Népszava, 1927. június (55. évfolyam, 123–145. sz.)

1927-06-19 / 137. szám

1927. junius 19. HÉPSZAVA 13 — A tömeges idegenforgalom gazdasági .je­lentőségéi már minden országban elismerik. A háború előtt Svájc, Francia- és Olaszország rendelkezett jelentős idegenforgalommal, az­óta valamennyi középaurópai állam — főként azok az országok, amelyek elvesztették a regi gazdasági kereteket — igyekszik az idegen­forgalommal járó „burkolt exporíol", az ide­gen valutát a saját gazdasága felé terelni. Az utazási láís a háború befejezése óta állandóan emelkedik. A kultura. ismeretbővítés, termé­szeti szépségek megtekintése utáni vágy már nemcsak a legendás hírű amerikai milliomo­sokat, hanem kisembereket, sőt társasutazá­sok keretében munkásokat is idegen országok megtekintésére sarkalja. A modern idegen­forgalom jellegét már nem a kivételes hely­zetű gazdagok luxusutazása, hanem a töme­gek kulturéletsziikséglete határozza meg. A középeurópai idegenforgalom megszervezését ós fokozását tűzte ki céljául az elmúlt héten Bécsben összeült idegenforgalmi kongresszus, amelyen a magyar érdekeltség is képvisel­tette magát. Az idegenforgalom gazdasági je­lentőségét méltatja az a körülmény, hogy a kongresszus vezetését az ausztriai Nemzeti Bank elnöke, Reisch vállalta el. A gazdasági­lag meggyöngített Ausztriára az idegenforga­lom a gazdasági föllendülés és létföntartás jelentőségével bír. Kormány, városok, fürdő­helyek hatalmas apparátussal dolgoznak az idegenforgalom föllendülésén. És a forgalom évről-évre emelkedik. Tirolban az elmúlt év­ben 180.000 idegen fordult meg. Bécsben az „ünnepi héten" (amely hónapokig fog tartani) művészi, zenei ós tornaversenyekkel, kiállí­tással, népünnepélyekkel az idegenek tízezreit csődítették Ausztriába. Hivatalos kimutatás szerint napi 60.000 idegen — amerikai, angol, svéd, norvég, német, magyar, stb. — fordul meg a városban, nem túlzás, ha Ausztria ezévi idegenforgalmát közel egymil­lióra becsülik. Az idegenforgalom nemcsak az idegenforgalmi ipar, hanem a kereskedelem számára is mérhetetlen üzleti föllendülést je­lent, sőt gyakran külföldi vásárlókkal állandó üzleti kapcsolatokra vezet Ezenfölül a va­lutabeözönlés csökkenti külkereskedelmi mér­leg-passzivitását. Szakértők 150—200 millió schillingre becsülik az idegenforgalom révén beözönlő idegen valutaforgalmat. A mi gaz­dasági életünkre is ráférne nagyarányú rend­szeres idegenforgalom. Persze ehhez egyéb is kell, mint öblöstorku szavalat vagy hongresz-: szusi kiküldetés. Jó és olcsó közlekedési esz­közök, szállodák, vendéglők, autó- és gyalog­ntak, megközelíthető természeti szépségek, kultura, nem provokáló, hanem békés, népe­ket átfogó és egybefoglaló ünnepélyek, előzé­kenység hatóságok és egyesek részéről, min­den zaklatás elkerülése a szerves és állandó idegenforgalom előföltételei. Az idegenek ré­széről szerzett jó vagy rossz benyomás hatá­rozza meg a következő esztendők forgalmát. A kellemes benyomásokkal távozó idegen jobb reklám, mint ezer plakát vagy száz megfize­tett szagú Mr. Good-cikk. s= A Magyar Nemzeti Bank jegyforgalma a junius 15-iki kimutatás szerint a junius 7-iki állománnyal szemben 23.3 millió pengő­vel csökkent. A bank aranykészlete 15.8 millió pengővel emelkedett. Az állami adósság tör­lesztésére 74.000 pengő folyt be. A korouára szóló jegyek 1926 december 23-án kimutatott állományának még 1 7,V/o-a van forgalomban. — Az állami gépgyár, mint karteltag. A közmüvekkel rendelkező városok körében — méltán — na.gy elkesere­dést keltett az a körülmény, hogy a közmüvek berende­zéseit megdrágitó csőkartelhez az állami vas- és gép­gyár is csatlakozott. A városok polgármesterei küldött­ségileg óhajtják a belügyminisztert fölkérni, hogy esz­közölje ki az állami vasgyárnak a kartclből való ki­lépését. Mert hát csakugyan furcsa, hogy az állam, mint karteitag, drágít és egyszersmind árdrágítás címén bünteti a kis szatócsokat és a milimárikat. — Hivatalos jelentés a drágaság emelkedé­séről. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a magyar nagykereskedelmi árak indexszáma május folyamán 130-ról 133-ra, vagyis 2.3%-kal emelkedett. Az emelkedés a mezőgazdasági termékek és élelmezés csoport­jánál, valamint az ipari anyagok és termékek csoportjánál egyaránt jelentkezeti, amennyi­ben az előbbiek iudexszáma 127-ről 130-ra, az utóbbiaké 133-ról 136-ra emelkedett. A gabona­félék közül jelentősen emelkedett a rozs, árpa és a zab ára, mig a buza ára alig változott. Erősen emelkedtek az állatárak és jóval drá­gult a tojás is. A vaj ára visszaesett. Az ipari anyagok és termékek közül említhető a pa­mut, valamint a bőr áremelkedése. A létföntartási költségek indexszáma — lak­bérrel együtt számit od, — 110.6-ról 112.5-re, •vagyis 1.7%-kai emelkedett, az élelmezési költségek, valamint a lakbér emelkedése miatt. Lakbér nélkül számítva, az index 126.5-ről 127.i-re emelkedett. lia tiivetosan és olcsón akar öltözködni, hanem menjen egyenesen ruhaáruhásáha Buslssjcsf, KéroJy-Körul V£:zon)ilt3»y> kitűnően mosható ' P 32.­sporlöiiiírcy, Golf-nadrággal P 38.­I, ., vadászol tuny, zöld színekben P 42.­ScRJtcssnntíráer, fehér és krém színben P 1S.­tUs^SoíhcíUáf, könnyű nyári — . P 38.­„Hubertus" feio tS, vízhatlan loden P 72.­ftuíó-porköpeny —— P 30.­Kcrgaitér, teveszőrlodcn P 45.­Az árak minden darabori láthatóan föltöntetve ! Tulkövetelés kizárva! = Hatszázötvenezerpengös fizetésképtelenség. A buda­post.i törvényszékhez kérvényt nyújtott be Eisner Oszkár budapesti (Petőfi Sándor-ulea 1U) bejelentett cég és ennek két tagja. Eisner Oszkárnó és Eisner György és ugy cégük, mint a cégtagok ellen csődönkivüli kény­szeregyezEÓgi eljárás megindítását kérelmezték. A bíró­sághoz bemutatóit ideiglenes mérlegből kitűnik, hogy a cégnek közel 650.000 pengő födöz»tlen tartozása van, amelyro tiszta vagyoni födözetül 280.000 pengő áU ren­delkezésre. A oég 50%-os egyezségi kvótát ajánl föl, amelyet kéthónaponként esedékes négy részletben tür­losztene. A törvényszékhez beterjesztett hitelezői jegyzék szerint 222 hitoiező van érdekelve 630.000 pengő követe­léssel. Van ezenüvül még egynéhány külön kielégí­tésre jogosult hitelsző is ós ezete közölt szerepel a kincs­tár adó- és vámkövetelésekkel, amelyek meghaladják a 150.000 pengőt. A oég leltárát 300.009 pengőre értékeli. A törvényszék szombaton elrendelte a csődönkivüli kényszeregyezséget. * ~ A téglakartel garázdálkodásai. A tégla­gyárak foglalkoztatása állandóan emelkedik. A budapesti és környékbeli téglagyárak heti 4 millió darab téglát állítanak elő, ami évi 200 millió darabnak felelne meg. Minthogy 1000 darab tégla önköltségi ára 28 pengő, el­adási ára pedig 70 nengő. a téglakartel tehát 200 millió tégla előállításánál csaknem 10 mil­liót nyer és közel 150%-os nyereséggel dolgozik. Azt lehetne várni ilyen körülmények között, hogy a nagy nyereségből a munkásokat is részesitik. A téglakartel azonban a legmere­vebben elzárkózik a munkabérek emelése elől. A téglagyári munkások a leggyalázatosabb éhbérekért dolgoznak. Egyenesen fölháboritó az a rabezolgatenyés?tés, ami a téglagyárak­ban divatos. A téglakartelnek mindenre és mindenki számára van pénze, csak a munká­soktól tagadja meg a kenyérrevalót. = A munkaközvetítés és a munkanélküliség elleni küzde­lem ügyében tanácskozott junius elején Drezdában a munkaközvetítő iutézetek konferenciája. A konforencián sok külföldi küldött vett részt, de a hivatalos magyar munkaközvetitöintézmények némák voltak. A különben hangos Vass miniszter ur, aki itthon annyi ékesszólással hirdeti a magyar (kurzus) szociálpolitika sikereit, ezúttal csöndes volt. Pedig szívesen vennők, ha egyszer a haladó külföld előtt (nem Mussolinti érijük ezalatt) is eldicseked­nék szociálpolitikai alkotásaival — főleg a munkanélküli­ség elleni küzdelem teréu elért sikereivel. De mivel ez a siker a népbetegségek cs öngyilkosok számának ijesztő szaporodásában kimerül, valószínű, hogy a miniszter ur óvakodik alkotásait a külföld elé tárni, ezért inkább a következetes hallgatás olcsóbb dicsőségét vállalja. A vásárcsarnokon és piacok &lva(a)os ára!: Marhahús: rostélyos, felsál 224—352, levoshus 132—320, gulyáshus 128—240, borjúcomb 400—312, pörköltnek vaió 192—2S0, juhhús: hátulja 256—265, elejo 200—224, sertéshús: karaj 32«—416, tarja, comb, lapocka 250-320, oldalas 224— 288, szalonna: -sírnak való 2C0—240, háj 240—268, zsir 324— 256, élő csirke 220—320, tynk 200—It'O, tisztított kacsa és liba 240—280, teatojás 10—12, főzőtojás P—30, élő ponty I 260—340. élő harcsa 520—640, jegelt ponty 200—280, jegelt harcsa 400 -560, teijes tej 36—42, tejföl 160- 200, teavaj 600— 660. főzővaj 440 -520, tehéuturó 100-128, fehér kenyér 55—04, félbarna 12—56, barna 42—46, száraz bab 32—56, borsó 80— 160, lencse 60—144, kevert zöldség nj, csomója 10—40, vörös­hagyma: egyiptomi 44—50, fejeskáposzta 70—100, kel­káposzta CO—120, uj rózsaburgonya 40—60, fehér 20—24, tisz­t it ott paraj 80—100, narancs: darabja 24—40, alma, nemes, külföldi 320—150, dióbél 560—800, mák 176—208, nemes paprika 320—640, spárga 50—160, zöldborsó: hüvelyes 60—80, idei tisztított kacsa és liba 2?0—350, cseresznyo 40—160, eper 70—260 filler. —- A budapesti áru- és értéktőzsde hivatalos gabonaárjegyzései (junius 18): Tiszai buza 75-ös 31.60—32.00: felsőtiszai 31.40-31.80, fejér­megyei 31.00—31.50, egyéb duuántuli 30.80— 31.20, pestvidéki 31.00—31.50, tiszai 76-os 32.20— 32.60, felsőtiszai 32.00—32.40, fejérmegyei 31.70— 32.10, egyéb dunántuli 31.30—31.08, pestvidéki 31.60—32.00, tiszai 77-es 32.70--33.00, felsőtiszai 32.50—32.S0, fejérmegyei 32.20 32.50, egyéb dunántuli 32.00—32.30. pestvidéki 32.20-32.50, tiszai 78-as 33.10—33.40, -felsőtiszai 32.90—33.20, fejérmegyei 32.60—32.90, egyéb dunántuli 32.40—32.70. pestvidéki 32.60—32.90, rozs, pest­vidéki 28.50-29.00, egyéb 28.50—29.00. árpa, első­rendű 25.50—26.00. zab, elsőrendű 26.00—26.30, másodrendű 25.80—26.00, tengeri 22.30—22.50, korpa 20.20—20.40 pengő métermázsánként, Budapesten. = Zürichi devizazárlat. Páris 20.3625, Lon­don 25.25, Newyork 520, Brüsszel 72.225, Milano 28.90, Amsterdam 208.325, Berlin 123.225. Bécs 73.15, Szófia 3.75, Prága 15.40, Varsó 58.10, Buda­pest 00.65, Belgrád 9.135, Bukarest 3.10. = A budapesti értéktőzsde hivatalos valuta« Zárlat: ariojyamai: Pénz: P 3 Áru: n g ő Egy angol font — — — — *-, 27.83 27.S» 100 belga — — — — 79.55 79.85 100 csehszlovák korona — 16.56 17.04, 100 dán korona — — — ­K3.05 153.70 10.04 10.10 100 dollár — — —. 570.75 073.15 100 francia frank — — — — ­22.55 22.75 100 holland forint — — _ — _ 229.35 230.33 100 lengyel zloty — — 63.70 64.70 100 leu _ — — 3.425 3.575 31.95 32,45 133.75 136.25 100 osztrák schilling — — — — 80.60 60.U", 100 norvég koroua —, — ­148.00 148.65 100 svájci frank — — — — — -> 110.15 110.55 100 svéd korona — — — — 153.40 154.05 A magyar munkásmozgalom harcos sorai­ból ismét kidőlt, egy oszlop. Meghalt Beda László elvtárs, a szolnoki földmunkásmozga­lom vezére, akt kora ifjúságától a munkásság sorsának jobbrafordulásáért harcolt. Bede elvtársat mar 1905-ben ott látjuk ä szolnoki földmunkásság élén, ahol SZÍVÓS és önfel­áldozó munkájával sikerült neki a szerve­zetbe tömöríteni a nincstelen proletárok nagy tömegeit. Azok a sorozatos mozgalmak, ame­lyek Szolnokon az ő nevéhez fűződtek, hova­tovább kihívták ellene a munkáltatók dühét s ennek köszönhette, hogy néhány _ esztendő múlva el kellett hagynia szülőföldjét, hogy más városokban keresse boldogulása útját. De bárhová lépett, bárhol dolgozott: mindig első föladatának tekintette a földmunkások megszervezését s annak a küzdelemnek a ki­építését, a.melyuek eredményétől várta robo­tos társai helyzetének a javulását. Igy járta 1915-ig az ország különböző városait, amig végül a háború őt is magával sodorta. A le­szerelés után újból szivvel-lélekkel vetette magát a munkásmozgalom harcaiba és Szol­nokon nemcsak a földmunkásokat, hanem a fürésztelepeken dolgozó munkások tömegeit is ráterelte a szervezkedés útjára. A leg­utóbbi időkben betegeskedni kezdett és ez nagyban hátráltatta pártszervezeti munkáját is, amelyet titkári minőségben igyekezett ki­mélyíteni. Amikor a legutóbbi esztendőkben a Vági-mozgalom demagógjaival a legélesebben szembeszállt, sok-sok rágalmat és piszkolódást kellett elszenvednie azok részéről, akikért év­tizedeken át olyan becsületes szívóssággal harcolt. De ennek a szilárd jellemnek sikerült még megérnie, hogy az ő gerinces magatar­tása következtében a szolnoki munkásság ki­ábrándulva fordult el a Vági-féle kutmérge­zőktől. Bede elvtárs rövid betegeskedés ufán pénteken hunyt el 48 éves korában. Temetése e hó 19-én, vasárnap délután lesz a szolnoki temetőben. Évtizedes szervezőmunkája mara­dandó emléket emel számára a magyar prole­tariátus szivében. A feuüapessi tifrvSnyhaffoftgl üizotfság 82«6iá!í3e!B®K?a!a Gsoparíja juaiüs 20-an, !iúíí8sí üéiísíáa 2 éraSíer a p&ttlikfiFsős­fean Olésí far!. A budapesti községi frakció intézőbizottsága junius 29-ra, hétfőre egybehívott ülését délelőtt Í0 órakor tartja meg a Városháza I. emeleti tanácsterme (91. szám) mellett levő társalgóban. Az agitátorgárda bejelentett tagjai e hó 20-án, hétfőn este 7 órakor pontosan jelenje­nek ineff a központi párttitkárságbam l

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék