Népszava, 1930. május (58. évfolyam, 98–122. sz.)

1930-05-09 / 104. szám

s !k­ént vasárllam a pesterzsébeti szociál­demokrata pártszervezet a Pesterzsébet és Kispest határában elterülő Epreserdőben fratarversenn­yel, szabanszinpallosl, futballmérf­özéssel, sze­rencsehalászattal, gyeri­sekei Sallással, birkózóversenn­yel és női Stézi Saölamégefőzéssel egybekötött egéssza a BEos rendez. — Be8«SBB®®2iS 3® ISSEér. — BQl­éről az Általános fogyasztási Szövetkezet gon­doskodik. — Hegyen előre válthatók a szövetkezet fiókjaiban és a pártszervezet csoportjaiban. ­ A kapupénz hiánya juttatta börtönbe a betörőt. Szaniszló János napszámos ez év ja­nuárjában az esti órákban belopódzott a Pezsinyi-drogéria raktárába, ahol jól föl­pakk­olt és reggel távozni akart. A ház kapuja azonban még zárva volt, amire Szaniszló fe­szegetni kezdte azt. Éppen akkor­­haladt el a kapu előtt egy rendőr, aki figyelmes lett a zajra és amikor Szaniszló kilépett a kapun, elfogta. Az ügyet csütörtökön tárgyalta a tör­vényszék. A vádlott elkeseredetten említette vallomásában, hogy azért fogták el, mert nem volt ka­pupénze és ezért nem merte kicsöngetni a házfelügyelőt. Kétévi fegyházra ítélték. — Elmebeteg az utcán. A Szinyei Merse­ utcában csütörtökön reggel 8 órakor nagy föltűnést keltett egy 30 év körüli férfi, aki letépte magáról ruháit és hangos kiáltozással föl és alá futkosni kezdett. A mentők a rendőrségre vitték, ahol megállapítot­ták, hogy Löwinger Adolf 28 éves kereskedelmi alkalmazott a beteg ember, akit az angyalföldi elmegyógyintézetbe vittek. A KÖZGAZDASÁG K­ész a k­vir­tett törvény, vagy legalább an­nak tervezete — az egyik déli lap kimutatása szerint. Kész a törvény, ame­lyet az egész közvélemény követelt, de amely követelés alatt mindenki mást és mást értett. Kényes problémához kellett hozzányúlni. Ké­nyes a kérdés gazdasági és politikai tekintet­ben egyaránt. Az egyetemes gazdasági szem­pontok lehetően nem nagyon bántották a kodi­fikátorokat, viszont annál csiklandósabb a do­log politikai része. Reglementálni, rendszabá­lyozni azokat a kartelleket, amelyek exponen­seik révén a politikában — mégpedig a kor­mánypárti politikában — perdöntő szerepet játszanak! A kartelltörvényt sürgetik, a kartelltörvényt meg kell csinálni. A kartellekkel való ujhuz­ is viszont kényes. Jöjj tehát gondosztató olló és kopirapparátus, vágjuk ki az idevonatkozó néhány (főleg német) törvényt és már kész a javaslat, amelynek — ha a róla adott ismer­tetés igaz — az a legfőbb erénye, hogy mit sem változtat a jelenlegi helyzeten. Készül — teljesen német minta — egy kartell­nyilvántartó iroda, ahol a kartelleket be kell jelenteni s csak az a kartell számíthat véde­lemre, amely ilyenformán­­ kiváltja a maga igazolólapját. Az ilyen kartell ellen csak akkor lehet föllépni, ha szakzsűri megállapítja, hogy túllépte a termelés és fogyasztás összhangja­in­ak határát és az ár vagy termelés tekinteté­ben visszaélést követett el. A zsűri szakma­beli férfiakból ül össze és a büntetés, hogy meg kell változtatni a kartellszerződés pontjait! Eddig a híradás, amely mindenkinek csaló­dást okoz­hat, csak nekünk nem! Mi tudjuk jól, hogy ez a kormányzat komoly kartell­törvénnyel nem jöhet, sok más, lényegesen fon­tos okon fölül azért sem, mert gazdaság­politikai számtisztjei és jogi konduktorai egy­általán nincsenek tisztában sem a kartellek lényegével, sem azok gazdasági funkcióival. A demagógia szívesen hajlik a fostély­kartellpolitikára, amelynek lényege az: leütni mindenkit, aki kartellszerződést köt. Ez a demagógia mia ellenzékben van. A másik ugyanezeket a szólamokat hangoztatja, de ér­dektelenségét jaj­szabályokba öltözteti — és tovább is úgy táncol, ahogy Vidáék, Bíró Pálék és a kartellélet többi kis és nagy feje­delme fütyül. A munkásság, amely a hatalom­ból kirekesztve próbálja gazdasági érdekeit megvédeni, nem ülhet föl sem az egyik, sem a másik próbálkozásnak. Igenis, kell kartelltörvény és e törvény egyet­len vezérgondolata Csak az lehet­ engedni, hogy a termelés megszervezése megtörténjék, de ugyanekkor intézményesen gondoskodni arról, hogy ez a megszerveződés ne fordulhas­son sem a kartellált üzemekben foglalkoztatot­tak, sem a fogyasztók egyeteme ellen. Lajstrombavétel, nyílt és titkos kartell kö­zötti különbségtevés nem adja meg sem az egyik, sem a másik követelményt. Ilyen meg­oldás csak az lehet, ha egyrészt a kartellált vállalatokban dolgozók, másrészt a népesség összességét képviselő államhatalom (végre is — akárhogyan hiszi Vass József, hogy nem mondhat és nem mondhatnak le, egyszer csak mégis olyanok kerülnek uralomra, akik vala­mennyiünk szempontjait össze akarják egyez­tetni!) részt kap a kartellek napi életében, irányításában, vezetésében. A közvetítés megvalósításának megvan a maga természetes útja. Ez az út, amennyire ezt egy újsághalárban szemléltetővé lehet tenni, többféle teendőt ír elő. Az első: a kartell fogal­mának lehető leg­messzebbmenően kiterjesztő értelmű meghatározása. Vége: nemcsak a köz­gazdaság és a közvélemény, de a törvény nyel­vén is tudnunk kell, mi a kartell! Mert­­hogy az nem, amit a Kereskedelmi Törvény egy helyen annak sejtet, az ma már bizonyos! E jogi teendő után a kartelltörvény előtt más törvénynek kell következnie. Ez­ az üzemi választmányok törvénye, amellyel nem­csak munkásszociális, de egyetemes gazdasági hatalommal is fölruházandók és amelyeknek kiküldöttei helyet kell, hogy kapjanak a vál­lalatok igazgatóságában, végrehajtóbizottságá­ban is. Eze­k az üzemi tanácsok, választmá­nyok ügyelnek majd a gazdasági közérdekre és az ő közreműkdésükkel köttetnek majd a kartellmegállapodások. A másik teendő a Kereskedelmi Törvény oly­értelmű megváltoztatása, amely minden be­jegyzett cég mellé odaadja a hites revizort, a­ki ugyancsak átláthat a szerződések szöve­vényén. E két fórum által megállapított kartellek tagvállalatainak és központjainak vezetősé­gébe küldje be az állam a maga szakembereit (— végre: eljön egy­szer az az idő is, amikor az állami hivatal betöltésének kelléke lesz a gazdasági szakismeret), akik vétót emelhetnek minden közérdekbe ütköző kartellszerződés ellen. Azután, ha már olyan nagyon szerelmesek a német-amerikai nyilvántartásba és zsűri­zésbe, isten neki, jegyezzék föl e szerződéseket és megengedett voltuk fölött, döntsön egy pártatlan és nem kebelbeli zsűri! Szankcióul pedig az szolgálna, ha a tiltott vagy sérelmezett kartellszerződés a bíróságok előtt jogvédelemben nem­ részesíttetnék, ellen­kezően, az ilyen szerződő felek kárkötelme har­madik személyekkel szemben megállapíttat­nék. Ilyenformán hasznos kartelltörvényt lehetne alkotni. Mert hasznosság (társadalmi értelem­ben) és haszon (magángazdasági értelemben) két dolog. Ezt a két fogalmat kell szándékaink­ban elválasztanunk, az elsőt szolgálnunk, a másodikat elejtenünk, ahhoz, hogy igazi kar­telltörvényhez jussunk! FOGYNAK AZ ADÓZÓK Budapesten. A ma megjelent kimutatás szerint az idén 208.008 adóalany teljesített befizetést, 17.383-mal keve­sebb, mint tavaly. Ez a kevesebb adóalany azonban 866.000 pengővel többet izzadott ki, jeléül annak, hogy a behajtási masina erélye­sen működik. Jellemző azonban, hogy ez a nö­vekedés az állami adónemekre esik, míg a fő­város bevételei nagymértékben estek. Az ok­ nagyon egyszerű: a főváros jövedelmeinek nagy százaléka a munkások és alkalmazottak kereseti adója. E munkás- és alkalmazotti lét­szám katasztrofális zuhanása tükröződik a fő­városi adóbevételek eséséből. ÁLLATVÁSÁROK. A csütörtöki vágómarha­vásárra fölhajtottak 1828 darab vágómarhát. Arak: ökör, legjobb 100—112, kivételesen 115—120, közepes 7(19 96, gyönge 62—74, tehén, legjobb 88—104, kivéte­lesen 106—110, közepes 68—86, gyönge 54—66, bivaly, 42—68, növendékmarha 72—96, kicsontozni való 40—51 fillér. — A ferencvárosi sertésvásárra fölhajtottak 3100 darab sertést. Arak: könnyű 110—124, közepes 124—128, nehéz 128—134 fillér. 1\ NÉPSZAVA A BUDAPESTI ÁRUTŐZSDE HIVATALOS ÁR­FOLYAMAI: Buza, tiszavidéki 77 kg-os 21.20—21.40, 78-as 21.55—21.65, 79­-es 21.80—22.00, 80-as 22.00—22.10, felsőtiszai 77-es 20.80-21.20, 78-as 21.15—21.35, 79-es 21.35—21.75, 80-as 21.55—21.80, fejér­ megyei 77-es 20.55— 20.70, 78-as 20.80-20.95, 79-es 21.00-21.15, 80-as 21.15— 21.30, dunántúli 77-es 20.45-20.70, 78-as 20.70- 20.95, 1 A BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE HIVATALOS VALUTAÁRFOLYAMAI: Di 7 4 1 1 8 1 :„ Pénz: Áru: Pengő Egy angol font — — — — 27.80 27.95 100 belga — — 2 9.55 79 95 100 csehszlovák korona -» 16-87 16.97 100 dán korona — 150.60 153.20 100 dinár 10.00 10.08 100 dollár »69.10 571.10 100 francia frank 8.30 22.60 100 holland forint­­ 229.90 230.90 100 lengyel zloty 63 90 64.20 100 jen — — 3.265 3.405 100 leva — —­11­4.17 100 lira — _ — — _ — — 29.75 30.05 100 német márka — — 130.15 136.75 100 norvég korona — — — — —» 152.65 153.25 100 osztrák schilling 80.40 80.80 100 svájci frank » 110.45 110 95 100 svéd korona —— — — — — 153 15 153.75 1930 május 10. 79-es 20.95—21.15, 80-as 21.05—21.30, pestvidéki 77-es 20.60—20.75, 78-as 20.80—20.95, 79-es 21.00—21.20, 80-as 21.15—21.35, bácskai 77-es 20.70—20.85, 78-as 20.90— 20.95, 79-es 21.10—21.30, 80-as 21.25—21.45, rozs, pest­vidéki 10.40—10.50, más 10.40—10.50, sörárpa 17.25— 19.25, egyéb 16.00—17.50, takarmányárpa 13.50—14.00, elsőrendű 14.50—14.75, köles 10.00—11.00, zab, első­rendű 13.00—13.40, közepes 12.30—12.50, tengeri, tiszai 11.40—11.55, dunántuli 11.50—11.80, korpa 8.10—8.30 pengő. — A határ­időpiac hivatalos árfolyamai: Buza, májusra 20.10, 20.12, 20.13, 20.11, 20.09, zárlat 20.08—20.10, júniusra 20.30, 20.32, 20.33, 20.30, 20.29, zár­lat 20.29—20.30, októberre 19.18, 19.16, 19.20, 19.24, 19.17, 19.16, 19.18, 19.09, zárlat 19.09—19.10, rozs, októberre 12.15, 12.21, 12.22, 12.16, 12.10, 12.02, zárlat 12.05—12.10, tengeri májusra 11.60,11.58, zárlat 11.52—11.54, júliusra 11.65, 11­66, 11.62, 11.61, 11.50, zárlat 11.50—11.54. Tranz. májusra 10.72, 10.70, 10.65, zárlat 10.65—10.68 pengő. R­ádióprogram. — Péntek, május 9. — Budapest: 550 m. 9.15: Hangverseny. — 9.30: Hírek. — 9.40: A hangverseny folytatása. — 11.10: Nem­zetközi vízjelzőszolgálat. — 12.00: Déli harang­szó. — 12.05: Cigányzene. — 12.25: Hírek. — 12.35: A hangverseny folytatása. — 1.00: Pontos idő­jelzés. — 2.30: Hírek. — 3.00: Piaci árak. — 3.30: Meseóra. — 4.45: Pontos időjelzés. — 5.00: Gramo­fonhangverseny. — 5.40: Előadás. — 6.00: Elő­adás. — 6.35: Hangverseny. — 7.00: Fölolvasás. — 7.25: Az Operaház előadásának ismertetése és az előadás szinlapjának fölolvasása. — 7.30: Az Operaház előadásának közvetítése. „Az álarcos­bál." Dalmű 5 felvonásban. Zenéjét szerzette: Verdi J. Szövegét fordította Zoltán V. Utána kö­rülbelül 10.30: Pontos időjelzés. Majd cigányzene. Pénteken a Rádióban az Operaház „Áiarrosibál" előadása Berlin: 473 m. 4.00: Jelenetek Schiller „Don Carlos" című művéből. — 5.00: Hegedűjáték. — 5.20: A közvélemény eszközei a demokráciában. — 5.40: Van-e kőolaj az északnémet síkságon? — 6.00: Új műdalok. — 6.35: Előadás. — 6.55: Zene. — 8.00: Vita a nagyvárosi líráról. — 8.30: Népszerű zenekari verseny. Utána hírek. — 10.30: Römi­oktatás. Utána nemzetközi indulók. Brit nemzeti mű­sor: 356 m. 3.30: Hangverseny. — 4.45: Zene. — 5.15: Gyermekóra. — 6.15: Hírek. — 6.40: Mendelssohn egy zongoraműve. — 7.00: A rádiózene kritikája. — 7.25: Fölolvasás. — 7.45: Kamarazene. — 9.00: Hirek. — 9.25: Népek és dol­gok. — 9.40: Tarka zenés est. Utána fölolvas­ás. — 10.40: Zene. — 11.10: Zene. Prága: 342 m. 11.15: Gramofonhangverseny. — 12.35: Brno. — 1.55: Hirek. — 3.55: Tőzsde. — 4.30: Zene. — 5.25: Felolvasások. — 6.20: Cseh lecke németek­nek. — 7.05: Hangverseny. — 9.00: Áriák. —9.30: Ukrán dalok. — 10.00: Hírek. — 10.20: Bloch: Vonósnégyes. Wien: 517 m. A délutáni órákban a wieni Park­klubban rendezett nemzetközi tenniszmérkőzés részben való közvetítése. — 12.00: Geiger-zenekar. — 3.30:­­Gramofonhangverseny. — 4.30: Hangver­seny. — 5.40: Az embersport heti jelentése. — 5.50: Május 11-i anyák napja. — 6.00: Mi virág­zik most? — 6.30: Antiszeptikumok és aszeptiku­mok. — 7.00: Hitelbiztosítás Ausztriában. — 7.30: Olasz lecke. — 7.55: Időjelzés. 1­8.00: Kétf­el­voná­sos opera. Rádióközlemények. A rádió közvetíti a magyar-olasz válogatott labdarúgómérkőzést. Hatalmas érdeklődés előzi meg a május 11-i vasárnapi válogatott futballmérkőzést, amely hivatva van dönteni az Európa-kupa sorsá­ról. A mérkőzés messze túlnőtt a szokásos váloga­tott mérkőzések keretein és ünnepi eseménye lesz az egész magyar sporttársadalomnak. A rádió bele­kapcsolódva a nagyjelentőségű sporteseménybe, mó­dot nyújt azoknak i­s, akik már nem tudtak jegyhez jutni, hogy végigélvezzék az izgalmas meccset. A rádiótársaság, ismerve a mérkőzés óriási társadalmi és sportbéli jelentőségét, a Magyar Labdarúgó Szö­vetséggel történt megállapodás szerint, kiviszi a mikrofonját a ferencvárosi pályára és a helyszíné­ről fogja közvetíteni a meccset. A küzdelem kezde­tétől a végéig, a mérkőzés minden fázisáról, válto­zásáról már a történés pillanatában beszámol a hallgatóközönségnek a rádió Speaker­je, akinek be­szédét a hatalmas nézőközönség moraja, biztató kiáltásai fogják aláfesteni. M­ULATSÁGOK A kispest - wekerletelepi szociáldemokrata pártszervezet 1. számú csoportja e hó 17-én, szombaton este 00 órai kezdettel a Széphelyi-féle vendéglő összes termeiben és kerthelyiségeiben, a budapesti Gutenberg - Társaság közre­működésével, könyvtára javára műsoros táncestélyt ren­dez. Tánc reggel 5 óráig. Belépődíj nincs. Műsor ára 80 fillér. SZÖVETKEZETI MOZGALOM A Keverm­esi Házi- és Műszövőde fölszámo­lás alatt május 25-én Bán Bélánál 219. szám alatt évi rendes közgyűlést tart. Az 1929. évi mérlegszámla május 9-től kezdve 14 napig ugyancsak Bán Bélánál lesz közszemlére ki­­téve. Tisztelettel a fölszámolóbizottság.

Next