Népszava, 1929. november (57. évfolyam, 249–273. sz.)
1929-11-07 / 253. szám
6 Az Internacionálé is ajánlja a németajkú elvtársaknak, hogy lépjenek be az uj csehszlovák Kormányba. Németajkú elvtársaink garanciákat követelnek az uj kormánytól a szudéta németek autonómiájára. — Az Internacionálé képviselői Prágában. (A Népszava pozsonyi tudósítójától.) A választásokat követő napon azonnal tanácskozásra ült össze a két nagy szociáldemokrata párt, hogy a politikai életben egyöntetűen járjanak el és hogy ilyenképen biztosítsák a szociáldemokrácia választási győzelmét. Szociális, kulturális, nemzeti kisebbség és külpolitikai kérdésekben teljes megegyezés jött létre a két szociáldemokrata párt között és már úgy volt, hogy az együttműködés a kormányban is biztosítva lesz. Németajkú elvtársaink pártfóruma azonban egyik fő követelésként a szudétanémetek teljes autonómiáját is fölállította és azt kívánja, hogy az új kormány biztosítsa ezt a követelést. A tárgyalások ekörül a kérdés körül már napok óta tartanak Prágában és a pártlapok szerint remény van arra, hogy egyezség jön létre és ilyenformán a vörös-zöld koalíció megvalósítása biztosítva volna. A Pravo Lidu szerint Vandervelde is ajánlotta a szociáldemokrata pártoknak a megegyezést és az egységes eljárást a dolgozókat érintő minden kérdésben. Adler Frigyes elvtárs is Prágában tartózkodik és ő vezeti a tárgyalásokat a két szociáldemokrata párt között. Az angol munkáskormány is ajánlotta a két szociáldemokrata pártnak, hogy egyezzenek meg, ezenkívül a külföldi testvérpártok több vezetője is Prágában tartózkodik, hogy elősegítsék a két szociáldemokrata párt megegyezését. Egyébként a volt polgári koalíció is mindent elkövetett, hogy újra kormányra kerüljön. A Hlinka-párt teljesen elejtette Tukát, hogy kormányképes maradjon A volt polgári koalíciónak azonban a legilletékesebb helyről szenték meg, hogy minden erőlködésük hiábavaló, mert a választók ellene döntöttek és hogy csak azok a pártok számíthatnak a kormányzásban való részvételre, amelyek a választásból győzedelmesen kerülnek ki. A dolgozók a legfeszültebb várakozással tekintenek a két szociáldemokrata párt felé, mert ezeknek a tanácskozásoknak a sikerétől várják azt, hogy választási győzelmük a gyakorlati életben is eredményeket hozzon. A csehszlovák nemzeti szocialisták is hajlandók belépni a kormányba. (Prága, november 6.) A kormányalakítással megbízott Udrzal miniszterelnök ma fogadta Franke képviselőt, a csehszlovák nemzeti szocialisták képviselőjét, aki kijelentette Udrzalnaik, hogy pártja ki fogja, küldeni megbízottait az új kormányba és az új többségre vonatkozó tárgyalásokba. A kormányprogramra vonatkozó érdemleges tárgyalásokon a párt képviselői meg fognak jelenni. Az angol alsóház hozzájárult az angol—orosz diplomáciai viszony helyreállításához. Három konzervatív képviselet is Henderson javaslata mellett szavazott. Az Oroszországgal való kapcsolatok fölvétele tárgyában az angol alsóházban lefolyt vitát a Népszava keddi számában ismertette. A késő éjjeli órákba nyúló vita folyamán az ellenzék részéről még Sir Austen Chamberlain beszélt és iparkodott hangulatot kelteni a diplomáciai kapcsolatok visszaállítása ellen. Dalton külügyi államtitkár a kormány nevében bezárta a vitát és ezeket mondta: Az 1921-ben kötött kereskedelmi egyezmény a két ország közötti viszony 1927-ben történt megszakítása következtében megszűnt. Ez a szerződés egyébként részben elévült és nem lép automatikusan érvénybe. A kormánynak szándéka, hogy az új szerződés megkötése tárgyában megbeszéléseket folytasson. Az alsóház ezután 324 szavazattal 190 ellenében elvetette Baldwin módosító indítványát és elfogadta Henderson indítványát. Érdekes megemlíteni még azt, hogy három konzervatív képviselő, nevezetesen Lady Astor, John Muchan és Boothby, Churchill volt parlamenti titkára a kormány mellett szavazott. Ják fehér terror áldozata özvegyének kártérítési peré a kincstár ellen. „Bizonyítékok hiányában" az özvegyet elutasították és elmarasztalták a perköltségben. Ehrenfeld Ignác kereskedő 1920 májusában Kiskunfélegyházára utazott, hogy fivére megbízásából árukat vegyen át. A Lefler-féle szállodából a május 29-ére forduló éjszaka „ismeretlen emberek" elhurcolták, özvegy Ehrenfeld Ignácné — amint a törvényszékhez beadott keresetében előadta — egy évig mindenfelé kerestette férjét, míg végre megtudta, hogy Kecskeméten agyonlőtték. Ehrenfeldné szerint Paksi Ferenc szakaszvezető hurcolta el járőrrel férjét és ez a járőr végezte ki. Az özvegy három árvája és saját maga részére 20.000 pengől kártérítést követelt a kincstártól férje halála miatt. Dr. Bagó József törvényszéki bíró több ízben tartott a perben tárgyalást. A kincstár jogi képviselője a keresettel szemben azzal védekezett, hogy Ehrenfeld elhurcoltatása ügyében Paksi Ferenc ellen lefolytatták az eljárást, azonban semmiféle bizonyíték nem merült föl abban a kérdésben, hogy Paksi okozta volna Ehrenfeld halálát. A honvédi törvényszék ítélete szerint Paksit „bizonyítékok hiányában" az Ehrenfeld-ügyben fölmentették és ezt az ítéletet a legfelsőbb katonai törvényszék is jóváhagyta- Az iratokból megállapították, hogy Paksi Ferencet más ügyek miatt ítélte, halálra a honvédtörvényszék. A hosszas bizonyítási eljárás lefolytatása után, amelynek során egész sereg tanút hallgattak ki úgy Kiskunfélegyházán, mint Kecskeméten, a törvényszék szerdán hojlott ítéletében az özvegyet kártérítési keresetével elutasította, az indokolás szerint nincs bizonyíték, amely alátámasztaná azt a föltevést, mintha Paksi követte volna el a bűncselekményt „olyan hatáskörben", amelynek túllépése esetén a kincstárt lehetne kártérítés címén felelőssé tenni. A bíróság végül 500 pengő perköltségben elmarasztalta özvegy Ehrenfeldnét, aki csak azt tudta bizonyítani, hogy férjét egyenruhát viselő ismeretlen egyének — meggyilkolták... Fölnő fordulat Orczy Lajosné báróné kártérítési peréra. Az asszony megszüntette perét Sipeki Balás professzorral szemben. Hetekkel ezelőtt sokáig foglalkoztatta a közvéleményt az a polgári per, amelyet Orczy Lajosné báróné, született Beke Olga indított dr. Sipeki Balás Károly egyetemi tanár ellen, akitől kártérítés címén 60.000 pengőt követelt. A törvényszéken egy botrányos részletekben bővelkedő előkészítő tárgyalás után zárt ajtók mögött terjesztették elő úgy a keresetet, mint a védekezést. A professzor időközben szabadságra ment és egyik egyetemi méltóságáról lemondott. Az ügyben váratlan fordulat támadt, ami nagy teret fog adni majd a különféle találgatásoknak. A szerdai napon ugyanis úgynevezett közös kérvény érkezett ez ügyben a törvényszékhez, amelyben Beke Olga közli, hogy Sipeki Balás doktorral szemben leteszi a pert, mert meggyőződött arról, hogy a keresetében foglalt állítások nem felelnek meg a valóságnak és nincsen joga a professzortól erkölcsi kártérítést kérni. Ezen az alapon Beke Olga kéri a törvényszéket, hogy tekintse a pert megszűntnek. A perköltségre vonatkozó megszüntetési kérelemhez Sipeki Balás azzal járult hozzá, hogy a per letételét tudomásulveszi és eláll attól, hogy javára perköltséget állapítson meg a törvényszék. A perben a közeli napokban kellett volna újabb tárgyalást tartani, a közös kérvény alapján azonban a törvényszék előreláthatóan meg is szünteti a pert. Konyha-, előszoba-bútorok olcsó árban kaphatók Thököly-út 17, a Keleti pályaudvar közelében. Részletfizetés. Saját készítmény NÉPSZAVA 1929 november 6. 150 D-DICS Árpádtelepen (Nátyásföld) 53 Siavi részletre D-ölenként 8-10 P, egy részlettel aiwefóes© Szövetkezet, Teréz-körut 47 Telefon: 141-89 150-300 Döles felkel VII. Mer., Hogyorddi úton 50 Saavi részletre / D-ölenként 16-20 P, em részlettel átvehető Szövetkezet, Teréz-körut 47 Telefon: 141-89 Seregszemle és csoportalakítás Válasz Gömbös miniszter közsnyelmű kijelentéseire. A XIII. választókerületi pártszervezet szerdán este a Dob utcában levő Polgári kávéházban Pászty Károly elvtárs elnöklete alatt nagy nyilvános gyűlést rendezett, amelyen a kerület munkássága és kispolgársága nagyszámban vett részt. A napirendet Propper Sándor elvtárs adta elő. Bírálta a kormány politikáját és rámutatott arra, hogy a kormány képtelen megbirkózni azokkal a súlyos politikai és gazdasági problémákkal, amelyek éppen a reakciós kormányzat következtében szaporodtak és súlyosodtak. A jóvátétel kérdésével kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy a szanálási törvény tárgyalásakor a miniszterelnök mint főérvet vágta ki, hogy a jóvátétel kérdése az 1944-ig fizetendő összegekkel teljesen és véglegesen rendeződött. Most, hogy a kérdést újra fölvetették, konstatálható, hogy annak idején vagy az országot vezették félre, vagy a kormányt állították falhoz. Akármelyik eset áll fönn, ennek a konzekvenciáit le kell vonni. Majd utalt Propper elvtárs arra, hogy a munkásságnak és a kispolgárságnak minden erejét össze kell szednie az általános, egyenlő, titkos választójog kivívására, mert ez az egyetlen eszköz a bajok orvoslására. Végül kijelentette, hogy a szociáldemokrata pártot az új honvédelmi miniszter ma hazafiatlansággal vádolta, mert bor helyett kenyeret, hóhér helyett jogot és demokráciát követelt. A szociáldemokrata párt nagyon jól tudja, hogy a hazafiasság mértékét odaát úgy állapítják meg, hogy valamely cselekvés mennyire kényelmetlen a reakció és a diktatórikus törekvések számára. Szívesen vállalja a vádat, mert már máskor is illettek bennünket ezzel a váddal, többek között a háború kitörése alkalmával, mert elleneztük a háborút. Később kitűnt, hogy Tisza István is ilyen hazafiatlan volt, azzal a különbséggel, hogy nekünk volt bátorságunk megmondani a véleményünket, Tisza Istvánnak ellenben nem volt bátorsága levonni a konzekvenciákat. Biztosra vesszük, hogy megint nekünk lesz igazunk. A nagy lelkesedéssel fogadott beszéd után Pászty Károly elvtárs mondott záróbeszédet, amelyben a pártszervezet és a Népszava támogatására, hívta föl a jelenlevőket. Ezután egyhangú határozattal megalakították a XIII. számú pártszervezet 1. számú csoportját, amelynek vezetőségébe megválasztották: Varga Sándor, Schwarcz Mór, Holczer Adolf, Markó Sándor, Kuróczi Dezső, Reinhardt Sándor és Rácz Miklós elvtársakat. A nagysikerű gyűlés ezzel véget ért. Nagy sztrájk egy franciaországi hajógyárban, Parisból táviratozzák. A Loire hajózóvállalat st.-nazairei hajógyárában néhány nap óta nagy sztrájkagitáció folyik. A hajógyár 1500 munkása két nappal ezelőtt elhagyta a gyártelepet és 24 órás sztrájkot rendezett tiltakozásképen a bérkövetelések elutasítása ellen. Kedden reggel az 1500 sztrájkoló munkás újból megjelent a hajógyárban, a gyárigazgatóság azonban már nem engedte be őket a telepre és igazolatlan mulasztás miatt valamennyiüket kizárta. A kizárásra a gyár többi 1800 munkása általános sztrájkkal válaszolt.