Népszava, 1928. szeptember (56. évfolyam, 198–222. sz.)

1928-09-01 / 198. szám

való megkönnyítésében érvényesül, az a tö­rekvés, hogy az iskola valóban forrása le­gyen a népkultúrának, közös, hasznos haj­léka az életnek induló új generációnak. Ezzel szemben mifelénk csak nagyhangú kijelentéseket hallunk a magyar nemzet kultúrfölényéről és néha kesergő vallomáso­kat az analfabétizmus szörnyű elterjedtségé­ről. De hogy a kultúrfölény igazolására leg­alább is — amint a belügyminiszter mon­dotta­­— a jó külföldi példákat követnék és az iskolát az ingyenes oktatással, ingyenes tankönyvekkel és iskolaszerekkel „népszerű­sítenék" — nem, erre a kultúrfölény hivatott őrei és istápolói nem tudták rászánni magu­kat. Pedig nem is a már hivatalos frázissá koptatott kultúrfölénynek, hanem minden­fajta népkultúrának, így az analfabétizmus leküzdésének is ez a kiinduló­­pontja. Ne higyjék és ne áltassák magukat azzal az urak, hogy azok a rettenetes gondok és bajok, amelyek a tandíj, a megfizethetetlen tankönyv és a méregdrága iskolaszerek miatt gyötrik a vagyontalan szülőket, csak a sze­gény néprétegek bajai és gondjai. Szó sincs róla! Ezek a gondok és bajok magára a meg­maradt országra olyan súlyos veszedelmet jelentenek, amelynek alig jóvátehető követ­kezményeit maga az ország fogja megsíny­leni. Mert ahol az iskoláztatás a szülők nagy tömegei számára gondot és sok-sok esetben megoldhatatlan problémát jelent, ott min­den fejlődés, minden haladás útját meg­mászhatatlan, mesterséges akadályok torla­szolják el. Vagy talán éppen ezt akarja a kultúr­fölényt harsonázó reakció? Az a kérdés, hogy lesz-e vásárló? Va­ss helyettes miniszterelnök pénteken dél­előtt Scitovszky belügyminiszterrel és a nya­raló minisztereket­­helyettesítő államtitkárok­kal minisztertanácsra ült össze. Folyó ügyeket tárgyalt ez a minisztertanács és 40.000 pengőt szavazott meg az­­rugyin­vezett magyar hét ren­dezésére. Novemberben ugyanis magyar hetet akarnak rendezni, ami abból állna, hogy egy hétig a kereskedők és iparosok csak magyar gyártmányú árucikkeket tartanak a kiraka­taikban és lehetően csak magyar árukat ad­nak el. Csak az a kérdés, hogy ez az úgynevezett ma­gyar hét nem fog-e vásárlók nélkül lezajlani mert hiszen ma az a helyzet, hogy a tömegek a drágulás és a kormány gazdasági politikája révén úgyszólván teljesen vásárlóképtelenek lettek. A bérek, fix keresetek annyira elmarad­tak a lét­fön tartás költségei mögött, hogy a dolgozó embereknek semmiféle beszerzésre sem telük. Ezen pedig nem változtat az sem, ha magyar hetet rendeznek, mert ezzel ugyan nem teszik vásárlóképessé a fogyasztórétege­ket. Ha a kormány a maga hatalmával nem támogatná­ olyan készséggel a dolgozó embe­rek kizsákmányolását és nem állná ugyan­akkor útját annak, hogy a munkásság a ki­zsákmányolás ellen legalább önerejével véde­kezhessék, ezzel sokkal inkább lendítene a ma­gyar kereskedelmen és magyar iparon, mint száz magyar hét megrendezésével és nem 10.000, hanem 10 millió pengőnek a magyar hét költ­ségeire való megszavazással. Így azonban, a mai viszonyok és körülmények között félős, hogy a magyar hét a kirakatokra korlátozó­dik majd, de akiknek szükségük volna a ki­rakatba rakott holmikra, azok csak a kirakat üvegén át leshetik a magyar árukat. Márpedig ia,­­kereskedeérmne­k és iparnak nem erre volna szüksége. A kispesti szociáldemokrata városi frakció e hó 2-án, vasárnap délelőtt 11 órakor nagyon fontos ügyben a szokott helyen ülést tart. Félév alatt ,ézte.001­ pengővel többet jöve­delmeztek Budapesten a kihágások. A fővárosi statisztikai hivatal adatai szerint idén június hóban 14.252 esetben indítottak a fővárosban kihágási eljárást és 6043 esetben büntető ítéle­tet hoztak. A büntető ítéletekben kiszabott büntetéspénzekből 51.356 pengő folyt be. Ja­nuár 1-től június 30-ig szokatlanul nagy össze­get tettek ki a befolyt kihágási büntetéspén­g­ek: nem kevesebb, mint 375.829 pengőt. 1927-ben az egész évben csak 275.476 pengő folyt be ezen a címen. Az úgynevezett cselédügyi pana­szok száma 3928 első hat hónapjában 4258 volt. 3902 esetben a gazda emelt panaszt háztartási alkalmazottja ellen, 2356 esetben pedig az al­kalmazott gazdája ellen. Az utóbbiak közül 2077 esetben az alkalmazott ki nem fizetett bé­réért a kelt panaszt gazdája ellen. NÉPSZAVA 1928 szeptember 1 (Folytatás az 1. oldalról.)­sebb hadiflottára. Viszont Coolidgeék őszinte békeszeretete megriad attól a lehetőségtől, hogy a kongresszus becsületes fölfogás alap­ján a fegyverkezés ellen foglal állást. Lord Cushendan, az angol kormány népszö­vetségi képviselője szükségesnek tartja a ma­gyarázkodást az angol-francia egyezményre vonatkozóan. Azt mondja, hogy szó sincs a hadihajók nagyságáról vagy számáról, mert ezeket a kérdéseket később fogják meg­vitatni. Az egyezményben csak négy vagy öt rövid technikai pont van, azonban sem titkos cikke­lyek, sem olyan megegyezés nincsen benne, amely tengerészeti szövetségre vagy a flották együttműködésére vonatkozna. A „Kraszin" tovább keresi Imisnisraéi®*. A másik kutatóhajó jég közé szorul­ és megrongálódott. Milánóból jelentik, hogy a ,,Kraszin" orosz jégtörő a Spitzbergák felé való útjában csü­törtökön horgonyt vetett a norvégiai Starstad kikötőjében, hogy élelmet vegyen föl. A „Corriera della Sera" című olasz lapnak a tudósítója, aki a hajón tartózkodik, azt távira­tozta lapjának, hogy a falubeli halászok el­beszélése szerint néhány nappal ezelőtt Tiar­stadt közelében a nyílt tengeren egy repülő­géproncsot láttak. A halászok jelentése alap­ján egy norvég expedíció indult a repülőgép­roncs felkutatására. A halászok azt hiszik, hogy Amundsen repülőgépét látták. Ugyancsak Milánóból jelentik, hogy a „Hobby" bálnavadászhajó a Ferenc József­föld felé való útjában jég közé szorult és megállásra kényszerült. A hajó fedélzetén levő két repülőgép is súlyosan megrongáló­dott. A „Hobby" tudvalevően még mindig folytatja a kutatásokat az „Italia" elsodort hajótöröttjei után. Legutóbb a Viktória-szige­tet kutatták át eredménytelenül. Az időjárás rendkívül kedvezőtlen. Ugyancsak Milánóból jelentik, hogy Maddalena pilótaőrnagy, aki a vörössátras csoportot fölfedezte, a Spitzber­gákról jövet, csütörtökön este megérkezett Olaszországba. A hidroplán a Lago di Maggioren fekvő Calende kikötőjében szállt le minden baj nélkül a tó vizére. Skandináviai jelentések szerint azonban abbahagyják a kutatásokat Amundsen után. Barglund norvég tengerészeti főparancsnok közli, hogy a norvég és a francia expedíciós hajók szeptember 15-én beszüntetik kutatásai­­kat, mivel nem telelhetnek át a sarki tengeren. Többé már nem lehet arra számítani, hogy Amundsent megtalálják. A Népszövetség Tanácsa ópiumcsempészés ellen, Anglia bizotság kiküldését javasolja. A Népszövetségi Tanács péntek délelőtti ülésén az ópiumcsempészet leküzdésére irá­nyuló intézkedésekre vonatkozó angol indít­ványt tárgyalták. Ebben a kérdésben Anglia kiváló sz­akértő, mert az ópiumcsempész''« első­rangú szerepet játszott a brit imperialista ter­jeszkedés történetében. Viszont az ópium ha­sonlóan fontos szerepet játszik Kína történel­mében. Kínában 1300 esztendővel ezelőtt is ismerték már az ópiumot, de csak orvosságnak használ­ták. Jóval később, 1650-ben a hollandusok dohánnyal keverve vitték Kínába, tiszta ópiumot pedig a portugálok. A kínai császárok mindent elkövettek, hogy megakadályozzák ennek­­a romboló méregnek a behozatalát, de minden tilalom ellenére az ópiummal való kereskedelem egyre növekedett, különösen, amikor az angolok kezdtek vele foglalkozni és minden versenytársukat leverték. 1839-ben az angolok már több mint 40.000 láda ópiumot csempésztek be, amire a kínai kormány megbízottat küldött ki, hogy minden­áron akadályozza meg ezt az átkos kereske­delmet. 1840-ben Anglia ágyukkal kényszerí­tette ki azt a jogot, hogy ópiumot vihessen be a mennyei birodalomba. Hongkong-szigetét elrabolta a kínaiaktól, amely azután az ópium­szállítás központja lett. Az angoloknak szabad volt ópiumot szállítaniok, de módot adtak a kínaiaknak is, hogy ezt a kereskedelmet magyra növeljék. Egyszerűen eladták a brit lobogót kinai kereskedőknek, akik azt a­ saját hajójukra tűzve, szabadon vitték be az ópiumot. Emiatt 1856-ban megint háború tört ki Anglia és Kina között, mert a kinaiak egy ilyen brit lobogó alatt üzérkedő hajót elfogtak. A kínai kormány halálbüntetéssel fenyegette meg mindazokat, akik ópiumot szívnak, sőt azokat is, akiknél ópiumot találnak. De az új háborúban megint csak az európai „civilizá­ció" győzött és sokáig semmi sem akadályoz­hatta meg az ópiummal való kereskedést, amely mértani arányokban növekedett és ter­mészetesen épp olyan arányban vitte végbe rombolását a kínai lakosság körében. A Népszövetségi Tanács ülésén a japán kül­dött bejelentette, hogy kormánya támogatni fogja az ópiumcsempészet leküzdésére irányuló törekvéseket, míg a kínai megbízott bizonyára az eddig szerzet tapasztalatok alapján, gyana­kodva úgy nyilatkozott, hogy mindenekelőtt kormánya véleményét kell kikérnie. Vizsgálóbizottságot küldenek a messze keletre. (Genf, augusztus 31.) A Népszövetségi Tanács délelőtti ülésén a távol Keletre kiküldendő vizsgálóbizottság kérdését tárgyalták. Az in­dítvány Angliától származik, amely az ópium­csempészet leküzdésére irányuló intézkedések előkészítésére kérte a bizottság kiküldését. A japán delegátus a vita folyamán ígéretet tett arra vonatkozólag, h­ogy a japán kormány a kiküldendő ópiumbizottságot mindenképen tá­mogatni fogja. A kínai megbízott ezzel szem­ben úgy nyilatkozott, hogy mindenekelőtt kor­mánya véleményét kell kikérnie. Mackenzie King kanadai delegátus tette meg ezután jelentését az ópiumcsempészés ellen irá­nyuló népszövetségi egyezményről. A kanadai delegátus bejelentette, hogy az egyezményt tíz hatalom ratifikálta már, amiért is az egyez­mény ez év szeptember 25-én automatikusan életbe lép. A tanács ezután zárt ajtók mögött folytatta tanácskozásait. Napirenden a kis­gyermekeket fenyegető erkölcsi és szociális­­veszedelmek tanulmányozására kiküldendő bi­zottság kérdése szerepelt. A zárt ülést bizalmas tanácskozás követte a Népszövetség főtitkári hivatalában. A kisebbségi kongresszus befejezte tanácskozásait. (Genf, augusztus 31.) A negyedik kisebbségi kongresszus pénteken vértet ért. A kongresszus nem dolgozott ki általános kisebbségi alap­okmányt, mint ahogy eredetileg tervezték, ha­nem csak fölállította azokat az alaptételeket, amelyek magatartásának irányelveiül szolgál­nak. Azért nem szövegeztek meg statútumokat, mert a kisebbségi kongresszus nem tartós szer­vezet, hanem csak gyülekezet, amely időközön­ként ül össze. Az alaptételekben kimondják, hogy csak szervezett kisebbségi csoportok küldhetők a kongresszusra. A kongresz­szusra kiküldendő képviselőknek föltétlenül állampolgársággal és állandó lakhellyel kell bírniük egy többségi államban. Szám­űzött képviselőket csak kivételes esetek­­ben (!) engednek a kongresszusra, de akkor sincs szavazati joguk és akk­or sem szabad államellenes (!!) afférba belekeverve lenniök. Az alaptételek ismételten hangsúlyozzák, hogy a kongresszus munkájának nem szabad olyan törekvéseket felölelnie, amelyek a meglevő or­szághatárok megváltoztatását célozzák. A be­fejező tárgyalás elhatározta, hogy európai köz­pontot állít föl a kisebbségi problémák tanul­mányozására szociális, kulturális és néprajzi irányban. Az isaszegi apagyilkos a bíróság előtt. A tizenkilencéves apagyilkos be­vallotta tettét. Isaszeg községben ez év elején Skribek Já­nos gazdálkodót 19 éves János nevű fia két baltacsapással megölte. A meggyilkolt Skribek hosszú ideig zavartalanul élt családjával, ké­sőbb azonban a felesége féltékenykedni kez­dett rá és ebből állandó veszekedés támadt köztük. Skribekné állandóan azt hangoztatta fia előtt, hogy addig nem lesz nyugodt az éle­tük, amíg az apja él és legjobb lenne, ha az már meghalna. A fiatal Skribek egy napon azután, amikor az anyja megint az apját szidta, fölkapott egy baltát és az apját agyon­ütötte, amikor az az ágyban feküdt. A gyilkos ellen gyilkosság bűntette címén emeltek vá­dat, anyja ellen pedig bűnsegédi bű­nrészesség címén. Az ügyet pénteken tárgyalta a pest­vidéki törvényszék. A vádlott egykedvűen mondta el a bíróság előtt, hogyan gyilkolta meg az apját, az asszony azonban tagadta, hogy az ő felbujtására követte volna el a fia a gyilkosságot. A perbeszédek befejezése után az elnök bejelentette, hogy az ügyben az ih­letet szeptember 1-én hirdetik ki.

Next