Népszava, 1931. május (59. évfolyam, 98–123. sz.)
1931-05-01 / 98. szám
1931 május 1. NÉPSZAVA A nagy agitátor. — Irta Mónus Illés. — Egyszerű szocialista agitátorok, röpiratok, füzetek és könyvek versenytársat kaptak. Ez a versenytárs a kapitalizmus. Ő ül most a vádlottak padján. Amit azelőtt szocialista agitátorok magyaráztak, röpiratokban terjesztettek, előadásokon ismertettek, azt most a háború és a forradalmak után kialakult nagykapitalizmus szemléltetően bizonyítja. Várjon ki tudta volna ékesszólásának minden szépségével és logikájának minden erejével olyan megsemmisítő fölénnyel bizonyítani a nagykapitalizmus romboló, esztelen rendjét, mint a több mint harmincmillió munkanélküli munkás? Családtagjaikkal együtt százmillió lélek hirdeti a kapitalizmusrendjének szörnyű esztelenségét. Ki tudta volna jobban bizonyítani, hogy minden józan emberi ésszel, értelemmel ellenkezik ez a társadalmi rend? Millió és millió munkanélküli munkás mögött rohannak a futószalagok. Tépik, szaggatják az idegeket, fölőrlik azoknak a munkaerejét, akiket a szerencse munkapad mellé állított. Millió és millió, éhségnek kiszolgáltatott, züllésnek kitett munkásember fölött a vagyonnak, a gazdagságnak, a fényűző jólétnek hegycsúcsai emelkedtek. És mindezt mindenki saját szemével láthatja, saját életének sorsával érezheti. Az aratási szerződés nélkül maradt földmives nemcsak a helyette dolgozó traktorokat, cséplő-és aratógépeket látja meg, hanem az azok mögött meghúzódó kapitalista társadalom rendjét is, amely ma már olyan nagyra nőtt, hogy az emberrel, az élő emberrel semmit sem törődik, csak a gépeket imádja és ha kell, százezreket lök az utcára, csakhogy üzemi költségeit csökkentse és profitját növelje. Ki hitte volna, hogy az irodákba bevonuló számoló- és könyvelőgép a büszke és kényes hivatalnokokat és hivatalnoknőket egyszerű üzemi munkaerővé változtatja, akik megszűntek nélkülözhetetlenek lenni és akiket kiszorított a gépekkel dolgozó irodai adminisztráció. Ki hitte volna, hogy a kapitalizmus a legújabb korban összevonja az üzemeket, racionalizál, hogy a termelés költségeit a minimumra csökkentse, de stopperórás mérnökökkel a termelés hozadékát a maximumra fokozza? Ugyanakkor azonban millió és millió munkás számára nincsen munka! Ki hitte volna, hogy szakképzett, szakmai tudásukra büszke ipari munkások helyett begyakorolt napszámosok, gyári munkások foglalják el a munkahelyeket olyan tömegben, amire még másfél évtizeddel ezelőtt gondolni sem lehetett? A kapitalizmus nagy agitátor. A legnagyobb. Mialatt saját hatalmának csúcsára tör, egyben megteremti ennek ellentétét is, a számban növekvő proletariátust, a gyárakból, műhelyekből, irodákból kiűzött alkalmazottak és munkások végtelen seregét és a proletarizálódó középosztályrétegeket. Gazdagságnak mérhetetlen arányai az egyik oldalon, embertelen szolgaság és nyomor a másik oldalon. A kapitalizmus nagy agitátor. Ügyvédek, orvosok, mérnökök forgatják a diplomájukat: ime, az iskolai végzettség, a diploma ma márnem jelent kiváltságos helyzetet, jól dotált állást, jó polgári kosztot! Az ügyvédből, orvosból, mérnökből kvalifikált munkás lett, aki szerencsés, ha valamilyen állásba jut. A kapitalista társadalomnak szüksége van intellektuális munkaerőre. De nem ennyire! Belőlük is tartalékhadsereget növelt. Vájjon mit gondolnak az egyetem diákjai, az orvostanhallgatók, jogászok, műegyetemi hallgatók, filozopterek, mi lesz belőlük? Biztosít-e valamit is számukra a hosszú esztendők után megszerzett diploma? Az a biztonság, amely a háború előtt még megvolt, eltűnt. Értelmét látják-e az olyan társadalmi rendnek, amely tőzsdejátékkal, spekulációval, a munkaerő kizsákmányolásával vagyonokat halmoz föl, de ugyanakkor nem tudja biztosítani tanult embereinek sem a legprimitívebb életföltételeket? Nagy agitátor a kapitalizmus. Nem tud megbirkózni a természetéből folyó válságokkal. Fölösleg van mindenből, a termelt javakat nem tudja elhelyezni, nincs fogyasztópiaca, de ugyanakkor az emberek milliói a legelemibb szükségleteiket sem tudják kielégíteni, mert nincs miből. Nagy agitátor a kapitalizmus. Önmaga illusztrálja, tényekkel bizonyítja, hogy termelési rendszere tervszerűtlen. A kapitalizmus ma már olyan naggyá nőtt, hogy közveszélyessé vált! Várjon nem volna-e közveszélyes mindannyiunkra, ha a vízszolgáltatás, a villanyvilágítás, a posta, a közlekedés továbbra is magántőkések kezében volna? Látjuk, mennyire ki vannak szolgáltatva a városok lakói a rájuk telepedett társaságoknak, amelyek kezükben tartják a víz és a világítás monopóliumát. A kapitalizmus közveszélyessé vált, annyira, hogy nem lehet többé egyes emberek, bankárok, részvénytársaságok kezében hagyni. De nemcsak közveszélyes, hanem esztelen is. Az olyan vállalkozás, amelytől tíz- és tízezer ember mindennaoi élete függ, nem maradhat magánkézben, egyéni szeszélynek, önkénynek a birtokában. A nagykapitalizmus veszélyessé vált a társadalomra. A társadalom védekezése a kartelltörvények és a végrehajtó hatalom eszközeivel — önámítás! A kapitalizmus erősebb, semhogy rajta rést lehessen ütni. Nincs olyan végrehajtó hatalom és nincs olyan törvényhozás, amelyre befolyást ne gyakoroljon. A különbség csak az, hogy ez több vagy kevesebb áldozatába kerül... A kapitalizmus nem ismer pártatlanságot. Politika,közgazdaság, irodalom, művészet, tudomány nem menekülhet előle. Előtte mindenkinek meg kell hódolnia. Mindent megvásárol és mindent korrumpál. Aki vele szemben megvásárolhatatlannak mutatkozik, azt eltapossa. A maga képére formál mindent. Az emberek életét és boldogságát zúzza össze. És éppen ezekkel a tulajdonságaival válik nagy agitátorrá. Önmaga ellen agitál! Nagy agitátor! Ő teremtette meg a futószalagot, ő változtatta a rádiót iparággá, a tudományos fölfedezést vállalkozássá. Mindenből üzletet csinált. Ö lopta meg az embert. Megrabolta a lelkétől. Monotonná, lélektelenné változtatta a legszentebb emberi tevékenységet, az alkotást, a munkát. Ami örömet nyújtott valaha, abból kényszerű szolgaságot kovácsolt. Ö hívja életre önmaga ellen a legértékesebbés a legnagyobb emberi cselekedetet, a mély, benső fölháborodást az olyan társadalmi rend ellen, amely esztelenségével közveszedelem és amelynek megszüntetése az emberiség és az emberikultúra parancsává válik. Bizony, nagy agitátor a kapitalizmus és soha hatékonyabban nem agitált önmaga ellen, mint leggonoszabb megnyilatkozásával, a háborúval, az utána következett ipari forradalommal, a munkanélkülivé tett és éhező milliókkal és a tengerbe dobott, megsemmisített és elpusztított emberi javakkal! Nagy agitátor a kapitalizmus. Az utolsó másfél évtizedben eszmélésre, öntudatra szántotta föl a munkásmilliók koponyáit. Nem szavakkal, nem röpiratokkal, nem ékesszólással és logikával, hanem a tények erejével. Kíméletlen volt. Kíméletlen mindenkihez, munkáshoz és tisztviselőhöz, nőhöz és férfihoz, gyerekhez és felnőtthez. Kíméletlen volt fajra, nemre, nemzetiségre és vallásra való tekintet nélkül, egyaránt. Nagy agitátor: Országhatárokat sem ismer. Világrészeket is átlép és ahol megveti a lábát, ott szétrombolja az embereknek egymáshoz való szívélyes viszonyát és a pénzviszonyt teremti meg helyébe. Nagy agitátor a kapitalizmus: Hatalmas. Do még nála is hatalmasabb az, amit életre keltett: a szocializmus és a szociáldemokrata mozgalom! Az ő halála a szocializmus jövője. Az ő megsemmisítése az emberiség boldogabb és szebb jövőjének ahajnala. Vele hanyatlik le legújabbkori történelmünk legszégyenteljesebb fejezete: a bérrabszolgaságra épített kapitalista társadalom. 271 PKsibsSSS&SSÜ*? Eiw$árss&l&? FISSHI Ifosssiitil« ? A Magyarországi Szociáldemokrata Párt ma délelőtt 10 órakor a Millenaris versenypályán (Thököly-út és Szabó József utca sarok) ünnepli meg IS Ciracáraiaepésisz profsramja: 1. Zenekar. * 2. Dalárda: a.) Kirchner: Jelige. b) Mórócz: Itt van újra május elseje. c) Novák: Zászlóbontás. 3. Szavalókórus. a) Petőfi: Föltámadt a tenger. b) Szélpál: Elnyomottak kórusa. c) Várnai: A kuli pár szem rizsen él. 4. Ünnepi beszéd. Elmondja: Peyer Károly elvtárs, országgyűlési képviselő. 5. Tornajátékok. Bemutatják: a Munkás TE tornászai. 6. Szavalókórus: a) József Attila: A tömeg. b) Kurt Kleber: A munkás. c) Lantos: Futószalag. 7. Dalárda: a) Blochner: Munkásüdvözlet. b) Várnai—Ujj: Munkásdal. c) Gramm: Föl, szocialisták! 8. Zenekar. Az ünnepi beszédet, valamint a kórusokat a Tungsramjai-Standard hatalmas hangszórói továbbítják. Minden munkás és munkásnő ott legyen ezen a hatalmas manifesztáción! Testvéri üdvözlettel: a MAGYARORSZÁGI SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT. Briann páneurópai terveiről új részleteket közölnek a csütörtöki francia lapok. A külügyminiszter a keddi francia minisztertanácson ismertetette tervét és bejelentette, hogy ezt a tervet májusban az európai tanulmányi bizottság elé terjeszti. A tervezet első része azokat a módszereket vizsgálja, amelyeknek segítségével az európai piacokon a dunai gabonafölöslegeket el lehetne helyezni, a második rész az ipari államok exportcikkeinek európai szétosztását tárgyalja, de különböző javaslatok is vannak benne az egyes európai államok pénzbeli támogatásáról. A minisztériumok most tanulmányozzák a tervezetet s majd, ha megegyezésre jutottak, a legközelebbi napokban a francia követek útján átnyújtják valamennyi európai állam kormányának. A kamara vámpolitikai bizottságának elnöke, Fougere, azt írja erről a tervről, hogy Franciaország most már föltétlenül segíteni fog a közép- és keleteurópai államokon és lehetővé fogja tenni gabonafölöslegeik elhelyezését. Hogy maga Franciaország is vásárolni fog-e, az még nem bizonyos, de támogatni fogja a mezőgazdasági jelzáloghitel kibocsátását és hathatósan segíteni fog a mezőgazdasági jelzáloghitelintézet fölállításában. urai mii minn'M itiiiiiiii»mi»ni'm imiiii'n u i1 wbwwwt o fogak természetes szépségét emeli és megtartja.