Népszava, 1930. július (58. évfolyam, 146–172. sz.)
1930-07-11 / 155. szám
1930 július 10. NÉPSZAVA Világosságot és levegőt akarunk teremteni Tizennégymillió szervezeti munkás figyeli a Stockholmban történendőket. A szakszervezeti kongresszus megnyitása. (A Népszava stockholmi tudósítójától.) ötödik kongresszusra gyűlt egybe a Szakszervezeti Internacionálé. Stockholmot választotta a tanácskozás színhelyéül, Észak Velencéjét, azért, mert becsülését akarta kifejezni az iránt a mozgalom iránt, amely alig négy évtized alatt a népesség 10, a dolgozók 40%-át megszervezte és amely a nemzetközi gondolatnak mindig élén állott. Ez a kongresszus különösen nevezetes, mert itt történik először, hogy az európai országok munkásmozgalmán kívül más világrészek munkássága is kiküldte a maga delegátusait. Itt van a japán Suzuki, a hindu Joshi, egyiptomiak, argentínaiak, igaz értelemben vett nemzetközi társaság, amelyet mélységesen áthat a közös ügy és a közös célok nagy szeretete. A kongresszust a Konzerthusban tartják. Modern épület, valószínűtlenül magas korintuszi fejű oszlopok tartják a színpadot, a boltozatos fehér tető oldalán elrejtett világítás nappali árban fürdeti a magas termet. A delegációk számára megjelölt helyek, gazdag tartalmú mappák. A kis magyar delegáció a dalmezőnyben ül. Internacionálé. Szálas svéd dalosok, munkások, jól öltözöttek, jó színben levők, az énekkultúrának számunkra szinte valószínűtlen magas fokán. Jouhaux elvtárs, az Internacionálé alelnöke lép az emelvényre. Elsiratja a halottakat, különösen a svéd szakszervezeti mozgalom vezérét, Arvid Thorberget, aki a szakszervezeti küzdelem barrikádjain esett el, akinek érdeme a virágzó svéd mozgalom és aki az örömnek és ünnepnek ezt a napját nem érhette már meg. Visszapillantást vet a múltba, az Internicionále helyreállításának 11 esztendejére. Kell ez a pillantás, mert a jelen folytatása a múltnak és mert ahhoz, hogy megállapítsuk, mit kell tennünk ma és holnap, azt kell tudnunk, mit tettünk, mit mulasztottunk és mit hibáztunk a múltban. Rendkívüli tíz év múlt el fölöttünk. A kezdet reményei és a ma tényleges eredményei között valóban szakadék tátong, de a teljesítmény nem megvetendő, de az új feladatok töretlen erővel találják az Internacionálét. Hallatlan nehézségekkel kellett meggküzdeni.Átéltünk egy méreteiben és tartalmában páratlan gazdasági válságot, szenvedtünk rosszhiszemű demagóg aknamunkától egyaránt. Támadtak azok, akik azt kívánták tőlünk, hogy oldjuk meg a lehetetlent, de megértettek azok, akik ismerik munkánkat. És ez a munka nem volt kicsi. Egy mondatban úgy lehet összefoglalni, hogy tartottuk a háború utáni állásokat, tartottuk a reakcióval és tartottuk a mozgalom repesztőivel szemben. Védekeztünk jobbra-balra, sokat küzdöttünk, megbotlottunk, már-már hátrálnunk kellett, de megálltunk. De: a válság még tart. De: a reakció még erős. De: a repesztő munka nem szűnt még meg. Új küzdelmek elébe megyünk. Van munkánkkal szemben türelmetlenség és ez a türelmetlenség jogos. Minden késés, amelyet elszenvedünk, nemcsak a jelen bajait sokszorozza, de kitolja az áhított jövendőt is! Mégis van eredmény, azonnali csakúgy, mint távolabbra néző. Nemcsak védekeztünk. Támadtunk és alkottunk is. Annak a tizennégy millió munkásnak, aki tanácskozásainkat figyeli, elmondhatjuk, mit tettünk. Kifejlesztettük a nemzetközi részet küzdöttünk a háború elen. A proletariátus, az egerész világ egységre, békére való törekvése már a háború alatt élt bennünk. Mi éreztük meg a háború után, hogy azonnal cselekednünk kell, mi végeztük a legfontosabb mozgósítást, mozgósítottuk a proletárhadseregeket a háború eltakarítására! És ezen a téren sokat végeztünk. Likvidáltuk a háborús szellemet. Talán ez a fölszámolás nem végleges még, de alapjait mindenesetre leraktuk. Hosszú, türelmes úton jutottunk a jóvátétel kérdésének rendezéséhez. Megküzdöttünk a közönnyel meg az ellenségeskedéssel és letagadhatatlan, hogy a józanság szavát mi emeltük föl először. Megszerveztük a békét. A békeszervezésért dolgozott a Szakszervezeti Internacionáléból kifejlődött Nemzetközi Munkaügyi Hivatal, hozzáfogtunk a dolgok azonnali kijavításához, megnöveltük a hatalmunkat az igazság és béke érdekében és elvezettük Európa népeit Locarnóhoz. A szakszervezeti mozgalom tehát nem volt tétlen, amikor a romok helyére új életet kellett varázsolni. A világgazdasági képnek megítélésében is igazunk volt. Az első, 1920-as londoni konferencia programja mai szemmel nézve az igazságok és hasznos tanácsok tárháza. Azóta bebizonyult, hogy ez a mostani válság több mindennél, ez a kapitalizmus válsága, ez a javak élvezésének anarchiája és ebből az állapotból kell megteremtenünk a tartós békét. A gazdasági békét, a javak igazságos fölosztását és politikai békát, amely amannak törvényszerű következménye. A világ kormányzása a mi föladatunk és mi igyekszünk e föladatnak megfelelni. Nagy akadályok tornyosulnak elibénk. Nemzetek féltékenysége állja utunkat. Pedig: mi nem akarjuk gúzsba kötni az egyes országok sajátosságait. Élő internacionalizmus csak a nemzeti gazdaságok sajátosságainak harmóniába hozásán épülhet föl. Mélyül az internacionalizmus. Tíz év után a világ egyre több kérdését tisztázta és programja hamarosan a világ törvénye lesz. E törvényt betölteni, az igazságot és békét szolgálni: ez az Internacionálé, ez a kongresszus feladata. A vendéglátók nevében a Budapesten is járt Johanson elvtárs köszöntötte a kongresszust. Figyel erre a tanácskozásra Stockholm városa, figyel egész Svédország, figyel az egészt világ. Ez a mozgalom a világ legnagyobb mozgalma. Ilyen nagy szervezet életbentartásához kell egy hatalmas vezérlő gondolat. A mi fenséges gondolatunk a szocializmus. Ez az az állvány, amelyről a társadalom épületét emeljük, nem végcél, de útt, igazság és élet! Nagy munka, de erkölcsi erőnk segít véghezvitelében. Strindberget idézi, aki egyik kritikusnak, aki a forradalmat azzal támadta, hogy rombol, így felelt: igen, rombol, de világosságot és levegőt teremt. Nem elég-e ez? Nos, nem elég. E mozgalom alapgondolata szerint mindenkinek joga van az élethez, ezt a jogot a szakszervezeteken keresztül a szocializmus kodifikálja! A kongresszusi napot magas színvonalú hangverseny fejezte be. • A szakszervezeti kongresszus első napjáról elkésve kaptuk a fenti tudósítást. A felsőház is elfogadta az OTI szanálásáról szóló javaslatot. A népjóléti miniszter szerint „százszázalékosan nem lehet garantálni a Társadalombiztosító stabilitását". A FAKSZ és a Tutaművek. A felsőház csütörtök délelőtt tartotta a parlamenti vakáció előtt utolsó ülését. A napirend előtt gróf Hadik János sürgős interpellációt intézett a gazdasági miniszterekhez a „Tufaművek Rt." válsága ügyében. Kifogásolta, hogy a kormány tétlenül nézi, hogy bajbajutott ez az iparvállalat, amelynek az a hivatása, hogy egy nagyhatalmú kartell túlkapásaival szemben árszabályozó szerepet töltsön be. Ismertette a vállalatnak a „Falusi Kislakásépítő Szövetkezet"-tel kötött szerződését, tufatégla és építőanyag szállítása ügyében. Később a FAKSZ megtagadta a tufatéglák átvételét és a kényszerhelyzetbe került Tufaművektől kierőszakolta a megkötött szerződés megváltoztatását. A FAICSZ vezetősége is elismerte, hogy ezzel súlyos helyzetbe döntötte a vállalatot és a szerződés megváltoztatása csupán a téglakartell érdekeit szolgálta. Felszólította a kormányt, hogy évek huzavonája után megfelelő intézkedésekkel mentse meg az összeomlástól a Tufaműveket. Bud kereskedelmi miniszter mentegetődzött, hogy a kormány eddig is foglalkozott a kérdéssel, de a megoldást a rossz gazdasági viszonyok és az államháztartás mostani helyzete nehezítették meg. ígérte, hogy a kormány rajta lesz, hogy fölsegítse a vállalatot. A miniszter válaszát tudomásul vették. Miután a felsőház elfogadta a képviselőház többsége részéről már megszavazott különböző nemzetközi egyezményeket, az OTI betegségi ágazatának szanálásáról szóló javaslatot tárgyalták. Gróf Hadik János kifejtette, hogy az OTI túl van méretezve és a gazdasági élet nem bírja el a velejáró nagy adminisztrációs terheket. Az OTI tartalékai fölött való rendelkezési jogot a pénzügyminiszter hatáskörébe kellene utalni. A javaslatot elfogadta, mert annak el nem fogadása oda vezetne, hogy a táppénzek csökkentéséhez és a hozzájárulások fölemeléséhez kellene folyamodni, ez pedig még jobban megnyomorítaná a szegényembereket. Vass népjóléti miniszter az Intézet krízisének magyarázatául fölhozta, hogy a betegségi biztosításnak kell viselnie bizonyos mértékben azokat a terheket is, amelyeket egyébként a munkahiány esetére szóló biztosításnak kellene viselnie. Százszázalékos biztonsággal — mondotta — nem lehet garanciát nyújtani az intézet jövőbeli stabilitására nézve. Az azonban bizonyos, hogy nem lesz a jövőben olyan kilengés, mint amilyen most szükségessé tette a betegségi ágazat szanálása. Ha lesznek is a következő években hiányok, azok sohasem fogják elérni azt a mértéket, hogy idegen forrást kelljen igénybe venni a deficitek eltüntetésére. Az autonómiákörét VVre halandó bővíteni annak jog Végül úgy ezt a javaslatot, valamint a honvédelmi és egyéb fegyveres őrtestületek tagjainak pótdíjáról szóló javaslatot elfogadták. 3 Újabb letartóztatás a középítkezési panamában Auguszt József építőmester a letartóztatott. A paksi csendffj. laktanya építkezése kóríl. A középítkezési panamáknak újabb letartóztatottja van. Az ügyészség szerdán a késő esti órákban kihallgatás után előzetes letartóztatásba helyezte Auguszt József építőmestert. Auguszt ellen az a vád, hogy a paksi csendőrlaktanya építkezésénél visszaélést követett el és megvesztegetéssel kapta meg a munkálatokat Ezt a terhelő vallomást ellene Balássy Antal csendőrszázados tette, akit tudvalevően már régebben letartóztattak a csendőrlaktanyák építkezése körül történt visszaélések miatt. Balássy legutóbbi kihallgatása során ugyanis azt vallotta, hogy Auguszt építési vállalkozó az ő közbenjárására kapta meg a paksi csendőrlaktanya építési munkálatait és őt az építési vállalkozó ennek fejében megvesztegette. Auguszt kihallgatása során tagadta ezt, amire szembesítették őt Balássyval és más terhelő tabnukkal és ezek a szemébe mondották a vállalkozónak, hogy valóban megvesztegetés történt. Auguszt a letartóztatás ellen fölterjesztést jelentett be a vizsgálóbíróhoz, ettől függetlenül azonban az előzetes letartóztatás kihirdetése után az építési vállalkozót lekísérték az ügyészség Markó utcai fogházába. A budapesti ügyészség vezetője, Baróthy főügyész Auguszt letartóztatásával kapcsolatban a következő hivatalos nyilatkozatot adta ki: A megvesztegetés és csalás bűntette miatt Auguszt József és társai ellen indított bűnügyben a budapesti ügyészség Auguszt József építőmester ,gyanúsított budapesti lakost a paksi csendőrlaktanya építésével kapcsolatban közokirathamisítás bűntette és megvesztegess bűntettének gyanúja miatt előzetes letartóztatásba helyezte. Amint a főügyész közléséből kitűnik, Balássyn és Augusztán kívül mások ellen is folyik az eljárás a paksi csendőrlaktanya építkezésével kapcsolatban. A körülmények után ítélve valószínű, hogy a csendőrlaktanyák építésének is egyre több gyanúsítottjuk lesz. A csendőrségi építkezések közvetlen összefüggésben nincsenek a Littke— Way-féle belüs-yi panamákkal, de kétségtelen, hogy a kiindulópontjuk közös ezeknek a panamáknak és a jelek után ítélve, a további nyomozás során ezeknek az ügyeknek közös kapcsolatuk is kibontakozik. Vay és Halasy szabadlábrahelyezési ügyében valószínűen csak a jövő hét elején dönt a tábla, mert csütörtök estig az iratok még nem érkeztek a táblához. Csónakvázók katasztrófája. Négy gyermek a vízbe fult. (Newyork, július 10.) A Michigan-tavon szerdán délután súlyos motorcsónakszerencsétlenség történt. A tó fölött váratlanul forgószél keletkezett, amely fölborította egy kirándulótársaság motorcsónakját. A motoros hét utas közül csak hármat tudtak megmenteni, míg négy gyermek a tóba fulladt