Népszava, 1927. június (55. évfolyam, 123–145. sz.)
1927-06-01 / 123. szám
*i Súlyos mulasztások a klinikai szállítási panamák mögött. —«—— A klinikai bizottság vezető elnöike szerint a professzorok évek óta állandóan kifogásolták az élelmezés hibáit a kultuszminisztériumnál. — A rendőrségi nyomozás nem tud eredményre jutni, mert a kompromittáló adatokat az érdekeltek eltüntették. A klinikai bizottság, amelynek, amint ismeretes, minden nyilvános jogú egyetemi tanár tagja, volt az a szerv, amelynél az összes klinikai ügyek találkoztak és amely mint ilyen elsősorban határozott a szállítások ügyeiben is. A klinikai bizottság elnöke, báró Kéthly László, az egyik reggeli lap munkatársa előtt nyilatkozatot tett, amelyben a többi között a következőket mondta: ,,Az úgynevezett klinikai panama, egyáltalában nem klinikai panama, ahhoz a klinikák vezetőségének semmi köze sincs, hanem a tőltik teljesen függetlenül dolgozó gazdasági hivatal panamája. A klinikai tanárok évek óta, amint ezt a klinikai tanács jegyzőkönyvében bárki megtekintheti, állandóan kifogásolták az élelmezés hibáit. Folytonos fölterjesztésekkel fordultak ebben a kérdésben a kultuszminisztériumhoz, fölterjesztéseikben állandóan kérték a panaszok orvoslását. Hogy ez az orvoslás miért nem történt meg, azt ne tőlünk, hanem a kultuszminisztériumtól kérdezzék." Báró Kéthly László nyilatkozata, még a klinikai szállítások panamájának méreteit tekintve is, nagyon súlyos, csaknem perdöntő jelentőségű ebben a bűnügyben. Mert a klinikai szállítások panamájában nemcsak azokat kell felelősségre vonni, akik vesztegettek, megvesztegethetők voltak és silány minőségű húst és éghetetlen anyagokat tartalmazó szenet szállítottak, hanem azokat is, akik lehetővé tették, hogy ezek a megvesztegetések, valamint ezek nyomán a panamák létrejöhessenek. Felelősségre kell tehát vonni azokat a kultuszminiszterembeli tényezőket, akik egyetemi professzorok állandó panaszai fölött elsiklottak, azoknak kivizsgálásával nem törődtek és ezzel a súlyos mulasztásukkal állandósították a klinikákon a visszaéléseket. Meg kell kérdezni tehát, hogy miért történt mindez. Milyen indokok késztették az illetékes kultuszminisztériumbeli tényezőket az ilyen magatartásra. Gróf Klebelsiberg Kunónak, aki már többszörösen lekötelezte magát, minden szempontra való tekintet nélküli nyomozás mellett, haladéktalanul meg kell indítania az errevonatkozó vizsgálatot. Ámde ezen a súlyos mulasztáson kívül is van egy sajátosan jellemző tünet a klinikai szállítási panamák bűnügye mai állapotában. Mint minden bűnügyben, úgy ennél is a nyomozás első percei, első órái és első napjaia legértékesebbek, a nyomozást vezető hatóságok számára. Ennek az időnek rajtaütésszerű kihasználása biztosítja, hogy perrendszerű, súlyosan terhelő és konkrét bizonyítékok birtokába juthat a nyomozó hatóság. A rendőrségi munka a klinikák ügyében félre nem érthető módon összefüggésben, bizonyos nevek fölbukkanásával, már a harmadik-negyedik napon megtorpant. Most, hogy a rendőrségi munka újabb kiegészítésére volt ssykség, a rendőrség képtelen már más eredményes munkára, mert az érdekeltek minden kompromittáló írásbeli adatot, feljegyzéseket, bonokat, könyveket eltűntettek és igy csak a föltevésekre alapuló nyomozás nem vezetett sikerre. Ki kell tehát deríteni, milyen hatások érvényesültek, amikor a rendőrség meglassította a nyomozás munkáját? Milyen erők avatkoztak bele az eredményekkel biztató rendőrségi munkába? Ezek a kérdések együttvéve talán súlyosabban hatnak, mint a klinikai panamák ténye maga. Ezek a kérdések, amelyek minden nagyobb szállítási panamánál visszatérnek, egy kialakult rendszer állandóságára mutatnak, amelynek atmoszférája magában hordja az újabb visszaélések lehetőségének csíráját. Stern Jenő vezérigazgató, aki, amint azt keddi számunkban megírtuk, hétfőn hosszabb kihallgatáson volt a főkapitányságon, a keddre forduló éjszakát is a rendőrségen töltötte. Kedden délelőtt folytatták a kihallgatását a zárt ajtók mögött. A rendőrség minden felvilágosítás elől mereven elzárkózik, így tehát a legkülönfélébb kombinációk merültek föl annak magyarázatára, hogy miért volt szükséges ilyen soká az Esztergom vidéki Kereskedelmi és Gazdasági Rt. vezérigazgatójának kihallgatása. Olyan hírek terjedtek el, hogy Stern Jenő egész sereg új nevet említett, amelyek belekerültek a jegyzőkönyvbe. Ezek az előkelő új nevek olyan személyeké, akik eddig a klinikai ügyekben még nem szerepeltek. Újabb adatok alapján a rendőrség több új házkutatást tartott. Maga Marinovich Jenő főkapitány pedig kedden hosszasan referált Scitovszky belügyminiszternek. Utána a főkapitány nyilatkozott és kijelentette, hogy „Stern kihallgatásával a rendőrség, minden valószínűség szerint, végleg befejezi a klinikai szállítások ügyében a nyomozást".. Ha ez a főkapitányi jóslat valóra válik, a rendőrség kurta-furcsa intézkedése semmiesetére sem kelt majd megnyivást azokban, akik illetékes kormánytényezők purifikációt és megtorlást hirdető nyilatkozatai után azt hitték, hogy a nyomozó hatóságok valóban tisztázni akarják a klinikai szállítási panamák minden részletét, azt is, ami mögöttük van, tekintet nélkül az előkelő személyekre... Megszüntetni a rögtönös felmondásokat A budapesti lakásrendelet sok oly rendelkezést tartalmaz, amely szerint a háztulajdonos lakóját máról-holnapra kiteheti. Az új szabályrendelet törölje el a rögtöni hatályú és a rendkívüli felmondási okokat. Csak a bér nemfizetés miatt eszközölhető rendkívüli fölmondási ok tartható fönn, ez is csak akkor, ha a bérlő a bérfizetéssel írásbeli megintés ellenére vétkesen késedelmeskedik. Kimondandó, hogy a fölmondási határidők meg nem rövidíthetők, szerződéssel hatályon kívül nem helyezhetők. Havi bérleteknél csak a negyed végére legyen szabad a vétkes késedelem esetén is a lakónak a bérletet fölmondani. Tilos a főbérlet. A lakások fölszabadításának velejárója lesz a főbérleti rendszer kifejlődése. Főbérlet az, ha valaki egész házakat bérel ki arra a célra, hogy az abban levő lakásokat bérbeadja. Ismét bérbe vennének élelmes vállalkozók háztulajdonosoktól egész házakat abból a célból, hogy a bérek emelésén keressenek. Amennyivel a főbérlő megdrágítja a bért, az az ő vállalkozói haszna. A haszonszerzésnek ezen legcsúnyább, de legjövedelmezőbb eszköze váltotta ki a lakásmozgalmakat a háború előtt. A lakásrendelet tiltsa el ezt a foglalkozást, büntesse a főbérletet, mint a lánckereskedelmet, állítsa a főbérlőt az uzsorabíróság elé. Era fe bérjéhez kössi a helkísérleteiet! A havi fizetés szabállyá tétele esetén nem lesz különbség negyedévis havibérletek között. Csak a hetibérlet lesz kivétel a szabály alól. Minthogy a hetibérlet rendszere el nem törölhető, mondja ki a szabályrendelet, hogy a háztulajdonosok lakásukat heti béres lakássá csak a városi tanács beleegyezésével alakíthatják át és a hatóság bármikor visszavonhatja az engedélyt. Uzsorabíróság elé a tjságírókat! A kamattörvény uzsorának minősíti azt, ha valaki másnak oly körülmények között ad kölcsönt, hogy a szolgáltatás és ellenszolgáltatás között szembetűnő aránytalanság mutatkozik. Az árdrágító visszaélésekről szóló törvény pedig a tisztességes polgári hasznot meghaladó nyereséget bünteti. Mondja ki a lakásrendelet,hogy aki oly körülmények között ad lakást bérbe vagy albérletbe, hogy a szolgáltatás és ellenszolgáltatás között szembetűnő aránytalanság mutatkozik, lakásuzsora vétségét követi el és bűnéért az uzsorabíróság előtt felel. Itt figyelembe kell venni, hogy milyen valutáival fizette ki háború előtti jelzálogtartozássait a háztulajdonos. Megvédeni az albérlőket és az ágyvaforókat! A lakásuzsora büntetése hathatós eszköze volna az albérleti uzsorának. Mondja ki a lakásrendelet, hogy az albérbe adó hány százalékkal követelhet többet az albérbe adott szobáért, mint amennyit ő a háztulajdonosnak fizet. Mondja ki a lakásrendelet, hogy az ágybérlőknek mily feltételek mellett mondható föl, egy szobában hány ágyrajáró tartózkodhatok. Állapítsa meg a hatóság a helyi viszonyokhoz és a lakásfekvéshez képest időszakonként az ágybérlőktől követelhető legmagasabb összeget. Amíg lakáshiány van, addig az albérbe adás ne legyen foglalkozás. Eltörölni asáztulajdonosok kIVÉISÉGEit! A háztulajdonosok törvényes zálogjoga és visszatartási joga oly kiváltság, amelyet semmiféle demokratikus jogrendszer nem tűrhet el. Lehetetlen, hogy a gazdag háztulajdonos házbérkövetelése jobban legyen védve, mint a munkabér, lehetetlen, hogy a háztulajdonos még a kincstárt is megelőzze az árverési vételár fölosztásakor. A kereskedelmi forgalomba is beleütközik az a szabály, hogy minden ingóság, ami a házba,bekerült, az a háztulajdonos záloga, akárkinek legyen az a tulajdona. Le a háztulajdonosok kiváltságaival! Tegye kötelességévé a lakásrendelet a háztulajdonosnak a helyreállítási munkálatokat, adjon jogot a bérlőnek, hogy a házbérből levonja a helyreállításhoz szükséges költségeket. Mondja ki a lakásrendelet, hogy szükséglakás nélküli lakoltatást foganatosítani nem szabad. A költözködési uzsora meggátlása céljából állítson föl a város községi bútorszállítóüzemet, amely mérsékelt díjazás mellett végzi el a költözködést. Mondja ki a lakásrendelet, hogy a lakásrendelet szabályai alá esik a szolgálat fejébe i a birt lakás és a szolgálati lakásból az alkalmazottat máról-holnapra ne lehessen kilakoltatni. Alakítson a lakásrendelet minden kerületben egyeztető bizottságokat, amelyek vitás esetben a bérösszeg és a fölmondás joga fölött döntenek. Az egyeztető bizottságban a bérbeadók és a bérlők egyforma képviseletet nyerjenek. Ezek nagyjában a szociáldemokrata párt lakásjogi követelményei. Nem elméleti, csak a messze jövőben megvalósítható követelmények ezek. Ezek megvalósítása nélkül a lakásuzsora pusztításai föl nem tarthatók. NÉPSZAVA 1927 junius 1. Halálra ítélték a visegrádi apagyikost. A felbujtó anya életfogytig tartó fegyházbüntetést kapott. A pestvidéki törvényszéken kedden folytatták a visegrádi gyilkosság főtárgyalását. Az első tanú Schuhbauer Antal, a meggyilkolt sógora volt, aki elmondotta, hogy milyen roszszul bánt a családja a meggyilkolttal. Delegácz Mihály előadta, hogy amikor megjelent a gyilkosság éjszakáján a tűz színhelyén és a romok alól kihúzta Papp Flórián holttestét, a csendőrök mindjárt fölfedezték, hogy a nyaka el van vágva. Megkérdezték Pappnét, hogy mi történt a férjével, amire az asszony cinikusan azt válaszolta, hogy ő nem bánja, akármi történt vele. Gyulay Elemér orvosszakértő elmondotta tanúvallomásában, hogy ő is megjelent a gyilkosság színhelyén a vizsgálóbíróval együtt és ekkor úgy az anya, mint a fia beismerték a gyilkosságot és a fiú szemébe mondotta az anyjának, hogy ő bujtotta föl a gyilkosságra. Az elnök kérdésére Papp Flórián a következő megjegyzést tette az orvosszakértő vallomására: „Sajnos, hogy egy törvényszéki orvosszakértő is így tud nyilatkozni." Az elnök emiatt Papp Flóriánt rendreutasította Madrák Kálmán törvényszéki orvos ugyancsak elmondotta, hogy a leégett istálló mellett a vádlottak beismerték bűnösségüket. Papp Flórián még kijelentette akkor, hogy azért öntötte le meggyilkolt apjának holttestét petróleummal, hogy az hamarabb elégjen. Ezután több tanú tett arról vallomást, hogy a meggyilkolttal milyen rosszul bánt a felesége és a fia. Az orvosszakértő terjesztette elő véleményét a gyilkosság elkövetéséről. Előadta, hogy a vágás olyan hatalmas volt, hogy a fej majdnem elvált a törzstől. Németh Ödön elmeorvosszakértő ismertette a vádlottak elmeállapotát. Eszerint Papp Flórián föltűnően cinikus, de épelméjű, az asszony ingerlékeny, elkeseredett természetű. Az ügyész mondotta el ezután vádbeszédét, aki azt fejtegette, hogy a borzalmas gyilkosság indítóoka a kapzsiság volt. A legsúlyosabb büntetés kiszabását kérte a vádlottakra. Ezután a védő beszélt, aki főként azt bizonyítgatta, hogy a meggyilkolt rosszul bánt a családjával és ennek következtében történt a gyilkosság. Kiemelte, hogy Papp Flórián a gyilkosság elkövetésekor fiatalkorú volt. Enyhe büntetést kért. Ezzel az ügy tárgyalása végetért és az elnök bejelentette, hogy az ügyben az ítéletet délután 4 óraikor hirdeti ki a bíróság. A termet zsúfolásig megtöltő érdeklődő közönség előtt hirdette ki a törvényszék az ítéletet a késő délutáni órákban. Eszerint:a törvényszék Papp Flóriánt gyilkosság büntette miatt halálra ítélte, anyját, Papp Flóriánnét, mint felbujtót, életfogytiglanin tartó fegyházra. A törvényszék a gyilkos fiúnál nyomatékosan súlyosbító körülménynek vette, hogy apját gyilkolta meg brutális kegyetlenséggel. Enyhítő körülményt vele szemben nem talált. Az asszonynál enyhítőkörülménynek vették, hogy férjével rossz viszonyban élt és emiatt elkeseredett lelkiállapotban volt. Ezért nem szabott ki a törvényszék vele szemben halálos ítéletet. Papp Flórián szemrebbenés nélkül fogadta a halálos ítéletet, az öregasszony, amikor megmagyarázták neki németül, hogy életfogytiglan tartó fegyházra ítélték, zokogni kezdett. Amikor a halálos ítélet elhangzott, a gyilkos Papp Flórián nővére ájultan esett össze a terem padlójára, majd amikor föllocsolták, odarohant az ablakhoz és ki akart ugrani rajta. Az ügyész föllebbezett amiatt, hogy az aszszonyt nem ítélték halálra, a védelem enyhítésért föllebbezett.