Népszava, 1928. december (56. évfolyam, 273–295. sz.)
1928-12-01 / 273. szám
L¥8. évfolyam 273. szám, Budapest, 1928 december 1. számba! Ára 16 fillér AZ ELŐFIZETÉS ÁRA: Negyedévre 12 pengő ~ külföldre SÍ pengő Egy bóra . 4 pengő — külföldre 7 pengő Ausztriában egy bóra. ........ S pengő SZERKESZTŐSÉG: VIII, CONTI-UTCA 4. SZ. Telefonszám .... József 303—SO és J. 303—SÍ MAGYARORSZÁGI SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT KÖZPONTI KÖZLÖNYE MEGJELENIK HÉTFŐ KIVÉTELÉVEL LÜNDEN NAP Egyes szám ára 16, ünnepnap Sí, vasárnap 32 Üvér. Ausztriában 30, vasárnap 40 groschen. Jugoszláviában hétfő. 3 dinár, vas. 4 dinár. Franciaorsz. 1-30 sz., Csehszlovákiában hétk. 150 ck. vas. 2 fk-Romániában hétköznapi lel. vasárnap 12 Izi-KIADÓHIVATAl, Vm. CONTI-UTCA 4. SZ. Telefonszám . . . J. 303-30, J. 303-31, J. 305-52 Az osztrák posta- és távhőalkalmazottak passzív rezisztenciára készülnek. Ha a kormány nem teljesíti a közalkalmazottak jogos kívánságait , december 2-án megkezdik az ellenállást. (Bécs, november 30.) A közalkalmazottak szervezeteivel folytatott tárgyalások pénteken este kritikus stádiumba jutottak. A posta-, távíró- és telefonalkalmazottak szervezete, az úgynevezett műszaki szövetség pénteken este úgy határozott, hogy december 2-án éjjel 12 órakor megkezdődik a passzív rezisztencia, hacsak a kormány nem teljesíti az utolsó pillanatban a közalkalmazottak követeléseit. A kormány utolsó ajánlata, amint ismeretes, tíz volt, hogy egyszeri segélyképen a havi fizetés 30%-át folyósítja karácsonyi jutalom címén, ezzel szemben a közalkalmazottak teljes havi fizetést követelnek. (Bécs, november 30. — Bécsi távirati iroda.) A kormány törvényjavaslatot nyújtott be a nemzetgyűlésnek, amely a kormány legutolsó ajánlatát tartalmazza az állami tisztviselők követeléseire. A kormány makacssága nagy zavarokat okoz a gazdasági életben. , (Bécs, november 30.) A ,.Neue Freie Presse" értesülése szerint az osztrák ipari vállalkozók szövetsége úgy határozott, hogy minden üzemben leállítja a munkát, ha a posta-, távíró- és telefonalkalmazottak kilátásba helyezett paszszív rezisztenciája két napnál tovább tartana. A pilisvörösvári bányamunkások ma foglalkoznak az Igazgatóság ajánlatával. A vezérigazgató i munkábaállás esetén visszavonja az eddigi felmondásottat. A pilisvörösvári bányamunkások küzdelme változatlanul folyik. Pénteken a bányamunkásszövetség titkárságának képviselői és a bányavállalat igazgatósága között megbeszélés volt, amelyen némi közeledés történt a szemben álló felek között. A vezérigazgató a munka felvétele esetére a következő ajánlatot tette a munkások képviselőinek: Az igazgatóság hajlandó a karácsony/) segély folyósítására és hogy a kibontakozást előmozdítsa, visszavonja az eddigi fölmondásokat. Azonkívül ígéretet tett arra vonatkozóan is, hogy esetről-esetre megvizsgálja a munkások bérbeosztását és ahol a kategóriákba való besorozásnál igazolt sérelmeket talál, ott azokat orvosolja. Egyúttal megígérte, hogy ez a kivizsgálás minden körülmények között a legnagyobb jóindulattal, fog megtörténni. . A pilisvörösvári sztrájkoló bányamunkások az igazgatóság ajánlata fölött ma fognak titkos szavazással dönteni és ezzel az állásfoglalásukkal dől el egyszersmind a munkábaállás kérdése is. A prágai esklldibíróság tárgyalótermében miggyik®lfák az albán követ merénylőjét. A meggyilkolt követ bátyjának inasa a birák szeme előtt négy revolverlövéssel lőtte le. — Az egyik golyó egy olasz újságírón is súlyos sérülést ejtett. — Őrizetbe vették a gyilkos szolga gazdáját. Sötét és félelmetes világ kísértetjárása riasztja föl időközönként a szelídebb erkölcsökhöz szokott Nyugat közvéleményét. Amerre a balkán politikusai járnak, velük együtt megjelenik otthoni légkörük vérszaga is és ott fölfölüti fejét a vérbosszú. A pénteki nap folyamán Prágában egy embert, aki vérbosszúból megölte a prágai albán követet, amikor a bíróság felelősségre vonta, agyonlőtte az albán követ bátyjának a szolgája. A gyilkosság már így egymagában is riasztó jelenség lenne. A bosszú akkor indította erre a cselekedetre a tettest, amikor az igazságszolgáltatás már munkában volt, hogy elvégezze a megtorlás munkáját azzal szemben, akin bosszút akart állni. De fokozza az eset borzalmasságát annak az alkalmaztatási viszonynak a megnyilvánulása, amelyről a szereplők világán kívül eső embernek fogalma sem lehet. A testvér haláláért bosszút áll a testvér szolgája. Sehol másutt nem található erre példa, mint ott, ahol még javában virul a hűbériség szelleme, ahol a munkáltató nemcsak gazdasági tekintetben uralkodik a munkáson, hanem ennek testi és lelki tulajdonosa is. Azt mondják a táviratok, hogy a szerencsétlen, aki erre a cselekedetre vetemedett, hallgatagon állt ott a hatóság emberei előtt, akik faggatták. A képzelet előtt megelevenedik a kép: a szegény, boldogtalan ember, aki fatalizmussal várja annak a sorsnak a bekövetkezését, amelyet a jobbágyi mivolta bocsátott le rá. Az Albániából Prágába átrándult vérbosszúdrámáról a következő távirati tudósítás érkezett hozzánk: (Prága, november 30.) Ma délelőttre tűzte ki a prágai esküdtbíróság Cena bég volt prágai albán követ gyilkosának, Algmad Bébi albán diáknak bűnügyében a főtárgyalást. A főtárgyalás váratlan és borzalmas véget ért. A vádlottat a tárgyalási szünetben egy albán honfitársa a vérbosszúra való hivatkozással agyonlőtte. A tárgyalás reggel 9 órakor kezdődött. A vádlott nem tudott csehül, olasz tolmácsot hívtak tehát és ez fordította azután cseh nyelvre az albán diák olasz beszédét. Az elnök a vádlott személyadatainak fölvételénél megállapította, hogy a vádlott 1905 február 5-én született Elbassanban, amint ez az elbassani Szent Miklós-templom anyakönyvéből megállapítható. Bebi ezzel szemben azt állította, hogy 1908 februárjában született, tehát a gyilkosság elkövetésekor még nem volt nagykorú. A törvényszék nem fogadta el ezt a védekezést. A vádirat fölolvasása után az elnök azt kérdi a vádlottól, bűnösnek érzi-e magát. (Folytatjuk a 2. oldalon.) cc „Érdekes adatok találhatók a „Statisztikai Havi Közlemények" 1926. évi harmadik, legutóbbi füzetében. Ezúttal eltekintünk a népmozgalmi adatok vonzó és kétségkívül termékeny következtetésekre alkalmat adó analízisétől. A külkereskedelem hullámzó számaira sem vetünk most ügyet. Mindent a maga idejében. Amin szemünk megakadt és amitől érdeklődésünket semmi más elvonni ebben a pillanatbaan nem képes, ez a gyáripari statisztika néhány számadata. Ezt meg kell nézni, ezt meg kell mutatni mindenkinek! Lássuk hát! A gyáripari és üzemi termelési statisztika 1927. évi főbb eredményei három és félezer gyár adatait ismertetik. Ezekben a gyárakban évi átlagban mintegy 230.000 munkás dolgozott. Eleknek egyharmada nő! Egy pillanatra itt is megállhatnánk némi elmélkedés okából, de erre majd később is ráérünk. Most folytassuk a mogorva regisztrálást. A gyárak erőgépeinek teljesítőképessége 1,2 millió lóerő. Az ember és a gép együttes munkájának eredménye pénzértékben kifejezve az 1927. évben 2"A" milliárd pengőt ért el. Ez az eredmény 1926. évvel szemben 167 millió pengő emelkedést mutat. Ennyivel termeltek többet a munkások, ennyivel több értékkel szaporították a tőkések vagyonát és az úgynevezett nemzeti, vagyont az 1927. évben. A magyarországi ipari termelési viszonyok között ez az eredmény megdöbbentően imponáló. Nagyon jó, hogy a statisztikát kitaláltuk, így legalább van valami, amivel szívén lehet szúrni a gyáripar urainak harsány panaszát és kép-i mutató jajgatását, amely hangosan hangzik föl mindig, ha bizonyos szociálpolitikai terhek vállalásáról vagy az éhségbérek emelkedéséről van szó. Félmilliárddal több érték, bizony ez nem kutya még európai viszonylatban sem. Hát még Magyarországon! Mi van ennek a számnak a háta mögött?! Mennyi nyomorúság, kín, lemondás, szenvedés, meg a szociálpolitikai elmaradottság. Négyszázhatvanhét millióval több termelési eredmény, ez annyit jelent, hogy 230.000 munkás több mint 40%-kal termelt többet az előző évi termelési eredménynél, mint amennyi ennek a 230.000 munkásnak az egész évi kereseténél kevesebb. Ez a munkástömeg ugyanis egész évben kerek számban 330 mllió pengőt keresett. Kerek 40%-kal kevesebbet, mint amennyivel többet termelt. Égbekiáltó különbség! Ha a békebeli bérek színvonalát tekintjük és ezeknek a béreknek vásárlóképességét vesszük számba, akkor az összehasonlítás folyamán kitűnik, hogy az 1927. évi bérek, amelyek mellett ezt a többletértéket a munkások létrehozták, 27%-kal voltak alacsonyabbak, mint a békebérek. A munkások kizsákmányolásának fokozottabb tempójával állunk szemben. A 467 millió pengős többletérték ugyanis nem a semmiből lett. Mert a gyáripari kapitalisták ugyan nagy hatalmak Magyarországon, de mégsem istenek, a semmiből nem tudnak teremteni. Erre az isteni munkára a bérmunkások osztályát használják föl 27%-kal alacsonyabb bér mellett, mint azelőtt régen. Huszonhét százalék! De a munkabéreknek volt egy? szinte .te*-