Népszava, 1927. december (55. évfolyam, 273–297. sz.)
1927-12-01 / 273. szám
eljárása az, ami az ország jóhírnevét beszenynyezi. (Propper Sándor: „Tessék fölfüggeszteni a főkapitányt, ez a legkevesebb!") A tettesekre nem sújt le a törvény keze, sőt ehelyett előléptetésben, jutalomban részesülnek. A bűnjelek között még Eötvös József munkái is vannak, de ez nem új jelenség, ez is már az 1919-es, 1920-as évektől folytatódik, elharapódzott állapotokból, amelyekből nem volt megtorlás és ezért nem történik ma sem gyökeres intézkedés ezekben az ügyekben. Magamnak, mint a rendőrségen eljáró ügyvédnek volt alkalmam tapasztalni, hogy 1918-ben kommunistaság gyanúja miatt letartóztatott emberektől a rendőrök elvették órájukat, láncukat, pénzüket és amikor ezek évek után kiszabadultak, akkor egyszerűen azzal a harci kiáltással, hogy az akkori időkben uralkodó nagy tumultus és rendetlenség folytán nem tudják, hogy hová tették ezeket a dolgokat, a rendőrség márnem tudta visszaadni ezeknek az embereknek az értéktárgyait. Ez tarthatatlan állapot, a legsötétebb Ázsiában sincs ilyen igazságszolgáltatás. (Pesthy Pál igazságügy miniszter: „Nem lehet ez! Hihetetlen!" — Propper Sándor. ..Mégis így van!") E tekintetben hivatkozhatom Andréka főkapitány ilevéltesre, akinél magam jártam el több ízben, akinél kerestem bűnjeleket és nem találtuk meg. Ezek a dolgok, sajnos, nem új jelenségek, de odáig megy ez a féktelen terror, amely ebben az országban van, hogy a lapok nem mernek írni ezekről...Úgy van!" — a szélsőbaloldalon. — Propper Sándor: „Tessék megfigyelni, ennek nagy részét is el fogják kenni holnapra!") Györki Imre elvtárs végül kijelentette, hogy a javaslatot nem fogadja el. (Élénk helyeslés és taps a szélsőbaloldalon.) Ezután Pesthy Pál igazságügyminiszter emelkedett szólásra. Györki vádjai — mondotta — oly súlyosak, hogy egy pillanatig sem várhatnak a válaszra. Györki adatai megdöbbentő képet rajzoltak erről az ügyről. Szigorú vizsgálatot ígért és azt, hogy a jövőben a legszigorúbban fogja kezelni ezeket az ügyeket. A nyomozás kérdését talán úgy lehetne legjobban megoldani, ha a nyomozást vezető rendőrségi tisztviselőket közvetlenül az ügyészség hatáskör© alá rendelnék. A rendőrséget leleplező Rubin-féle akták a Ház asztalán. Az igazságügyminiszter beszéde közben Györki elvtárs fölkelt helyéről és Rubin Ellének a rendőrség részéről kiállított hamisított útlevélfotográfiáját, valamint az ügy többi aktáinak fényképmásolatait letette a miniszter, illetve a Ház asztalára. Az ülésteremben nagy izgalom támad, a képviselők pártkülönbség nélkül odatódulnak a Ház asztalához és percekig nézik a rendőrség azsan provokatőri munkáját bizonyító hiteles fényképmásolatokat. Közben Pesthy Pál igazságügyminiszter folytatta beszédét és azzal fejezte be, hogy Györkinek nem sikerült minden vádját bebizonyítania. A be nem bizonyított vádakat visszautasítja. Majd Bethlen miniszterelnök zárószámadási jelentéseket terjesztett be, a gazdasági bizottság előadója pedig a bizottság jelentését a képviselői illetmények újabb rendezéséről. Ezek után az elnök napirendi javaslatot tett: indítványozza, hogy a képviselőház legközelebbi ülését csütörtökön tartsa és ekkor folytassa a büntetőnovella tárgyalását. A napirendi indítványt a többség el is fogadta. Ezt megelőzően azonban Farkas István elvtárs szólt a napirendhez és szóvátette azokat a példátlan rendőri brutalitásokat, amelyeket a kivezényelt rendőrök követtek el a Népszava kolportázsjogáért való kedd esti tüntetés alkalmából. Farkas István elvtárs fölszólalását, Bethlen miniszterelnöknek erre adott válaszát és az ehhez fűződő zajos-viharos vitákat lapunk más helyén közöljük. «MMHSMMUMMiM^^MMWMMnMWQMM^MHMMnMMMMMMMWM« „Esztergomi érsekké... méltóztatott legkegyelmesebben kinevezni." A félhivatalos „Magyar Távirati Iroda" közvetíti az olasz félhivatalos Stefani-ügynökségnek ezt a jelentését: „Az ,Osservatore Romano" (A Vatikán hivatalos lapja. — A szerk.) hivatalosan jelenti: Őszentsége esztergomi érsekké főtisztelendő, Serédi Jusztinián atyát méltóztatott legkegyesűbben kinevezni, akit a legközelebbi konzisztóriumon a bíbornoki méltóságra fog emelni. A napilapok közlik a kinevezés hírét és Serédi Jusztinián szentbenedekrendi szerzetest dicsérő szavakkal jellemzik. Kinevezését nagyjelentőségűnek tartják és kiemelik nagy tudását és azt a buzgalmat, amellyel hivatásának él." A portugál kormány a forradalmi mozgalom leverését jelenti. Lisszabonból táviratozzák. A Coimbrában fölfedezett forradalmi összeesküvéssel kapcsolatban több letartóztatás történt és a hatóságok fegyvereket koboztak el. A kormánytól életbe léptetett rendszabályok elegendők voltak minden incidens megakadályozására. 4 NÉPSZAVA • 1927 december 1. 9. Ha kiván Misunk valamit, akkkor azt meg kell fizetnie. A Békési-alkalmazottak és a Feuér-áruház, valamint a Kux és Társai bankcég megzsarolása. A bécsi törvényszék szerdán Békési Imre volt bécsi laptulajdonos alkalmazottainak további két zsaroló ügyét tárgyalta. Elsőnek a Felertestvérek és a Centrum-áruház ügye került sorra. A cég egyik volt tulajdonosa, Marko Feller, akit diplomáciai után külföldön hallgattak ki, vallomásában azt állítja, hogy a vádlottak újabb leleplező cikkekkel fenyegetődztek, amikor már több támadás jelent meg Békési lapjában a cég ellen. A bécsi lapok közül a „Die Stunde" volt az első, amely megtámadta a Centrum áruházát. A cégtulajdonos, vallomása szerint, jelentékeny öszszeget fizetett a közbenjáró ügyvédnek. Amikor azután a támadások megismétlődtek, Feller fölkereste a lap kiadóhivatalát, ahol Forda, az egyik vádlott azt mondta neki: „Ha kíván tőlünk valamit, akkor azt meg kell fizetnie." A Kux, Bloch és Társa bankháza ellen elkövetett zsarolás ügyében Forda vádlott azt vallotta, hogy valóban meglátogatta Kux bankárt, akitől hirdetés feladását kérte, azonban a bankár elutasította. Amikor Békési Imre értesült erről, nagyon felháborodott. A vádlott szerint a nagy haragnak azt volt az oka, hogy már előtte járt Kux bankárnál a szerkesztőség egyik tagja, mégpedig hiába. A vádlott szerint Békési nyilván azért haragudott, mert azt hitte, hogy ő, a kiadóhivatal igazgatójaként, a szerkesztőség egyik tagjának visszautasítását akarta helyreütni a megrendeléssel. Kux Emil cégtulajdonos kijelentette, hogy ma már nem emlékszik az 1922-ben lefolyt beszélgetésre. A bankár vizsgálóbírói kihallgatásáról fölvett jegyzőkönyv szerint, amelyet az elnök fölolvastatott, Kuxnál megjelent a „Die Stunde" egyik munkatársa, aki kijelentette, hogy nagy súlyt helyez a „Die Börse" című hetilap és a Kux-bankház jó viszonyára. Az elnök ezután fölolvastatta a bankház társtulajdonosának, dr. Blochnak Békési főszerkesztőhöz intézett levelét, amelynek befejező mondata a következőképen szól: „Nem hallgathatom el, hogy Forda úr föllépése minálunk olyan volt, ami egyáltalán nem helyénvaló." Kux bankár erre kijelentette: „Ha társam ezt írta, akkor bizonyára így is volt." Majd az elnök újabb megjegyzésére hozzátette: „Most már kezdek tisztán visszaemlékezni az ügyre. Valóban fenyegető volt a vádlott viselkedése. Azt emlegette, hogy a „Die Börse" támadó cikkeket közöl majd a bankház ellen, ha nem fizet." A tárgyalást csütörtökön folytatják. «« A leszerelési értekezlet előkészítése. Az oroszok tizennégy pontból álló javaslatot terjesztettek elő. — Az Egyesült Államok nem vesznek részt a bizottság munkáiban. (Genf, november 30.) A leszerelési bizottság ülésén London elnök megnyitóbeszéde után a bizottság megválasztotta új alenökét Politisz görög delegátus személyében, majd London elnök a napirend olyértelmű megváltoztatását javasolta, hogy cseréljék föl a napirend két pontját és tárgyalják le elsősorban a leszerelési bizottság munkálatainak állásáról szóló jelentést és csak másodsorban a népszövetségi közgyűlés legutóbbi határozatait. London indítványával kapcsolatban hosszadalmas napirendi vita fejlődött ki, amelynek folyamán váratlanul Litvinov orosz delegátus is fölszólalt. Litvinov mindenekelőtt köszönetet mondott az elnöknek azokért a meleg szavakért, amelyekkel a konferencián résztvevő új államokat üdvözölte, majd — mielőtt bárki is kifogást emelhetett volna az orosz delegátus szólásjoga ellen, amint ezt eredetileg tervezték — áttért a szovjet kormány leszerelési javaslatának megindokolására. Litvinov bejelentette, hogy a szovjetdelegáció részt akar venni a béke biztosítására és a leszerelés megvalósítására irányuló munkában. Mindazok a rendszabályok, amelyeket a bizottság erre vonatkozólag magáévá tesz, a szovjetdelegáció részéről is teljes támogatásra találnak. A szovjet delegáció azonban a biztonsági bizottságban való résztvételét illetően mindaddig nem nyilatkozhatik, amíg a bizottság nem vitatja meg részletesen az általános leszerelés problémáját. Litvinov ezután angol nyelven folytatta beszédét s nagyjában véve a következőket mondotta: A Népszövetség mindeddig egy lépéssel sem vitte előbbre a leszerelés ügyét, aminek oka főként abban rejlik, hogy a kapitalista világrend nem, tudja és nem akarja megakadályozni a militarizmust. A szovjet kormány tizennégy pontban foglalta össze leszerelési programját. Ez a 14 perlit valamennyi szárazföldi, tengeri és légi haderő végleges és teljes megszüntetését, a védkötelezettség és a zsoldoskatonaság eltörlését, az erődítmények lerombolását, ésa többit tartalmazza. A szovjet kormány a 14 programpont megvalósítása céljából a következő határozati javaslatot terjeszti a leszerelési bizottság elé: „Tekintettel arra, hogy a jelenlegi fegyverkezések, amelyek állandóan növekszenek, az államokat fegyveres konfliktusokba döntik, a parasztokat és munkásokat elragadják békés munkájuktól és végeredményben beláthatatlan szerencsétlenségre vezetnek, tekintettel továbbá arra, hogy a felfegyverzett hadseregek a nagy államok kezében csupán eszközül szolgálnak az apróbb államok és gyarmatok népeinek elnyomására és tekintettel végül arra, hogy a népek biztonságának egyetlen garanciája és a jövő háború megakadályozásának egyetlen záloga csupán a fegyverkezések megszüntetése és a hadianyagok elpusztítása lehet, a leszerelési konferenciát előkészítő bizottság negyedik ülésszaka a következőképen határoz: 1. A bizottság a szovjet delegáció javaslatai alapján haladéktalanul részletes tervezetet dolgoz ki az általános és teljes leszerelés megvalósítására. 2. A bizottság legkésőbb 1928 márciusáig leszerelési konferenciát hív össze, amelynek az lesz a feladata, hogy megvitassa az orosz javaslatok alapján kidolgozott leszerelési programot és megvalósítsa annak alapelveit." Litvinov beszéde után, amelynek utolsó részét a bizottság tagjainak egy része leplezhetetlen derültséggel fogadta, az ülés véget ért és a vita folytatását délutánra halasztották. A délutáni ülés. A délutáni ülésen Paul Boncour föltűnő beszédben vette védelmébe az orosz delegációt. Az orosz javaslatban foglalt leszerelési program egymagában véve még mindig nem elegendő ahhoz, hogy megvédje a kis államokat a nagyobb államokkal szemben, mert a javaslatból hiányoznak a megfelelő biztonsági garanciák. A Népszövetség eddigi működése folyamán fölmerült nehézségek abban keresendők, hogy az államok nem akarják vállalni a felelősséget esetleges szankciókért, amelyeket a háborút provokáló támadó állammal szemben kellene alkalmazniok. Litvinov beszéde mindenesetre kissé túllőtt a célon, de elég Wilson híres 14 pontjára utalni annak bizonyságául, hogy hasonlóan radikális javaslatokat már régebben is tettek. A bizottság az orosz javaslatok vitáját a konvenciós egyezmény második olvasásának időpontjára napolta el. A következő szónok Gibson berni amerikai követ volt, aki az Egyesült Államok kormánya nevében bejelentette, hogy az Egyesült Államok nem vehetnek részt a biztonsági bizottság munkálataiban, a leszerelési bizottság ülésein azonban továbbra is képviseltetik magukat. A szovjet delegáció nevében ezután Litvinov nyilatkozott a biztonsági bizottságban való résztvétel ügyében. Litvinov hangsúlyozta, hogy a szovjet kormány a biztonság legjobb garanciáját az általa javasolt teljes leszerelésben látja. A biztonsági bizottság holnap délelőttsé1 órakor tartja első ülését, amelyen a leszerelési bizottság munkálatainak eddigi eredményei alapján részletesen meg fogja állapítani programját. Verekedés a csehszlovák képviselőházban. Prágából jelenti a „Magyar Távirati Iroda". A képviselőházban szerdán zajos jelenetek voltak, amelyek a tettlegességig fajultak. Az ellenzéki német szónokok éles módon bírálták Winditsch képviselőnek, a német szövetség volt elnökének minapi beszédét. A lármás vitatkozás hevében Schollich német nemzeti képviselő hirtelen Wagner gazdaszövetségi felé ugrott és arculütötte. A közelálló szemtanuk kijelentései szerint Wagner is arculütötte Schollichot, aki Wagner hüvelykujját harapta meg. Buday alelnök a képviselők vitájába és dulakodásába nem avatkozott bele. Befejezték az úgynevezett valorizációs javaslat bizottsági tárgyalását. A képviselőház pénzügyi és igazságügyi bizottsága szerda délután együttes ülésben folytatta és be is fejezte „az egyes magánjogi pénztartozások átértékeléséről" szóló törvényjavaslat tárgyalását, egyben pedig kimondotta a javaslat tárgyalására a sürgősséget.