Népszava, 1931. augusztus (59. évfolyam, 176–199. sz.)

1931-08-01 / 176. szám

10 A korlátozások a nyomdaiparban a mun­kások százait tették munkanélkülivé. A kereseti adó elmaradása folytán az államot óriási kár fogja érni és még súlyosabb hely­zetbe jut. A mai állapotot állandósítani ve­szélyes gazdasági és politikai szempontból egyaránt. "Ne vigyék oda a közönséget, hogy ne bíz­zék a bankokban és hogy az 1500—1600 millió betét a külföldre vagy ládafiókjába vándoroljon.­­A bankzárlat előtti napokban egyes beavatot­tak, jólértesültek, nagyobb összegeket vettek ki a bankokból s vitték külföldre. (Farkas: „A hazafias tőke!") Minden pénzintézetben van pontos könyvvezetés, tehát meg lehet és meg kell állapítani, hogy kik mentették külföldre tőkéjüket.­­A sok-sok kis betevő persze nem sorozható ide, ezeknek „nem volt jó értesülésük". Ezek­nek kis betétje a magyar bankokban maradt. Elvárja, hogy a kormány vizsgálatot indítson az ügyben a nagyobb pénzintézetek adatai alapján és a neveket hozza nyilvánosságra. (Farkas István: „Bankigazgató is volt közöt­tük!") Kívánatos, hogy német mintára ren­deljék el a külföldön elhelyezett tőkék be­jelentését a miniszterelnök debreceni beszédét követő terminussal. (Zaj.) Mielőtt a jelenlegi bajok köztudomásra jutottak, pártunk parla­menti bizottság kiküldését követelte a kor­mány gazdálkodásának megvizsgálására. Egy­általán nem gondoltunk olyan bizottságra, mint amilyennek a javaslat a 33-as bizottsá­got tervezi. Ez a bizottság már a szervezeté­nél fogva sem végezhet komoly munkát. A 33-as bizottság hatásköre olyan sérült, hogy ott komoly munkára számítani nem lehet. Leg­följebb a minisztériumok tesznek majd beje­lentéseket ott. A 33-a­s bizottságnak nincs igazi hatásköre. A kormány felelősségrevonásának javaslása — ez nem új­ jog. A bizottság nem akadályoz­hatja meg bizonyos rendelkezések végrehajtá­sát. Ez a hiány most aggályosabb, mint aminő volt a szanálási bizottság idején. Bejelentette azután Peyer elvtárs, hogy a szociáldemokrata párt nem kíván részt­ve­­ni a 33-as bizottságban. Mi nem ilyen kirakatba való, hatáskör nélkü­li bizottságot kívántunk, amelyben a miniszterek csupán bejelentik a már kiadott rendelkezéseket. (Györki: „Az adóemeléseket!") A bizottság­ban a kormány többsége biztosítva van és a bizottság csak véleményt nyilváníthat, figyelmeztethet... (Esztergályos János: „Sóhajthat!") Nem vehetünk részt a 33-as bizottságban azon felelősség folytán, amely­lyel választóinknak tartozunk... (Éber egységespárti bankvezér: „Nagy hiba!" — Farkas István: „Nem falazunk!") E bizottságban nem végezhetnénk érdemleges munkát és ezért nem viselhetjük a felelősséget a kormány intézkedéseiért. Köztudomású, hogy a 7 millió fontos kölcsöntárgyalások nem a legkedvezőbben alakultak. Erre vall az is, hogy ígéret ellenére a korláto­zásokat meghosszabbították és megszorították. A kölcsönre a közeli napokban kilátás nincs. A kivételes rendszabályok 14 napja alatt mi fog történni, ennek súlyos következményeit senki nem láthatja. Világossá lett, hogy rendszerváltozásra van szükség — a hitel­képesség szempontjából is. (Éber Antal: „Németországban más rendszer van!") Németországban — jegyezte meg Peyer — a nagyipar és a nagybankok bűne a horog­keresztes mozgalom megnövelése és ezzel a válság kiszélesítése. Ausztriában is a Boden­kreditanstalt pénzelte a horogkeresztes moz­galmat, amely a Bodenkreditanstalttal együtt bukott meg. Igenis, szükség van a hitel hely­reállítására a belső viszonyaink reformjával. És revízióra szól­i külpolitikánk is és olyan orientációra van szükség, amely gazda­ságilag előnyös az országra. Ilyen új orientációra azonban sem a belső, sem a külső politikában ez a kormány nem al­kalmas. Új kormánynak, rendszerváltozásnak kell be­következnie, ez azonban csak a titkos választó­jog alapján kikerülő képviselőházban történ­het. Nem akar Magyarország a választási terrorcselekmények folytán a Balkán nívójára lesüllyedni. Fölháborító, hogy Magyarorszá­gon a közigazgatás döntse el, ki legyen kép­viselő. Minderről alaposan tud a nemzetközi tőke is, amelynek az az álláspontja, hogy kölcsönt csak virágzó életű, fogyasztóképes népnek ad. A Bethlen-kormány nem kérhet ettől a nyíltszavazásos képviselőháztól ily messzemenő hatalmat. Ez a képviselőház nem képviseli a magyar népet... (Szeder: „A csendőröknek köszön­heti létét!" — Zaj az egységes párton.) Ilyen álparlament nem adhatja meg a javas­latban kért hatalmat. A javaslatot nem foga­dom el. Ekkor a vitát megszakították s Czettler al­elnök indítványozta, hogy a legközelebbi ülést szombaton tartsák s folytassák a diktatúra­javaslat tárgyalását. Jelentette, hogy Temes­váry egységespárti indítványt nyújtott be, hogy a diktaturajavaslatot ezután már a 15 órás üléseken tárgyalja a nyíltszavazásos képviselőház. (Óriási fölháborodás a szo­ciáldemokratáknál.) Temesváry a napirendi indítvány kapcsán javasolta, hogy a szombati ülést reggel 9 óra­kor kezdjék. (Zaj.) Farkas István elvtárs az elnök napirendi indítványával szemben tett indítványt. A kormány — mondotta — két­ségbeesésében föloszlatta a régi képviselő­házat. Most újabb kétségbeesésében félre akarja lökni az új képviselőházat. (Reisinger Ferenc: „Maradjunk együtt, amíg a kölcsönt megkapjuk!" — Györki Imre: „Miniszterelnök úr, mi lesz a kölcsönnel?!") Ha tisztáznánk, hogy ez a parlament miképen támadt, ezzel közelebb jutnánk a kölcsönhöz, mint a dikta­túra erőszakolásával. Javasolta, hogy a Ház augusztus 4-én, kedden tartson ülést, amelyre tűzzék ki a szociáldemokrata párt indítványát a választási visszaélések kivizsgálására szolgáló bizottság kikül­dése tárgyában. (Szeder Ferenc: „Meg kell változtatni a balkáni állapotokat! — Zaj.) Az elnök, miután szavaztatott, megállapí­totta, hogy a többség az elnöki előterjesztés és Temesváry napirendi indítványa értelmében határozott. (Óriási zaj a baloldalon.) Ezután Szilágyi Lajos szólalt föl személyes kérdésben. Fölszólalását lapunk más helyén, a Szilágyi—Gaal Gaszton-párbajról szóló kü­lön cikkben közöljük. Az ülés­­01 órakor ért véget. NÉPSZAVA 1931 augusztus 2. Kedden kerül forgalomba az­­olcsó kenyér Megszüntetik a barna kenyér sütését . Ismeretes, hogy a kenyérdrágítás során a barna kenyér árát nem emelték föl. A kor­mány ugyanis három nappal meghosszabbí­totta a bolétamentes liszt árusítását, amelyből a barna kenyeret sütik, azzal, hogy akkorra már megkezdhetik az olcsó kenyér sütését. A háromnapos határidő csütörtökön este lejárt, amelyet a kereskedelmi államtitkár hétfő estig megint meghosszabbított. Akkorra — amint illetékesek közlik — a pékek már megkapják az olcsó kenyér sütésére szánt lisztmennyiséget és megkezdhetik annak elő­­állítását. A pékek ez alatt az átmeneti idő alatt egyébként úgy segítettek magukon, hogy csak nagyon kismennyiségű­ barna kenyeret hoztak forgalomba, vagy egyáltalában nem sütöttek barna kenyeret. Egyébként — amint hírlik — az akciókenyér forgalombahozatalá­val egyidőben a pékek beszüntetik a barna kenyér sütését. Annál is inkább, mert nem re­mélik, hogy azt továbbra is vásárolnák, ha az olcsóbb kenyér már forgalomba kerül. Ennek a kenyérnek az árát még véglegesen nem állapították meg, de valószínű, hogy 32 fillér lesz kilója. Mindezek az akciók és híresztelések semmit sem vonnak le abból a tényből, hogy a dol­gozók, a nyomorgók kenyerét megdrágították éppen akkor, amikor a búzatermő Magyar­országon az újbúza forgalomba került; akkor, amikor arról panaszkodnak, hogy a búza­termést nem tudják értékesíteni, mert sok a fölösleg. Ezért kell még inkább éhezni sok­százezer embernek. Vidékről is érkeznek h­írek a kenyérfront jelentései alakjában. Az egri pékek a követ­kező kenyérárakat állapították meg: barna ke­nyér 26 fillér, félbarna 32 fillér, félfehér 38 fil­lér, fehér 44 fillér, rozskenyér 36 fillér, süte­mény darabja 6 fillér. Okolicsányi Imre alispán olcsó kenyérakciója változatlanul to­vább tart. Az olcsó hatósági kenyeret kedveli a közönség és árszabályozó hatása is nagy az olcsó kenyérnek.­­ A lisztárak emelkedésére való hivatkozással a szekszárdi sütőmesterek egyértelműen elhatározták, hogy a fehér ke­nyér árát 8, a félbarna kenyerét pedig 6 fillér­rel fölemelik. Az új kenyérárak augusztus 1-én lépnek életbe. A net stabilizációs tárgyalások sikeres befejezése. A m­agyar kötösform is tárgya­ a ft. F. B. Hétfői ülése, (Páris, július 31.) A párisi lapok jelentése szerint sikerrel végződtek azok a berlini tár­gyalások, amelyek a stabilizáló akció ke­resztülvitele érdekében folytak. Csak két ame­rikai nagybank nem csatlakozott eddig az egyezményhez, amelynek értelmében további hat hónap tartamára Németországban hagy­ják a még ki nem vont 5,5 milliárd márka­összegű rövidlejáratú kölcsönöket. A arany­diszkont­bank e garancia mellett még 10%-os pótgaranciát vállal a kölcsön összege után. A bankhitel meghosszabbításáért 10%, a köz­ségi előlegekért és az ipari kölcsönökért 5% kamat lesz fizetendő.­­ A Nemzetközi Fizetési Bank szakértőbizottsága, amely kontrollálja a stabilizáló akciót, másodszor Németország gazdasági helyzetének ügyében külön bizott­ságot küld ki és harmadszor arra van hivatva, hogy előkészítse a rövidlejáratú kötelezettsé­geknek hosszúlejáratú kölcsönökké való át­alakítását, megalakult. (Basel, július 31.) A Nemzetközi Fizetések Bankjának igazgatótanácsa jövő héten ülést tart. Az ülés felé a németországi válságra, valamint az ausztriai és magyarországi pénz­ügyi helyzetre való tekintettel az egész világ nagy érdeklődéssel fordul. A hadirokkantak kongresszusa a világi béke mellett tüntetett. A béke elölöltétele Németország és Franciország testvéri kiegyezése. (Prága, július 31.) A hadirokkantak kon­gresszusának pénteki ülése hatalmas béketün­tetés volt. A német birodalmi lobogószövetség delegátusa. Krohn a német-francia kibékülés szükségét hangoztatta. A világbéke előfeltétele Németország és Franciaország testvéri kiegye­zése — mondotta. Krohn meghívta a biro­dalmi lobogószövetség nevében az összes hadi­rokkantszervezeteket és elsősorban a francia rokkanttestvéreket, hogy jöjjenek Német­országba, ahol majd alkalmuk lesz látni, hogy Németország lakosságának legnagyobb része a birodalmi lobogószövetség zászlaja alatt tömörül a világbéke jegyében. Ha eljönnek hozzánk — fejezte be Krohn a beszédét —, erős hadsereget találnak, a polgár­ság hadseregét, a béke és a kiegyezés harco­sait. Ha valaki előfizetni akar, Ha valakinek címváltozása van, Ha nem kapja a lapot, Ha korábban akarja a lapot, Ha a kézbesítés körül panasza van, közvetlenül a Népszava kiadóhivatalához (Budapest, vm. Conti­ utca 1)- A központi választmány ülése. A budapesti központi választmány pénteken délben ülést tartott, amelyen Szepessy Albert, Büchler József és Horváth Pál elvtársak ki­fogásolták a központi választmánynak azt az eljárását, ho­y­y a jövő évi képviselőválasztók ideiglenes névjegyzéke ellen beérkezett fel­szólamlásokat osztályülések felülvizsgálatára, bízta. A központi választmány tagjainak így nem volt módjuk a kellő széleskörű ellen­őrzésre, mert az osztályelnökök igazságtala­nul és jogtalanul nem engedtek betekintést a baloldali választmányi tagoknak a névjegy­zékbe. A felszólaló elvtársak megállapították, hogy ez az eljárás törvénytelen. A központi választmány végül mégis elfogadta az ideig­lenes névjegyzéket, majd három albizottságot küldött ki az utolsó képviselőválasztáson nem szavazott választók távolmaradását kimentő kérvények elintézésére. A budapesti törvényhatósági bizottság a­ szociáldemokrata tagjai. A pártválasztmány határozata értelmében tudvalevően a budapesti törvényhatósági bi­zottságnak azok a szociáldemokrata tagjai, akiket képviselőnek választottak, lemondtak mandátumukról. A lemondott elvtársak he­lyébe most a főpolgármester behívta a soron következő póttagokat. Ehhez képest Farkas István helyett Beák Lajos, Kertész Miklós helyett Lázár Emil, Kéthly Anna helyett Katona Sámuel, Propper Sándor helyett dr. Bárd Imre, Weltner Jakab helyett Pászth­y Károly elvtársak kerültek be a budapesti tör­vényhatósági bizottságba.

Next