Népszava, 1929. december (57. évfolyam, 274–297. sz.)

1929-12-24 / 293. szám

366 egyesülési és gyülekezési jogot és a sajtó­szabadságot. A helyes irányba terelődött polgári ön­tudatnak a szavai voltak ezek, amelyek nem támogatásért könyörögnek a kormányzathoz, hanem polgári szabadságjogokat követelnek, a minden ember jogát arra, hogy politikai fölfogásának és társadalmi szemléletének megfelelően kinyilváníthassa akaratát és ennek az akaratának az érvényesüléséért szabadon szervezkedhessék. Hűen hang bizonyára emelkedik majd más vármegyék közgyűlési termében is, ahová bejutott a demokráciának legalább egyetlen sugara. De Békés vármegye tör­vényhatóságában ez a hang közgyűlési aka­rattá tudott sűrűsödni és az indítvány, amely úgy szól, hogy írjon föl a törvény­hatóság a kormányhoz az egyesülési és gyü­lekezési jog törvényes biztosítása, valamint a sajtószabadság helyreállítása érdekében, egyhangú közgyűlési határozattá emelke­dett. Ebben van az elfogadott indítvány je­lentősége. Az egyhangúságban és a merszben, amely eddig a vármegyékben, amikor demo­kratikus szabadságjogokról volt szó, nem­igen volt jelen. A munkásság képviselői bevitték a vár­megyékbe ezt az uj hangot, uj szellemet, ezt a metszet, amelyben gerinc van s amely nem hallgat el semmiféle kormányintelemre, kor­mánynyomásra, kormányterrorra. Békés békétlenkedik. Békétlenkedik az egész ország, de,­ inne, a békési vármegye­házában, ahová be tudott törni a nép és a demokrácia, ott a békétlenségnek hangja kék­-Hangja fog kelni egyebütt is, reméljük, nemsokára... — nn.«»«— Munkanélküliek tüntetése Romániában. A tü­etetők ii munkan­élküli segélyt köve­teltek és a bejárt munkásotthonok megnyitását kérték. (Bukarest, december 23.) A román főváros­ban tegnap este kisebb zavargások voltak. Mintegy háromszázan gyűltek össze a főbb utcákon, h­ogy segélyt követeljenek a munka­nélküliek számára. A rendőrség szétszórta a tüntetőket. Negyvenhat tüntetőt őrizetbe vet­tek, tizenkettőt közülük ma reggel azonban szabadlábra helyeztek. A többi harmincnégyet is csak azért tartották vissza, mert egyelőre megtagadnak minden vallomást. (Temesvár, december 23.) Az egységes szak­szervezetek mellett működő munkanélküli­bizottság tegnap népgyűlést­ tartott, amelyen többszáz munkanélküli jelent meg. A zajos le­folyású gyűlésen munkanélkülisegély kiutalá­sát követelték a­ téli hónapokra. A gyűlés után mintegy 500 munkanélküli tüntetőmenetben vonult, föl az „Internacio­nále"-t énekelve, kenyeret és munkát követelve. Egy nagyszámú csendőrosztag a Jenő herceg-téren föltűzött szuronyokkal várta a fölvonulást. A tüntetők a csendőrség láttára megállottak, majd vezérük, Müller Kálmán intézett beszédet hozzájuk, amelyben a bezárt munkásotthonok megnyitását követelte. A csendőrség parancs­noka oszlásra szólította föl a tüntetőket­ Már­már összetűzésre került a sor, amikor megjelentek a tűzoltók, akik motoros fecsken­dőkkel szétoszlatták a tüntetőket. Akció a Széna-téri piac megszüntetése ellen. Hétfőn Bechtler Péter elvtárs, törvényható­sági bizottsági tag vezetésével küldöttség ke­reste föl Vajna Ede tanácsnokot és kérte, hogy állítsa vissza a szerdai napra a Széna-téri ki­rakodó vásárt. Kérte azt is, vonja vissza azt a rendelkezést, amely arra kényszeríti az ipar­cikkárusokat, hogy a szerdai napokra a Batthyány­ téri csarnokban helyezkedjenek el. Ebben a csarnokban, mondották, olyan kicsiny a forgalom, hogy az árusok a készkiadásaikat sem tudják megkeresni és itt 155 árus exisz­tenciájáról van szó. Vajna tanácsnok meg­ígérte, h­ogy a kérelmet a legközelebbi tanács­ülésen előterjeszti. A tanácsnak az imént panaszolt intézkedése tulajdonképen csak bevezetése akart lenni a Széna-téri piac általános megszüntetésének. Az érdekelt lakosság és az érdekelt árusok a Széna-téri piac megszüntetése ellen akciót in­dítottak, az ellen a legélesebben tiltakoznak, ilyen értelemben Bechtler elvtárs a közgyű­lésre interpellációt jegyzett be. 372 NÉPSZAVA ,1929 december 22. A lengyel politikai válság. Pilsudszky híve alakíta meg az új kormányt. (A Népszava varsói tudósítójától.) Ami Len­gyelországban történik, az nem csupán egy­szerű kormányválság. Nem fontos az, hogy Härtel vagy Switalsky-e a miniszterelnök, mert a valóságban nem a kormány, hanem a rezsim a helyzet ura, az a rendszer, amely 1926 máju­sában kezdődött, amikor Pilsudsky bevonult a légionisták élén Varsóba. Ez a rezsim három és fél év óta elkeseredett harcot folytat az or­szág demokratikus intézményei, elsősorban a parlament ellen. A szejm valóban nagy szálka a diktatúra szemében: ellenőrzési és bírálói jogánál fogva a nyilvánosság elé tárta a dik­tatúra „botlásait", törvényszék elé állította Czeckowicz volt pénzügyminisztert, aki mil­liókat vett ki az állam pénztáraiból pártcélokra, ellenállt a szejmépületbe behatolt katonatisz­teknek, szóval „alkalmatlankodott". Az ilyen alkalmatlankodó parlamentet el kell tenni az útból. Nyilvánvaló tehát, hogy a kormány és a szejm közötti rossz viszony a diktatúra és a demokrácia párviadalára fejlődött. Az ellenzék végre le akar számolni az egész rendszerrel és azzal kezdte offenzíváját, hogy megbuktatta a Switalsky-kormányt, amely a Pilsudsky-féle kormányok között a legnépsze­rűtlenebb volt. Ez volt az első eset 1926 óta, hogy a szejm olyan kormányt szavazott le, amelynek Pilsudsky is tagja volt. De a­míg a kormányok buknak — a rezsim mégis marad és görcsösen ragaszkodik a ha­talomhoz. Annak ellenére, hogy az egész or­szág közvéleménye már megelégelte a diktató­rikus pilsudskizmust, mint „rendszer, program és organizáció" továbbra is a nép nyakán akar maradni és hirtelenében az alkotmányreformot tűzte ki legsürgősebb teendővé. Érthető a nagy sietség, hiszen arról van szó, az államfő jogait kiterjesszék. A köztársasági elnöknek vétójoga legyen, kibocsát­hasson tör­vényrendeleteket, föloszlathassa és egy­behív­hassa a parlamentet, amikor neki tetszik, csak ő vonhatja ezentúl felelősségre a minisztere­ket, satöbbi. . Az 1921 március 17-i a­lkot­mány t­ll lib­erá­lis nekik. Azt hirdetik, hogy a parlamentarizmus válságba jutott, a liberális rendszer lejárta magát, meg kell erősíteni az állam centralisz­tikus hatalnát. Amikor néhány évvel ezelőtt fölajánlották Pilsudskynak az államfői tiszt­séget, azzal utasította vissza, hogy nem bírná el a parlamenti ellenőrzést. Mert diktatúra nem bír el ellenőrzést és demokráciát. Most te­hát sietni kell az alkotmányreformmal, hogy Lengyelország jövendő elnökének k­arai a je­lek szerint biztosan Pilsudszky lesz, — ne le­gyen többé kifogása a parlamenti gyámság el­len. Így lesz az államfőből alkotmányos dik­tátor és a rendszerből koronázatlan abszolu­tizmus. A lengyel szociáldemokrata párt föltételt szabott az alkotm­ányreform munkáiban való részvételre és ez­ a jelenlegi rendszer teljes likvidálása és egy más, tűrhetőbb, demokra­tikusabb atmoszféra teremtése. Eh­hez a fel­tételhez a többi baloldali párt is hozzájárult. Megkezdődik tehát a nagy likvidálás a Visz­tula partján, Lengyelország új politikai for­dulóponthoz jutott, amely megérdemli a világ érdeklődését. Lövész Rezső: Bartel vállalta a kormányalakítást. (Varsó, december 23.) Dr. Bartel Kázmér volt miniszterelnök elfogadta a kormány újjá­alakítására szóló megbízást és ma Varsóba, ér­kezik, hogy a szükséges tárgyalásokat lebonyo­lítsa. A baloldali pártok sajtója messzemenő vál­tozásokat vár a miniszteri tárcák vezetésében és általában a kormányhivatalok­ban, míg a nemzeti demokrata „Gazeta Warszawska" hangsúlyozza, hogy Barteltől csak a mostani kormány taktikájának megváltoztatását lehet várni, egyébként azonban az eddigi irányt fogja követni; ilyenformán tehát az ellenzéki sajtótól sem várhatja magatartásának megvál­toztatását. (Varsó, december 23.) A lengyel kormány­válság holnap véget ér. Bartel miniszterelnök nagyjában véve ugyanazt a kormányt alakít­ja, meg, amely ezévi április végéig kormányzott. A Switalsky - kormányból a miniszterelnökön kívü­l még három katonatiszt válik ki, Slavoj­ Skladkovsky tábornok belügyminiszter, Matu­sewsky ezredes pénzügyminiszter és Prysztor ezredes népjóléti miniszter, Pilsudsky volt hadsegéde. Az új belügyminiszter Dun­in volt poseni vajda, az új pénzügyminiszter Krzyza­nowsky krakói professzor és népjóléti minisz­ter Jurkiewicz lesz. Kína és Szovjetoroszország békét kötött. A nankingi kormány kiegyezett a lázadó tábornokokkal. (Moszkva, december 23.) Simanovszki szov­jet megbízott és Gal kínai kiküldött Kaba­rovszkban jegyzőkönyvet írtak alá, amelynek értelmében a keletkínai vasutakon, továbbá a mandzsúriai szovjetkonzulátusokon és keres­kedelmi szervezetekben ismét helyreállították a status quót. A távolkeleti kínai konzulátusokat új­ítói fölállítják és a kereskedelmi vállala­tok szintén haladéktalanul letelepednek. Kína és Szovjetoroszország határán helyreállítják a békeállapotot. Ennek megtörténtével kölcsönö­sen visszarendelik a csapatokat és szabadlábra helyezik a foglyokat. A kínai hatóságok le­fegyverzik a fehérgárda osztagait és elbocsát­ják az osztagok megszervezőit. A diplomáciai viszony teljes helyreállításának kérdése egy­előre függőben marad; erről a január 25-én Moszkvában összeülő szovjet-kínai értekezlet dönt, amelyen valamennyi vitás kérdést ren­deznek. (Sanghai, december 23.) A nankingi központi kormány hatalmi pozíciója a különböző­ láza­dások leverése után rendkívül megszilárdult. Sanzi tartomány kormányzója, Ven Szí Lan tábornok, aki az utóbbi hetek harcaiban vára­kozó álláspontra helyezkedett, táviratott kül­dött Csaing Kai Cseknek, amelyben teljes loja­litásáról biztosítja a kormány elnökét. Hasonló tartalmú táviratot küldött Nankingba Mand­zsúria kormányzója, Csang Hiszüi Liang tábor­nok és az északkínai hadsereg további négy vezénylő tábornoka is. Tang Szen Li, Vang Csau Vang és Feng Yu Hsziang tábornok meg­állapodást kötöttek Csang Kai Csekkel, aki kö­telezte magát, hogy többmillió kínai dollár kárpótlást fizet a három tábornokna­k, hogy elbocsáthassák katonáikat. Ven Szi Lan szin­tén nagy jutalmat kapott behódolásáért. Csang Kai Csek őt nevezte ki a Jangcsekiangtól északra állomásozó valamennyi kínai csapat­test főparancsnokává. Egyiptomban a nemzeti párt túlnyomó többséget kap. (London, december 22.) Az egyiptomi válasz­tások eddigi eredményei: Az eddig befejezett 160 választásból 152 nacionalista, azaz Wafd­párti, nyolc egyéb párti, nagyobbrészt­ párton­kívüli. Általában azt várják, hogy Nahas pasa, a wafdisták vezére fog kormányalakításra megbízást kapni. A sajtó szerint a Wafd-párt vagy elfogadja Henderson tervezetét, miután a Mahmud pasa által készített tervezetét visszautasították, vagy pedig új tervezetet ké­szítenek. Egyiptom követelései főleg a szudáni és a­ Szuez-csatornamenti angol helyőrségre vo­natkoznak. (Páris, december 23.) Kairói távirat szerint a választások eredményéről érkező legutóbbi jelentések hírt adnak arról, hogy 161 wardistá­val szemben eddig 13 más párthoz tartozó jelöl­tet választottak meg. kellett nyilatkozniok, hogy ezt az egyesítést és a várossá alakulást kívánják-e. A népszava­zás most zajlott le és a szavazatok a törvény­ben előírt 50%-on jóval fölül a várossá alakulás mellett döntöttek. Cinkota, Sashalom és Rákos­szentmihály községi képviselőtestülete egy­hangúlag foglalt állást a várossá alakulás mel­lett. Az érdekelt községek közigazgatási egye­sítésére előreláthatóan a tavasz folyamán ke­rül sor., Ugyanekkor dönt az igazságügy­miniszter az új járás területén felállítandó járásbíróság ügyében. IMAMAAIVVVWVUUimMMAMVMMMMAAMAMWWAAMAAMAMU* Bécs város az oroszországi árukivitelért. Bécsből jelentik: A községtanácsnak az orosz­országi exportüzlet megkötésére kiküldött al­bizottsága hétfői ülésével kapcsolatosan köz­lik, hogy kereken 71 millió schilling értékű megrendelésért vállalt kezességet Bécs városa. Az elnöklő Breitner városi tanácsnok ezzel kapcsolatosan bejelentette, hogy az orosz­országi exportüzletek körüli kezesség végső határideje december 30-án véglegesen lejárt. Felmerült az a terv is, hogy a községtanács elé javaslatot terjesztenek, amely szerint Bécs város — azzal a föltétellel, hogy a város a mindenkori hitelnyújtás körül 25% haszonban részesülne — csatlakozzék az oroszországi exportügyletek lebonyolítására irányuló szö­vetségi akcióhoz a 100 millió schillingben megállapított vásárlási összeg eddig még föl nem használt részének forgalombahozatala körül. ~'nifííifen ii Iliin­i­­ ... ' . Népszavazás volt Pestújváros megterem­tése érdekéb­en. Rákosszentmihály, Sashalom, Cinkota és Mátyásföld egyesítése és megyei várossá ala­kítása érdekében, amint ismeretes, mozgalom indult meg. A vármegye elrendelte a népszava­zást, amelynek keretében az adófizetőknek

Next