Népszava, 1928. január (56. évfolyam, 1–25. sz.)
1928-01-15 / 12. szám
2 sérjével Rassay Károlynak a politikai rabszolgalelkekről és politikai prostituáltakról szóló elméletét alátámasztani. Nagy Emil — amint kilépőlevelében írta — nem is volt hajlandó egy percig sem vállalni ezt a paranccsá tett szolgalelkűséget, noha " a kormánypártiak körében nem titok, hogy Bethlen miniszterelnöknek Nagy Emil címére adresszált üzenete nemcsak Nagy Emilnek, sőt elsősorban nem is Nagy Emilnek szólt, hanem mindazoknak a kormánypárti képviselőknek, akik nyíltan hangoztatni merték, hogy a reakció érdekei ellentétesek az ország érdekeivel. A titkos választójog követelése volt az a nagy bűn, amelyet Bethlen az egységes pártúgynevezett liberális frakciójához tartozó képviselőknek nem tudott és nem hajlandó „megbocsátani" és nemcsak Nagy Emil volt az, hanem többek közt Kállay Tibor volt pénzügyminiszter, Szabó Sándor, az egységes párt kisgazda alelnöke és még néhány kormány- párti képviselő, akik cikkeikben és nyilatkozataikban rámutattak arra, hogy a titkos választójog első előfeltétele az ország boldogulásának és a békerevíziós törekvések érvényesülésének. Ezért hangoztatják a Bethlen miniszterelnökhöz közelálló egységespártiak, hogy Bethlen Nagy Emillel erőszakoltan kiprovokált vitájával tulajdonképen Kállay Tibor újévi beszédére kívánt reflektálni és a titkos választójog egységespárti híveit akarta egyszers mindenkorra megfélemlíteni. Hogy Kállay Tibornak ezek után mi lesz a válasza az ellene és az ő közvetlen füvei ellen meghirdetett bethleni pártdiktatúrára, az egyelőre még titok, mert Kállay már hoszszabb idő óta nem tartózkodik a fővárosban. De az egységes párt úgynevezett liberális frakciójának képviselői azt erősítgetik, hogy Kállay Tibor újévi nyilatkozatával annyira angazsálta magát a titkos választójog mellett, hogy semmiesetre sem veheti egyszerűen tudomásul Betthlenéknek azt az álláspontját, hogy a nyíltszavazásos terror a jövőre is precedens és aki ezek után is a titkos választójogért kardoskodik, annak a számára nyitva az út az ellenzéki padsorok felé. Az egységes párt úgynevezett liberálisai pedig Kállay Tibor elhatározásától teszik függővé további magatartásukat, azt, hogy a titkos választójogért való síkraszállásuknak milyen formában vonják le a konzekvenciáit. Kállftyék állítólag e tekintetben számítanak a kormánypárt kisgazdáira is, akik — hír szerint — kezdik már fölismerni, hogy a bethleni diktatúra az ő soraikat is a nyíltszavazásos terror segítségével ritkította meg annyira, hogy a kisgazdáknak van ma legkevésbé szavuk a tízezerholdasok és nagytőkések „egységes pártjában". "Bethlenék tudvalevően az egységes párt elnöki tanácsának előzetes cenzúráját az egyes kormánypárti megnyilatkozásokkal szemben azzal közölték párthíveikkel, hogy minden olyan megnyilatkozáshoz, újságcikkhez és nyilatkozatihoz, amely az egységes párt programjával ellentétes, az elnöki tanács előzetesjóvá- ragyását kell kikérni. Az egységespárti kisgazdák között most ezzel kapcsolatosan akörül folyik a vita, várjon nem éppen az a kormánypárti képviselő követ-e el „kihágást" a pártfegyelem ellen, aki a nyíltszavazásos terror föntartását propagálja, mert hiszen kétségtelen, hogy a kormánypárt programjában benne volt a titkos választójog is. A közvélemény azonban a múltak tapasztalatai nyomán joggal kétkedéssel fogadja azoknak az egységesspárti kisgazdáknak a titkos választójog irányában való óvatos próbálgatásait, "akik eddig csak arról tettek tanúságot, hogy a hatalom árnyékában szívesen megfeledkeznek azokról a kötelezettségekről, amelyeket azzal vállaltak, hogy Nagyatádi politikai örököseinek vallják magukat. Bethlen miniszterelnök tudvalevően ,Nagy Emilnek a román-magyar vitás kérdésiről írt cikkét használta föl alkalmul arra, hogy volt igazságügyminiszterét a demokráciát, titkos választójogot sürgető követelések „bűnbakjának" tegye meg. A miniszterelnök azt a vádat emelte Nagy Emil ellen, hogy hamis és tendenciózus információk alapján írta cikkében, hogy az 1923. évi brüsszeli tárgyalásokon gróf Csáky Imre, mint a magyar kormány első delegáltja parafálta — jóváhagyta — azt az egyezményt, amellyel a román kormány a román-magyar birtokvita ügyét végleg elintézettnek akarta tudni. Bethlen ezzel szemben azt állította, hogy ilyen egyezmény nem jött létre és gróf Csáky semmiféle megelgyezést sem parafált a brüsszeli tárgyalásokon. Megírtuk már, hogy a miniszterelnök a brüsszeli tárgyalásokra vonatkozó hivatalos aktákat eljuttatta Nagy Emilhez azzal, hogy ezek az aktákmeggyőzik majd a volt igazságnügy minisztert súlyos tévedéséről és ő elvárja, hogy Nagy Emil ezek után kanosszát fog járni. Nos, Nagy Emil át is tanulmányozta a miniszterelnök részéről rendelkezésére bocsátott hivatalos aktákat és kijelentette az újságírók előtt, hogy „a rendelkezésére bocsátott aktákban semmi új dolgot nem talált. Azok az adatok, amelyek a külügyminisztériumtól megküldött francia nyelvű okmányokban foglaltatnak, eddig is rendelkezésére állottak, csak angol kiadványokban. Ezekből az iratokból is meggyőződtem — mondotta Nagy Emil —, hogy a miniszterelnök végtelenül sajnálatos tévedés áldozata lett. Nyilván nagy elfoglaltsága miatt nem közölték vele azokat a genfi tárgyalási momentumokat, amelyeken cikkem sarkallott." Hangoztatta Nagy Emil, hogy a miniszterelnök részéről kifogásolt cikkének minden szava az igazságot tartalmazta és ezt szombaton hosszú levélben közölte a miniszterelnökkel, valamint azt is, hogy ezek után minden állítását föntartja. Végül kijelentette még, hogy miután a miniszterelnök nyilvánvalóan tévesen állította róla azt a sértő tényt, hogy valótlant állított, igazságos elégtételt vár Bethlentől. NÉPSZAVA 1928 január 15. A választói névjegyzék kiigazítása ügyében a főváros hirdetményt bocsátott ki. A kiigazítás célja a hirdetmény szerint az, hogy a névjegyzékbe fölvétessenek azok, akik igazolják, hogy választójoguk van, de a nevük nem fordul elő az érvényben levő névjegyzékben, továbbá, hogy fölvétessenek azok is, akik a választói jogosultságot újabban szerezték meg. A jelentkezőknek számlálólapot kell kitölteni, amelyet az érdekelt fél lakhelye szerint az illetékes kerületi elöljáróság ad ki. A kitöltött számlálólapokat január 31-ig bezáróan ugyanannál az elöljáróságnál kell beszolgáltatni. Aki magát választó jogosultnak tartja, de a számlálólap benyújtását elmulasztotta, kérheti a névjegyzékbe való fölvételét a lakhelye szerint illetékes összeíró küldöttségnél és a szükséges okmányok fölmutatásával ott is kitöltheti a számláló lapot. Azt, hogy az összeíró küldöttségek mikor kezdik meg működésüket és majd hol működnek, a polgármester külön hirdetményben fogja közölni. A Scipió Polgárok Pártjáról, erről az ezideig demokratikus kispolgári alakulatról elterjedt a hír, hogy — eddig nyilvánosságra nem jutott okokból — be akar olvadni valamilyen formában a Bethlen-féle reakciós kormányzat városházi csoportjába, a liberális jelszavakkal dolgozó, de lényegében kurzusjellegű nagytőkéspártba, a Ripka-pártba. A szóbanforgó kispolgári pártcsoport egyik tagja, dr. Klár Zoltán, szombaton e hírek dolgában levelet intézett dr. Posta Sándorhoz, a pártcsoport elnökéhez. A mai reggeli lapokban — írja Klár — hitelesnek veendő közleményei jelentek meg arról, hogy a Dolgozó Polgárok Pártja a közeljövőben szoros kapcsolatba akar lépni a kormányjellegű Kipka-párttal. Öthónapi fogságom volt az okozója annak, hogy pártunk beléletéből kikapcsolódtam, ennek ellenére is hihetetlennek tartom, hogy ilyen gondolatnak a fölvetődése ne a legkeményebb visszautasítást váltsa ki a mi pártunkban. A mi kisded tömörülésünknek annak idején az a szándék volt a szülője, hogy legyen egy csapost a polgári ellenzéki fronton, amely megalkuvás nélkül, komolyan a kisemberek eltiport jogaiért, és az áruló törvényhatósági bizottsági tagokon, akik árulásukat a kispolgársággal szemben éppen a Hófmáter''pártjába történt belépésükkel követték el, a mi csoportunk, mint a polgári lelkiismeret ostora verjen végig. Ezt hangoztattuk nyilvános gyűléseinken, erről tettünk fogadalmat. Elképzelhetetlennek tartom tehát, ismétlem, hogy ilyen eszmepártunk minden tagjában is ne a legnagyobb ellenhatást váltsa ki. Miután azonban a nyilvánosság is foglalkozik ezzel a kérdéssel, arra kérlek, hogy kegyes a legrövidebb időn belül pártértekezletet összehívni ennek tisztázására. A magam részéről szükségesnek tartom bejelenteni, hogy amennyiben ennek a hírnek a legkisebb tárgyi alapja is lenne, személyemre nézve a legmesszebbmenő konzekvenciát vonom le, mert én nem ismerek külön magán- és külön politikai becsületet, s ez az adott szónak megszegése lenne. A magunk részéről mindehhez hozzáfűzzük: nem hinnők, hogy a megnyomorított kispolgárság mint portékát engedné cipelni magát egyik pártból a másikba,nak. Amikor Budapest anya- és csecsemővédelmének teljes épületét ki lehetne fejleszteni ebből az összegből és gátat vetni a fővárosi borzalmas csecsemő- és gyermekhalandóságnak és nyomorúságnak, elsősorban ezt a feladatot kell megoldanunk. A főváros — úgymond — túlontúl sokat áldozott már az állam helyett. Megállapította egyébként Büchler elvtárs, hogy a miniszter előadásában új szempontok is jelentkeztek, éppen ezért az ügyet végleges döntés céljából a szociáldemokrata községi frakció elé terjeszti. Pakots József hasonló értelemben világította meg a sorrendi kérdést A pártközi értekezlet, természetesen, határozatot nem hozott, az ügyet az egyes közgyűlési pártok elé terjesztik. i SSlágvárosi „egyetemi város" ügyében, amint már jeleztük, szombaton délben a városházán pártközi konferencia volt, amelyen gróf Klebelsberg Kunó közoktatásügyi miniszter is megjelent Fináczy Ernő tudományegyetemi és Szily Kálmán műegyetemi rektor kíséretében. Az értekezleten Sipőcz polgármester elnökölt. A tárgyalások során a közoktatásügyi miniszter elmondotta, hogy a föltöltendő lágymányosi tó területén nemcsak kutatóintézeteket akar létesíteni. A geofizikai intézet fölállítása után a Műegyetem, majd a filozófiai kar természettudományi tanszékeit akarja továbbfejleszteni, ezenkívül az orvosi kar elméleti tanszékeit és a mezőgazdasági fakultást is itt akarja elhelyezni. Kozma, Jenő pártjának a támogatását helyezte kilátásba. Baracs Marcel a sorrend tekintetében a szociális feladatokat kívánja előbbre helyezni. Büchler József elvtárs kifejtette, hogy bár a szociáldemiokrata pártot a legélesebb politikai ellentétek választják el a kormánytól, a szóbanforgó terveket el kívánja választani a politikától. A szociáldemokrata mozgalom világszerte a legnagyobb megbecsüléssel van a tudomány iránt, hisz a szocializmus legnagyobb hatóereje éppen a tudomány, maga a szocializmus is tudomány. A természettudományok és a technika fejlesztése iránt a szociáldemokrácia még fokozottabban érdeklődik, mert a technika fejlődése hozza közelebb a szocializmust. Tudjuk és valljuk, hogy néha a lombikban nagyobb forradalom játszódik le, mint a barikádokon. Mindezek alapján megértéssel fogadja a tervet, ennek ellenére mégsem járulhat az előterjesztéshez. A szóbanforgó költségek mintegy 115 milliárdra rúg- Keres Mei Belii is hamarítélt Herzenkeslése a mixnbanSiklási biztosítás ellen. A főváros közgyűlése legutóbb, pártunk kezdeményezésére, foglalkozott a fővárosi munkanélküliségi biztosítás kérdésével. Pártunk szavazataival szemben úgy határozott, hogy fölír a kormányhoz, hogy amennyiben a kormány belátható időn belül nem valósítaná meg a kötelező országos munkanélküli biztosítást úgy a helyi biztosítást az érdekeltek és a fővároshozzájárulásával a főváros oldaná meg. A nagytőkés érdekeltségek voltak azok, tudvalevően, amelyek az idevonatkozó kormányterveket annak idején elgáncsolták. Most, amikor a főváros nem a szükséges szabályrendeletet készítette el, hanem csak föliratkozásra szánta el magát, már megindult a berzenkedés a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara vezetésével. Ezeknek az érdekeltségeknek sohasem volt elég kicsiny a munkástömegek szörnyű nyomorúsága. Ezek is munkáltatói érdekeltségek most tél víz idején nem átalják gúnyt űzni a tömegek kétségbeeséséből és szenvedéseiből. Az amerikai demokraták amerikai népszövetséget akarnak alakítani. Newyorkból jelentik: Somers demokrata képviselő, az amerikai képviselőház pénteki ülésén általános szenzációt keltő indítványt terjesztett a parlament elé, amelyben azt javasolja, kössenek az amerikai kontinens államai egymás között egyetemleges döntőbírósági szerződést, amely az amerikai államokat az európai népszövetségnek megfelelő közös intézményben egyesítené. A javaslat szerint három döntőbíróságot állítanának föl, amelyeknek az lenne a feladatuk, hogy rendezzenek minden, az amerikai államok között esetleg fölmerülő konfliktust. Külön döntőbírósága volna Észak-, Közép- és Délamerikának. A döntőbíróság határozatát közös fellebbviteli fórum emelné jogerőre. A csehszlovákiai bányamunkások nem hajlandók kollektív szerződés nélkül dolgozni. Pozsonyból jelenti tudósítónk, hogy az új kollektív szerződés megkötésére irányuló tárgyalások egyelőre megszakadtak, mert a munkáltatók a követelt béremeléshez nem hajlandók hozzájárulni. Evégből a bányászszakszervezetek főbizottsága, amely a mozgalmat intézi, január 20-ra Prágába újabb konferenciára hívta össze a bányamunkások képviselőit A brüxi és ostraui bányamunkásság képviselői — ezek a szénmedencék a köztársaság legnagyobb szénbányái — kijelentették, hogy a szerződés lejárta utáni időben nem hajlandók tovább dolgozni, ha nem jön létre az új kollektív szerződés. A munkáltatók már megkezdték az offenzívát és kitartott lapjaikban hamis adatokat közölnek a munkásság kereseti viszonyairól és mindenáron arra törekszenek, hogy a közvélemény rokonszenvét a harc előtt álló bányamunkásságtól eltántorítsak i