki mozgalom állásáról beszélt. Marosi elvtárs felszólalása után a vezetőség jelentését tudo­másul vették és a fölmentvényt megadták. A közgyűlés ezután Petress Károly korelnök vezetésével megejtette az új vezetőség válasz­tását, azután elfogadták a vezetőség által föl­emelt segélyeket és járulékokat és áttértek az indítványok tárgyalására. Az indítványok leginkább a segélyezési rendszer kiépítésére, a munkanélküliek nevelésére és elhelyezésére vonatkoztak. Különösen a rokkantsegély fog­lalkoztatta a közgyűlést, amely a legtöbb indítványt a vezetőséghez utasította megvaló­sítás végett. A közgyűlés tanácskozásait Biró elvtárs zárta be, aki a legközelebbi jövő fel­adataira mutatott rá figyelemmel hallgatott zárószavaiban. • a A „fieiMzetl" vagyon is |Ö¥8h®Í@IB. A hivatalos lap napról-napra hozza a pénz­intézetek és a vállalatok 1926. évi üzleti jelen­téseit. A vezető pénzintézetek mérlege — a Hitelbank kivételével — már nyilvánosságra került. Hasábos cikkek jelennek meg arról, mennyivel szaporodott a „nemzeti" jövedelem és a "nemzeti" vagyon. A pénzintézeti mérlegek min­degyike, az előző esztendőhöz képest, jelen­tős nyereségemelkedést mutat. A Kereskedelmi Bank tiszta nyeresége 3.807.72­1 pengő, szemben a tavalyi 2,8 millió pengővel, a Pesti Hazai Takarék tiszta nyeresége 1,827.215 pengő, szem­ben a tavalyi 1.4 millió pengővel, a Hazai Bank tiszta nyeresége 833.364 pengő, szemben a ta­valyi 0.7 millió pengővel, a Magyar Országos Központi Takarék tiszta nyeresége 1,240.34­7 pengő, szemben a tavalyi 0.9 millió pengővel, az Angol-Magyar Bank tiszta nyersége 928.220 pengő, szemben a tavalyi 0.6 millió pengővel, a Magyar-Olasz Bank tiszta nyereségű 1,964.247 pengő, szemben a tavalyi 1.8 millió pengővel, a Leszámítoló és Pénzváltó Bank tiszta nyeresége pedig 1,297.344 pengő, szemben a tavalyi 0.9 millió pengővel, az Ingatlanbank a tavalyi 354.403 pengővel szemben 734.188 pengő tiszta nyereségről számol be. Nyeresége tehát a dup­lájára emelkedett. Többé-kevésbé a nyereségek arányában emelkedtek az osztalékok is. A Kereskedelmi Bank 5 pengőt fizet, szemben a tavalyi 4 pen­gővel, a Pesti Hazai 10 pengőt fizet, szemben a tavalyi 8 pengővel, a Hazai Bank 3,6 pengőt fizet, amelyből a régi részvényre 72 fillér esik, szemben a tavalyi 64 fillérrel. Az Angol -Magyar Bank 6 pengőt fizet, amelyből a régi részvényre 24 fillér esik, szemben a tavalyi 16 fillérrel, a Magyar-Olasz Bank 4 pengőt fizet, amiből a régi részvényre 16 fillér esik, szem­ben a tavalyi 12 fillérrel, a Leszámítoló 6 pen­gőt, fizet, amelyből a régi részvényre 48 fillér esik, szemben a tavalyi 40 fillérrel. Az Ingat­lanbank osztaléka 7 pengő, szemben a tavalyi 5,33 pengővel. Százalékokban számítva, az Ingatlanbank osztaléka a legmagasabb: 14%. Szigorúan lépést tart a nyereségemelkedéssel a tantiémemelkedés. A pénzintézeti alapszabá­lyok az igazgatósági tantiémeket a tiszta nye­reség 8—12%-ában szabják meg. A tantiém összege tehát a nyereséggel egyenes arányban nő. A pénzintézeti mérlegek sehol sem mutat­ják ki az igazgatósági tant­emek összegét. Pedig érdekes volna az ily kimutatás. Ki­derülne belőle, hogy a nyereségből néhány igazgatóra majdnem annyi esik, mint ameny­nyit a nem többségi részvények osztaléka kitesz. A sok nyereségből a tisztviselők fizetésének emelésére nem telik. A pénzintézeti tisztviselők nyugdíja és fizetése messze van a békeparitás alatt. Egy-két pénzintézet ugyan könnyített igazgatói lelkiismeretén és 1­5%-kal fölemelte a nyugdíjarányszámokat. De egy bank nem­ emlékszik meg vállalatainak munkásairól. Pedig a banknyereségek jelentékeny része a bank birtokában levő ipari vállalatok jövedel­méből ered. Az eddig megjelent bankmérlegek is szem­léltető oktatást nyújtanak arról, mi a »­nem­zeti" vagyon és a „nemzeti" jövedelem.­­ Az olasz gyapjúipar válsága. Az olasz gyapjú­iparosok elnökének közlése szerint az olasz gyapjú­export a líra nagyarányú javulása folytán a szeptemberi 68 millió után novemberben mindössze 29 millió lírát tett ki. November óta a gyapjúexport állandóan csökkenőfélben van. A gyapjúipar helyzetét súlyosbítja az­ a körülmény, hogy az olasz gyapjúipar, amely a háború előtt kizáróan a belföld BT,ára­mra dolgozott, a há­ború után termelésének átlag 20—25%-át az exportra rend­ilezte be. A belföldön az egyre fokozódó pénzhiány foly­tán a fogyasztás szintén nagymértékben csökkent. Több gyapj­úgyár nagyarányú üzembeszüntetésekre kényszerült. Az olasz gyapjúexport fogyasztópiacainak nagy része leg­újabban kizárólag angol és cseh gyáraktól vásárol.­­ Kfllffu­di hírek. A milanói kereskedelmi kantai* köz­lés© szerint az olasz nagykereskedelmi Indexszám február folyamán 602-ról 600-ra, tehát alig egyharmad szársolókkal olcsóbbodott.­­ A tarini Fiat-művek közlése szerint a vállalat jelenleg 1­500 munkást foglalkoztat. Az idei köz­gyűlés elé terjeeszendfl Jelentés­zerint a múlt évben a vállalat 1350 millió lira értékű autót adott el, amivel szemben 1925-ben mindössze 1500 millió lira volt az autó­eladások bruttó bevétele. A pártválasztmány határozata értelmében keddi pártnap! Minden öntudatos munkásnak ked­den a pártszervezetben van a helye.

Next