Népszava, 1928. augusztus (56. évfolyam, 173–197. sz.)

1928-08-25 / 192. szám

12 NÉPSZAVA 1928 augusztus 24. Messel és Cruisi&r swéfli ^«eán­i­röpü­lük­et Grönlandon me^tel&lfsyk. Benzinhiány miatt voltak kénytelenek leszállni. ~ Francia pilóták Pekingből Newyorkba akarnak jutni. Építés alatt áll a világ legnagyobb légi járműve, az „R. 101."* óriáslégh­ajó. Hassel és Cramer svéd óceánröpülők, amint ismeretes, Amerikából akartak a skandináv félszigetre eljutni. Egy hete nem jött már hír a vakmerő repülőkről, napról-napra erősebb lett az a balhiedelem, hogy elvesztek. Kopen­hágai távirat szerint Grönlandról szikratávíró jött, hogy a két pilótát a „Greater Rocford" repülőgéppel megtalálták. A pilóták Grönland északnyugati részén, amelyet óriási sziget­tenger választ el a kanadai szárazföldtől, még az elmúlt vasárnap délelőtt 10 órakor eresz­kedtek földre a Fiskenseteleptől északra. A repülők elmondták, hogy túlságosan erős északnyugati szél térítette el őket eredeti útirányuktól és már nem volt elegendő benzinjük, hogy tovább jus­sanak. Mivel a telepen nincs rádió vagy táviró­vezeték, eddig nem tudtak hírt adni magukról. Párisi távirat arról számol be, hogy Assoland és Lefevre francia katonai pilóták néhány hete­ Pekingben tartózkodnak, ahol óceáni repülőutat készítenek elő. A francia pilóták a Csendes-óceánt akarják átrepülni és Peking­ből Newyorkba akarnak átjutni. A start már a legközelebbi napokban megtörténik. A kí­sérlet végrehajtására a francia hadügyminisz­térium háromhavi szabadságot engedélyezett a pilótáknak. Londoni távirat szerint a jelenleg építés alatt álló angol óriási­­ léghajó, az „R. 101." építése befejezéshez közeledik. A léghajó a világ legnagyobb légi jár­mű­ve lesz, amelynek 740 láb a hossza, a legnagyobb át­mérője 132 láb, űrtartalma több mint 5 millió köbláb, súlya 100 tonna. A léghajó 50 főnyi legénységet és 100 utast vihet magával, teljes teherbírása 156 tonna, átlagos sebessége órán­ként 70 mérföld és 4000 mérföldnyi úthoz szük­séges tüzelőanyagot vihet magával. Összesen 6 motor hajtja, amelyek egyenként 650 lóerő­sek. Újfajta olajat használnak hozzá, amely a tű­zveszedelmet jóformán teljesen kizárja. Az utasok a legmesszebbmenő kényelemben érez­hetik majd magukat, még táncterem is lesz a léghajón. A léghajó a jövő év elején nagyobb próbautakra indul. Dessauból jelentik. A „W. 33." repülőgép Bert Acosta, Lewine, William Carney ameri­kai pilóta és Heyse, a Junker-gyár szerelőjé­vel Londonba repült. A Kellogg-paktum aláírása. Hétfőn nagy ceremóniát rendeznek Parisban. A francia polgári sajtó udvariasan fogadja ugyan Kelloggékat, de annál hevesebben véde­kezik az ellen a gondolat ellen, hogy „a béke­paktum nyomán fantaszta agyrémekkel bó­dítsák el a francia közvéleményt". Az „Oeuvre" ellenben azt írja, hogy a Kellogg-paktum szimbolizmusán lehet talán mosolyogni is, a szimbolizmus mögött azonban mély igazság is rejlik. Ez az igazság az, hogy ma minden nemzetet áthat a béke őszinte vágya. Augusz­tus 27-ének történelmi napját az a nagy eszme jellemzi, hogy a háborút ezen a napon borzal­mas bűncselekménynek nyilvánítják. Hervé Wilson missziójával hasonlítja össze Kellogg küldetését. Igaz, hogy Wilson idealiz­musát megfojtották az érdekek honában és kitűnt, hogy ami megmarad belőle, nem egyéb a világtörténelemben példátlan humbug-Kellogg a programban megállapított idő­pontnál háromnegyed órával előbb érkezett Párisba. Rosszindulatú augurok ebből­­ azt állapítanák meg, hogy a világ még nem érett meg a békére és Kellogg akciója épp olyan el­hamarkodott, mint a Párisba való érkezése. Párisi jelentés szerint a paktum aláírásának aktusát augusztus 27-én, hétfőn délután 3 órára tűzték ki. Az aláírás az aláíróállam­ok kezdő­betűi szerint, a francia abc rendjében történik, tehát legelőször Németország írja alá. Az óra­teremben ott lesznek az aláíróállamok Páris­ban levő meghatalmazott képviselői, de nem az egész diplomáciai kar, mint ahogy erede­tileg jelentették. A ceremóniát rádió útján közvetítik. Este a külügyminisztériumban ban­kett lesz az aláírók, a diplomáciai kar, a par­lamenti és politikai élet képviselői számára, utána pedig fogadás a Quai d'Orsay helyisé­geiben, végül kerti ünnep. A világin­ob­an 68-11 millió ember pusztult el. Az Interparlamentáris Uniti pénteki ülésén a román küldött békét ajánlott a középeurópai állandoknak.­­ A nemzeti kisebbségek nem bíznak a Népszövet­ségben.­­ Ausztria a szabad fejlődés lehetőségeit követeli. Az Interparlamentáris Unió péntek délelőtti ülésén folytatódott a főtitkári jelentés vitája. Amint Berlinből jelentik, a magyar csoport elnöke, Lukács György volt miniszter köszöne­tet mondott a németek vendégszeretetéért, az­után a magyar-román optánspörrel foglalko­zott. Az ülés további folyamán Borel volt francia miniszter a nemzetközi vámsorompó ledönté­sével és a leszerelés kérdésével foglalkozott. Borel többek között a békeszerződések revízió­jának kérdését is érintette, óva intve a­­ölép­szövetséget attól, hogy a jelen pillanatban hozzányúljon a békeszerződésekhez. Djuvara román képviselő, a román interparlamentáris csoport elnöke a világháború borzalmas ered­ményeit világította meg statisztikai adatok­kal. A világháború 12 millió halottat és 20 millió tabletták­­a meghűlés első jeleinél és reumatikus fájdalmaknál. Minden gyógyszertárban kaphatók, sebesültet követelt, nem is szólva arról, hogy 340 milliárd dollárba került. Minden egyes elesett katonára 5 olyan polgári sze­mély jut, aki éhségben vagy a háború által előidézett nyomorban halt meg. Ennek megfelelően a 12 millió elesett katonához még 50—60 millió halottat kell hozzá­számítani. Ez az elrettentő szám annyit jelent, hogy a fehér faj öngyilkosságot követett el és a biz­tos pusztulásba rohant, amikor megkezdte a világháborút Djuvara ezután a román nép és a román parlament nevében általános feltűnés közepette békeajánlatot tett és Románia nevében fölajánlotta a középeurópai államoknak a középeurópai Locarnót. Djuvarának ez a kijelentése az első percben nagy meglepetést, később pedig szűnni nem akaró tapsvihart eredményezett. A következő szónok Schiemann, a lettországi német kisebbség vezére volt, aki az európai német kisebbségek helyzetéről beszélt, amely szerinte az utóbbi hónapokban mindenütt rosz­szabbodott. Az a körülmény, hogy a német és a szlovén kisebbségek Déltirolban még mindig a legnagyobb terror alatt állanak, nemcsak Olaszország, de Európa szégyene is. Nem mu­tat javudást a Romániában élő magyar nemzeti kisebbség helyzete sem. Igaz ugyan, hogy a kisebbségek egyre ritkábban fordulnak pana­szaikkal a Népszövetséghez, ennek oka azon­ban nem az, hogy a­­kisebbségek helyzete ja­vult volna, hanem az, hogy a kisebbségeknek ma már­ semmi bizalmuk sincs a Népszövet­séghez. A délelőtti ülés utolsó szónoka Drexel, az osztrák interparlamentáris csoport elnöke Ausztria helyzetéről beszélt s azzal a kijelen­ téssel fejezte be szavait, hogy az egész világ fülébe harsogja Ausztria panaszát: adják meg az apró osztrák köztársaságnak a szabad fejlő­dés útját, a teljes egyenrangúságot a világ ál­lamainak sorában. A délutáni ülésen a kongresszus áttért a napirend második pontjára, a parlamentáris rendszer fejlődésének mai stádiumára Az elő­adói jelentést Wirth volt birodalmi kancellár tette meg. Wirth dr. határozati javaslatot ter­jesztett­ be, amelyben a parlamentáris rendszer, közös alapelveinek a tisztázását javasolja, hogy azután később végleges ítéletet mond­hassanak a parlamentáris rendszer fölött. Montague, az amerikai csoport elnöke az ame­rikai delegáció nevében hozzájárult a határo­zati javaslathoz. (Berlin, augusztus 24.) Renaudel (Francia­ország) módosító javaslatot terjesztett elő. A határozati javaslatnak azt a részét, amely így szól: A parlamenti rendszer azzal, hogy min­den polgárt bevon a közéletben való részvé­telbe, biztosítja a kormány tevékenység fel­ügyeletét stb., így módosítja. A parlamenti rendszer azzal, hogy minden polgárt az általá­nos szavazati jog és a legfontosabb demokrati­kus jogok gyakorlása révén bevon a közélet­ben való részvételbe... Dr. Heller szenátor (Csehszlovákia) csatla­kozott Renaudel indítványához és arra kérte dr. Wirth előadót, hogy vegye be azt határo­zati javaslatba. Lakatos Gyula dr. képviselő (Magyarország)" a többi közt kifejtette, hogy támadás a parla­ment lényege ellen, ha tagjait nem a területi elv szerint választják meg, hanem egyes hiva­tások szövetségei választják vagy delegálják. Meg kell tagadnunk helyeslésünket olyan fejlő­dési tendenciáktól, amelyek a parlamentariz­mus lényegének legjavát kezdik ki. Ez az elő­kelő testület nem állhat olyan reformok mellé, amelyek a parlamentarizmust úgyszólván denaturálttá teszik. Ipari jelzáloglevelek — pártpolitikai alapon. Pénteken minisztertanács volt, amelyen a távollevő miniszterelnök helyettese, Fass mi­niszter­elnökölt, a nyaraló minisztereket pe­dig az államtitkárok helyettesítették. A hiva­talosan kiadott kommüniké szerint „a mi­nisztertanács folyó ügyeken kívül az ipari zálogkötvények kibocsátásának kérdésével fog­lalkozott és felhatalmazást adott a pénzügy­miniszternek, hogy az érdekeltségekkel karöltve tegye meg a megfelelő lépéseket az ipari zálogkötvényeket kibocsátó intézet meg­alapítására". A lapok ezzel kapcsolatban azt az értesülésüket közlik, hogy a zálogkötvénye­ket kibocsátó új intézet elnöke gróf Zichy Já­nos, a wolffista kurzuspárt elnöke lesz. A kor­mány tehát a zálogkötvényt kibocsátó intézet­tel egy új pártpolitikai kurzusintézményt ala­pít, hogy a kurzus befolyását még jobban ki-­ terjessze. Csak jellemző, hogy az a zálog­kötvénykibocsátó intézet, amelynek élére a Wolff-féle antiszemita párt vezére kerül, szo­ros kapcsolatot tart majd fönn az úgynevezett zsidó ipari kapitalizmus fellegvárának vezér­karával, a Gyos­­szal. (WWVVWW XIW­A ArtiVVVVWWWWVAIVWWVAA(WWUVWWWWI Az ipari konjunktúra tovább tart Csehszlovákiá­ban. A csehszlovák állami statisztikai hivatal ki­mutatása szerint az ipari konjunktúra még mindig tart a köztársaságban. A vállalatok alapítása júniusban ismét­ emelkedett. A külkereskedelmi for­galom rendkívül élénk volt és különösen a kész­gyártmányok kivitele emelkedett. A gyáripar ter­melése és foglalkoztatása tartósan jó volt. A munka­nélküliség Csehszlovákiában júniusban a legalacso­nyabb fokát érte el. Az építkezési tevékenység állandóan emelkedik. Csehszlovákia gabonatermése ebben az évben lényegesen jobb a tavalyinál. Csak a textilipar foglalkoztatásában állott be visszaesés. Június végén a keletcsehországi textilipar 45.700 munkást foglalkoztatott a május végi 46.054 munkás­sal szemben. A textiliparban elbocsátott munkások helyzetének javítására a minisztertanács az állam­pénztárból rendkívüli segélyeket engedélyezett. A­ hivatalos kimutatás szerint a vas-, acél- és szén­termelés 13%-kal emelkedett az előző hónaphoz képest. A külföldi rendelések is állandóak. Az öntött­vas- (henger) és vashengerművek teljes üzemmel dolgoznak. Termelésük békenívóra emelkedett. A gépipar is teljes üzemben van. A hídépítőipar is nagy rendeléseket kapott. A téglaégetők és cement­gyárak képtelenek a rendeléseket lebonyolítani. Szakmunkásokban nagyon nagy a hiány. Ugyanez áll a kerámiai üzemekre és kályhagyárakra is. A kőipar is teljesen foglalkoztatva van. A selyem­szövőgyárak teljes üzemmel dolgoznak. A kőlapipar is nagy rendeléseket kapott A vegyipar helyzete is kitűnő. A papíripar foglalkoztatása is teljes. A fűrésztelepeken intenzív munka folyik. A fa- és cellulozeipar teljes kapacitással dolgoznak. Az élel­miszeripar is teljes üzemben van. A cukoripar tel­jes üzemmel dolgozik, csak a malmok dolgoznak közepes erővel. Az üveg- és porcellánipar teljesen foglalkoztatva van. A statisztikai hivatal szerint a konjunktúra az iparban a csehszlovák köztársaság­ban most érte el tetőfokát. Olvasd a Népszavát és szerezz új előfizetőiket

Next