Népszava, 1928. február (56. évfolyam, 26–49. sz.)

1928-02-02 / 27. szám

14 NÉPSZAVA 1928 február 2. A járulékok fizetése. A lefolyt két évben a szövetség járulékbevétele pengőértékben a következő volt: 1926-bail • 1927-bea Együtt Tagdíja k 14.997.2S 12.710.77 27.706.05 Bsiiatásí dijai 261.58 225.42 487— ösvegy- és árvasegély — 5.495.98 4.304.25 9.800.2S Tagkönyvdíj 28.28 17.86 46.14 Ott-hon-alap 827.0 7 895.71 1.722.78 Összesen - 21.610.1!) 18.154.01 39.764.20 Az elszámolt járulékokat véve alapul, a szövet­ség helyicsoportjai között első helyen áll Csongrád, mig utána Szentes következik. Ha azonban nem a helyicsoportot, hanem a várost vesszük figyelembe, ugy a szövetségnek Békéscsabán van a legtöbb tagja, ahol két beflzetőhelyünk van. Negyedik he­lyen áll Szeged, ötödik helyen Szarvas, hatodik he­lyen Hódmezővásárhely, végül Kaposvár és Pécs azok a helyicsoportok, amelyek a legnagyobbak közé tartoznak. A tagszerzés terén legnagyobb ered­ménvt értek el 1927-ben Csepel, Csongrád. Hatvan. Hódinezővánárhely, Kaposvár, Kiskundorozsma, Pécs, Szarvas, Szentes és Szolnok. Az 1926. evi március 9-én tartott közgyűlés elvi határozatot hozott egy IV. fizetési csoport bevezeté­sére nézve. Ennek a közgyűlési határozatnak az volt a célzata, liogy igy a legkisebb keresetű föld­munkások belépési lehetősége elől is elhárítsa az anyagi akadályokat, viszont uz ide belépő tagok nem volnának jogosultak a többi fizetési csoportba tartozó tagok részéve biztosított segélyekre. A köz­gyűlés megbízta a központi vezetőséget, hogy erre nézve készítsen megfelelő javaslatot. Ezt az újítást azgnban lehetetlen aUipszabálymódositás nélkül be­vezetni. ezért a közgyűlésnek javasoljuk az alap­szabályok 8. §-ának módosítását. Ugyancsak szük­ségessé vált az ügykezelési és segélyezési szabály­zat módosítása is. Az idevonatkozó javaslatunk össz­hangban áll alapszabálymódositási javaslatunkkal. A IV. fizetési csoDOrtba belépő tagok havijáruléka a javaslat szerint 30 fillér lenne, Ezek a tagok csu­pán özvegy- és árpasegélyre volnának jogosultak, miután az "özvegy- és árvasegélyjárulék fizetése rá­juk is kötelező. Az ügykezelési szabályzatra vonat­kozó javaslat egy foutosabb ujitást vezet be arra nézve, hogy az eddigi rendelkezésekkel ellentétben nem szabja meg, mely fizetési csoportok között vá­laszthatnak a tagok, hanem kimondja, hogy jogá­ban áll minden tagnak egyik fizetési csoportból a másikba bármikor átlépni. A központi iroda és jogvédelem. A központi irodát. 1927 augusztus 1-én a VII. ke­rtiét, Nagydiófa-utca 17. szám alá, a Szállítómunká­sok Szövetsége helyiségébe helyeztük át. Az iroda által elintézett ügydarabok száma 1926-ban 1750, 1927-ben pedig 1451. A különféle hatóságokhoz 109 esetben készítettünk beadványokat földrendezés-, házhelv-, munkanélküliség-, munkabérmegállapitág-, adó-, egyesületi-, stb. iigykben. .Togvédelein és jogi tanács 108 esetbeu fordult elő. A jogvédelmet dr. Kadosa Mareel látja el nagy szeretettel es hozzá­értéssel. A szövetség alkaUnp.zottai jelenleg a tit­kár és egy női tisztviselő. Halottaink. Szövetségünknek a. lefolyt 2 évben 81 tagja halt »1, ezenkívül elhalt 28 tag ueje. Az elhunytak va­lamennyien érdemes tagjai voltak szövetségünknek. Ezek közül mégis ki kell emelnünk Komé Károly és ördög István szegedi, továbbá Bede László szol­noki szaktársakat, akiknek elvesztése érzékeny vesz­teséget okozott szövetségünknek. Nevezettek a ina­f yarországi földmuukásmozgalombau úttörő muu­át végeztek s Becíe szaktárs kivételével — aki aránylag fiatalon. -18 éves korában halt meg — késő öregségükben is tevékeny, vezető harcosai marad­tak a földmunkásságuak. * Ezzel befejeztük az 1926—27. évre szóló jelen­tésünket. amelyből láthatjuk, hogy az óriási akadályok ellenéve és ellenfeleink bosszú­ságára van osztály tudatos földmunkásmozga­iom. Ha szövetségünk nem is folytathatja­működését olyan lendülettel, amelyet vala­mennyien szeretnénk, ez ne okozzon csügge­dést azoknak a lelkében, akik a fejlődés kere­keinek lassú gördülése miatt türelmetlenkedni szoktak. Az idők végtelenségében néhány esz­tendő csak egy röpke pillanat. Ma, amikor már átéltük a reakció minden erőszakos és alat­tomos támadását, nincs mitől tartanunk. A föladatunk az, hogy dolgozzunk egyforma kedvvel, egyforma kitartással és soha ki nem alvó hittel. Ne bízzuk el magunkat, de erőn­ket, se beesüljük le, hanem kettőzött köteles­ségtudással menjünk mindig előre! A siker nem marad el. javaslatok a Közgyűléshez. Alapszabálymódositás. S. A tagok segélyesése. t. A tagoknak a befizetett járulékok arányá­hoz mérten van igényük pénzbeli segélyezésre. A pénzsegélyek módozatait és a _ segélyössze­get a szövetség vagyonához és jövedelméhez képest esetről-esetre a mindenkori közgyűlés állapítja meg. 2. A közgyűlés az egyszerű szótöbbséggel határozattá emelt és a megállapított segélye­zési módozatokat „segélyezési szabályzaf'-ba foglalja és s központi vezetőség gondoskodik arról» hogy az idevonatkozó közgyűlési hatá­rozatokról a tagok szóbelileg' vagy nyomtat­vány utján tájékoztattaseanak. 3. Amennyiben a közgyűlés a jelen alapsza­bályok 3. §-áaak 4. pontja értelmében a járu­lék fizetésere nézve olyan alacsony fizetési osztályokat is megállapítana, amely osztá­lyokba belépő vagy átlépő tagok részére pénz­segély nem adható, & segélyezési szabályzat­ban fölsorolandók azok a fizetési osztályok is, amelyek pénzsegély« nem jogosítanak, A központi vezetőség. Ügykezelési és segélyezési szabályzat. I. A járulékok meghatározása. A szövetségbe belépő tagok fölvételkor 66 fillér beiratási dijat fizetnek. A tagsági díjra vonatkozóan négy fizetési csoportot állapit meg a közgyűlés, amely fizetési csoportok egyikébe való besorozását a tag rendszerint a fölvételkor kéri. Jogában áll azonban minden tagnak egyik csoportból a másikba bármikor átlépni, ha ezt a szándékát a vezetőségnek bejelenti. Minden tagnak egyforma joga van, bármelyik fizetési csoportba tartozik is, e tekintetben csupán a pénzbeli segélyekre nézve szerez na­gyobb igényt az a tag, aki a magasabb fizetési csoportba tartozik és azt rendesen fizeti. A, rendes tagok havonkénti részletekben fize­tik járulékaikat. Mindaddig, amig egy ujabb közgyűlés máskép nem határoz, a tagdíjak összege az egyes, fizetési csoportok szerint a következő: I. fizetési esoportbau 1.80 P H. fizetési csoportban 1.— P III. fizetési csoportban —.70 P IV. fizetési csoportban —.50 P A szövetségi tagok vagy- azok nejei körött előforduló haláleset után a tagok 10 fillér kü­lön járulókot fizetnek, amely címen befolyt járulék a temetkezési költségeket viselő hozzá­tartozóknak fizettetik ki a segélyezési szabály­zat rendelkezései sxerint. II. A járulékbevételek fölosztása. A helyiesoportok kötelesek a tagdíjak 80%-át, valamint a beiratági dijat és tagkönyvdijat teljes összegükben havonta a központnak be­küldeni. Ugyancsak havonta és teljes összeg­ben küldendő be az özvegy- és árvasegélyezési alapra fizetendő különjárulék is. A helyicsoportok a működésük körül föl­merülő kiadások födözésére a tagdíjbevételek 20%-át tartják vissza. Ugyancsak a helyicso­portokat illetik a saját hatáskörükben ren­dezett mulatságok, szórakoztató és kulturális előadásokból esetleg befolyó jövedelmük is. A központi pénztárba taedij ciinén befolyt Összegből 20% az aggkori rokkantsegélyalapM, 4% a rendkívüli segélyalapot illeti, amely alapokból a segélyezési szabály­zat értelmében eszközlendő az erre rászoruló tagok segélyezése. A fönmaradó 56%, továbbá a beíratási és fagkönyvdijakból, valamint egyéb bevételek­ből befolyó jövedelem a szövetség föntartása. igazgatása és fejlesztése, valamint az összes alapszabályszerű költségek és kiadások födö­zésére szolgál. Az özvegy- és árvasegélyalaoot illeti a tagok vagy tagok nejei elhalalozása esetén fizetendő különjárulék. Az ezen segélyezési ágakkal kapcsolatos esetleges költségek és adminisztrációs kiadá­sok azonban a segély igények kielégítése után fönmaradó terhére folyósítandók. III. Segélyezési szabályzat. Az I., II. és III. fizetési osztályba tartozó tagoknak az alábbiakban megállapított se­gélyekre van igényűk. 1. Aggkori rokkansegély. Aggkori rokkantsegély csak az esetben álla­pi tha tó meg a tag részére: a) ha legalább 60. életévét betöltötte; b) ha legalább 10 éven át a szövetségnek tagja volt s ezen időre összes járulékait ki­fizette; járulékaival hátralékban nincs és ezt tagsági könyvével igazolja; c) ha orvosi megállapítás szerint rokkant­sága miatt alkalmatlan a kenyérkereső munka végzésére; d) ha. rokkantsága nem katonai, vagy- hadi­célu szolgálatból ered, amely részére külöu­járadék élvezetét biztosítja; e) ha annak a csoportnak a vezetősége, amelyhez tartozik, a rokkantállományba való fölvételét javasolja. . ,A *ag .rokkantságának, valamint az ezzel járó segélyezés összegének végleges megálla­pítása a választmány föladata. A választmány által megállapitott rokkant­segély negyedévi részletekben előre folvósi­taudó a következő táblázat szerint: 10 évi tagság után évente: I. fizetési csoportban — II. fizetési csoportban III. fizetési csoportban — 15 évi tagság után évente: I. fizetési csoportban — -—­II. fizetési csoportban III. fizetési csoportban SO évi tagság után évente: l. fizetési csoportban — II. fizetési csoportban — —. — III. fizetési csoportban — — — 25 évi tagság után évente: I. fizetési csoportban II. fizetési csoportban — III. fizetési csoportban 80 P 50 P 25 P 100 P 65 P 35 P 120 P 80 P 45 P 140 P 95 P 55 P 30 évi tagság után évente: I. fizetési csoportban — ISO . II. fizetési csoportban 125 1 III. fizetési csoportban 75 P A rokkantsági segélyezéssel járó netaláni külön kiadások és költségek a rokkantalap ter­hére számoltatnak el. Ha a szövetségnek valamely tagja rokkanttá nyilváníttatott, tagsági dijat nem fiz-et; a rok­kantsági segélyen kivül más segélyt nem kap­hat, kivéve az övegy- és árva segélyezésre vau igénye az esetben, ha az özvegy- és árvasegély­járulék fizetését a. rokkantsága idején is to­vább folytatja. A rokkantsági segélyt élvező tagot a helyi­csoport vagy a központi vezetőség javaslatára a szövetség küldöttközgyűlése a további segély élvezetétől megfoszthatja, ha: a) a tag a szövetség anyagi vagy erkölcsi érdeke ellen vét, b) olyau magaviseletét tanúsít, ainely az alapszabályok értelmében egyébként a szövet­ségből való kizárást vonná maga után. .?. özvegy- és árvasegély. Ha a szövetség valamely jogos tagja, vagy ilyen tagnak neje meghal, a szövetség az iga­zolt hátramaradottak részére özvegy- és árva­segélyt fizet a következők szerint: r) Gyermektelen özvegyek segélyösszege: 2 ; évi tagságig 5 évi tagságig 10 évi atgságig J.5 évi tagságig 30 évi tagságig 25 évi tagságig 30 évi tagságig 50 55 fiO 65 70 75 80 P P P P P P P b) Árvák után járó segélyösszeg: Ha a,z elhunytnak árvái is maradtak, min­den olyan árva után. aki a 15. életévét még nem haladta meg, a fönti összegek az árvák száma arányában emelkednek, mégpedig: 1 árva után — 5 pengővel 2 árva után 10 pengővel 3 árva után — 15 pengővel , 4 árva után 20 pengővel 5 árva után — 25 pengővel 6 árva után és ezen fölül 30 pengővel Az özvegy- és árvasegéüy egyszersminden­korra szól. Igényt tarthat rá a törvényes vagy elhunyttal legalább egy évig közös háztartás­ban élt özvegy, továbbá az igényjogos ' tagok törvényes vagy természetes árvái 15 éves korig. A tagot elhalálozott felesége után ugyan­azon segélyösszeg illeti meg, mint az elhalt tag hátramaradóitait, viszont, az özvegy- és árva6egélyalapra fizetendő kiilöu járulékot a tagok az elhalt feleség után is kötelesek fizetni. : .".' Ha az előzőkben megnevezett igényjogosul­tak nincsenek, az özvegy- és árvasegélyre igényt tarthatnak azok a szülők és testvérek­akiknek javára az •elhalálozott két tauu előtt írásban vagy négy tanú előtt szóban végren­delkezett. Ebben az esetben csak az az örökös tarthat igényt a segélyre, aki hitelt érdemlőeu igazolja, hogy támogatásra szoruL továbbá, ha a halálesetet megelőző egy éven át ats elhalt öt támogatta vagy eltartotta, vagy vele közös háztartást vezetett, vagy ha az igénylő az el­halálozottat támogatta vagy eltartotta.. A se­gély megvonható olyan özvegytől, aki az él­hunytat betegségében elhagyta vagy temeté­séről nem gondoskodott, amely esetben a köz­ponti vezetőségnek jogában áll a segélyössze­get más olyan hozzátartozóknak kifizetni, akik az elhunytat betegségében ápolták vagy a te­metéséről gondoskodtak. A segély kifizetése csak a tagsági igazolvány bemutatása ellenében történik. Ezenkívül az elhalálozást, a házasságot vagy az együttélést, továbbá az árvák életkorát hiteltérdemlően kell igazolni. (Anyakönyvi kivonat, kereszt­levél, stb.) Ha az elhalálozást követő 30 napon belül az özvegy- és árvasegélyre igényjogosult, nem jelentkeznék, az eddig föl nem vett összeg az özvegy- éö árvasegélyalap gyarapítására szol­gál és a határidő letelte után az nem követel­hető. Az özvegy- és árvaeegélyalap fölöslegének megmaradt összegéből a szövetség érdekében kiváló módon tevékenykedett, tagok özvegyei és árvái részére pótsegély állapitható meg. A pótsegélyre való érdemességet, valamint a segély összegét a _ központi vezetőség javas­latára a választmány bírálja el és állapítja meg. í. Általános rendelkezések. Segélyek csak olyan tagoknak utalhatók ki, akik járulékaikkal teljesen rendben vannak. A IV. fizetési csoportba tartozó tagok részére rokkantsági segély nem adható. Az özvegy­és árvasegélyjárulék fizetése azonban ezekre is kötelező. Igy az özvegy- és árvasegélyre nézve ugyanazokat az igényeket szerzik meg, mint a többi csoportok tagjai. Külföldön tartózkodó tagok részére segély nem folyósítható. A szövetségből kiLépett vagy kizárt tagok segélyigényüket ís elveszítettek, tehát <azen a cimen semmiféle kártérítésre igényt nem fari­hatnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék