Népszava, 1930. március (58. évfolyam, 50–73. sz.)

1930-03-01 / 50. szám

A polgári társadalomn­ak az a kívánsága, h­ogy a Bethlen-kormány adja át helyét olyan poli­tikusoknak, akik tudnak cselekedni az ország­ érdekében. A szociáldemokrata pártnak nincs szüksége erőszakra, hogy a tömegeket maga elé állítsa. Bebizonyosodott ez a Társadalom­biztosító Intézet választásainál, ugyanúgy­ a Magánalkalmazottak Biztosító Intézetének vá­lasztásainál is. Kimutatta ezután Peyer elv­társ, hogy ugy­an, ajánlási aláírások nagy száma,­­­alamint a szelvény­rendszer és a szavazás kötelezővé tétele csupán a kormányt kiszolgáló, töme­gek nélküli pártok érdekeit szolgálják jog­talan, erőszakos eszközökkel. A szabad, tág teret nyit a korrupciónak és a d­olgozó kise­xisztenciák terrorizálásának. Csat­lakozott Farkas elvtárs módosító indítványá­hoz. Pakots József (demokrata) teljesen fölösle­gesnek minősítette az ajánlási rendszert. Ami­ns jogfosztottság van, amíg a közszabadságok nem érvényesülnek, a polgári demokratáknak együtt kell haladniuk a szociáldemokratákkal a reakció elleni küzdelemben. A szakaszt nem fogadta el. Rothenstein Mór elvtárs, azt fejtegette, hogy a szakasz erkölcstelenségre neveli a vá­lasztótöm­egeket, amikor le­hetővé teszi, hogy a választó más listára szavazzon, min­t amelyet ajánlott. A legalább 1000 a­jánlási aláírás a szavazás tit­kosságának kijátszását­­jelenti. A belügy­m­inis­zternek csü­törtö­ki szociáldemokratael­le­nes dühös proham­ása azt­ bizonyítja, hogy he­lyes volt a szociáldemokrata frakció távol­maradása a javaslatot „megvitató" pártközi konferenciától. Kimutatta Rothenstein elvtárs a szelvényekről, valamint a kötelező szavazás­r­ól szóló rendelkezések antidemokratikus jelle­gét és a szakasz eredeti szövegével szemben Fattkiss elvtárs módosítását tette magáévá. Györki Imre elvtárs meggyőzően mutatta ki, mennyin­ nem helytálló Petrovácznak az az önkényes megállapítása, mintha Budapest ke­resztény tömegei­ a WolfF-pá­rt mögött állaná­nak. Ha ez megfelelne a­ valóság­nak­, akkor Wolfféknak­ nem kellene félniük attól, hogy itt vörös Budapest lesz. 1920-ban és később csak félrevezették a la­kosságot a keresztény jel­szavaikk­al.­ ma, azonban a keresztény­ tömegek kiábrándulta­k önökből. (Hódossá Gedeon wolffisbu gúnyolódott: -Be , a vi­re j^e!-­ Hódossy hallgasson, d­ c­ ify ugy szolgálta a vö­rös uralmat, mint a fehér uralmat! A szakasznak az ajánlásokra, a szelvény­rendszerre, a­­kötelező szavalásra vonat­kozó rendelkezései eg^töl-egyig beleütköz­nek a választóközönség szabad akaratának megnyilvánulásába. HOBT A szel­vényr­e­nd­s­ze­r­­ megbukott, azt Lerwysskyívcik egyik elődje itt a parlamen­tbeni elismerte. J­eni fogadta el a szakaszt, ellenben magáévá tette Farkas elvtárs módosító indít­ván­yát. Várnai Dániel elvtárs közölte azt az értesü­lését, hogy voltakép a belügyminiszter sem ragaszkodott mereven a kerületenkénti ezer ajánlóhoz, ámde a Wolff-párt és a Kozma­csoport a maguk hatalmi érdekeik megvédése szempontjából, különös tekintettel a budai kerületekre, nem engedtek abból, hogy ezer legyen az ajánlók minimuma. A közvélemény szemében a szakaszban meghatározott ajánlási rendszer és szelvényrendszer egyaránt meg­bukott. Eddig nem hangzott el komoly érv az ilyen ajánlásnak ezzel a szelvényleadással komplikált rendszere mell­et­t. Wolff­ék, akik ..nem akarnak vörös városházát látni" és a belügyminiszter, aki „a polgári társadalmat akarja megvédeni", ne akarják folyton a szociáldemokráciával a polgárságot riasztgatni. Hiszen a szociál­demokrata párt átmeneti akcióprogramja a polgári demokráciát és intézményeit kí­vánja megvalósítani. A szakaszban körülírt ajánlási rendszer nem a szociáldemokrata pártnak árt, hanem inkább a kisebb polgári pártok számára teszi lehetet­lenné a választásokban való indulást. Csak a gyöngeelm­éjűek hihetik el, hogy a kisebb polgári pártok lehetetlenné tétele — a polgári társadalom védelmét jelenti. Gazdasági téren a szociáldemokrata párt igazságosabb köztehereloszlást, kiadósabb gaz­dasági politikát, a fogyasztók védelmét követeli. Ezek ismeretével a polgárság­nak semmi szüksége a hangoztatott belügy­miniszteri védelemre. Konkrét esetet hozott föl Várnai elvtárs annak igazolására, hogy a Wolff-pártnak mily súlyos pénzeibe került az, hogy emberei a legutóbbi választáson ajánláso­kat gyűjtöttek. Egy ilyen gyűjtő szólónál is járt és azzal kapacitálta az aláírásra, hogy hiszen úgy sem kell a kereszténypárt listájára szavazni, de az aláírás neki, a gyűjtőnek, 10.­100 korona keresetet jelent. Íme, az ilyesmit, lehetővé tevő rendelkezésnek korrumpáló hatása. Farkas elvtárs módosítá­sát fogadta el. Scitovszky belügyminiszter kelt ezután a sza­kasz védelmére és amiként csütörtökön tette, állandóan azt szajkózta, hogy a polgári társadalmat akarja megvédeni. Nagyhangon, a saját külön meggyőződésének érvényesítéséről beszélt. (Fölkiáltások a szo­ciáldemokratáknál: „Terror, nem meggyőző­dés!") Nem kíván — folytatta Scitovszky — a szocialista terrorról beszélni. Payer Károly: De csak beszéljen nyíltan! — Farkas István: Burkolt gyanúsítás! — Esz­tergályos János: A közigazgatási birokig ítéletei bizonyítják, hogy hol van terror! — Ál­landó zaj, közbekiáltások minden oldalon. — Peyer elvtársat Puky alelnök megfenyegette, hogy a mentelmi bizottság elé utasítja. A belügyminiszter kivágta, hogy nem en­gedi, hogy a szociáldemokraták­­ ,,leépítsék a­ magyar alkotmányt". (Gúnyos ellentmondások a szociáldemokratáknál.) Védte a szelvény­rendszert és a kötelező szavazást azzal, hogy ezt a szociáldemokrata párt ellen akarják törvénybe iktatni, mert csak ezzel lehet ellensúlyozni a szocialisták szervezettségét. Ekkor a vitát megszakították és a legköze­lebbi ülést március 6-ára csütörtökre tűzték ki, amikor folytatják a fővárosi javaslat rész­letes tárgyalását. Az ülés délután 2 órakor ért véget. r NÉPSZAVA 1930 március 1. Ötévi fegyház után fölmentés. Fölmentés után két és félévi fegyház. • Két különös ítélet hangzott el most két vi­déki városban. A soproni törvényszék annak idején rablás bűntette miatt ötévi fegyházra ítélte Kavatics Ferenc soproni lakost. Az volt ellene a vád, hogy a múlt év júniusában Sereg­szántó községben behatolt Löffner Sándor malomtulajdonos házaiba, akit megfojtott, majd a pénzszekrényt fölnyitotta, de megzavarták és egypár cipőt magával vive, elmenekült. A vádlott, a törvényszék előtt tagadta, hogy ő lett volna a rablás tettese, a tanuk azonban el­lene vallottak. A legfőbb bizonyíték volt ellene az ellopott cipő, amelyet megtaláltak nála, erre vonatkozóan azonban azt adta elő, hogy egy ismeretlen embertől vásárolta. A törvény­szék nem fogadta el ezt a védekezését és rablásért ötévi fegyházra ítélte. Fellebbezés folytán most tárgyalta az ügyet a győri tára, amely Kavaticsot felmentette a vád alól azzal az indokkal, hogy bűnössége mellett nincsen elegendő bizonyíték. Egyúttal a tábla elren­delte a vádlott azonnali szabadlábra helyezését. * A másik ítéletet a szegedi tábla hozta La­vicska mindszenti gazdálkodó ügyében. La­vicska a hómezővásárhelyi vásáron saját bor­júja helyett egy másik gazdálkodó borjúját adta el és ezért lopás vétsége címén indult meg ellene az eljárás. A törvényszék azonban föl­mentette a vád alól, mert elfogadta azt a véde­kezését, hogy jóhiszeműen járt el. Most a­­sze­gedi tábla megállapítot­ta a vádlott­­rosszhisze­műségét és a fölmentő ítélet helyett két és fél­évi fegyházra ítélte. Ki Hite meU a szeges!! gazdátlkodót? A férjgyilkos asszony és szeretője a tábla elött. Fazekas Jenő ceglédi gazdálkodó rossz vi­szonyban élt a feleségével, mert az fiatal bé­resükkel, Tulik Mihállyal folytatott viszonyt. Egy alkalommal Fazekas rajtakapta feleségét, amint az a béressel ölelkezett és rájuk tám­adt. Fazekast jjn­á-iuiap reggt­l elvágott nj­akkal, Itoshht ialattu­k,­­m­íg a xvObabent. Túlik Mihály .vállalta magára, a.v gyilkosságot, aki előadta, hogy­ a^gázCra^iifei'ó® -akatWT'ri-ui, amire dekezésül ^«lerántotta kését,és­ megölte őt. ÚjRö­­vid idő múlva a­­onban arról kezdtek suttogni, hogy Fazekast nem a béres ölte meg egyedül, hanem az asszony segítségével olyan módon, hogy a gazdát közösen leteperték a földre, a felesége leszorította a fejét és az ő biztatására a béres elvágta­ a torkát. Erre az asszonyt is letartóztatták, akit a törvényszék annak ide­jén életfogytig tartó fegyházra, Túlik Mihályt pedig 10 évi fegyházra ítélt. A tábla azután Fazekasné büntetését 8 évi fegyházra szállí­totta le, Túlik büntetését pedig helybenhagyta. A kúria azután új eljárásra utasította a táblát és a tábla most ugyanazon minősítési alapon Fazekasnét újból 8 évi, Tulikot pedig 11 évi fegyházra ítélte. Lemondott a porosz belügyminiszter. (Berlin, február 28.) Grzezinski szociáldemo­krata porosz belügyminiszter lemondott. Utód­jául dr. Waentiget nevezték ki. Dr. Waentig a porosz országgyűlés szociáldemokrata tagja. A birodalmi gyűlés elfogadta a­­miniszteri n­yugdí­jakról szóló törvényt. Az eddigi nyug­díjilletmények helyébe úgynevezett átmeneti illetmény lép, amely a miniszter hivatalosko­dásának időtartama arányában emelkedik és legföljebb öt esztendeig folyósítható. Ez az öt­évi járadék semmi esetre sem lehet több évi 12.000 márkánál. Ha a miniszter a 65. életév után válik meg hivatalától és legalább négy évig miniszter volt, akkor élete végéig kap nyugdíjat, amely azonban szintén nem lehet nagyobb 12.000 márkánál. Továbbb bomlik a német kommunista párt. Berlinből jelentik, hogy Badatz és Letz kom­munista városi tanácsosok a városi képviselő­testület­­pén­te­ki ülésén a többi városi tanácso­sokkal együtt az esküt letették. Badatz és Letz csütörtökön röpiratot adtak ki, amelyben fölötte élesen foglalnak állást a moszkvai kor­mány politikája­ ellen. A­ röpiratot a szerzőkön kívül 60 kommunista képviselő, köztük tarto­mányi képviselők, úgyszintén üzemi tanácsi ta­gok írj­ák alá. A röpirat elítéli a kommunista párt őrjöngő taktikáját és szükségesnek tartja, h­ogy a német kommunisták függetlenítsék ma­gukat Stalin befolyása alól. Véget kell érniök azoknak a nyilvánvalóan kétségbeesett és reménytelen vállalkozásoknak, amelyeket Moszkva diktál és a német kommunista párt szélsőséges­ része megfogad, anélkül, hogy azokra a hiábavaló áldozatokra gondolnának, amelyekkel ezek a vállalkozások járnak. A birodalmi gyű­lés Youn­g­bizottsága si­egszavazta a hágai egyezményeket. (Berlin, február­­16.) A birodalmi gyűlés Young-bizottsága több mint két hétig tartó vita után pénteken délben befejezte a hágai megállapodásokkal kapcsolatos öt törvény­javaslat tárgyalását. Közvetlenül a dönté­szavazás.előtt a­ centrum és a bajor néppárt képviselői, általános meglepetésre, bejelentet­ték, hogy pártjuk ,egyelőre \~ti$­akozó állás­pjotára helyezkefl'li' és nem szavazza meg a • Xáimg^ gj/^zményeket., A W1 traw A *bajor néppárt tudvalevően a kormánykoalícióhoz tar­­ twikv. ,ifj.yidkitt p­árt,szónokai, hanggályozták, "hogy a párt magatartása nem 'almi'. bizalmat­lanság lenni a kormánnyal szemben, h­an­em csak azt akarja kifejezésre juttatni, hogy a két párt még részletesebb fölvilágosít­ásokat kiván a Young-egyezmények lényegéről és kö­vetkezményeiről. A centrum és a bajor nép­párt képviselői a deklarációnak megfelelően tartózkodtak a szavazástól, amit a német nem­zeti párt képviselői lelkesen megéljeneztek. A végső szavazás eredménye 29 szavazat volt a Young-egyezmények mellett és 23 szavazat ellenük. A hágai megállapodások mellett szavaztak a szociáldemokraták, demokratái­, és a német néppárt, ellenük pedig a német nemzeti párt, a keresztény nemzeti párt, a gazdasági párt és a kommunisták. A keresztény nemzeti párt in­dítványát, amely a német-lengyel likvidációs egyezmény elkülönítését kéri, ugyanilyen sza­vazatarrá­n­nyal el­vetettek. Aki baltával leütött egy négyéves kislányt. A törvényszék egyévi börtönre ítélte — a tál­­a elrendelte elmeállapotának megvizsgálását. Sződlig­eten dolgozott Bíró Bertalan szőlőjé­ben Békési István sződi" napszá­mos.­­Amint foglalatoskodott a napszámos, mellette állt Biróék négyéves fogadott kislánya. Békési megkérdezte a kislányt, hogy miért áll mel­lette, amire ez a gyermek naivságával azt mondotta, reá vigyáz, nehogy valamit ellop­jon.­­Erre Békési rettentő dühbe gurult, föl­kapta a közelben lévő baltát és a kislány fe­jére sújtott. A szerencsétlen gyermek olyan súlyos sérüléseket, szenvedett, hogy csak több­hónapi ápolás után gyógyult föl. Békésit le­tartóztat­ták, akit a törvényszék egyévi bör­tönre ítélt. Most tárgyalta az ügyet a tábla, ahol kihallgatták a vádlottat is. Ez azonban az elnök kérdéseire értelmetlen válaszokat adott, amire a védője kérte elmeállapotának a meg­vizsgálását. Kifejtette a védő, hogy aki ilyen jelentéktelen ok miatt baltával sújt rá egy kis­gyermekre, az nem lehet épelméjű. A tábla helyet adott a védő kérésének és elrendelte a vádlott elmeállapotának megvizsgálását. HORIOBflSYI JI1HTÜRÓ flfc

Next