Népszava, 1928. március (56. évfolyam, 50–75. sz.)
1928-03-01 / 50. szám
14 NÉPSZAVA Rupert—Schadl-affér a bíróság előtt. Elrendelték a bizonyítás kiegészítését. Emlékezetes még, hogy 1925 februárjában a Schadl-tanács tárgyalótermében izgalmas incidens játszódott le. Egy sajtópert tárgyaltak, ami után Rupert Rezső sajtópere következett. Rupert a hallgatóság padsoraiban ült, amikor a vádlott Boros László lapszerkesztő a védőbeszédet mondotta. S Rupert a szomszédjához hajolva, félhangos megjegyzést tett azzal kapcsolatban, hogy Schadl elnök türelmetlenül hallgatta a vádlott védekezését Erre Schadl elnök fogházőrt hozatott és Rupert Rezsőt, aki akkor nemzetgyűlési képviselő volt, letartóztatta. Ezután Rupertnek a sajtóperét tárgyalták, aki mellett most már fogházőr ült. Rupert ekikor kireküldési kérelmet terjesztett elő a Schadl-tanács ellen és azt mondotta, hogy „ettől a tanácstól az itt uralkodó atmoszférában elfogulatlan ítéletet nem várhat, mert ez a tanács tisztességes újságírókat, akikkel ő szolidárisnak vallja magát, föltűnő módon elítél. A tanács tagjai nem ismerik a törvényt." A kitételek miatt az ügyészség a Schadl-tanács sérelmére elkövetett rágalmazás címén, vádat emelt Rupert ellen és az ügyet szerdán tárgyalta a Töreky-tanács. Rupert kijelentette vallomásában, hogy nem érzi magát bűnösnek. Amikor a bíróküldési kérelmet előterjesztette, törvényben biztosított jogával élt, Ő nem tett egyebet, mint ezt a kérelmét előterjesztette és megindokolta Még sohasem jutott, senkinek eszébe — mondotta —, hogy biroküldési kérelem miatt a vádlottat felelőssé tegyék, csak velem történik meg először. A továbbiakban Rupert részletesen elmondotta letartóztatása történetét, amely szerinte törvénytelen, jogtalan és alkotmányellenes volt. Még egyszer hivatkozott arra, hogy nem rágalmazott, csak egyszerű kritikát mondott kérelmének előterjesztése során a tanácsról. A továbbiakban éles vita támadt Rupert és Töreky elnök között és ennek során Rupert tiltakozott az ellen, hogy ő a Schadl-tanácsot a forradalmi törvényszékkel hasonlította volna össze. Kihallgatták tanúképen Schadl tanácselnököt, aki kijelentette, hogy az ügyről a jegyzőkönyvet a leghívebben vették föl, így tehát valótlan Rupertnek az az állítása, hogy a tárgyaláson fölvett jegyzőkönyv nem fedi tökéletesen a történteket. Rupert védője bizonyítási indítványt terjesztett elő annak igazolására, hogy a jegyzőkönyv tartalma nem felel meg a valóságnak. A törvényszék az ügyben elrendelte a bizonyítás kiegészítését és a tárgyalást elnapolta. NépSürdfóMeg luxissffirdffk helyett ! Az első népfürdő a haller-utcában épilt. — Lalivér és Keresőképesség. A főváros lakásügyi bizottsága szerdán délelőtt Liber Endre tanácsnok elnöklésével ülést tartott. Bemutatták a Haller-utcai népfürdő építési terveit, amelyek kivitele a javaslat szerint 1.300.000 pengőbe kerülne. Az ügyosztály a fürdődíjak megállapítását a következőkben javasolta: kádfürdő 1.20, kabin 1 pengő, szekrény 70, zuhany 70 fillér. Bánóczi László elvtárs örömmel üdvözölte a javaslatot, amely végre, hosszas sürgetések után, az első fővárosi népfürdő megvalósítását jelenti. Mindig kifogásoltunk — úgymond —, hogy a főváros rendkívüli összeget költ luxusfürdőkre, ugyanakkor a népfürdő ügyét elhanyagolja. A luxusfürdő jelenthet ugyan közgazdasági hasznot a munkaalkalmak és az idegenforgalom szempontjából, azonban a város elsősorban a saját polgárairól tartozik gondoskodni. Kérdezte, hogy a jövő évi költségvetésbe az akció folytatására milyen fedezetet vettek föl? Súlyosan kifogásolta a tervbe vett magas fürdőárakat, amelyek alkalmasak arra, hogy a népet kizárják a népfürdőből. Amiként a Széchenyi-fürdőnél a rentabilitás fokozására az amortizációs időszakot megkétszerezték, ugyanezt kell tenni a népfürdőnél is. Seemann Mihály csatlakozott ehhez a fölfogáshoz, egyben sürgette a kőbányai népfürdőt. Becsey Antal, Szigethy János és dr. Hajdú, Marcel ugyancsak az alacsonyabb fürdődíjak mellett szólaltak föl. Sávolt János elvtárs ugyancsak elfogadta a javaslatot, kérte azonban a középítési ügyosztályt, ne essenek ugyanabba a hibába, mint a Széchenyi-fürdő építkezésénél, ahol ugyancsak népfürdőt akart építtetni a főváros és drága luxusfürdő lettbelőle. Fölhívta a figyelmet a zuhany fürdő jelentőségére, különösen a munkásság szempontjából, elmondván, hogy a háború előtt egyes magánfürdőkben az egészen olcsó zuhany fürdők nagyon népszerűek voltak. Olyan árakat kell tehát megszabni, amelyeket a munkások meg tudnak fizetni, aminek a jelentőségéről viszont közegészségügy szempontjából mindenki meg van győződve. Liber tanácsnok elmondotta, hogy a költségvetésbe 200.000 pengőt vettek föl népfürdők építésére. Legközelebb a VIII. és a X. kerületi népfürdők kerülnek sorra. A bizottság a fürdődíjakat a következőkben állapította meg: Ieádfürdő 1 pengő, kabin 80, szekrény 50, zuhany 30 és gyerekfürdő 30 fillér. Kiküldtek albizottságot, amely felülvizsgálja a fürdőépítési terveket és költségeket. Az albizottságba részünkről Sterbinszky Lipót elvtársat választották be. A következőikben bemutatták a Honor- és Veder-utcai, továbbá a Ceglédi- és Lenke-úti községi bérházak lakóinak kérelmét lakbérleszállítás iránt. Az ügyosztály előterjesztése szerint a lakbéreket revízió alá veszik majd, amikor a bankokkal az elszámolás megtörtént, addig a mértékig, hogy a fővárosnak haszna ugyan ne legyen a házakból, de rá se fizessen. Bánóczi László elvtárs a közeljövőben bekövetkező elszámolásra való tekintet nélkül már most kifejti, hogy a szociáldemokrata frakció elvben sem járul ahhoz, hogy a lakbért az építési költséghez viszonyítva állapítsák meg. A lakás annyira elemi szükséglet, hogy annak bérét egyedül csak a keresőképességgel lehet arányba állítani. A mai kereseti viszonyok mellett, tudvalevően, a lakosság széles rétegei még a szobakonyhás városi lakások árát sem tudják megfizetni. Kifejtette a továbbiakban Bánóczi elvtárs, hogy, fájdalom, a lakosságnak jelentős rétegei a rossz kereseti viszonyok miatt kénytelenek lakásszükségleteiket annyira leszorítani, hogy legföljebb csak a szükséglakások lakbérét bírják el. Kérdezte, hogy a 300 szükséglakás ügye hogyan áll? Amikor a pénzügyi ügyosztály évi 900.00 pengő födezetet keres arra, hogy a Lágymányost feltöltsék, a szükséglakáskérdés nem bukhat meg a födezet hiányán. Liber tanácsnok közölte, hogy a legközelebbi közgyűlésen előterjeszti 12 új szükséglakás fölépítését és az ügyosztály állandóan sürgeti újabb fedezetek kimutatását, amelyekkel arányban újabb és újabb előterjesztésekre készül a szükséglakások megfelelő szaporítása iránt. Hosszabb vita volt abban a kérdésben, hogy a Maglódi-úti fővárosi szőlőtelepet kislakások céljaira fölparcellázák-e, vagy sem? A többség a fölparcellázást ajánlotta a tanácsnak. Bizottságot küldtek ki a lakásbérleti szabályrendelet tárgyalására. A bizottságban pártunk részéről Erdősi Antal elvtárs vesz részt. A fényűzési lakásadó, a lakásépítési nyereménykötvény és az M21. évi lakásépítési program kérdését a rövidesen egybehívandó legközelebbi ülésre halasztották. Liftaknába zajlant a sílmateum liftkezelő. Matálos öaleset az ózdi vasgyárban. Megrendítő balesetről ad hírt egy miskolci távirat : az ózdi vasgyárban Csontos József 16 éves liftkezelő a liftaknába zuhant és szörnyethalt. A távirat szerint a szerencsétlenség „eddig még ki nem derített módon" történt, azonban „a vizsgálat megindult". A 16 éves Csontos Józsefek rendszerint „ki nem derített módon" hullanak el a munka harcmezején és a meginduló hatósági vizsgálat rendszerint beéri azzal az eredménnyel, hogy a szerencsétlenül járt ..vigyázatlan volt". Vájjon mikor lesz már értéke a munkáséletnek a harmadára zsugorodott országban?... Félmilliónál nagyobb a francia hadsereg. Parisból jelentik: A kamara szerdán délelőtt és délután a hadsereg legénységi létszámáról szóló törvényjavaslatot tárgyalta. A javaslatot a késő délutáni órákban kézfelemeléssel elfogadták. A francia hadsereg 1928. évi legénységi állománya eszerint 523.769 fő, mégpedig: 240.000 főnyi tartalék, 108.000 főnyi tényleges állomány és 179.000 főnyi gyarmati hadsereg. A gyarmati hadsereg legnagyobb része, 95.000 fő, Észak-Afrikában állomásozik. A vita folyamán a szélsőjobboldali pártok szónokai hevesen bírálták a javaslatot, amely, szerintük, túlságosan alacsonyan állapítja meg a hadsereg létszámát. ! Terjesszük a műkássajtót! 1928 március A miniszterelnök leleplezte a gyáriparos urakat és a nagybirtokos urakat. Olyannyira, hogy különösen az utóbbiaknak nincs többé jogosultságuk siránkozni a toronymagas tételekből megépített autonóm vámtarifa nyomása és nyomorgatása miatt. A magas vámtételek, a túlságos vámvédelem miatt panaszkodott valaki a pénzügyi bizottság ülésén, amire a miniszterelnök egyszerűen bejelentette, hogy az autonóm vámtarifa nem a kormány vámpolitikájának volt a kifejezője. Hanem... Hanem e téren az Orige és a Gyosz kiküldötteinek tárgyalása alkalmával jött létre a megegyezés, amely az autonóm vámtarifában csúcsosodott ki. A miniszterelnök leleplezése érdekes, de nem jár a villámcsapás hatásával. Hiszen úgyis tudtuk, hogy a Gyosz és az Orge testvéri megegyezésének gyermeke az autonóm vámtarifa, sőt e két nagykapitalista érdekképviselet megegyezéséből született meg az azóta megkötött kereskedelmi szerződések mindegyike, ama szerződéseké, amelyek oly kevéssé tudták lefaragni az autonóm vámtarifa magas tételeit. Igaz ugyan, hoy az Omge panaszai is, meg a Gyosz panaszai is más irányúak. Az Omge amiatt panaszkodik, hogy magas az autonóm vámtarifa és a kereskedelmi szerződések is akadályozzák az exportot, a Gyosznak pedig a kereskedelmi szerződések vámtételei alacsonyak túlságosan. A gyáripari kapitalistáknak még nem eltg magas a vámvédelem kínai fala, ők tovább szeretnék építeni, hogy a szűk magyar fogyasztópiacon annál szabadabban uralkodhassanak a fogyasztás és a munkás fölött. Nem fölösleges hozzáfűzni ehhez, hogy a jövő költségvetési évre 128 millió pengőben irányozták elő a vámjövedelmet, vagyis 26/5 millió pengővel magasabban, mint az elmúlt költségvetési évben. Ezt a nagyon tekintélyes summát a fogyasztóknak kell megfizetniük. Amivel persze nem sokat törődik a Gyosz, jól profitál belőle a pénzügyminiszter, és hiába jajgat ellene a nagybirtok képviselete is, az Orige. Az ő bűne is, nincs is joga arra, hogy jajgasson. De azért a kettő között nem maradhat mentes a felelősségtől — a harmadik: a kormány. Hiába mondja a miniszterelnök, hogy a vámtarifa neon a kormány vámpolitikájának a kifejezője és hiába leplezi le a Gyoszt, meg az Orget, hogy az autonóm vámtarifát tulajdonképen ezek erőszakolták. A felelősség alól nem lehet kibújni! Sőt. A felelősség elsősorban a kormányé, amely nemcsak engedte, de erőszakolta is ezt a fogyasztókat nyomorgató vámtarifát és már negyedik esztendeje makacsul ragaszkodik hozzá, csak asért, mert alapos profitokat szed belőle az adókincstár javára. Levágja a látcát, hogy kapja a biztosítós összeget. A vonat alá feküdt. Németországban a hírhedt bécsi Marek-ügy.shez hasonló esetet tárgyalt a siegeni esküdtszék. Karl Henrik sassnicki gyári munkás néhány hónappal ezelőtt 60.000 márkára biztosította magát közlekedési baleset ellen. Másfél hónappal a munkásnál szokatlanul nagy biztosítás megkötése után Kürlt a város határában elgázolta egy tehervonat, amely egyik lábát tőből levágta. Miután gyanús volt az ügy, vizsgálatot indítottak és ennek során azt állapították meg, hogy Kürl önszántából feküdt a vonat alá, hogy fölvehesse a biztosítási összeget. A tárgyaláson kihallgatott szakértők ugyancsak azt vallották, hogy teljesen kizárt dolog, hogy véletlen szerencsétlenség történt volna. Az esüstszék igennel döntött az öncsonkítás és a biztosítási csalás fön forgás a kérdé sn- mi is! Az Egyesült Fővárosi Takarékpénztár részvénytöbbségének megvásárlását tárgyalta szerdán délben a főváros tizenkettes pénzügyi albizottsága. Órák hosszán át tartó heves viták folytak ebben a kérdésben, amely alkalommal elvtársaink a részvények átvételét ellenezték. A jobboldali többség arra hivatkozván, hogy az opciós jogot március elsejéig gyakorolni kell, kimondotta a részvények átvételét. Ebben az ügyben egyébként az önkormányzat álláspontját a péntekre összehívott pénzügyi bizottsági ülésen állapítják meg. A szociáldemokrata községi frakió csütörtökön dönt ebben a kérdésben végleges állásfoglalása MéL Amerikában némely vidéken csaknem egy év óta sztrájkolnak a szénbányászok. Londoni távirat szerint az Ohio állambeli Sterabenville közelében levő Dorothy-bánya környékén, ahol a mailt év április 1-e óta sztrájkolnak, hétfőn este zavargásokra került sor. A rendőrség hét leányáért letartóztatott.