Népszava, 1930. április (58. évfolyam, 74–97. sz.)
1930-04-01 / 74. szám
LVIIll. évfoyam 74. szám. Budapest, 1930 április 1. Kedd Ára 16 "zer NÉPSZAVA MAGYARORSZÁGI SZOCIÁLDEMOKRATA P. KÖZPONTI KÖZLÖNYE AZ ELŐFIZETÉS ARA: Negyedévre 12 pengő— külföldre í1 peng® Egy hóra . 4 pengő — külföldre 7 pengő Ausztriába ' 6 pengőban egy I SZERKESZTŐSÉG: VIII. CONTI UTCA L SZ. Telefonszám .... József 303—30 és J. 303—31 MEGJELENIK HÉTFŐ KIVÉTELÉVEL MINDEN NAP Egyes szám ára II, ünnepnap II, vasárnap 32 HUH Ausztriában 30, vasárnap 40 groschen. Franciaorsz. 130 f r., Csehszlovákiában hétk. lő0 ük, vas. 2 ck. Romániában hétköznap 6 lei, vasárnap 12 fek KIADÓHIVATAI: VIII. CONTI UTCA 1 SZ. Telefonszám . . . J. 303-30, J. 303-31, J. 303-32 Néhány napon belül végleges határozatot kell hoznia a párisi konferenciának. Hétfőn összeült a párisi konferencia teljes ülése. Louceur elnök felszólította a tárgyaló feleket, hogy a lehető legrövidebb időn belül rendezzék a függőben maradt kérdéseket. — Személyesen vesz részt a megbeszéléseken. Szerdára jósolják a legközelebbi teljes ülést. Beszámoltunk már arról, hogy a hágai egyezmény megszövegezésére hivatott párisi konferenciát hétfőre teljes ülésre hívták egybe és ezen ismét Loucheur volt francia miniszterelnök elnököl. Párisi jelentések szerint a nagyhatalmak mindent elkövetnek, hogy a konferencia most már a lehető legrövidebb időn belül meghozza a végleges döntést a vitás kérdésekben és ezzel el kell dőlnie annak a vitának is, amely újra csak az optánsok kielégítése körül Bethlenék és Benesék között támadt. A nagyhatalmak már csak a Young-terv életbeléptetése érdekében is minden erejükkel azon vannak, hogy a párisi konferencia legföljebb négy napon belül befejezze munkálatait. A francia kamara ugyanis vasárnap hajnali tetében már ratifikálta a hágai egyezményt is ranek keretén belül törvénybe iktatta a hágai egyezménynek Magyarországra vonatkozó fejezeteit is. A magyar jóvátételi jegyzőkönyv életbelépését Hágában ahhoz kötötték, hogy ezt a jegyzőkönyvet Magyarországon kívül Olaszország, Belgium, Anglia, Franciaország és Japán kormányai közül legalább "hegyen," a görög, román, csehszlovák és jugoszláv kormányok közül legalább ketten ratifikálják a jegyzőkönyvet. • Román részről ugyancsak sürgetik a párisi konferencia befejezését, mert a román kamara április 30-án megkezdi több hónapra tervezett szünetét és ezért még a szünet előtt Románia ugyancsak ratifikálni akarja a keleti jóvátételre vonatkozó jegyzőkönyveket. Mironescu román külügyminiszter az újságíróknak kijelentette, hogy ha a román kamara április 30-ig nem ratifikálhatná a magyar jóvátételi jegyzőkönyvet, akkor ez a Young-terv életbeléptetését is késleltetné, minthogy az olasz kormány arra az álláspontra helyezkedett, hogy nem hajlandó a Young-tervet mindaddig ratifikálni, amíg a keleti jóvátételek kérdéseit minden részletében véglegesen nem rendezték. A nagyhatalmak tehát ezért gyakorolnak olyan nyomást a párisi konferencia tagjaira, és főként az elsősorban érdekelt felekre, hogy néhány napon belül fejezzék be az optánsok kielégítése körül a vitát és rendezzék a hágai egyezmény eddig még rendezetlen kérdéseit. (Páris, március 31. — Havas.) A keleti jóvátételi bizottság hétfőn délután 5 órakor a jóvátételi bizottság székházában Loudeur volt miniszterelnöklete alatt ülésre ült egybe. Az ülésen Magyarországot Bethlen miniszterelnök-Jugoszláviát Marinkovics külügyminiszter, Romániát Titulescu londoni követ és Csehszlovákiát Benes külügyminiszter képviselte. Az utóbbi kevéssel az értekezlet előtt a délután folyamán érkezett Prágából Párisba. Louceur az elnöki székből fölhívta a bizottság tagjainak figyelmét arra a körülményre, hogy a keleti jóvátételekre vonatkozó problémák lényegét már rendezték a hágai értekezleten. Hangoztatta annak szükségét, hogy a függőben maradt kérdéseket a lehető legrövidebb időn belül szintén rendezzék. (Páris, március 31. — Havas.) A keleti jóvátételi bizottság mia délutáni teljes ülése tisztán formaszerű volt és mindössze 20 percig tartott. Loucheur az ülést megnyitó fölszólalásában utalt arra, hogy a bizottság feladata mindössze a végleges szöveg megszerkesztése, minthogy a "kérdés lényegét Hágában már rendezték. Nyomatékosan hangoztatta annak szükségét, hogy a bizottság mielőbb végezzen a rábízott feladattal. Az értekezlet ezután elhatározta, hogy Louceur megbeszéléseket fog folytatni az érdekelt hatalmak megbízottaival. Valószínű, hogya bizottság szerdán tartja legközelebbi teljes ülését. A bizottság eddig leginkább a földreform kérdésével foglalkozott; az erre vonatkozó egyezmény megszövegezése okozta a legtöbb nehézséget. (Páris, március 31.) A ,,Petit Párisien" prágai tudósítója Benes párisi útjával kapcsolatban a következőket írja lapjának: Tudvalevő, hogy a keleti jóvátételekkel foglalkozó bizottság értekezlete, amelyet a Hágában megállapított elvi határozatok részleteinek kidolgozásával bíztak meg, bizonyos időre zsákutcába került, mert a magyar delegáció oly igényeket emelt, amelyeket nehéz összeegyeztetni a hágai határozatokkal. Ennek következtében az angol, francia és olasz delegátusok úgy határoztak, hogy az érdekelt kormányokat március 31-ére értekezletre hívják egybe Párisba. Benes azért utazott a francia fővárosba, hogy ennek a meghívásnak eleget tegyen. Snowden a munka nélküli jövedelmeket adóztatja meg a szociális biztosítás céljaira. (London, március 31.) A Daily Herald parlamenti tudósítójaazt hiszi, hogy Snowdennek a legközelebbi költségvetésben 30 millió font költségtöbblet födezéséről kell majd gondoskodnia. Ebből az összegből 12 millió font jut a munkanélkülibiztosítás, 5 millió font pedigaz özvegyi nyugdíjak költségtöbbletére. Ezeknek az összegeknek előteremtésére Snowden valószínűen fölemeli majd a nagyobb jövedelmek adópótlékát, illetve leszállítja a pótadóköteles adóalapminimumot évi 2000 fontról 3500 vagy 1000 fontra, de csak a nem munka útján szerzett jövedelmek után. Ezenkívül fölemeli a dohánytőzsdék engedélyiletékét és valószínűen megadóztatja a földbirtokokat. Növeli a benzinadót, de viszont mérsékeli az autók után lóerő szerint fizetendő adókat. Nem szünteti meg az autók és az órák vámját sem és föntartja a cukorvámot is. Valószínűen enyhíti majd a bélyegilletéket bizonyos esetekben. A tudósító vetrül annak a véleményének ad kifejezést, hogy Snowden a jövő pénzügyi évben legalább 200 millió és legföljebb 400 millió font névértékű hadikölcsönt be,'6 helyett 40%-kal konvertál Éljen az általános, titkos választójog! Ez a kiáltás tört föl szinte elemi erővel a békés megyei kisgazdák mezőberényi nagygyűlésén. Ez a kiáltás áttört határidőüzleten, kartellek megrendszabályozásán, hosszúlejáratú hiteleken, alacsony búzaáron, borfogyasztási adón, közmunkaválságon, áttört a kis- és nagypanaszokon, mint ahogyan a napfény áttöri a sötétséget és a ködöt, mint ahogyan a mennydörgés túlhangzik minden zajon, hangon, zörejen. Most a földből szakadt ki ez a kiáltás, a humusból. Eddig csak a városi proletártömegek dörögtek a hatalom urai felé: ide a titkos választójogot! Most a falvak népe szólalt meg érte. Nagyon jól van ez igy és csakis igy van jól. Amig a falu népe alszik, addig a városok elnyomottjai hiába követelnek számára, is jogot, szabadságot, emberibb életet. A hatalom urai joggal mondhatják: ime, a józan vidék elégedett és nyugodt, nem jogot, csak kenyeret, nem politizálni, hanem dolgozni akar. Nemzetünk talpköve, a kisgazdatársadalom sem ért egyet a városi destruktivokkal. A szikla az nem mozdul, a szikla az jól éra magát, mert rajta épül föl a kormányzat. Ó, igen, addig, amíg a falu nyugodt, addig a falu népének jogát elintézhetik ilyen szólamokkal, addig az osztályuralom megtestesítői és képviselői nyugodtan és felelőtlenül vághatják oda a megszégyenítő hazugságot, a nép még éretlen a titkos választójogra. De ha a falu megmozdul, ha a falu népe álmából fölemelkedik, akkor egyszeriben minden másféle képen alakul, akkor már nem lehet olcsó frázisokkal elintézni a föld Lázárjait. A jogokba való bevonulás ugyanis akkor kezdődik, amikor megindul az érettük való küzdelem. Titkos a választójog akkor lesz, ha a falvak népe keményen kinyújtja utána a kezét és nem húzza vissza addig, amíg meg nem markolja. Az urak semmit sem adnak önszántukból, csak ha muszáj és a népnek a dolga, hogy ezt a muszájt megteremtse és kiküzdje azt, amire szüksége van. A választójog titkosságára pedig szüksége van a föld népének, halálosan nagy szüksége van rá. Nélküle semmire se megy, a titkosság nélkül ebek harmincadjára kerül, titkosság nélkül, a politikába való tevőleges bekapcsolódása nélkül elpusztul. Mert hogy ez a baj és az a baj, hogy a földreform olyanná lett, amilyenné végrehajtották, hogy a gabona vad spekuláció tárgya lehet, hogy az adó agyonnyomja a kis- és törpebirtokosokat, hogy terményeiket nem tudják értékesíteni és mind a többi hátrány, baj és panasz csak következménye annak, hogy a dolgozó tömegek túlnyomó részét a mágnások, a főpapok és nagybirtokosok uralmi rendszere kirekesztette a politikai jogokból és ennek folytán a népnek nincsen beleszólása a maga és az ország sorsának intézésébe. Ma is az a helyzet, amint volt századokon át, hogy nélküle és ellene diktálnak törvényeket s ezen semmit sem változtat az a politikai szemfényvesztés, hogy a paraszt és a munkás is szavazhat — nyíltan, a szolgabíró, a jegyző, a nagybirtokos vagy a kasználja szeme láttára és füle hallatára. Ez még rosszabb, mintha nem szavazhatna. A nyílt választójog egyszerűen szólva: kormányzati erőszak, a vezető osztályok politikai