Népszava, 1927. november (55. évfolyam, 248–272. sz.)
1927-11-01 / 248. szám
LWo évfolyam, 248. szám, Budapest* Bsovemissz 1, Messy Ara 24 fillér AZ ELŐFIZETÉS ÁRA! Negyedévre 12 pengő — külföldre 21 pengőt Egy hóra . 4 pengő — külföldre 7 pengő Ausztriában egy hóra. ........ 5 pengő SZERKESZTŐSÉG:" Vffl. CONTI-UTCA 4. SZ. Telefonszám .... József 303—50 és J. 303—SÍ Egyes szám ára 16, ünnepnap 24, vasárnap 32 fillér. MAGYARORSZÁGI SZOCIÁLDEMOKRATA PÁR^:^?^/^ KÖZPONTI KÖZLÖNYE -•.*' • . fr"Csehszlovákiában hétk- 1-50 vaB-2 MEGJELENIK HÉTFŐ KIVÉTELÉVEL MÜNDEN NAP (-*| A^VIOADÓHIVATAL vm. CONTI-UTCA 4. SZ. \ • Telefonszám . . . J. 303«, J. 303-31, J. 303-32 Mártírok sírjánál. Az ellenforradalom fölülkerekedése óta kilencedszer érkeztünk el ahhoz a naphoz, amelyet az élők kegyelete a holtaknak szentel. Halottak Napja van ma és a magyar proletariátus töméntelen zarándokhelye ellenforradalmi idők alatt megnövekedett ama vértanuk sírjaival, akiket nem a természetes elmúlás ragadott ki az élők sorából. Számontartott sírok és jeltelen temetkezőhelyek alatt pihennek a mi mártírjaink és a magyar munkásság a hála és a hűség mélységes érzésével rója le ezen a napon a kegyelet adóját azok iránt, akik életüket áldozták föl az elvhűség és a kötelességteljesítés oltárán. » Mindenhová nem mehetünk el. A jeltelen, rejtett sírok mélyén nyugvó vértanúinkhoz csak lélekben és gondolatban juthatunk el. De vannak megjelölt sírjaink is, ahová ilyen alkalmakkor kéretlenül és rendezés nélkül is elzarándokolnak a tömegek, hogy leróják a kegyelet adóját Piros virágok köntösét öltik magikra a kegyelet megnyilatkozásának napjain a mártirsírok, amelyek oly nagy számban domborulnak az ország minden tájékán, hogy fölsorolásuk szinte lehetetlen. Meg kell tehát elégednünk Somogyi és Bacsó elvtársaink, a mester és a tanítvány, a két hűséges szocialista harcos fölemlítésével, mint akik szimbolizálják a mártírok sorsát és jelentőségét. Somogyi és Bacsó elvtársaink és a többiek mind az eszmének éltek és az eszméért haltak meg és a virágok, amelyek a két sírdombra hullnak, valamennyi mártír emlékének szólnak. Somogyi és Bacsó és a többiek az ellenforradalom vészes napjainak áldozatai és sírjaik j a munkásság soha el nem halványuló hálájának és kegyeletének a zarándokhelyei. És amidőn a kegyelet napján ehelyütt is adózunk mártírjaink emlékének, a magyar munkásság martíriumával kapcsolatos kérdések egész légiója magasodik föl a sírdombok mögül. Nem akarjuk a napi politizálás tisztátalan hullámaival a csöndes és mélységes kegyelet tisztaságát beszennyezni. Nem hánytorgatjuk ezzel az alkalommal, hogy a forradalmi cselekmények véres megtorlása után mindezideig nélkülözzük az ellenforradalmi bűncselekmények példás megtorlását. Nem kérjük ma számon, csak megemlítjük, hogy Somogyi és Bacsó gyilkosai még mindig ismeretlenek és maga az égbekiáltó gyilkosság még mindig megtorlatlan, noha a kormány részéről számtalan ilyen irányú fogadkozás és kijelentés történt. Ma erről ne essék szó. A mai napon és minden más alkalomkor, amidőn áldozhatunk és adózhatunk mártírjaink emlékének, maradjon ez az emlékezés tiszta. De fölvetjük azt a másik kérdést, amelyet a kegyelet és megbocsátás minden alkalomszerű dátumánál és azonkívül is, ha arra alkalom adódik, föl kell vetnünk. Föl kell vetnünk az amnesztia kérdését, föl kell vetnünk a világ minden táján céltalanul bolyongó, elüldözöttek hazatérésének a kérdését, föl kell vetnünk ezt a két kérdést ilyen formában: miért és hol késik a teljes politikai amnesztia és az emigráció likvidálása, miért olyan lassú és lomha a megbocsátás szelleme a forradalom üldözöttjei iránt, amikor az ellenforradalom bűnöseivel szemben olyan szemkápráztatóan fürge volt? Az ellenforradalom fölülkerekedésének és uralmának kilencedik esztendejében újra és újra figyelmeztetnünk kell a hatalom mai urait, hogy réges-régen elérkezett a forradalom teljes fölszámolásának az ideje és hogy az ország érdekeinek kockáztatása nélkül az elintézést tovább halasztani nem lehet. Föl kell hívnunk a figyelmet arra, hogy a párisi kommün után nyolc esztendővel Franciaországban már nyoma sem volt a politikai bosszúállásnak, mert az akkori francia kormány belátta, hogy a politikai üldözések folytatásával Franciaország érdekeit kockáztatja. Föl kell hívnunk a figyelmet arra, hogy a világháborút és a világháború után bekövetkezett forradalmakat világszerte fölszámolták már, olyan formában, hogy teljes megbocsátással pontot tettek az üldöztetések után, hogy megteremtsék az új élet, az új elindulás erkölcsi alapjait. Az uralmon maradt diadalmas forradalmak megbocsátottak az ellenforradalmároknak. A forradalmakat leverő ellenforradalmak urai megbocsátottak a forradalmároknak. Minden állam kormánya, legyen az akár forradalmi, ellenforradalmi, demokratikus, vagy reakciós kormány, igyekezett eltakarítani az útból a politikai bosszúállás kényelmetlen akadályait. És ha más országok, győztes és erős országok kormányai úgy érzik, hogy erre a lépésre rászorultak, a megcsonkított Magyarország, amely a külföldi közvélemény megértésétől várhatja csupán a rajta esett igazságtalanságok jóvátételét, százszorosan rá van utalva erre az engesztelő gesztusra. Halottak Napján, amidőn a magyar dolgozó tömegek lelkületét beborítja a keserű fájdalom, amidőn minden proletárhajlékban följajdul a fájdalmas érzés mártírjaink szenvedései miatt és amidőn tisztelettel meghajtjuk az emlékezés és a kegyelet lobogóját a szocializmus mártírjainak és halottainak tiszteletére, emlékezésül fölvetjük a kiengesztelődés problémáját azzal, hogy a dolgozó magyar nép várja a teljes politikai amnesztiát ás az emigráció teljes likvidálását... A román Kormány statárianmal fenyegetőzik A istenság hiszeillétiten ail. — Százfuntatásoi és letartóztatások. (Belgrád, október 31.) A „Politikádnak jelentik Bulaiesiből: Románia összes garnizonjai számára november 1-ére állandó készültséget rendeltek el. Az eddigi vizsgálat megállapította, hogy Minoilescu letartóztatásával és az eddigi katonai rendszabályokkal sikerült a Károly herceg visszahozására irányuló első kísérletet megakadályozni és hogy a volt trónörökösnek a katonaság körében számos híve van. Azt hiszik, hogy a hadsereg fele föltétlenül három-párti. A ,,Pravdá"-nak jelentik Bukarestből. A rendőrség a kormány utasítására jegyzéket állított össze mindazokról az egyénekről, akiknek viselkedése gyanúra ad okot. Ezek között számos tekintélyes politikus, író, hírlapíró és tiszt neve van. A rendőrség a listán megnevezetteket a legszigorúbb megfigyelés alá helyezte. (Bukarest, október 31.) A rendőrség óriási apparátussal folytatja a nyomozást Jassyban Károly volt román trónörökös hívei után. A múlt vasárnapon Tironovics őrnagy és Stefanescu nyugalmazott államvasút főfelügyelő lakásán tartottak házkutatást. Előállították a rendőrségre Popovics volt néppárti képviselőt és Jassy város volt rendőrfőnökét, Siont is. Mindkettő ellen az a vád merült föl, hogy terjesztették Károly trónörökösnek a „Matiu"-ban megjelent kiáltványát. A néppárt jassyi szervezete tegnap konferenciát tartott, amelyen a néppárt tagjai ellen foganatosított rendőri intézkedéseket tárgyalták. Az értekezlet kommünikét szövegezett meg, amelyben a néppárt jassyi csoportja hevesen tiltakozik a letartóztatások és házkutatások ellen. Minthogy azonban a párt néhány tagja a kommüniké hangjai túlságosan erősnek találta, határozathozatalra nem került a sor és az ülést elnapolták. (Belgrád, október 31.) Hír szerint Bratianu különfutárral levelet küldött Károly hercegnek és figyelmeztette őt, meg ne kísérelje a Romániába, való visszatérést. Ha ezt a figyelmeztetést nem venné tekintetbe, akkor a kormány a legenergikusabb rendszabályokat lépteti életbe és kihirdeti az egész országban az ostromállapotot. A kormány tagji. (Paris, október 31.) A román követség sajtóirodája kommünikét adott ki, amelyben erélyesen cáfolja azokat, a francia sajtóban napvilágot látott híreket, hogy Erdélyben és B Besszarábiában véres zavargások törtek ki, hogy Bukarestben kihirdették az ostromállapotot , hogy a román kormány és a régenstanács között áthidalhatatlan nézeteltérések merültek föl. Ezek a jelentések a román követség szerint csupán azt a célt szolgálják, hogy félrevezessék a külföld közvéleményét. Romániában teljes a rend és a nyugalom s a kormány semmiféle kivételes rendszabályokat nem hozott. (Bukaresti október 31.) Ma este 10 órakor ismét helyreállott az összeköttetés a külfölddel, mégpedig a sajtó állandó sürgetésére. A bukaresti lapok a külföldre adott tudósításaikban egyöntetűen megállapítják, hogy a telefonforgalom szünetelése alatt a külföldön elterjedt rémhírek minden tekintetben alaptalanok voltak. Romániában az elmúlt héten sehol sem fordultak elő komoly zavargások. A Manoilescu-ügyben a vizsgálat még folyik. Ma több politikust hallgattak ki tanúként s holnap véglegesen megszövegezik a vádiratot. A per a haditörvényszék előtt a jövő hét első napjaiban kezdődik. Hétfőn a kilencedik vadászezred laktanyájában házkutatást tartottak, amely azonban semmi eredménnyel nem járt. Teodorescu volt ezredes és egykori vezérkari főnök még mindig a katolnai hatóságok rendelkezésére áll, azonban nincs letartóztatva. Teodorescu lakásán hétfőn szintén házkutatás volt, amelynek eredménye azonban nem ismeretes. Axinte volt jassyi prefektus ellen tovább folytatják az eljárást. Axintet hétfőn átszállították a jillavai fogházba. Axinte és Manoulescu ügye között azonban semmiféle összefüggés nincsen. November 13-ig tart az országos Népszava-agitáció. Mindenki dolgozzék!