Népszava, 1928. augusztus (56. évfolyam, 173–197. sz.)

1928-08-01 / 173. szám

csak föltevés, amit a valóság megcáfolhat. Kedvező esetben úgy, hogy a munkáspárt abszolút többségre jut. Ez lenne számunkra a legkellemesebb eredmény, de tartok tőle, hogy erre nem nagyon számíthatunk. A legkedve­zőtlenebb eredmény ennek fordítottja lenne, hogy tudniillik a konzervatívok megtartják többségüket. Nézetem szerint ez akkor is csak relatív többség lenne és ez a relatív több­ség betegesen ingatag. Elég lenne a két ellen­zéki párt egyesülése, hogy ezt a többséget min­den pillanatban fölborítsa. 3. A háborút befejező békediktátumok egyike, az úgynevezett trianoni békeszerződés reví­ziója élénken foglalkoztatja a világsajtót. Mi a­ véleménye arról az akcióról, amely ezt a re­víziót szorgalmazza? — A világháború befejezését követő béke­szerződések mindegyike többé-kevésbé impe­rialista szellemtől sugalmazott (sont animés d'un esprit imperialiste). A nemzetközi szocia­lizmus szempontjából ez mindig kárhozta­tandó. A trianoni szerződés sem kivétel ez alól a szabály alól. Nyilvánvaló, hogy az a tény, hogy hárommillió magyar anyanyelvű régi állampolgárt Románia, Jugoszlávia és Cseh­szlovákia között szétosztottak, a legalkalma­sabb mód a keserűség, ellenszenv és szenvedé­lyes nacionalista izgalmak fölkeltésére. Két­ségtelen, hogy ennek a szerződésnek revízióját csak békés eszközökkel lehet elképzelnünk és hogy ez a revízió nagy nehézségekkel járna. Középeurópának ebben a részében ugyanis a lakosság néprajzi csoportok szerinti össze­gubancolódása áll fönn. Különösen Erdélyben. Romániának és Jugoszláviának szélsőségesen reakciós és maradi kormányzata minden demokratikusan gondolkodó euró­paiból nagyfokú rokonszenvet váltana ki Magyarország iránt, ha véletlenül nem éppen a magyar kormány lenne Európa legreakciósabb kormánya. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a román bojár és a szerb álradikális uralomból Bethlenék igájába esni nem jelentene haladást (pour tomb­er sons le jong des Bethlen né serait pas un progrés). Nem kétséges, hogy a magyaroktól tart erőszakosan maradt kormányzás nem a legalkalmasabb azoknak a szimpátiáknak el­nyerésére, amelyet a magyarok jelenlegi hely­zete egyébként megérdemelne. B. B. A francia bolsevisták epylis volt verdének leleplezései. Nacionalista lapban denuncidlja volt kiveit. (Páris, jul­is 31. — Wolff.) A „Matin" közli Laportenak, a kommunista pártvezetőség egyik francia tagjának leleplezéseit, aki ki­lépett a kommunista pártból. Laporte a lap szerint kijelentette, hogy a szovjet Francia­országban a kémek egész seregét fizeti. Ezek a kémek híreket gyűjtenek a tisztekről, a hivatalnokokról, sőt a kommunista párt tag­jairól is. Franciaországban különösen úgy­nevezett külföldi kommunisták­­ állanak a szovjet szolgálatában, hogy a munkásokat olyan kalandba rántsák bele, amelyből csak munkanélküliség és börtönbüntetés származ­hatik. Laporte azt állítja, hogy a francia kommunista párt évi 10 millió frank hivatalos kiadásából 8 millió frankot Berlinen át Moszkvából kap. Hozzáfűzte még Laporte, hogy sok pénzküldeményt a kommunista párt kebelén belü­l elsikkasztanak, úgy, hogy ezek sohasem jutnak el rendeltetési helyükre. Kellogg fél Parisba menni. Páriából távira­tozzák. A „Liberté" jelenti, hogy Kellogg leg­újabban immár nem nagyon óhajt Párisba jönni a szerződés aláírása végett, mert most már vilá­gos, hogy Franciaország a hadi­adósságok és a jóvátétel kérdése tekintetében is tárgyalásokat akar kezdeni ez alkalommal. Az amerikai kormány az elnökválasztások küszöbén egyáltalán nem óhajtja, hogy ezt a kényes kérdést szőnyegre hozzák, mert attól fél, hogy az európai államférfiak, akik előtt teljesen közömbös, hogy Hoover elnökválasz­tási kampányának ártanak vagy használnak, könnyen kompromittáló helyzetbe hozhatják Kellog­got. Határincidens miatt tiltakozik Bulgária a görög kormánynál. Athénból jelentik. A kül­ügyminisztérium közlése szerint a bolgár kor­mány kedden jegyzéket nyújtott át a szófiai görög ügyvivőnek, amelyben tiltakozik a leg­utóbbi görög-bolgár határincidens ellen, amelynek folyamán görög határőrök agyon­lőttek egy bolgár káplárt. G NÉPSZAVA 1928 augusztus 3. A­lmes­í­ésellenes merényletét visszautasította a pénzügyi bizottság. A szociáldemokrata községi frakció indítványára kird­omtták, hoogy a Széch­enyi­strandfürdő régi árait visszaállíttják. A főváros tanácsának népellenes merénylete kudarccal végződött. Hiába akarta a tanács — a közgyűlés nyári szünetének kihasználásá­val — a Széchenyi-strandfürdő árának 100%-os megdrágítása útján kiszorítani a fürdőből a munkásokat és kispolgárokat, a szociáldemo­krata községi frakció résen állott. A pénzügyi bizottság, amelyet a községi frakció kívánsá­gára hívott össze a polgármester, egyhangúlag tiltakozott a drágítás terve ellen és a szociál­demokrata pártnak azt az álláspontját fogadta el, hogy az idén szó sem lehet a strandfürdő árának emeléséről. Csupán a tanácsnak ahhoz a kívánságához já­rult hozzá a pénzügyi bizottság, hogy a fürdés időtartamát négy óráról három órára korlátoz­zák. Erre az intézkedésre azért volt szükség, mert a fürdővárosként ünnepelt Budapestnek tudvalevően olyan kevés a nyári fü­rdőalkal­matossága, hogy a Széchenyi-strandfürdő előtt naponta ezrek vártak hiába bebocsátásra. A fürdés időtartamának leszállítása lehetővé teszi, hogy naponta néhány ezerrel többen ré­szesülhessenek a kánikula forró napjaiban a fürdő egészségügyi áldásaiban. A pénzügyi bizottság ülését kedden déli él 12 órakor nyitotta meg Folkusházy alpolgármes­ter, aki bejelentette, hogy az ülést a szociál­demokrata községi frakció kívánságára hívta egybe. Ezután dr. Bánóczi László elvtárs in­dokolta meg az ülés egy behívásának szükséges­ségét. A nyári szünetre vonatkozóan pártközi megállapodás létesült, a tanácsnak az az in­tézkedése azonban, amellyel elrendelte a Széchenyi-strandfürdő árának emelését, a megállapodással ellentétben állott és így el­háríthatatlan kötelességükké tette azoknak, akik a tömegek érdekeivel törődnek, hogy a pénzügyi bizottság összehívása útján a tanács intézkedését megkritizálják. A Széchenyi-strandfürdő árának emelése provokál­ásszer­űen történt röviddel azután, hogy az önkormány­zat megkezdte nyári szünetét. A tanácsnak, amikor harminc nap tapasztalatai állottak rendelkezésére, már módjában állott volna ta­pasztalatairól és esetleges javaslatairól az autonómiát tájékoztatni, nem kellett tehát várnia negyvenhat nap tapasztalataira. A Széchenyi-fürdő népfürdője a VI. és VII. kerületnek. Népfürdő jellegét nem vehetik el a soro­zatos botrányok, amelyek a fürdő építése körül történtek , hogy fölépítése 10 milliárd helyett 55 milliárdba került. Ez a tény szomorú, de az eredeti inten­ció megváltoztatására nem alkalmas. Ha az építkezésnél túlfizetés is történt, abból nem következik, hogy zárjuk ki a fürdőből azokat a tömegeket, amelyek szá­mára készült. A tanács antiszociális magatartására és­­ el­gondolására jellemző, hogy a legolcsóbb belépő­díjak árát és nem a kabinok árát emelte. Pénz­ügyi szempontból a drágább kabinok árának emeléséről lehetett volna csakis szó. A fürdő árait annak idején az ügyosztály és a tanács kalkulációi alapján állapították meg az illeté­kes bizottságok. A fürdőnek az idén nagyszerű szezonja volt, tehát a rossz idő nem okozhatta a kalkuláció fölborulását. N­a tehát a régi szá­mítások ellenére a fokozott bevételekből sem volna fedezhető az amortizáció. M­kkor a számí­tásnál súlyos mulasztások történtek, ame­lyekért vizsgálatot kell indítani a vétkesek ellen. A Helytelen a betétek követelése is, ba az kétség­telen, hogy aki négy órára váltotta meg jegyét, annak négyórai fürdés után távoznia kell Hogy ez idáig nem történt meg, annak az az oka, hogy az első időkben a rendelkezést nem tudták vagy nem akarták komolyan és szigo­rúan — bár tapintatosan — végreha­jtani. Tűr­hetetlen, hogy néhány órai fürdés után tömegek ácsorogjanak a pénztár előtt, hogy vissza­kapják betétjüket. Furcsának tartja, hogy a fürdőmesterek a fürdőzők után személyenként 5 fillér jutalékban részesülnek. (Peyer Károly: „Akárcsak a Vásár pénzt­árnál!") Ez a rend­szer helytelen. Végül javasolta dr. Bánóczi elvtárs, hogy a pénzügyi bizottság h­ívja föl a tanácsot, állítsa vissza a Széchenyi-fürdő korábbi árait és az idei tapasztalatok alapján jövő tavasszal terjesszen a továbbiakra nézve javaslatot az autonómia elé. Szükség esetén a községi frakció kész rendkívüli közgyűlést is össze­hívni. (Helyeslés.) Folkusházy alpolgármester próbálta ezután indokolni — a szociáldemokrata frakciók élénk közbeszólásai közepette — a tanács eljárását. Majd kijelentette, hogy a tanács készséggel hajlandó honorálni a­ közgyűlés többségének olyatén álláspontját, hogy a régi árak vissza­állíttassanak, csupán a fürdés időtartamának három órára való leszállítását kívánná fön­tartani. Bródy Ernő köszönetet mondott a szociáldemokrata frakciónak az ülés összehívásáért. Komikus — úgymond —, hogy Budapesten, amelyet télen pohárköszöntőkben kineveznek fürdővárosnak, nyáron nem kapnak helyet az emberek az uszodákban. (Büchler József: „Az egész Dunaparton strandfürdőket és uszodákat kellene fölállítani!") Ezután Joanovich Pál a Wolff-párt részéről ugyancsak hozzájárult Bánóczi elvtárs javaslatához. Becsey Antal a Ripka-párt részéről ugyancsak az emelés ellen foglalt állást. Egyúttal javaslatot tett arra vonatkozóan, küld­jön ki a tanács szakbizott­ságot annak megállapítására, nem volna-e le­hetséges a fürdőt szén helyett természetes melegvízzel fűteni. Peyer Károly elvtárs a fürdőmesterek indo­kolatlan részesedését tette szóvá és kérte a polgármestert, hogy ezt az ügyet vizsgálja meg. Ezután a bizottság kimondta, hogy a Széchenyi-fürdőben visszaállítja a régi árakat. Kecsey indítványához a bizottság hozzájárult. Fascista Minnep az „Italia*" kudarcából Nüsen*Beingsoem és Hal­et an fürst sítek N®Ml® ellen, Nobile tábornok németországi útja mégsem ment végbe teljesen simán. Amikor Nobile a nürnbergi vasúti állomáson megjelent háló­kocsijának ablakában, a pályaudvaron össze­gyűlt tömeg lármásan tüntetni kezdett. Perceken át zúgott a pfu­i­ kiáltás és siví­tottak a fütyülök. A tüntetés a hallei pályaudvaron megismét­lődött. A tömeg annyira ellenséges magatar­tást tanúsított Nobile és társaival szem­ben, hogy Nobilet kísérői nem engedték ki­szállni a kocsiból. A tömeg szidalmazta Nobilet és azt kiál­tozta: „Malmgreen!" „Malmgreen!" „Hol hagytátok Malmgreent?!" Az ,,Italia" menekültjeinek két különkocsija kedden reggel haladt át Innsbruckon, ahol a kivilágítatlan, lefüggönyözött kocsikból nem merészkedett elő Nobile. A Brennernél került a két kocsi olasz területre. Ettől kezdve, Mussolini rendeletére, mindenütt fascista ün­neplésben részesítették az érkezőket. A hiva­talos személyek és a fascista küldöttségek dí­szes szavalatai, ez az egész fascista ünneplés természetesen nem teheti jóvá mindazt a sok pusztulást és szenvedést, amit a fascista expe­díció előidézett és nem változtathatja sikerré Nobile kudarcát. A hivatalos ünneplés Bozenben, Trentoban, Veronában, Bolognában egyaránt megismétlő­dött. Nobileék vonata a késő éjszakai órákban ér Rómába. Viglieri Bozenben elvált társai­tól, hogy Milánón keresztül Borghetto­ Santospiritoba utazzék édesanyjának fölkere­sésére. Viglierit Milanóban ugyancsak hivata­los ünneplésben részesítették. a (London, július 31. — Wolff.) A „Daily Tele­graph" diplomáciai munkatársa írja: A diplo­máciai körök komolyan aggódnak a lengyel­litván konfliktus miatt. A litván kormány han­goztatja, hogy­ lengyel katonai műveletek vannak folya­matban a határon. Ezt az állítást több más hatalom is támogatja, Varsó tagadja ezt, de a lengyel közvélemény egy része úgy véli, hogy Lengyelország a Népszövetség szeptemberi ülésén szabad kezet kap Litvániával szemben. Elképzelhetetlen, hogy a Népszövetségi Tanács egyhangúlag hozzájáruljon ilyen drasztikus eljáráshoz — írja a lap —, de Londonban most nyugtalan­kodnak először a vilnai probléma kihatásai miatt.

Next